Új hozzászólás Aktív témák

• #43 TéKrys senior tag Agyasima #41

  Új Válasz 2005-01-12 12:34:10 #43

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  TéKrys

  senior tag

  válasz Agyasima #41 üzenetére

  Nehéz kérdés az biztos. Ezt 2töknek kell(ene) eldöntenie. Esetleg még úgy h ne tudja meg a család. Mert úgy nehezebb. Elég ha csak ti tudtok róla.

  http://www.hackthat.net/df/ddos/13300/index.html - egy jó kis oldal, nem kell félni tőle :D

• #162 tildy nagyúr Agyasima #161

  Új Válasz 2005-01-13 14:11:17 #162

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  tildy

  nagyúr

  válasz Agyasima #161 üzenetére

  idézet----Ha tényleg becsületesen ''figyel'' a srác akkor anyira kell koncentrálnia, hogy időben kiugorjon, hogy a gyönyör nagy része számára elvész, ezáltal a női partner sem jut a kellő gyönyörhöz!----idézet vége
  
  Hozzáteszem a férfiakat is el lehet úgy jutatnia csúcsig... hOgy...Más az biztos, de kiki döntse el maga hoyg jó vagy sem...
  
  [Szerkesztve]

  "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

• #309 zsoltee10 addikt Agyasima #41

  Új Válasz 2005-01-16 19:53:59 #309

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  zsoltee10

  addikt

  válasz Agyasima #41 üzenetére

  nem olvastam még végig a topicot, de a te hsz-dnél úgy gondoltam válaszolok a feltett kérdésre.
  
  történet röviden:
  kedvesemmel 2 hónap mosolyszünet után kibékültünk. ez volt 2,5 éve augusztusban. kedvesem tablettát szed, mert anno így döntöttünk, hogy biztonságosabb, és kényelmesebb megoldás, mint a többi. a lényeg, hogy szeptemberben nem jött meg neki. gondolkodtunk, hogy most akkor mi van? semmi gond, megyünk orvoshoz együtt. bement, majd 5 perc múlva adoki kijön, hogy menjek be én is. akkor már nagyon paráztam, hogy mi lehet. kedvesem sírt. mondom mi a baj? orvos lazán közölte, hogy terhes. huh, hát levegőt sem kaptam, le kellett ülnöm. azt mondja a doki, hogy a gyerek kb két hónapos. na ez még jobban megütött, mivel ugye mi csak 1 hónapja békültünk ki, ergo villámgyorsan végigfutott az agyamon, hogy akkor a bnőm megcsalt, és nem az én gyerekemet hordja a szíve alatt. ez a gondolat a másodperc törtrésze alatt futott végig bennem. kedvesem rögtön reagált, és tiltakozott, mert nem volt együtt senkivel rajtam kívül, és velem is max 1 hónapja. ''akkor ikrek'' - szól az orvos. úgy éreztem ez életem legrosszabb napja. mondom mi lesz? orvos: ''nem kell aggódni, holnap bejön, kiszedjük 5 perc alatt'' padlón voltunk. én 19, kedvesem 17 éves volt ekkor. hogyan vállaltuk volna a gyereket? én akkor érettségiztem, neki még 1 év vissza volt a gimiből. nagyon le voltunk törve, és úgy döntöttünk, hogy most semmiképp nem tudunk gyereket vállalni. megbeszéltük a dokival, hogy másnap reggel bemegyünk a kórházba, beszélünk a családvédelmis védőnővel, majd néhány vizsgálat, és még délelőtt megtörténik a dolog, néhány óra pihenés után pedig hazamehet, és az anyja sem tudja meg. a legrosszabb ilyenkor, ha a baj mellett senkire sem számíthat az ember, és az anyjára nem is számíthattunk, nem akarok rosszat mondani róla, de a lényeg, hogy nem az a fajta, akivel bármit meg tudtunk volna beszélni vele. anyuék mellettünk álltak, rájuk mindig lehetett számítani.
  
  szóval hazafelé mentünk, és hirtelen ötlettől vezérelve bementem a gyógyszertárba, és vettem 3 különböző terhesség tesztet. hazaérve megcsináltuk az elsőt. tudtuk, hogy mi lesz az eredmény, de azért a biztonság kedvéért megcsináltuk. _negatív_! nem hittem a szememnek. megcsináltuk a másik kettőt, és az is negatív! teljesen össze voltunk zavarodva. azonnal visszamentünk, de akkor már nem a dokihoz, hanem a kórházba. mondtuk, hogy mi a gond, de nem volt ott senki, d emegnyugtattak, hogy menjünk be ugyanúgy másnap, és úgyis meg lesz vizsgálva a műtét előtt. másnap bementünk, 1 órát beszélgettünk a védőnővel, aki tök megértő volt, és tudomásul vette a döntésünket. ezután következett az ultrahang viszgálat. nagyon ciki volt, mert a nővér ismerős volt, és szerettük volna titokban tartani a dolgot. nem sikerült. a lényeg, hogy az ultrahangos doki kérdezi, hogy miért vagyunk itt? mondjuk, hogy terhesség megszakítás miatt. azt mondja a doki, hogy _nem_terhes_! nem tudtuk felfogni. kiderült, hogy az a patkány nőgyógyász egy cisztát nézett magzatnak!
  
  hát nem is tudom elmondani mekkora megkönnyebülés volt. meg azt sem, hogy mekkora düh öntött el, legszívesebben visszamentem volna ahhoz a patkányhoz, és bevertem volna neki egyet.
  
  azóta szerencsére nem volt ilyen gondunk. remélem nem is lesz, és csak akkor lesz terhes, amikor mi szeretnénk...

Új hozzászólás Aktív témák