Mi az a MIMO?

Valljuk be őszintén, a manapság egyre divatosabb vezeték nélküli hálózati megoldások távolról sem biztosítják azt a sávszélességet, amivel nevükben kecsegtetnek. Korábbi tesztjeink alapján a 11 Mbps-os IEEE 802.11b elméleti 1 MB/s-os sebességének alig több, mint a felét tudjuk kihasználni, ráadásul amikor két vezeték nélküli egység próbált kommunikálni, az átvitel a felére csökkent. Hasonló csalódást okozott az elvileg 6 MB/s-nál is gyorsabb, 54 Mbps-os IEEE 802.11g, amivel a legjobb esetben is bőven 3 MB/s alatt maradtunk.

Az átlagos felhasználó, aki átviteli sebességekkel főként az internetszolgáltatók kapcsán találkozik, joggal érezheti magát becsapva – vagy mégsem? A vezetékes hálózati eszközök sem tudták kifutni elvi maximumukat, ugyanis a forgalom bizonyos részét a zavartalan adatáramláshoz szükséges vezérlőrendszer emészti fel. Nincs az a 100 Mbps-os Ethernet hálózat, ami ténylegesen elérné a 11,9 MB/s-os adatátviteli sebességet.

Ha búcsút intünk a kábeleknek, újabb probléma szakad a nyakunkba. Az éter távolról sem olyan stabil átviteli közeg, mint a csavart érpár vagy a régi jó koax. A levegő úgynevezett zajos átviteli közeg, nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor egy zsúfolt étkezdében próbálunk társalogni távolabbi asztaltársunkkal. Ha csak mi ketten lennénk a teremben, sokkal könnyebben szót értenénk, mint amikor mindenki egyszerre beszél. A zaj növekedésével csökken a hatótávolságunk, csak minden második szavunkat érteni – romlik az adatátvitel.

Természetesen a technológia fejlődése nem állítható meg, így a szabványok adta kereteken belül (sőt, azokon kívül is) javítani próbálták a Wi-Fi hálózatok átviteli sebességét és hatótávolságát is. Az Atheros például kifejlesztette az ún. channel bonding eljárást, mellyel a szabad frekvenciatartományon belül két 20 MHz-es csatornát foglalnak le egyetlen adatfolyam átviteléhez, mely mellé ráadásul az adatkeretek kezelését is megvariálták, lehetővé téve a szabványosnál nagyobb méretű, az előírtnál kisebb követési időközökkel küldött adatkeretek továbbítását, egy huzamban akár többet is. A módszerrel nagyjából meg lehetett duplázni a sebességet (108 Mbps-ra), azonban igen komoly hátrányokkal is számolni kellett: a viszonylag szűk 2,4 GHz-es hullámsáv közepét fixen elfoglaló dupla csatorna minden szomszédos 802.11b/g WLAN forgalmát hátráltatja, ráadásul vegyes (szabványkonform és channel bondingot használó állomásokat is tartalmazó) saját hálózat esetén a hozzáférési pont állandó üzemmódváltásokra van kényszerítve, ami szintén nem tesz jót az elérhető sávszélességnek.

A nem szomszédbarát módszerek mellett járható út a nagyobb energiájú adók alkalmazása, az adók vagy a vevők megkettőzése, melyekkel – megfelelő feldolgozó elektronikát feltételezve – a többutas jelterjedést lehet haszonra váltani. Ekkor egy okosabb jelfeldolgozó processzor (DSP) fáradozik azon, hogy a rádiómaszlagból kihámozza a hasznos információt. Ilyen például az Asus vagy a U.S. Robotics termékeiben megismert, Broadcomhoz köthető, 125 Mbps-os technológia, melyet ugyancsak megtámogattak néhány, a vezérlőinformációk és hasznos adatok arányát javító keretkezelési eljárással.

Az adó...


...vagy/és a vevő megkettőzésével javítható a Wi-Fi sebessége

Mai tesztalanyaink komoly továbblépést jelentenek, ugyanis egy merőben más eljárást alkalmaznak. Az ötlet önmagában egyszerű, de átlépi a korábbi szabványok lehetőségeit. A szokásos egyetlen jel duplázása vagy erősítése helyett több, különálló jelet alkalmaznak, azaz egyszerre több hálózati kapcsolat épül ki az adó és a vevő között. Mivel teljesen elkülönülő jelekről van szó, kevésbé zavarják egymást, és jelentősen megnövekszik a hasznos sávszélesség. Az eljárás becsületes neve MIMO (Multiple Input, Multiple Output).

Egyelőre nincs kőbe vésett IEEE szabvány, de már körvonalazódik a 802.11n specifikáció, melynek sarokköve az Airgo Networks által kifejlesztett MIMO technológia. Szerkesztőségünkben az Asus debütáns MIMO készlete, a WL-566gM router és WL-106gM PCMCIA hálózati adapter egy párja tette tiszteletét.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!