- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Hobby elektronika
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Milyen videókártyát?
- Milyen egeret válasszak?
- Milyen TV-t vegyek?
- Amazon Kindle
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- A régi node-okra koncentrál a szankciók miatt Kína
- Azonnali VGA-s kérdések órája
Hirdetés
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Olcsó 5G-s ajánlatot nyújt a Realme Indiának
ma Megérkezett a Realme C65 5G, az első készülék a MediaTek Dimensity 6300-zal.
-
Ülésezik a hardveregylet
ph Az irodai készülékek és monitorok társaságát egy ház, egy egér és egy DAC egészíti ki.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pingüino
senior tag
A logikád ott bukik, hogy a tv-k kontrasztja egy olyan konstruált fogalom, ami pontosan meg van határozva, hogy milyen körülmények között, hogyan mérik. Márpedig a tv-k kontrasztjának meghatározásához használt fényméréseket sötét helységben végzik. Sötét helységben nem számít sem a tv szürkesége, sem a tükröződés, mert egy sötét helységben a nem világító rész tökéletes fekete.
-
Pingüino
senior tag
Már bocs, de az LCD tv-ket azért hívják LCD-nek, mert LCD színszűrőréteget használnak. A QDOT réteg nem LCD. Semmi köze hozzá. Rejtély, hogy hogyan oldják meg a kvantumpontok fénykibocsátását, de biztos, hogy szerves anyagot használnak, tehát korrekt az elnevezés.
Olyasmi lehet, mint a Samsung megoldása, ahol az OLED réteg elé kerül egy QDOT réteg, csak ha hihetünk a leírásnak, itt valahogy egyben van a kettő. Tehát maga a QDOT réteg egyben az OLED réteg is.
Érdekes, az biztos. Ha ez úgy működik, ahogy a leírás, és a neve sejteti, akkor nagy előrelépés.
-
Pingüino
senior tag
Egy irreális példával akart illusztrálni. Hogy ha egy OLED-nek 1cd/m2 lenne a max. fényereje, annak a 0cd/m2 fekete miatt ugyanúgy végtelen a kontrasztja, de az 1cd/m2 max. fényerő miatt használhatatlan lenne. De persze ilyen nincs.
Én ebben csak azt nem értem, miért pont OLED-et említett a példában. Az irreális példa szempontjából mindegy a technológia. Az OLED-ek 1000-1500 cd/m2 fényereje meg sztem teljesen jól használható. Ha meg valaki annyira egy k...a fényes nappaliban akar tv-zni, vegyen oda LCD-t.
[ Szerkesztve ]
-
Pingüino
senior tag
Már bocs, de te vagy nagyon eltévedve.
Először is én is azt mondtam, hogy a QDOT és az LCD két külön dolog. Olvass vissza.
Másodszor a QLED tv-kben a QDOT réteg nem az LCD előtt, hanem az LCD mögött van, pontosan a LED háttérvilágítás, és az LCD réteg között. Szerepe pedig az, hogy a háttérvilágítás fényét alakítsa szélesebb spektrumúvá, a jobb végső színvisszaadás érdekében. Még csak nem is nevezheted szűrőrétegnek, mert nem szűri a színeket, hanem átalakítja.
Harmadszor pedig, ha valóban elérik valahogy, hogy maguk a kvantumpontok bocsássanak ki fényt, és mint az AM előtag az AMQLED-ben sejteti, ezt egyedileg vezérelhetőben tudják megtenni, akkor már nincs szükség előtte LCD rétegre, vagyis ennek elvileg a világon semmi köze nem lesz az LCD TV-khez. Sokkal közelebb áll a megvalósítás az OLED-hez.
Egyébként majd meglátjuk, milyen képet produkál. A kérdés az, hogy hogyan érik el, hogy a kvantumpontok fényt bocsássanak ki?! Hiába nem hallasz róla sokat, maga ez elv elég sok lehetőséget rejt magában. Ha ez így működik, ahogy leírták, lazán le is körözheti (legalábbis egyszer) az OLED-et is.
"csiszoltak egyet a "qleden", ennyi történt"
Köze nincs hozzá.
A qled-ben van egy LED háttérvilágítás, előtte egy QDOT réteg, ami széles spektrumúvá alakítja a háttérvilágítás fényét, előtte pedig egy LCD színszűrő réteg.
Ennél meg azt írja, hogy maguk a kvantumpontok bocsátanak ki fényt, méghozzá egyedileg vezérehetőben. Háttérvilágítás sincs benne, és esélyes, hogy LCD réteg sem kell hozzá.
Ég és föld a kettő."és ez lehet egy életképes megoldás lesz a "qled" ellen, de nem az oled ellen"
A jobb QLED-ek am verik az OLED-et képminőségben.[ Szerkesztve ]
-
Pingüino
senior tag
Figy. Én csak abból indulok ki, ami le van írva. Azt írják, hogy maga a QDOT réteg bocsátja ki a fényt. Nincs külön háttérvilágítás. Márpedig a sima LED és a sima QLED tv-kbe azért kell az LCD réteg, mert nem tudnak elég kis LED-eket gyártani a háttérvilágításhoz, hogy pixelenként vezérlhető legyen (ez lesz majd a microLED). Viszont ha maga a QDOT réteg világít, akkor azt biztos, hogy tudják akár pixelenkénti méretben is vezérelni. Ahhoz pedig nem kell a plusz LCD réteg. Lehet, hogy a most promózott mintapéldány nem így működik, de az elv alkalmas rá. Ha ez működőképes, akkor el fognak jutni vele oda, hogy úgy működjön, mint egy OLED, csak nem organikus réteg világít, hanem a QDOT réteg.
-
Pingüino
senior tag
Egyébként nem tudom, melyik oldal mennyire hiteles, mert nem nagyon olvasok a PH-n kívül mást, de most hirtelen rákerestem az AMQLED-re, és több helyen is azt írják, hogy nincs benne LCD réteg. A QDOT réteg állítja elő áram hatására a megfelelő színű képpontokat, és kész. Tehát elvileg úgy működik, mint egy OLED tv, csak nem organikus, hanem ilyen kvantumpont kristályos fénykibocsátó réteggel.
[ Szerkesztve ]
-
Pingüino
senior tag
Az RGB OLED-el az volt a baj, hogy a különböző színkomponensű organikus anyagok nem ugyanolyan mértékben öregednek. Ezért kísérletezik most pl. a Samsung a QD-OLED-el és a QNED-el. Itt viszont a QDOT kristályos anyagánál nem beszélhetünk olyan értelemben öregedésről, mint az OLED-nél. A kristályok mérete szabja meg, hogy milyen színű fényt bocsátanak ki, és ez az idővel nem változik. Ha meg tudják oldani a pixelenkénti vezérlést (márpedig vagy most, vagy később biztos, hogy megoldják), akkor a QDOT réteg minden képpontnál eleve olyan színt fog előállítani, ami kell, így semmi szükség az LCD színszűrőrétegre.
Egyébként a microLED sem olyan, ahogy elképzeled. Azt elvileg RGB szubpixelekkel gyártják, szóval ott sincs színszűrő réteg.
[ Szerkesztve ]
-
Pingüino
senior tag
A microLED egy érdekes problémakör. Ugyanis gyártottak már olyan kis LED-et, hogy normális méretű RGB subpixeles megjelenítőt tudjanak belőle készíteni. Ott inkább az a gond, hogy míg az OLED-nél nyomtatással viszik fel az organikus anyagot, és vele együtt a vezérlőáramkört is a hordozórétegre, addig a microLED-nél forrasztanak. Ezért olyan kib...ott vastagok jelenleg a microLED megjelenítők. Nem is látom, hogy ezt a problémát a közeljövőben orvosolnák.
Ez viszont ha úgy sikerül, ahogy leírják, az tényleg nagy előrelépés lenne. Jelenleg úgy működik, ahogy, de idővel feleslegessé tenne minden más fejlesztést. Szóval baromi jól hangzik, csak kérdés, mi teljesül belőle.
-
Pingüino
senior tag
Azért a fényerő mellett, mivel a fekete mértékét külön számosítva nem adják meg, a kontraszt is elég fontos adat. Csak a kettő együtt határozza meg, hogy mennyire jó egy TV.
Hogy én is hozzak egy irreális példát, hiába van neked egy 3000-4000 cd/m2 max. fényű tv-d, ha a kontrasztja csak 2:1, akkor használhatatlan. Szóval mindkét adat lényeges.
De ugyanígy számít még a színtérlefedettség, a betekintési szög, meg a sok gyerekbetegség megléte/hiánya, mint mozgáselmosódás, felhősödés, beégés, tükröződés, stb. Aki egyetlen érték alapján próbál tv-t venni, az óriási hibát követ el. Minden tulajdonság számít, és együtt adnak egy minőségi mutatót.
Ideális esetben lenne egy olyan tv, ami minden téren remekel, de minden technológiának megvan az a része, amiben kevésbé jó. Az OLED-nél ez a max. fényerő/élettartam. Azért írtam ezt így, mert az OLED-eknek egyébként nem azért olyan kicsi a max. fényereje, mert nem tudnának jobban világítani, hanem mert a növeléssel hatványozottan csökkenne az élettertam. Egyszerűen nem bírná a szerves anyag.
Az LCD származékoknál főleg a (valós) kontraszt a gond. Aztán ezen belül még a különböző megoldásoknak (VA, TN, IPS) vannak más-más bajaik. A microLED elméletben az ideális megoldás lenne, de annak meg megvalósítási gondjai vannak, amitől nagy, drága, és nehezen előállítható.
Ez a cikkben szereplő megoldás, ha úgy működik, ahogy gondoljuk, akkor verheti az összes eddigi megoldást, csak ugye még nem sokat tudunk róla. Majd kiderül, mire jó.
-
Pingüino
senior tag
Ne akadjunk már fel ilyen logikai bukfenceken.
"az LCD pedig szub-pixelenként állítja a fényerőt."
Mit is jelent ez? Azt, hogy ha nekem egy képpontnál a piros szubpixel fénye nem kell, akkor az LCD azt a fényt kiszűri, vagyis, kiszűri a piros fényt, tehát színszűrést végez.
Most az, hogy a fehér háttérfény előtt még van egy passzív réteg, ami az összes pixelt folyamatosan ugyanarra a 3 szubpixelre bontja, azt ne keverd ide. Értem, hogy a kettő csak együtt működik, de a beszélgetés szempontjából ez most lényegtelen. -
Pingüino
senior tag
Igazából az a nyomtatásos anyagfelvitel egy hatalmas előny. Könnyebbé, gyorsabbá, és olcsóbbá is teszi a gyártást. Emellett vékonyabbak lehetnek a panelek is. Csak hát nyomtatással nem lehet akármit felvinni. microLED-et pl. nem lehet.
Az OLED ezzel együtt egy nagyon jó technológia, csak neki is megvan a saját rákfenéje, ami a szerves alkotóelemből adódik. Kiveséztük, hogy mikkel jár ez, nem írom le még egyszer. Ezért hangzik nagyon érdekesen ez, hogy maga a QDOT réteg világít, mert ha megoldják a subpixelenkénti vezérlést, akkor ez gyakorlatilag megoldja az OLED egyetlen betegségét, kiiktatja a szerves alkotóelemet az egyenletből. Minden másban ugyanolyan jó, vagy jobb, mint az OLED.
Szóval várjuk lelkesen a részleteket. Ha más nem is, lehetőség biztos van az ötletben. Én úgy látom, hogy ha ez működik, akkor ez lesz a jövő fejlesztési iránya.
-
Pingüino
senior tag
Nem hinném, hogy nagy csiszolás lenne még rajta. A szerves anyag elhasználódása olyan probléma, amit nem lehet megkerülni. A woled széleskörű alkalmazhatósága egyetlen előnnyel fog járni, hogy valamelyest mérséklődhetnek az árak. Mással nem. Ha minőségi ugrást akarsz, akkor mindenképp kell valami új.
-
Pingüino
senior tag
Ebben egyébként az az érdekes, hogy mikor megjelent a QDOT réteg, mekkora parasztvakításnak mondta mindenki, mert hogy nincs akkora előnye, de jól megdrágítja a tv-t, most meg, ha megoldják, hogy maga a QDOT réteg bocsásson ki fényt, háttérvilágítás nélkül, előjön az igazi előnye. Plusz ha lemegy a kezdeti lehúzás, elvileg még túl drága sem lesz. Valahova a sima LED tv- és a QLED tv közé lőhetik be a végső árát. Mármint ha az előállítási költségeket nézzük.
-
Pingüino
senior tag
Látom, nem jött le, amit írtam.
Igen, ott van az a passzív színszűrő réteg, de az LCD réteg határozza meg, hogy egy adott színkomponensnél mennyi fény jut át. Valójában a kettő együtt végzi a színszűrést. Ha az LCD nem lenne, akkor az a passzív színszűrő réteg sem szűrne semmit, mert minden színkomponens átmenne, és sima fehér fényt kapnál.Tehát az a passzív szűrőréteg csak annyit csinál, hogy szubpixelekre bontja a pixeleket. De hogy azokból a szubpixelekből mi jut át, azt az LCD határozza meg. Tehát a színszűrés érdemi részét az LCD végzi.
[ Szerkesztve ]
-
Pingüino
senior tag
Jól megszerkesztgetjük a hozzászólásokat.
Szóval még egyszer: Az a passzív színszűrő réteg csak szubpixelekre bontja a fehér fényt. Hogy azokból a szubpixelekből mi jut át, azt az LCD szabja meg. Tehát a színszűrés érdemi részét az LCD végzi. Ha a háttérvilágítás nem fehér fény+színszűrő réteg lenne, hanem RGB LED, akkor is az LCD mondaná meg, hogy az adott komponensből mennyi juthat át.
Szóval fennakadhatsz a részleteken, de teljesen jogosan hívtam az LCD-t színszűrő rétegnek, mert végülis azt csinálja. Megszabja, hogy az adott színkomponensű fényből mennyi juthat át.
[ Szerkesztve ]
-
Pingüino
senior tag
Vicces, ahogy rugózol a megfogalmazáson, aztán te magad írod le, az ellenkezőjét.
"Az LCD szinszuro reteggel nincsen baj, mert az LCD-hez is tartozik szinszuro reteg"
Tehát jogosan hívtam LCD színszűrő rétegnek.Én pedig korábban nem azt mondtam, hogy azért LCD egy tv, mert "színszűrő réteg" van benne, hanem azt, hogy azért, mert "LCD színszűrő réteg" van benne. Ott volt a mondatban az "LCD", és az volt a lényeg. Persze most jöhetsz a monokróm megjelenítőkkel, de ha azt veszed, a fehér is egy szín, tehát ha csak fehér fény szűrést csinál az LCD, akkor is nyugodtan mondhatom, hogy "LCD színszűrő". Ha már a megfogalmazáson lovagolunk.
-
Pingüino
senior tag
Most viszont akkor te kevered a fogalmakat.
Attól, hogy egy színszűrő benne van az LCD-ben, még nem lesz LCD színszűrő. Csak egy színszűrő, ami benne van az LCD-ben. Ilyenformán ott van a WOLED-ben is, de azt nem hívhatod LCD színszűrőnek. Miért is hívnád? Semmi köze az LCD-hez, azon kívül, hogy az LCD-ben is van ilyen.Én az egész LCD struktúrára mondom, hogy az színszűrő. Nem csak a színszűrőre az LCD rétegben. Szóval nem, úgy látszik, nagyon nem értetted, mit mondtam.
-
Pingüino
senior tag
Csak óvatosan a megfogalmazással. OLED-hez hasonló a működés, mert nincs háttérvilágítás, és színszűrés, hanem egyetlen réteg állítja elő pixelenként a megfelelő színeket. De azt ne mondd, hogy OLED technológiás, mert az nem kicsit félrevezető. Ugyanis az OLED nevéből adódóan szerves anyaggal működik, ez pedig nem.
-
-
Pingüino
senior tag
A LED-nek van egy olyan sajátossága, hogy nagyon szűk feszültségtartományban tud csak dolgozni. A LED szalagokban használt LED-eknél pl. pár tized volt van aközött, hogy még nem világít, és aközött, hogy elpukkan. Egy megjelenítőben pedig színvisszaadás szempontjából elég sokat számítanak a az árnyalatnyi különbségek a fényerősségben. Ha folyamatos egyenárammal akarod megtáplálni, nem kicsit nehézkes a pontos feszültségszint belövése. PWM-nél viszont a négyszögjel változtatásával nagyon finoman lehet állítani a fényerőt.
-
Pingüino
senior tag
Annyiban igaza van, hogy a vezérlés módja miatt digitális megjelenítésnél sem jön az egyik képkocka után rögtön a másik. A kép felépítése időbe telik.
A szemről meg annyit, hogy a szem folyamatosan mozog. Az éleslátás egy igen szűk tartományra korlátozódik. A periférián pedig ugyan jobban reagálunk a mozgásokra, de ott baromi homályos a kép. A szem pásztázza a környezetet, az agy pedig ebből olyan képet állít elő, mintha mindenhol élesen látnánk.
-
Pingüino
senior tag
Most olvastam egy érdekes felvetést. (Kíváncsiságból utána olvastam, másoknak mi a véleménye a HFR-ről). Valaki poénnak nyögte be, de elgondolkodtatott.
Ugye a HFR nagyon jót tesz a gyors mozgású jeleneteknek, de a lassú jeleneteknél meg pont zavaró. Mi lenne, ha változó frame rate lenne? A film tartalmazna erre vonatkozóan is metaadatot, a TV-k pedig kapnának freesync-et.
Új hozzászólás Aktív témák
- A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
- EAFC 24
- Retro teló rajongók OFF topicja
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Van, amit nehéz lett megtalálni a Google keresőjével
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Pécs és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Hobby elektronika
- AI generálja majd a képeket a Photoshopban
- Politika
- További aktív témák...