Az nForce 500-as család és az SB600

Az AMD AM2-es foglalatba illeszkedő processzorainak bevezetésével egy időben az ATI és az NVIDIA is újdonságokat jelentett be; az ATI a hosszú idő óta várt SB600-as déli híddal lepte meg a közönséget, az NVIDIA pedig egy teljes termékcsaláddal (nForce 500 széria) bővítette kínálatát, elvégre egy új chipset bemutatására egy új processzor bejelentése a legjobb időpont.

Az NVIDIA az nForce 500 családban ismét egy sor újítást eszközölt. Erre szükség is volt, hiszen az Athlon 64 processzorokban található memóriavezérlő következménye, hogy a chipsetek ezen a platformon már csak extráikkal tudnak ellenfeleik fölé nőni. Az nForce 500 nem túl meglepő módon rengeteg ponton az nForce4 család vonásait hordozza magán, és csak a legigényesebbek számára lesz feltűnő az a néhány plusz funkció, melyek az új lapkakészletcsaládot (azon belül is a csúcsmodellt) megkülönböztetik az előző generációtól. Összegezve az nForce 500-as sorozat lényegében felturbózott nForce4, mely négy tagot számlál; a csúcskategóriát az nForce 590 SLI névre keresztelt chipset képviseli, mely 2 x 16 PCIe sávot kínál fel két VGA számára. Az SLI-támogatással felvértezett felsőkategóriában az nForce 570 SLI indul a csatába, mely funkcionalitás szempontjából pár ponton eltér a nagyobbik bátyótól, és csak 2 x 8 PCIe sávval rendelkezik a grafikus alrendszer. Az nForce 570 Ultra az SLI utótaggal ellátott felsőkategóriás chipset egychipes változata, mely nem támogatja az SLI-t, az nForce 550 pedig a középkategória számára lett kifejlesztve, ez a „legbutább” lapka. Kicsit visszatekintve a chipsettörténelemben: nForce4-ből létezik SLI x16, SLI, Ultra és nForce4-4x, kísérteties a hasonlóság.

Lássuk az újításokat. Az nForce 590 SLI privilégiuma a LinkBoost funkció; ha a chipset egy vagy több, a technológiát támogató grafikus kártya jelenlétét érzékeli (az első ilyen típus a GeForce 7900 GTX), akkor automatikusan megnöveli 25 százalékkal a PCI Express busz és a chipset két tagja közötti HyperTransport link sebességét, ami egy SLI-konfigurációnál már jól jöhet. A gyakorlatban nem valószínű, hogy érezhető gyorsulást eredményezne, de papíron persze jól mutat.

A DualNet címszó két beépített Gigabit Ethernet közeghozzáférés-vezérlőt (MAC) takar, melyek képesek a port teaming néven is ismert linkaggregációra. Ez lehetővé teszi, hogy a két fizikai interfész egymástól függetlenül, külön IP címmel működjön, de módot ad arra is (ha a túloldali eszköz ezt támogatja), hogy egyetlen IP címen, sávszélességüket összeadva dolgozzanak. A vezérlő mindeközben terhelésmegosztást végez, és ha az egyik link megszakadna, a forgalmat automatikusan a másik portra irányítja. És ez még korántsem minden: a chipsetek (az nForce 550-et kivéve) TCP/IP gyorsítót is tartalmaznak, amely bizonyos műveleteket (a már meglévő TCP-kapcsolatok azonosítását, az ACK csomagok kezelését és a csomag ellenőrző összegének [checksum] számítását) önállóan, a CPU igénybevétele nélkül képes elvégezni. Az intelligens vezérlő nemcsak a rendszerterhelés csökkentésében segédkezik, hanem a kimenő adatforgalom zökkenőmentes lebonyolításában is, így például előnyben részesítheti játékok csomagjait egy FTP alkalmazáshoz tartozó adatokkal szemben; a First Packet technológiát is csak az nForce 550 kénytelen nélkülözni.

Az nForce 500 család tagjai mindezeken felül több SATA-eszköz csatlakoztatását teszik lehetővé, és az IDE-vezérlő már támogatja a RAID 5-öt is. Az USB-portok száma nem nőtt tovább, viszont a chipsetek immár High Definition Audio (Azalia) támogatással lettek felvértezve. Csak az nForce 500-as alaplapok támogatják az nTune 4.0 szoftvert, mellyel Windows alatt lehetőség nyílik a rendszer igen aprólékos túlhajtására, finomhangolására.

Chipset / északi híd	NVIDIA nForce 590 SLI	ATI CrossFire Xpress 3200
Blokkdiagramm
Északi és déli híd megnevezése	NVIDIA MCP55XE és C51XE	ATI RD580 és SB600
Északi és déli hidat összekötő link	16 bites, 1 GHz-es HyperTransport link (8 GB/s)	Négy PCI Express x1 sáv (2000 MB/s) A-Link Xpress II
Déli híd	NVIDIA nForce 590 SPP	ATI SB600
Integrált hang	- NVIDIA nForce média- és kommunikációs processzor (MCP) - High Definition Audio	- Intel HD Audio-kompatibilis vezérlő
Integrált hálózati vezérlő	- 2 db 10/100/1000 Gigabit Ethernet - NVIDIA hardveres tűzfal és ActiveArmor)	- nincs (külső MAC-en keresztül 10/100/1000 Mbit Ethernet)
Serial / Parallel ATA / RAID	- Két Parallel ATA 33/66/100/133, illetve hat SATA300-eszköz támogatása RAID 0, 1, 0+1 és 5 támogatással, ezeket kombinálva is. Native Command Queuing (NCQ) támogatva. (Összesen 2 PATA-meghajtó és 6 SATA-meghajtó)	- Két Parallel ATA 33/66/100/133, illetve négy SATA300-eszköz támogatása RAID 0, 1, 0+1 és 5 támogatással. Native Command Queuing (NCQ) támogatva. (Összesen 2 PATA-meghajtó és 4 SATA-meghajtó)
USB	10 port	10 port
Gyártó honlapja Termék leírása	- NVIDIA - nForce 500	- ATI - Radeon CrossFire Xpress 3200

Az ATI az NVIDIA-val egyidőben mutatta be a CrossFire Xpress 3200 chipset AM2-es variánsát, melyhez az igen régóta várt ATI SB600-as déli híd párosult. Igazság szerint az „új” chipkészlet csak emiatt számít újdonságnak, az északi hidat korábban már be is mutattuk. A direkt az X1900-as kártyák kiszolgálására kifejlesztett (ettől függetlenül persze ennél lassabb ATI kártyákkal is működő) CrossFire chipset jól szerepelt, de már akkor tudni lehetett, hogy az ATI a déli híd kérdésében lépéskényszerbe került, mivel az NVIDIA felvásárolta az ULI-t, az ATI chipsetek déli hídjait szállító partnerét. Az ATI az RD580 kódnéven futó északi hidat nem véletlenül fejlesztette igen rugalmasan kezelhetővé, PCI Express sávok felhasználásával tetszőleges, szintén PCI Express sávon keresztül kommunikáló déli híddal párosítható (A-Link Express II), így egy déli híd cseréje egyáltalán nem fájdalmas a gyártó számára. Az SB600 azzal a nem titkolt szándékkal jelent meg, hogy az SB400, majd az SB450-es I/O-vezérlők (az USB-vezérlő gyengesége miatti) igen csúfos szereplésén, és ezáltal az ATI chipkészletek romló renoméján valamit javítson.

Az SB600 tíz USB 2.0 porttal szolgál, hasonlóan az nForce 500-as család tagjaihoz. A déli híd két Parallel ATA és négy Serial ATA eszköz csatlakozását teszi lehetővé (tehát egy PATA csatorna van), itt lemaradásban van az nForce-hoz képest, ugyanakkor támogatja a RAID 0, 1, 0+1 és 5 módokat, az NCQ-t, és mind IDE, mind AHCI üzemmódban működhet; itt egál az állás. A hálózati vezérlő kérdését az ATI továbbra is az alaplapgyártókra bízza, ezzel a költségcsökkentés a kanadaiak célja, hiszen egy PCIe x1 sáv által nyújtott sávszélesség bőven elegendő egy gigabites hálózati vezérlő adatforgalmának lebonyolításához. Ugyanakkor az audiovezérlő kompatibilis az Intel-féle HDA Audióval.

Az ATI a játékgépek számára a CrossFire Xpress 3200-at kínálja, mint 2 x 16 PCIe-sávot támogató északi hidat. A CrossFire Xpress 1600, mely csak 2 x 8 PCIe-sávval rendelkezik, szintén a játékgépek szíve lehet, de olcsóbb alaplapokon kap helyet, míg belépőszinten az integrált grafikus vezérlővel felszerelt Radeon Xpress 1100 és 1150 lapkák állnak az érdeklődés középpontjában.

Összegezve az elmondottakat, az nForce 500-as chipsetek a funkcionalitást tekintve előrébb járnak az ATI Xpressnél, ugyanakkor egy átlagos felhasználó számára teljesen megfelelő lehet egy ATI chipkészlettel felszerelt alaplap is, a kérdés inkább az, hogy melyikhez milyen áron jutunk hozzá, és mely funkciókra van szükségünk a mindennapi használat során. Mert például nem tartjuk valószínűnek, hogy túl sok embernek van szüksége otthon két gigabites hálózati vezérlőre, hat SATA-portra vagy egyáltalán az SLI/CrossFire-kiépíthetőségre.

Tesztünk első részében három, majd később még hat alaplapot veszünk sorra, és mutatunk be az olvasóknak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!