Asus WL-566gM

A legfrissebb Asus router a gyártóra jellemző csomagolásban érkezett. A doboz legérdekesebb részei a „240 MIMO” és „100 Mbps” feliratok. Az előbbiből arra lehet következtetni, hogy a többutas eljárás elvileg az átlagos vezetékes hálózatnál kétszer nagyobb sebességre képes, és a valóságban is eléri az irreálisnak tűnő, 100 Mbps-os sebességet. Nemsokára kiderül, hogy mi a valóság. A készlet a szokásos komponenseket tartalmazta: meghajtólemezt, tápot, hálózati kábelt és használati útmutatót.

Szerencsére a MIMO-s pajtás nem a WL-520g bumfordi, hanem a WL-500g kényelmesen keskeny tápját örökölte, ez túlzsúfolt elosztóban meglehetősen fontos szempont lehet. Öt volton 2,6 A leadására képes, ez szokásos, 10 watt körüli routeres terhelésre utal.

Bár nem éppen kis jószág az új Asus útválasztó, de elegáns, fehér külsejével és letisztult formájával megérdemli a legszebb hálózati eszköz díjat. Már a WL-520g is nagyon elegáns volt, de a körbeezüstözött, kellemes tapintású, világos ház a három antennával nagyon esztétikus. A fedél jelentős részén szellőzőnyílások vannak.

Hátulról klasszikus Wi-Fi router az újdonság. Balról haladva a tápcsatlakozó, az asusos specialitás, az EZSetup gombja, a reset nyomóka, a WAN és a négy LAN aljzat látható. Az antennarengeteg egyetlen kellemetlen pontja, hogy nem lehet levenni őket.

Az előlap nagyon csinos, de a funkcionalitás némileg a forma rovására ment – sebaj. A LAN portok aktivitását csak egy-egy LED jelzi, és a lámpácskák a szomszédosakat is bevilágítják. Az egyes és hármas csatlakozót használva a kettes is aktívnak tűnhet. Persze egy otthoni vagy kis irodai felhasználásra szánt Wi-Fi router inkább legyen szép, mint hiperdiagnosztizáló.

Alul ismét nagy szellőzőnyílásokat, valamint a szokásos lábacskákat és a falra rögzítéshez szükséges mélyedéseket találtuk. Az utóbbiak ügyesek, kétféle állásban is használhatóak. A kényelmesebb kezdeti konfigurációt segítendő az alsó matricán feltüntették a router alap IP címét és belépőkódját.

A fedelet eltávolítva egy masszív fémburkolatot találtunk, amin csak az antennák három vezetéke nyúlt át. Természetesen a páncélt nyílt kihívásnak vettük, és tovább folytattuk a boncolást.

A motorháztető alatt már egy szokásosabb routerbelsőt pillantottunk meg. Mivel USB csatlakozókat nem kezel az újonc – remélhetőleg lesz extrább, Deluxe változat – ezért a belvilág meglehetősen egyszerű. Az alsó kis alkatrészek a WAN és LAN aljzatokat kezelik. A borda alatt van a minden egyben vezérlőelektronika, mellette az operációs rendszert tároló flash ROM és fölötte kétszer 8 MB memória a puffereléshez. A teljes jobb oldalt egy mini-PCI felületű kártya, a rádiós egység foglalja el. A világos hővezető párnácska alatt van a jelfeldolgozó, fölötte, egy újabb fémburokban két adó-vevő egység.

A központi vezérlő ezúttal nem a Broadcomtól, hanem a Realtektől származik. Az RTL8651 klasszikus integrált router-chip. Egyelőre nem tudni, hogy lesz-e majd olyan élénk magánfejlesztés körülötte, mint amilyen a WL-500g körül volt, melyhez több extra firmware is napvilágot látott.

A duplázott átvitelt kezelő Airgo rendszer alapja az AGN303BB processzor, melyhez egy szimpla és egy dupla adó-vevő csatlakozik. Az utóbbiakat a kis fémburok rejti. Biztonság szempontjából a WEP, WPA és WPA2 szabványokat is támogatja, ahogyan a multimédiás tartalmakat segítő WMM-et is.

Főbb paraméterek:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!