A CES-en az AMD standján több érdekes információt is megosztottak az előző hónapban bemutatott Ryzen processzorcsaládról. Nem mellesleg a rendezvényen számos Socket AM4-es alaplapot sikerült lencsevégre kapnunk, illetve egy Doomot futtató, Ryzen processzorral szerelt PC-t is levideóztunk.

Az AMD komolyabb bejelentéssel nem készült, csupán termékeket mutogatott, de ezzel párhuzamosan számos információt kiderült a start előtt.

A cég a Zen architektúrával négy évre tervez, ezen belül is már készül a Zen+ dizájn, de erről majd csak később beszélnek. Ennél sokkal fontosabb, hogy az első negyedévre tervezett startot tarthatónak tartják, és azt is elárulták, hogy nem az utolsó napokra gondolnak, amikor erről beszélnek. Az alaplapgyártóktól származó információink szerint a GDC környékére lesz ütemezve a rajt.

A nyolcmagos modellek mellett lesznek négymagosak is, illetve lehetőség van hatmagos verziókra. A magok letiltása eléggé speciálisan fog működni, mivel a Zen processzormagok nem tilthatók le csak úgy. A Summit Ridge lapkában két core complex modulban található négy-négy mag, és a letiltást úgy kell végezni, hogy mindkét core complex modulban ugyanannyi mag legyen. Emellett az AMD úgy tervezi, hogy mindegyik kiadott Ryzen processzor szorzózártól mentes lesz.

[+]

Az órajelek tekintetében még sok tényező ismeretlen, de jelen állás szerint a 95 wattos TDP osztályú processzorok 3,4 GHz-es vagy nagyobb alapórajellel kezdenek. Azt sajnos még senki sem árulta el, hogy hol lesz a végük, de a Hardwareluxx.de kiderítette, hogy a CES-en egy 3,6 GHz-es alapórajelű, 3,9 GHz-es turbóra képes nyolcmagos mérnöki minta volt a Doomot futtató PC-ben.

Amire figyelni kell, azok az alaplapok. Egyrészt a Ryzen CPU-k Socket AM4-es tokozást használnak, tehát világos, hogy ilyen foglalattal szerelt alaplapokra van szükség. Másrészt különböző vezérlőhidak alkalmazására van lehetőség. Ezek fő különbségeit az alábbi táblázat foglalja össze:

Rögtön látható, hogy tuning az A320-as vezérlőhíddal szerelt alaplapokon nem lesz, így mindenképpen B350-es vagy X370-es verziót kell választani, ha erre a funkcióra szükség van. Emellett a CrossFire és az SLI (ez licencköteles, tehát alaplapfüggő, hogy támogatott-e) konfigurációkhoz csak az X370-es vezérlőhíd jó, mivel a gyártók csak ezeken vezethetik ki két PCI Express 3.0-s csatolóba a processzorba integrált, szabad PCI Express 3.0-s csatornákat.

A táblázat mellé el kell mondani, hogy a Ryzen processzorok integrált déli vezérlőhíddal is rendelkeznek, és a fenti extra vezérlőhidak lényegében ehhez kapcsolódnak négy darab PCI Express 3.0-s csatornát felhasználva. Az integrált déli vezérlőhíd a Summit Ridge kódnevű lapkában az X300-as jelzést viseli és alapból kínál négy darab USB 3.0-s portot, illetve direkt vezérlést bizonyos adattároló konfigurációkhoz. Utóbbi kivezethető egy darab x4-es PCI Express 3.0-s, vagy két 6 Gbps-os SATA és egy x2-es PCI Express 3.0-s, vagy egy SATA Express és egy x2-es PCI Express 3.0-s csatolóba. Az alaplapon található vezérlőhíd lényegében ezt az alapot egészíti ki. Itt azért érdemes kiemelni, hogy külső vezérlőhíd alkalmazása nélkül az AMD engedélyezi a Ryzen processzorok tuningját, de az adott termék gyártója ezt felülbírálhatja, ha úgy látja jónak.

Az AMD-től megtudtuk, hogy az alaplapgyártókra nagyon is jellemző lesz, hogy raknak valamilyen vezérlőhidat a termékeikre, de ez nem kötelező, mivel a Ryzen processzorok képesek külső déli vezérlőhíd nélkül is üzemelni. Ez az opció a vállalat szerint leginkább a rendkívül kis méretű PC-knél lesz előnyös, amikor a csúcsplatformokhoz fejlesztett, alapból is méretes külső vezérlőhídnak fizikailag nincs hely. Itt a gyártók számára az lesz az érdekes, hogy azokba a már létező SFF dizájnjaikba tudnak egy nyolcmagos processzort helyezni, ahova eddig maximum csak négymagost tudtak építeni. Ennek az oka az volt, hogy mind az AMD korábbi, mind pedig az Intel aktuális nyolcmagos processzoraihoz való dizájn fizikailag kétszer-háromszor több helyet igényel, mint amennyi kell a nyolcmagos Ryzen minimális platformdizájnjához.