Aktív témák

• #23 thesound őstag

  2022-03-15 01:36:06 #23

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thesound

  őstag

  A legutóbbi két álmom.

  Az egyik háborúról szól -pedig nem olvasok hírportált, nem nézek tévét évek óta, de persze nem tudom azt mondani, hogy függetlenedni tudok tőle, a következményektől, akármennyire is szeretném.

  A barátaimmal egy zöld területen, panelekkel körbevett részen voltunk. Bent ültünk egy beton ping-pong asztal alatt. Beszélgettünk. Tudtuk mi zajlik nem messze, fel voltunk készülve (egy nagyon sekélyes szemlélő szemszögéből nézve). Talán még zöld (terepruha?) is volt rajtunk, amikor a ping-pont asztal meletti területre bevágódott egy lövedék.
  Összenéztünk és arra gondoltunk, hogy ki az a barom aki most ilyennel szórakozik, nem vicces, de a környéken előfordulhat ilyen. Bevágódott még egy lövedék, de ez valahogy nagyobbat ütött. Rövid fénycsóvát húzott a becsapódás előtt, utána pedig feldobta a földet. Pár másodperccel később egy sorozat csapódott be a ping-pong asztal melletti üres játszótérre.
  Megszólalt valaki közülünk: -Hát elkezdődött? Senki nem akart hinni a szemének, de tuduk, hogy igen. A következmények mindenki fejében egy másodperc alatt játszódtak le, majd abban a pillanatban egy nagy robbanás halatszott. Nagy mennyiségű homok repült a levegőbe körülöttünk, kavargott a homok, mintha egy sivatagi homokviharban lettünk volna, csak a homok szürke volt.
  Amikor kezdett leülepedni a por -maximum fél perc telt el, de sokkal hosszabbnak tünt-, látszódott a korábban ismert terep teljesen megváltozott. A zöld terület helyett mindenhol frissen keletkezett homokbuckák, rombolás nyomai, rendezetlenség, káosz, szürkeség.
  A ping-pong asztal középen összetörött és egy nagy A betűhöz hasonló alakot vett fel. Beszorultam alá. Kezdtem kikúszni alóla, de homok akadályozta a mozgásom. Hason fekve felnéztem és láttam amint a barátaim éppen egy homokbuckán futnak fel, ami lépcső volt még 1 perccel azelőtt. Menekültek.
  A por miatt szinte csak magamban tudtam kiáltani. Vááárjatok, itt vagyok! Elkezdtem kihúzni magam a ping-pont asztal alól és amikor sikerült, akkor a társaság többi része éppen felért a frissen keletkezett homokdomb tetejére és nem láttam hova futnak tovább. Tudtam, hogy utol kell érnem őket. Felfutottam én is a homokbuckán, de nem láttam, hogy hol vannak. Elvesztettük egymást.
  Valahogy egy homályos félig nyitott folyosóra kerültem, majd a távolban zsemblámpás, fegyveres alakok mozogtak. Féltem, hogy meg ne lássanak. Amint megláttak eleresztettek egy sorozatot, de szerencsére nem találtak el, de az járt a fejemben, hogy ezek nem normálisak, hogy ránk, civilekre is lőnek.
  A következő pillanatban egy szekrény tetején rejtőztem és valamihez vagy valakihez fohászkodtam, hogy meg ne lássanak a katonák, egy puska is volt nálam, ami végső esetben használtam is volna.
  A következő villanás után vége volt az aznapi akciónak. A romok között bóklásztunk a többi nyomorulttal együtt. Pár lépésnyire a saját katonáink mentették ami menthető volt. Amikor ahhoz a házhoz értünk ahol laktam -egyedül, még nem volt családom- akkor elkezdtem sírni, hogy ennyi volt, tönkretették az életemet. A romok között néhol széttört, de egy-két jellegzetes tárgy még egyben volt, apró sérülésekkel. Írtózatos fájdalom mart belém, hogy mindennek vége, egy élet munkája veszett oda, még ha néhány tárgy hasznosítható lenne, akkor sem szeretném magammal vinni, mert ennek a rémálomnak a nyomait viselték. Nyomor, kilátástalanság, tönkrement életek, összetört álmok és mindez miért. MIÉRT?

  The Chemical Brothers - Out Of Control
  
  A másik álmom ismét -valós- középiskolás személyekhez kapcsolódik, de korban már túl voltunk a középiskolán.
  Egy osztályteremben voltunk, de már csak 4-en voltunk ott. Volt ott egy lány akivel szerettem volna többet, valószínűleg ő is, csak én elég balfék voltam, az egyérelmű jelekre sem reagáltam jól.
  Megkérdeztem a másik három személyt, hogy lesz-e ma valami buli? Elég ergyán néztek rám, hogy egy szimpla iskolai csütörtökön? Amúgy is már este van és késő, mi meg még midnig itt rohadunk az iskolában a tanulás miatt.
  Elhatároztam, hogy én akkor is be fogom indítani a bulit. Persze nem a buli miatt, a leányzó miatt, más nem is érdekelt. A másik kettő -nem túl vonzó- nőszemély kérdezte, hogy miért most akarok bulizni, mikor semmi nincs. Erre már kész volt a válaszom: -Máskor mindig sietek haza, nem érek rá annyi dolgom van, most ráérek, akkor bulizni szeretnék. Válasz nélkül, csodálkozva néztek a gülü szemeikkel.
  Gondoltam elugrok -és gondolatban már kint is voltam az iskolából az úton- a közeli boltba, veszek pár finom sört majd visszajövök és a kiszemelt leányzó kezébe nyomok egyet, hogy gurítsuk le. Azt tudtam, hogy szereti a sört és arra gondoltam ez majd elindít bennünket az éjszakába, ámbár a buli érdekelt a legkevésbbé. Szerettem volna egy intim, iszogatós beszélgetést és ha egymásra hangolódunk, akkor végre elindul a történetünk.

  The Source Ft. Candi Station, You Got The Love
  
  És hogy velem mi van? Hogy egy klasszikust idézzek: Semmi. Moszkva tér, zárójelenet

  Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. - Kodály Zoltán

Aktív témák