NVIDIA nForce4 SLI IE

Az NVIDIA napjainkra az AMD processzorokhoz gyártott lapkakészletek piacának több mint felét birtokolja. Ez részben a VIA és a SiS gyengélkedésének köszönhető, de főleg a cég agresszív üzletpolitikájának – a legdrágábbtól kezdve a legolcsóbb alaplapokhoz is kínálnak chipkészleteket, és el is tudják azokat adni, hiszen jól teljesítenek, funkciógazdagságuk egyelőre verhetetlen, és a konkurensek nem kínálnak valós alternatívát. Mindettől függetlenül az NVIDIA nem ücsörög a babérjain, hiszen az óriáscég immár megcélozta az Intel processzorral felszerelt számítógépek piacát is. Eddigi tevékenységük során ez azért nem történhetett meg, mert az Intel nem egyezett bele a Pentium 4-es buszlicencbe, azonban az Intel érzékelhető gyengülése a játékosoknak szánt PC-k piacán („játékra csak AMD”) megtörte a jeget. Múlt novemberben megszületett a keresztlicenc-megállapodás, az Intel gyárthat SLI-t támogató chipkészleteket, az NVIDIA pedig Intel processzorok alá való chipsetet. Több sem kellett, a laborokban már nagyban folyt a C19 kódnéven futó (nForce4 SLI Intel Edition néven piacra kerülő) északi híd fejlesztése, mely a megállapodás után nem sokkal meg is jelent, elsőként kínálva támogatást az Intel kétmagos processzoraihoz.

A névválasztás nem véletlen, az nForce4 SLI Intel Edition egy Athlon 64-es nForce4 SLI chip átszabott változatából és egy plusz északi hídból áll, amely az újonnan fejlesztett memóriavezérlőt tartalmazza. Az új chipkészletnek egyelőre csak SLI-s változata létezik, ami probléma, hiszen magas árával így csak a legdrágább Intel lapkakészleteknek lehet alternatívája, mégis, hírek szálingóznak a „sima” nForce4 Intel Edition chip bejelentéséről, mely remélhetőleg nem csak a most bemutatásra váró funkciógazdagságával, hanem árával is magára vonja a figyelmet.

NVIDIA nForce4 SLI Intel Edition

nForce4 SLI Intel Edition blokkdiagram [+]

Az nForce4 SLI Intel Edition nem lesz ismeretlen a számítástechnikában jártasak számára, hiszen lényegében az Athlon 64 processzorokhoz szánt nForce4 SLI változatának Inteles megfelelőjéről van szó, mely kiegészült egy memóriavezérlővel. Ebből már ki is található, hogy egy rendkívül funkciógazdag chipkészlettel ismerkedhetünk meg. Az Athlon 64-es változat egyik ismérve az egychipes design, vagyis maga a chipkészlet összesen egy lapkából áll, hiszen a memóriavezérlő a processzorban van, így a chipsetnek ezt a feladatot nem kell ellátnia. Ezzel szemben az nForce4 Inteles megfelelője két chipből áll, vagyis egy klasszikus értelemben vett chipkészletről van szó.

nForce4 SPP és MCP [+]

Az északi híd az nForce4 System Platform Processor (SPP), míg a déli híd az nForce4 Media Communication Processor (MCP) nevet kapta. A chipset kétfelé osztására azért volt szükség, mert a déli híd általi szolgáltatások kiegészültek a memóriavezérlővel, ami annyira megnövelte volna a chip méretét, hogy a gyártó inkább kettéosztotta ezeket a funkciókat egy északi és egy déli hídra. Az északi híd felel a processzor és a memória közötti kommunikációért és ez végzi a videokártya vezérlését is, míg a déli híd a merevlemezek, a hálózati vezérlő, az USB-s eszközök és az integrált audioeszköz közötti kommunikációért felelős. Az északi és déli hidat egy – érdekes módon az Athlon 64-es rendszereknél elterjedt (de már az nForce2-ből is ismerhető) – HyperTransport-link köti össze, ami 3,2 GB/s-os oda-vissza irányú adatáramlást tesz lehetővé. Érdekességként megemlítjük, hogy a HyperTransport egy, az AMD által kifejlesztett technológia (eredeti neve Lightning Data Transport, LDT), melyet később a cég nyílt ipari szabványként átadott egy több óriáscéget tömörítő szervezet részére, mely a HyperTranport konzorcium névre hallgat – és az Intel nem tagja.

NVIDIA System Platform Processor (SPP)

A memóriavezérlő [+]

Haladjunk sorjában, először ismerkedjünk meg az északi híddal, amely az nForce2 után a harmadik NVIDIA által tervezett, memóriavezérlőt is tartalmazó chip, ennek megfelelően meg kell említenünk a DASP (Dynamic Adaptive Speculative Pre-processor) harmadik verzióját, illetve a QuickSync nevezetű eljárást. Az nForce4 memóriavezérlője a kor követelményeinek megfelelően DDR2-533 és DDR2-667-es memóriákkal támogatja a kétcsatornás memóriaelérést, tehát az elsőgenerációs DDR memóriával rendelkező felhasználók számára nem biztos, hogy ez a chipset lesz a megfelelő választás. Mindennek köszönhetően a maximálisan elérhető memória-sávszélesség 10,6 GB/s DDR2-667-es órajelen, mindez azonban nem jelent feltétlen gyorsulást egy DDR2-533-as konfigurációhoz képest, hiszen a processzor „csak” 8,5 GB/s-ot képes fogadni 266 MHz-es FSB-t feltételezve (ráadásul a sima Pentium 4 és Pentium D processzorok csak 200 MHz-es FSB-vel rendelkeznek, egyedül az Extreme Edition egyes változatai járnak 266 MHz-en). Ettől függetlenül az aszinkron mód mégis ajánlott az nForce4 esetében, hiszen a processzor és a memória közti kihasználatlan sávszélességet egyes perifériák és a hardveres adat-prefetch algoritmusok is képesek kihasználni (az NVIDIA szerint).

Az nForce4 Intel Edition tehát támogatja a kétcsatornás működést, és az optimális teljesítmény eléréséhez azonos típusú és méretű modulokat kell használnunk, azonban a kétcsatornás működésről nem kell lemondanunk különböző modulok használata esetén sem, mindez persze együttjár a modulok összehangolásához szükséges idővel, így ez a mód mindenképpen lassabb az optimális esettől. A QuickSync a gyártó állítása szerint képes még tovább csökkenteni a memóriaelérést azokban az esetekben, amikor a processzor és a memória sebessége nincs szinkronban egymással (pl. 200 MHz FSB / 266 MHz memória). Az északi híd következő újítása a DASP 3.0 logika, mely a processzor memóriakéréseinek sémáit elemezve és a busz üresjáratait kihasználva (lásd fentebb) saját cache-ébe tölti a processzor által valószínűsíthetően igényelt adatokat, így tovább csökken a memória elérésének ideje abban az esetben, ha az előbehívás sikeres volt, hiszen ilyenkor elég az északi híd gyorsítótárához fordulni. A DASP 3-as verziója kissé bonyolultabb algoritmusokra épül, mint elődei, hiszen a HyperThreading technológia, illetve a kétmagos processzorok esetében nem egy, hanem két processzort kell folyamatosan felügyelnie.

SLI Intel platformon

Az nForce4 összesen 19 PCI Express sáv vezérlésére lett felkészítve, ebből 16 sávot a grafikus alrendszer számára tart fenn, a maradék három pedig az integrált eszközök vagy PCIe bővítőhelyek számára kell, hogy elegendő legyen. Az nForce4 család SLI-támogatással is rendelkezik (sőt, egyelőre csak ilyen verzió létezik), tehát a grafikus kártya számára fenntartott 16 PCIe sávot az architektúra rugalmasságának köszönhetően kétszer 8 felállásban is ki lehet vezetni két PEG-foglalatba. Ezek után az alaplap már nem egy, hanem akár két videokártyát is képes fogadni, ezeket összekötve jelentősen megnövelhetjük a grafikus teljesítményt. A PCIe sávok kombinálgatása nem az nForce4 érdeme, hanem a PCI Express architektúra hajlékonyságának köszönhető – persze az NVIDIA nem győzi hangsúlyozni, hogy az nForce4 direkt optimalizálva lett SLI-re. Az SLI-vel és működésével egy korábbi cikkünkben már részletesebben is foglalkoztunk.

NVIDIA Media Communication Processor (MCP)

Essen szó a déli hídról is, mely a Media Communication Processor névre hallgat, funkciólistáját tekintve nincs miért szégyenkeznie más lapkakészletekkel szemben, sőt! A déli híd négy Parallel ATA és további négy Serial ATA meghajtó natív támogatását nyújtja. Mintha mindez nem lenne elég, a SATA-vezérlő már támogatja a SATA II specifikációit, azaz 300 MB/s-os sávszélességet biztosít a merevlemezek számára, és támogatja a parancsok sorbarendezésének natív megvalósítását is (Native Command Queuing, NCQ). Előbbi szolgáltatás valójában önmagában jelenleg nem gyorsít semmit a rendszeren, hiszen egyelőre a merevlemezek önnállóan nem képesek 50-60 MB-nál több adatot megmozgatni egy másodperc alatt.

IDE-vezérlő és Native Command Queuing

Az NCQ segítségével ellenben (ha a merevlemez, a vezérlő és a meghajtóprogram is támogatja) a merevlemez oly módon képes újrarendezni a vezérlő által feléje küldött parancsokat (írás, olvasás), hogy a sebesség megnő, köszönhetően a különböző fejpozícionálási késleltetések csökkenésének és a művelethatékonyság megnövekedésének. A natív NCQ-támogatással rendelkező merevlemezek egy olyan parancssorral rendelkeznek, amelyben a parancsok dinamikusan rendeződnek el attól függően, hogy mennyi adatvárakozásra és végrehajtásra van szükség. Intel processzoros platformon nem az nForce4 az első NCQ-támogatással rendelkező chipset, hiszen az Intel első generációs, PCI Expresst is támogató lapkakészletei (i925, i915) már rendelkeztek a funkcióval.

NVIDIA RAID

[+]

Az nForce4 Intel Edition az AMD-s nForce4-hez hasonlóan szintén támogatja az NVIDIA RAID-et, melynek segítségével az alaplapra csatlakoztatott merevlemezek, akár SATA-ról, akár PATA-ról van szó, RAID-tömbbe rakosgathatóak; a vezérlő támogatja a RAID 0, 1, 0+1, 5 és JBOD módokat is. A SATA és a PATA merevlemezek kombinálhatóak is egymás között. Új funkció ellenben az NVIDIA által RAID morphingnak nevezett technika, mellyel bizonyos típusú RAID-tömböket konvertálhatunk át másik típusú RAID-tömbbé (például RAID 0 tömböt RAID 1 tömbbé).

NVIDIA Disk Alert

A rengeteg alaplapi csatlakozó és a számítógépben keletkező kábeldzsumbuj sok esetben megnehezítheti a dolgunkat, amikor több merevlemezt használunk egyszerre. Tetőzi a problémát, ha ezek közül valamelyik meghibásodik, vagy ha lecsúszik egy kábel, vagy csak elfelejtjük csatlakoztatni. Ezekben az esetekben segít a Disk Alert nevezetű funkció. Amennyiben a problémák valamelyike bekövetkezne, Windows alatt felbukkan egy ablak, benne az alaplap képével, mely megmutatja, hogy mely csatlakozónál detektált problémát.

nForce4 SLI IE folyt. és i955X

NVIDIA Firewall és ActiveArmor

[+]

Míg más gyártók (pl. az Intel a 925/915-ös lapkakészletek esetében) úgy gondolják, hogy egy külső, PCI Express sávra ültetett hálózati vezérlő tökéletesen ellátja feladatát, addig az nForce4 megörökölte az nForce3 Ultrából már megismert gigabites hálózati vezérlőt, mely tesztjeinkben is bizonyított, vagyis nagyon gyorsra sikerült, miközben a processzort sok esetben kevésbé terheli a PCI-buszra aggatott megoldásoknál. Emellett az újonc lapkakészletben az nForce3 Ultrában debütáló hardveres tűzfalat is megtaláljuk, kiegészítve egy újfajta hálózati biztonsági funkcióval, melynek neve ActiveArmor (találóan aktív pajzs) lett.

Ha van ActiveArmor, és ha nincs [+]

Az ActiveArmor hardveresen a tűzfal része, tehát (és most következzen a marketingszöveg) jelentősen növeli a biztonságot, miközben csökkenti a processzor terhelését, speciális módszerekkel védekezik a hackertámadásokkal szemben, emellett felhasználóbarát szoftveres környezetet biztosít a konfigurációhoz, és támogatja a Microsoft TCP Chimney architektúrát, melynek segítségével tovább gyorsul, és emellett biztonságosabbá válik a hálózat. Mindez nagyon szépen hangzik, kérdés, hogy valós körülmények között hogyan állja a sarat ez az implementáció, az idő és a felhasználók visszajelzései döntik el a funkció létjogosultságát.

Tuning

NVIDIA nTune [+]

Ha a túlhajtás merül fel, akkor az Intelről ennek ellenzése, az NVIDIA-ról pedig ennek támogatása juthat eszünkbe, gondoljunk csak a jó ideje letölthető NVIDIA System Utilityre, melynek segítségével nemcsak az alaplapi feszültségeket és ventilátor-fordulatszámokat követhetjük figyelemmel, hanem egyes rendszerórajeleket is megváltoztathatunk. Nem az nForce4 újítása, de az új chipsettel egyidőben az NVIDIA a System Utilityt is lecserélte az nTune névre hallgató szoftverre. A program számos túlhajtási és optimalizálási opcióval rendelkezik, úgymint benchmarkolás, sebességnövelés, BIOS-frissítés, rendszermonitorozás, illetve tuningbeállításokat is elmenthetünk profilokba. A program lehetőséget ad a memória, a lemezkezelés és a grafikus vezérlő túlhajtására is, grafikonokon hasonlíthatjuk össze az alapállapotban lemért eredményeket a túlhajtott rendszerével, illetve lehetőségünk nyílik manuálisan is túlhajtani a rendszert, megváltoztathatjuk a HyperTransport-link sebességét, a PCI Express busz órajelét és egyes memóriaidőzítéseket.

Audio

Az nForce4 SLI Inteles verziója sem hozta el a SoundStorm következő verziójának implementálását, még akkor sem, ha ezúttal (az Athlon 64-es chipkészlettel ellentétben) az nForce4 két chipből áll. Helyette egy szimpla AC'97 felület szolgál majd, ezt lehet párosítani a „minőségi” 5.1-es és 7.1-es hangkodekekkel, vagy jobb esetben hangprocesszorral, mint amilyen például a VIA Envy vagy a nemrégiben megismert SB Live!. Helyette viszont van tíz USB 2.0 port (a korábbi nyolccal szemben), és rengeteg más funkció, melyeket ezidáig más chipsetek nem tudnak felmutatni.

Megismerhettük az NVIDIA első Intel processzorokhoz szánt lapkakészletét, az Intelnek tehát fel kell kötnie az alsóneműt, ha komoly ellenfél szándékozik lenni.

Intel 955X és 945P

Intel 955X blokkdiagram [+]

Lássuk az Intel válaszát, melyet a 955X személyében láthatunk viszont az alaplapokon. 2004 júniusában az Intel előrukkolt az első PCI Express technológiát támogató chipkészleteivel, melyek a 925X és 915P/G nevet viselték. A korábbi csúcslapkakészletekhez (875P/865PE) viszonyítva az újak tekintélyes mennyiségű újítással rendelkeztek, úgy mint a PCI Express és a DDR2-es memóriák támogatása, SATA-felületen az NCQ támogatása és a High Definiton Audio szabvány, az északi és déli hidat összekötő Direct Media Interface, továbbá ne feledkezzünk el a Flex Memory Supportról sem. Később az Intel kiadta az Intel 925XE chipkészletet, mely abban különbözött elődjétől (Intel 925X), hogy támogatta a 266 MHz-es FSB-t, amit csak az Extreme Edition processzorok esetében lehetett kihasználni (vagy esetleg tuningolás esetén).

Aki ezúttal is hasonló mennyiségű újításra vár, csalódni fog. Az Intel 955X elődjétől mindössze néhány ponton tér el. A chipkészlet már 8 GB memóriát támogat szemben a 925XE 4 GB-os limitjével. Az északi híd immár natívan támogatja a DDR2-667-es memóriákat, és 20 helyett 22 PCI Express sáv megosztására lett felkészítve (ennek köszönhetően az SLI-támogatás sem kizárt). A déli híd is fejlődött, az ICH7 (az ICH6 utódja) immár támogatja a SATA II-es merevlemezeket és a RAID 5-öt is (csak az ICH7R). Más újításról nem tudunk beszámolni. A 955X és a 945P közti különbség az úgynevezett Intel Memory Pipeline Technology és az ECC memóriák támogatására korlátozódik. A 955X támogatja az IMPT-t, mely hasonlatos a 875-ös időkből megismert PAT-hoz, vagyis a memóriaelérés idejének csökkentésével gyorsít a rendszer sebességén.

Összefoglalva mindezt, az Intel jelenleg lemaradásban van a saját processzorai számára készített lapkakészletek piacán, hiszen az nForce4 több ponton is felülmúlja a 955X-et. Több memóriát támogat, vagyis szerverek számára ideálisabb választás az nForce4. A HyperTransport révén az északi és déli híd közti kommunikáció gyorsabb az nForce4 esetében. Az SLI biztos támogatása is csak az nForce4 kiváltsága. PATA- és USB-portok terén is az nForce4 a nyerő, illetve az NVIDIA-féle integrált hálózati vezérlő is elnyerte már tetszésünket, tehát itt is pluszpont jár az nForce4-nek.

Az itt felsorolt érvek jórészt nem hatják meg az átlagfelhasználókat, hiszen egyik különbségből sem adódik óriási mértékű lemaradás az Intel részére. Ettől függetlenül az nForce4 SLI Intel Edition jobb vételnek tűnik abban az esetben, ha nagyjából azonos áron vásárolható meg egyazon gyártó nForce4-es és 955X chipkészletes alaplapja, viszont a 945P nyomott áron határozottan „best buy”-gyanús lapkakészlet lehet.

Megismerkedtünk az új lapkakészletekkel, így most ismerkedjünk meg három, ezekre épülő alaplappal is. Az Asus P5WD2 Premium a tajvani gyártó termékpalettájának csúcsát képviseli, az Intel 955X chipkészletre épülő lap nehéz falatnak ígérkezik. A Foxconn gyártotta 945P7AA-8KS2 egyszerűségével és árával próbál meg népszerűséget szerezni, és ha sebességben nem lesz jelentős lemaradása, akkor erre meg is van minden esélye. Végül következzen a „krém”, az MSI P4N Diamond a Magyarországra beszállingózó nForce4 SLI Intel Edition alaplapok első példánya, az Asus P5WD2 Premium kihívója.

Asus P5WD2 Premium

Asus P5WD2 Premium specifikációk:

Az Asus P5WD2 Premium egy óriásira dagadt dobozban érkezett hozzánk, a belecsomagolt kellékek szinte kibuggyantak a csomagolásból. A gyártó legdrágább alaplapja rejteget egy-két meglepetést, ami látva az árát, bizony el is várható.

Kellékek [+]

A doboz kinyitása után szépen elrendezett készletet találunk, melynek fő alkotóelemei közé tartozik az igen hosszú és részletes angol nyelvű útmutató az alaplaphoz és a hozzáadott Wi-Fi-vezérlő/TV-tuner kombóhoz. Ezenfelül kapunk egy WinDVD licencet, egy meghajtóprogramokat tartalmazó CD-t, két IDE-kábelt, egy floppykábelt, négy SATA-kábelt, két SATA-tápkábelt, egy hátoldali takarólemezt, egy sorosport-kivezetést és egy gameportot, illetve USB-portokat tartalmazó kivezetést. A csomag része egy SLI-összekötő híd is, ami kissé meglepő, hiszen ez egy 955X chipkészletes alaplap, ami elvileg nem támogatja az SLI technológiát.

TV-tuner és Wi-Fi adapterkártya egyben [+]

Az Asusnál biztos nagyon unatkoznak csomagolás közben, ezért bónuszként az alaplap mellé tettek egy Wi-Fi TV-tunert is (Wi-Fi kártya és TV-tuner egyben), hozzávaló távirányítóval, antennával és kábelekkel, illetve csatlakozókkal.

Asus P5WD2 Premium [+]

Lássuk magát az alaplapot. A fekete színű nyákra épült P5WD2 Premium első pillantásra ésszerűen lett megtervezve. A processzorfoglalat mellett található a négy DDR2-es memóriafoglalat, emellett a nagy tápcsatlakozó, egymást nem zavarva egy floppycsatlakozó és egy négypines molex csatlakozó található. Utóbbit nem feltétlenül szükséges használatba venni, de ajánlott, amennyiben kétmagos processzort és két nagy fogyasztású videokártyát kívánunk használni egyidőben. A 90 fokkal kifordított IDE-csatlakozó olyan helyre került, ahol a házba beszerelt merevlemezeket nem zavarja a kábelezés, viszont közvetlenül mellette találhatóak a SATA-portok, ami nehézkes kábelezést okozhat ezen a területen. A chipset alatt közvetlenül egy 16 sávos PCI Express foglalatot találunk, ezalatt két PCI, egy újabb hosszú PCI Express foglalat, majd egy PCIe x1 és egy sima PCI foglalat következik. A második hosszú PCI Express foglalat megtévesztésre alkalmas, hiszen maximum PCI Express x4-es foglalatként képes működni (ez BIOS-ból beállítható). Az alaplap a processzorfoglalathoz tartozóval együtt mindösszesen három ventilátoraljzatot kínál fel, ez sokak számára kevésnek bizonyulhat.

[+]

A 955X chipkészlet igen forrófejű, ezért az Asus egy komoly méretű, alumíniumból készült, ASUS logós hűtőbordát tapasztott rá. Mindezek mellett a déli híd is kapott egy kisebb hűtőbordát, sőt, a processzorfoglalat melletti FET-ek is egy hűtőbordának adják át melegüket.

[+]

Az alaplap alsó fele tele van csatlakozókkal. A déli hidat SATA-csatlakozók veszik körül, majd a RAID-vezérlőhöz tartozó IDE-csatlakozók következnek, és itt található a COM és a gameport kivezetése, illetve az USB és Firewire kivezetések is. Az alaplap áramellátottságát egy zöld led jelzi.

A hátlapon sem aprózta el a dolgokat az Asus, itt találunk egy-egy PS2 portot az egér és a billentyűzet számára, egy párhuzamos portot, négy USB portot, két Ethernet aljzatot, egy Firewire portot, hat audioportot és két S/PDIF kimenetet, illetve meglepetésre (ilyet még nem láttunk) egy eSATA-csatlakozót, így a plusz SATA-vezérlő hot-plug képessége kihasználható, már csak az a kérdés, hogy honnan kapja az áramot a csatlakoztatott merevlemez?

Ethernet-vezérlők [+]

Hálózati vezérlők terén sem szerénykedik az Asus, összesen két gigabites chipet hordoz magán az alaplap, az Intel gyártmányú egy PCIe x1 sávon keresztül, a Marvell chip pedig a PCI buszon keresztül csatlakozik a chipsethez, érdemesebb a PCIe-es megoldást használni (ha már választhatunk).

Audio / SATA / IEEE1394 [+]

Az audiovezérlő személyében újabb, eddig nem ismert chipet fedezünk fel, a Realtek ALC882D már egy 7.1+2 HD audiokodek, ennek köszönhetően támogatja a már szokásos 7.1-es hangvisszajátszást, emellett további két független sztereó hangkimenetet (Front-Out-Left és Front-Out-Right) képes megszólaltatni. Szokatlan helyen egy újabb szokatlan chipet fedezhetünk fel, a processzorhoz közel egy SATA-vezérlő található, mely két további SATA-portot biztosít a déli híd által felkínált négyen kívül. „Fullos” alaplapról van szó, így a Firewire vezérlő sem maradhat el, ez utóbbi a PCI buszra kapcsolódik.

PowerCinema [+]

A PowerCinema szoftver segítségével egy igen felhasználóbarát és könnyen kezelhető kezelőfelületen keresztül állíthatjuk be a TV-tunert.

BIOS

AI logo / CPU settings / Integrated Peripherials [+]

A P5WD2 Premium az AMI BIOS-ra támaszkodik, és az Asus alaplapoknál megszokott módon épül fel, ha kicsit megszoktuk, akkor könnyű eligazodni benne. Az alaplap bekapcsolása után egy logó vár minket, manapság egyre többen hódolnak a divatnak, és készítenek bootlogókat. A BIOS-ba belépve minden szükséges opciót megtaláltunk, amire csak szükségünk lehet. Lehetőségünk van a processzorral kapcsolatos funkciókat is ki- és bekapcsolni (C1E, HT, EIST, stb).

HW monitor / Advanced Chipset Settings / AI Overclock [+]

A „Hardware monitor” menüpont alatt megtaláljuk a feszültségek, fordulatszámok és hőmérsékletek alakulását, illetve szabályozhatjuk is a processzorventilátor sebességét. Az „Advanced Chipset Features” menüpont alatt találjuk a memóriára vonatkozó beállításokat, és itt kapcsolhatjuk be a „Hyper Path 3” opciót is, amely a memóriaelérést hivatott gyorsítani (tesztjeink szerint semmit nem gyorsít). A „Configure System Frequency/Voltage” menüpont alatt találjuk meg a túlhajtáshoz elengedhetetlen opciókat. Az „AI Overclocking” az alaplap által meghatározott mértékű túlhajtást tesz lehetővé, így a felhasználónak nem kell ezzel külön foglalkoznia.

Freq/voltage settings / DRAM frequency / Performance Mode [+]

A feszültségek és órajelek beállításai a P5WD2-t igazi tuningalaplappá teszik. Érdemes még megemlíteni a memória órajelének beállítására szokosodott „DRAM Frequency” opciót, mellyel akár aszinkron DDR2-800-as órajelen is hajthatjuk a memóriákat. Sajnos az opciót nem tudtuk kipróbálni DDR2-800-as memória hiányában.

Az Asus termékpalettáján létezik egy P5LD2 Deluxe elnevezésű alaplap is, mely az északi híd típusán (955X helyett 945P) és az egybetűs eltérésen kívül felszereltségét és kellékeit tekintve megegyezik a P5WD2 Premiummal, így ezt nem szándékozzuk külön bemutatni, de a tesztekben szerepet fog kapni.

Foxconn 945P7AA-8KS2

Foxconn 945P7AA-8KS2 specifikációk:

Az Asus után a Foxconn tálalásában megismekedhetünk egy 945P chipsetes lappal, mely a 945P7AA-8KS2 névre hallgat. A 945P7AA, ahogy az eddig nálunk járt Foxconn lapok többsége, inkább árával kívánja felhívni magára a figyelmet, ettől függetlenül – mint később kiderül – nincs miért szégyenkeznie a „nagyok” (Asus, MSI) előtt sem. Az alaplap egy teljesen egyszerű dobozban foglal helyet, mely nincs telitömve alkatrészekkel.

Kellékek [+]

Az alaplap mellé a gyártó csak a legszükségesebb kellékeket csomagolta be, a doboz fedelét felnyitva a többnyelvű, széthajtogatható gyorstalpaló alatt egy angol nyelvű üzembehelyezési útmutató, egy telepítő-CD, egy hátlapi panel, két PATA-kábel, egy floppykábel, két SATA-kábel és két SATA-tápkábelelosztó lapul.

Foxconn 945P7AA-8KS2 [+]

Az alaplap sok hasonlóságot mutat a korábban bemutatott 915PA03-P-8EKRS-sel, a nyák ugyanúgy kék színű, a többi alkatrész színe is megegyezik, csak azok elhelyezkedése különbözik némely helyeken. A processzorfoglalat alatt található a chipset, mellette a négy memóriafoglalat, mely már csak DDR2-es memóriákat fogad (ellenben a 915 a DDR400-asokat is támogatja). A memóriafoglalatok mellett található a nagy tápcsatlakozó, ez problémás hely lehet, ha ebben a magasságban a számítógépházban merevlemezek vannak. Felette található a floppycsatlakozó, ami jó ötlet, mert pl. egy nagytoronyban így nem lesz gondunk a floppykábel hosszával (bár egyre ritkább a floppyhasználat). A memóriafoglalatok alatt található a déli híd, ehhez közel pedig négy SATA-csatlakozó, melyek közvetlenül az IDE-csatlakozó felett helyezkednek el, így mindenképpen vigyázni kell a SATA-kábelek esetleges megtörésére. Ezalatt további két IDE-csatlakozó található köszönhetően a plusz RAID-vezérlőnek. A chipset alatt egy PCIe x16, két PCIe x1 és három sima PCI aljzat található. Az alaplapon a processzorfoglalat mellettin kívül mindössze egy ventilátoraljzat található. A nyákon felfedezhetőek olyan chipek helyei, melyet erről a verzióról lehagytak (második hálózati vezérlő és Firewire vezérlő), az alaplap jobban felszerelt verziója 945P7AA-8EKRS2 névre hallgat.

[+]

A chipset passzív hűtésben részesül, és mindkét chipet hűti a gyártó. Az északi hídon ráadásul óriási méretű a hűtőborda, ekkorát csak Foxconn alaplapokon látni. A processzor feszültségellátása négyfázisú, viszont az itt található alkatrészeket már nem hűti más, csak a processzorhűtő által keltett esetleges szellő.

[+]

Az alaplap alsó felén, a déli híd alatt SATA-portokat találunk, illetve hat merevlemez vagy optikai meghajtó csatlakoztatására elegendő IDE-csatornát, ez az Intel chipsetek esetében nagy szó, hiszen maga a chipset csak kettőt támogat.

A hátoldalon megtalálható egy-egy PS2 port a billentyűzet és az egér számára, egy-egy soros és párhuzamos port, négy USB port, egy Ethernet aljzat, hat audioport és egy koaxiális S/PDIF kimenet.

Ethernet / audio / RAID-vezérlő[+]

Az integrált eszközökről összesen három chip gondoskodik (a chipseten kívül), a Broadcom PCIe x1 sávra kapcsolódó gigabites hálózati vezérlőjének elődje (BCM5751) korábbi tesztjeinkben jól szerepelt. A Realtek ALC880-as hangkodek már rengeteg alaplapról köszönt ránk vissza, egy átlagosnak mondható megoldással állunk szemben, és ugyanez vonatkozik az ITE RAID-vezérlőjére is, mely a PCI buszra kapcsolódik, így használata annak 133 MB/s-os sávszélességét terheli.

BIOS

Foxconn logo / PC Health Status [+]

A Foxconn lapja az AWARD BIOS-ra épül, és ahogy látható, az Asus után a Foxconn is gyártott már saját bootlogót. A nálunk járt Foxconn lapok eddig egyszer sem kápráztattak el minket túlhajthatósági hajlandóságukkal, ez a 945P7AA-8KS2-re is igaz. Ettől függetlenül a „PC Health Status” menüpont alatt rengeteg opciót találunk, és szerencsénkre a Foxconn lapja is tud a hőmérsékletektől függően ventilátort szabályozni (mind a kettőt, amit rákötünk).

Advanced Chipset Features / BIOS Features / SuperSpeed [+]

Az „Advanced Chipset Features” menüpont alatt ugyanazokat az opciókat találjuk meg, amiket az Asus lapján is láthattunk (kivéve a Hyper Pathet), viszont a „BIOS Features” menü újdonságként hat a Foxconn lapokat nem ismerők számára. A SuperBoot bekapcsolásával az alaplap a következő melegindításig csak egyszer futtatja le a POST-ot, így a bootolási folyamat lerövidül. A SuperBIOS-Protect bekapcsolásával az alaplap BIOS-át védhetjük meg a különböző vírusokkal szemben, míg a SuperRecovery segítségével a merevlemezünkön tárolt adatokat védhetjük meg egy, a BIOS-ba integrált rejtett partíció segítségével. A SuperSpeed ez esetben a Foxconn-féle tuningopciókat tartalmazó menüpontot rejti, ahol a tuningra kevésbé igényes felhasználók kiélhetik magukat.

MSI P4N Diamond

MSI P4N Diamond specifikációk:

Tesztünk utolsó bemutatásra váró alaplapja az MSI P4N Diamond, az nForce4 SLI Intel Edition chipkészletre épülő alaplapok első képviselője hazánkban. A funkciólista alapján az Asus P5WD2 Premium „emberére” akadt, a P4N Diamond rengeteg minőségi integrált szolgáltatással és ennek megfelelően komoly árcédulával lép a ringbe. A csomagolás már sokat sejtető, a doboz előlapja külön is felnyitható és csillogó-villogó.

Kellékek [+]

A dobozban az alaplap mellett bőséges mennyiségű alkatrészt találunk, okunk nem lehet a panaszra. A részletes angol, német és francia nyelvű felhasználói kézikönyvön kívül egy gyors üzembehelyezési útmutatót is kapunk, emellett egy telepítő-CD-t, egy SB Live! telepítő-CD-t, két floppyt a SATA-meghajtóprogramokkal, egy hátlapi takarólemezt, két IDE-csőkábelt, egy floppy-csőkábelt, négy SATA-kábelt, két SATA-tápkábelelosztót, egy Firewire-kivezetést, egy USB-kivezetést, egy SLI-hídnyákot, egy, a processzor foglalatbahelyezését megkönnyítő eszközt (MSI CPU Clip) és egy MSI „klubtagsági kártyát”, mellyel beléphetünk az MSI Diamond klubba (egy zárt fórum).

MSI P4N Diamond [+]

Az MSI P4N Diamond sok tekintetben hasonlít az Asus P5WD2 Premiumra, összességében mégis teljesen különbözik attól. Az alaplap fekete nyákra épül, ahogy a Platinum alaplapoknál megszokhattuk (a Diamond a Platinumok csúcsa). Az nForce4 chipset az Athlon 64-es alaplapoktól eltérően itt két chipként van jelen, az északi híd közvetlenül a processzorfoglalat alatt található. Emellett a négy memóriafoglalat található, a gyártó a nyákon feltüntette az egyes csatornákat is (zöld foglalatok: A csatorna, sárga foglalatok: B csatorna). A memóriafoglalatok mellett található a nagy tápcsatlakozó, közvetlenül emellett a floppycsatlakozó, alattuk pedig a két PATA-csatlakozó, így sajnos elég nagy az esély a kábelek összekeverésére és a merevlemezekkel vagy optikai meghajtókkal való ütközésre. A memóriafoglalatok alatt található a déli híd (ahogy az Athlon 64-es alaplapokon is), mely a PATA-csatornákon kívül négy további SATA-csatorna vezérléséért felel, illetve további két SATA-csatlakozó is megtalálható az alaplapon, ezek azonban egy külső chip által kerülhettek a P4N Diamondra. A chipset alatt/mellett egy négypines molex csatlakozó található, mely az Asus esetében már taglalt okokból került ide: egy kétmagos processzor, illetve két nagy teljesítményű VGA komolyan megterhelheti az alaplapot, így plusz energiaellátásra van szüksége. Ezalatt egy PCIe x1 foglalat, két PCIe x16 és további két PCI foglalat található, tehát az alaplap képes két videokártya fogadására. Amennyiben csak egy kártyát használunk, a második (alsó) PCIe x1 foglalatként működik. A sárga PCI slotba helyezett bármilyen kártya megkülönböztetett figyelemben részesül, hiszen nem osztozik senkivel IRQ-n.

[+]

Athlon 64 tulajdonosok már megtapasztalhatták, hogy az nForce4 igencsak forrófejű, így bizony elkél rá az aktív hűtés. Az Intelhez szánt verzió esetében azt hinné az ember, hogy az aktív hűtés elhagyható, hiszen az AMD-nél felhasznált chip kétfelé oszlik, így a melegedés is csökken, azonban ez nem így van, legalábbis az MSI meglátása szerint, ugyanis az északi híd igényli az aktív hűtést. Szerencsére a kis ventilátor szinte alig hallható. A déli híd is kapott egy kisebb hűtőbordát a kobakjára, melynek közepén nem más, mint egy rézbetét található.

[+]

Ha összehasonlítjuk a kondenzátorokról készített fényképet a Foxconnál látottakkal, akkor bizony feltűnhet a különbség: a sok-sok kis kondenzátor a processzorfoglalat mellett a Foxconn alaplapról hiányzik. Talán ez is egy jele annak, ami a gyártók különböző felfogására jellemző, a Foxconn nemigen foglalkozik a tuninggal, ellenben az MSI hangsúlyt fektet mindig alaplapjainak tuningpotenciáljára. A P4N Diamondról sem hiányozhat a mára már megszokott CoreCell chip, mely az Abit μGuruhoz hasonlóan egy olyan második processzor az alaplapon, amellyel feszültségeket, hőmérsékleteket és fordulatszámokat állíthatunk be, illetve monitorozhatunk. További érdekesség, hogy a P4N Diamondon az alaplap önmaga határozza meg a PCIe x16-os foglalatok maximális sávszélességét annak függvényében, hogy hány videokártyát helyezünk az alaplapba. Ha csak egyet, akkor 16x/1x lesz a felállás, azonban két videokártyánál már 8x/8x.

A hátlapon megtalálható egy-egy PS2 port a billentyűzet és az egér számára, egy-egy soros és párhuzamos port, egy firewire port, négy USB port, két Ethernet aljzat, öt audioport és két S/PDIF kimenet.

Az SB Live! és a DAC (114 dB, 24-bit, 192 kHz, 8-csatornás D/A konverter DSD támogatással) [+]

Nemrégiben bemutattunk négy nForce4 SLI chipsetes alaplapot, köztük volt az MSI K8N SLI Platinum is, mely a P4N Diamondhoz hasonlóan integrált SB Live! audioprocesszorral rendelkezik. A 24 bites/96 kHz-es mintavételezésre képes hangkeltő akkor nagyon jól szerepelt, vajon most hogyan állja meg a helyét?

IEEE1394 / Ethernet-vezérlők [+]

A P4N Diamond tartalmaz Firewire vezérlőt is, plusz két hálózati vezérlőt. Ezek közül egy, az Athlon 64-es alaplapok legtöbbjén megtalálható nForce4-es gigabites vezérlő jelen esetben egy Marvell adó-vevő chippel lett kiegészítve, van továbbá egy szintén Marvell gyártmányú, PCIe x1-es sávra kapcsolódó vezérlő.

BIOS

Integrated Peripherials / PC Health Status / Advanced Chipset Features [+]

A P4N Diamond AMI BIOS-ra épül (ahogy az Asus lapja is), mégis teljesen különbözőek (ami persze nem feltétlenül probléma). Az „Integrated Peripherials” menüpont alatt megtaláljuk az összes integrált eszköz ki- vagy bekapcsolására szakosodott opciót, érdekességképpen megjegyezzük, hogy az első BIOS-verzióban a Firewire nem volt bekapcsolható (egyszerűen nem volt ilyen opció), így azt le sem tudtuk tesztelni, remélhetőleg egy későbbi BIOS-verzió orvosolja ezt a problémát. A „PC Health Status” menüpont alatt megtaláljuk a rendszerkomponensek egyes jellemzőit, úgy mint hőmérsékletek, feszültségek és fordulatszámok. Az „Advanced Chipset Features” menüpont alatt a memória beállításaival találkozunk, Pentium 4-tulajdonosok számára ismeretlen az „Address Mode” 1T vagy 2T állása, ellenben az Athlon 64-tulajdonosok (Command Rate néven) már jól tudják, hogy miről is van szó. A Command Rate egy órajelciklusokban kifejezett késleltetés a chipkiválasztás (a RAM kiválasztása) és a megfelelő parancsok végrehajtása között. 1T vagy 2T értékeket vehet fel, ez 1 vagy 2 órajelciklust jelent. Tesztjeink szerint az Athlon 64-ek memóriavezérlőjét nagyon érzékenyen érinti ez a beállítás, és úgy tűnik, hogy az nForce4-es chipsettel felszerelt Intel processzort támogató alaplapokra is igaz ez az állítás.

CellMenu / Voltage Control / VGA Perf. Boost [+]

A „CellMenu” szolgál a processzor és a rendszer túlhajtására, a P4N Diamond esetében komoly tuningarzenálról beszélhetünk, viszont sajnos a PCI órajelének fixálására nem találtunk opciót. Ez vagy egy egyszerű BIOS-hiba, vagy egyszerűen a chipset automatikusan 33 MHz-re állítja be ezt az értéket (legalábbis reméljük). Említésre méltó még a „VGA Performance Boost” menüpont, ahol a videokártyát tuningolhatjuk BIOS-ból!

Tesztkonfiguráció, memóriasebesség

A tesztben szereplő alaplapok minden esetben az aktuális legújabb BIOS-szal versenyeztek. A teljesen korrekt összehasonlítás érdekében elővettünk egy 945P chipsetes Asus lapot is (P5LD2 Deluxe), így a 955X és a 945P viszonya a tesztekben egyértelműen kirajzolódhat (utalva ezzel a Foxconn 945-ös lap esetleges lassúságára az Asus lapokhoz képest). Ezenkívül további alaplapokat vetettünk be, hogy kiderítsük a teljesítménykülönbségeket, az Asus P5GD1 915-ös chipsettel felszerelkezve DDR400-as, a P5GD2 pedig DDR2-533-as memóriával lett letesztelve. A 955X, 945P és nForce4 SLI IE alaplapokat leteszteltük DDR2-533-as és DDR2-667-es sebességen is. A tesztrendszer lelke egy 3,2 GHz-es Pentium 4 processzor volt 1 MB L2 cache-sel, sajnos nem sikerült beszereznünk Prescott 2M magos vagy dual-core processzort, de az eredményeket tekintve ez nem is lényeges kérdés. A DDR memóriát támogató alaplapban 2-2-5-2-es időzítésekkel, a DDR2-es memóriát támogató alaplapokban pedig 4-4-8-4-es időzítéssel hajtottuk a memóriákat minden órajelen (533 és 667).

Elsőként az alaplapok FSB-jét mértük le a CPU-Z legújabb verziójával, és meg kellett állapítanunk, hogy az Asus alaplapok rendre eltérnek a referencia 200 MHz-től, méghozzá nem is kis mértékben, sokszor 2 MHz-et is (így 3200 helyett már 3240 MHz-en jár a processzor), ez pedig elegendő ahhoz, hogy egy-egy alaplap győztesen jöjjön ki egy adott tesztből. Ennek fényében érdemes értékelni a 955X (Asus P5WD2) és az nForce4 (MSI P4N Diamond) párharcát, hiszen sok esetben a minimális előny valójában az eltérő FSB-kből adódik.

Második lépésben lemértük az egyes konfigurációk memóriasebességét, így képet kaphatunk a későbbi eredmények miértjéről. Az első három befutó a 955X, a 925XE és az nForce4 (FSB-hátrányban). A 955X-en szemmel láthatóan nem segít a DDR2-667-es memória, viszont az nForce4 esetében minimális gyorsulás észlelhető. A 945-ös lapok inkább memóriaolvasásban vannak lemaradva a 955X mögött, közülük is az Asus gyorsabb a Foxconn-nál. A 915-ös lapok a sor végén tanyáznak a Foxconn 945P-vel.

A memória-késleltetési értékek azt mutatják, hogy a 945P jelentős hátrányban van a 955X-hez és az nForce4-hez képest, emlékezzünk csak az Intel Memory Pipeline Technologyra, mely a 955X felsőbbrendűségének legfőbb meghatározója.

Alkalmazások, játékok

A mindennapi alkalmazások sorában csak a memóriára érzékenyebb WinRAR osztja meg a társaságot, a 915P és a 945-ös Foxconn a mezőny végét erősíti, elöl pedig a 955X és az nForce4 csatázik. Előbbi előnye annyira minimális, hogy az FSB-csalásból is adódhat. A DDR2-es memória sebessége az nForce4 esetében jóval meghatározóbb tényező, mint a 955X-nél. A többi alkalmazás főleg a processzorra támaszkodik, a memória alrendszer nem nyom sokat a latba, így a különbségek irrelevánsak is.

Játékokban továbbra is a 955X és az nForce4 csatájának szemtanúi lehetünk, hol az egyik, hol a másik a gyorsabb, ami az Asus lap 202 MHz-es FSB-jét tekintve nagyon jó eredmény az nForce4-re nézve! A 945P chipkészletes Foxconn lap minden tesztben az utolsó helyen tanyázik, tehát nem volt hiába egy második 945-ös lap bevétele a tesztbe. A 915P lemaradása igen csekély.

PATA-, SATA-, RAID-, USB- és IEEE1394-sebesség

IDE-vezérlők

Folytassuk a sort az IDE-vezérlőkkel. Tesztjeinkből kiderül, hogy a három déli híd között (Intel ICH6, ICH7 és NVIDIA nForce4 MCP) nincs komolyabb különbség IDE-kezelés tekintetében. Ami talán egyértelmű, az a SATA-csatornák sebességfölénye a PATA-csatornákkal szemben, de ez sem számottevő. A processzorterhelés minden esetben minimális, alig 3 %. Az NCQ letesztelésére sajnos nem volt lehetőségünk.

RAID-vezérlők

A RAID-vezérlők tesztjében négy alaplapot vettünk elő, melyekre összesen háromféle vezérlőt integráltak, ezek közül is a Silicon Image 3132 tűnik a leggyorsabbnak, ez „hajtotta” ki legjobban a tesztmerevlemezt, majd a 3114-es szintén Silicon Image vezérlő következik és az ITE IT8212F. A RAID-vezérlők közül az SI 3132 tűnik minden szempontból a legjobbnak.

USB-vezérlők

Megterheltük kicsit az USB-vezérlőket is: létrehoztunk egy 512 MB-os RAMDRIVE-ot, és erre felmásoltunk egy kb. 500 MB-os fájlt. Ezt a fájlt átmásoltuk az USB vagy Firewire vezérlőn csüngő merevlemezre, így született meg az írási eredmény, majd a vezérlőn csüngő merevlemezről visszamásoltuk a fájlt a RAMDRIVE-ra, így megkaptuk az olvasási eredményt. A RAMDRIVE-ra azért volt szükség, hogy a merevlemez sebessége még véletlenül se legyen szűk keresztmetszet. A másolást a Disk Bench nevezetű programmal végeztük el, mert ez a program a művelet végén képes átlagolni a másolás sebességét.

A tesztekből kiderül, hogy jelentős különbséget csak az írási sebességteszt tud kimutatni, méghozzá az nForce4 javára. Ez végülis nem túl meglepő, hiszen az Athlon 64-hez gyártott chipkészleteket bemutató cikkben is az nForce4 volt a befutó ebben a tesztben, vagyis az nForce4 USB-vezérlője kimagaslóan jól sikerült.

Firewire-vezérlők

A Firewire-vezérlők tesztje nem kapcsolódik szorosan a chipsetekhez, de az alaplapok bemutatása után ezt sem hagyhattuk ki. Ezúttal semmilyen érdekességről nem tudunk beszámolni, két Asus lap verseng egymással két Texas Instruments chippel, közel azonos eredményeket érnek el. Az MSI lapon nem tudtuk bekapcsolni a vezérlőt.

Ethernet-sebesség és audiominőség

Ethernet

Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancsot:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga. A szervergép egy 2,4 GHz-es Pentium 4 processzor és egy Asus P4C800-E Deluxe alaplap kombójából áll, az alaplapon található integrált Intel 82547EI gigabites hálózati vezérlő dedikált linken (266 MB/s) keresztül fér hozzá a processzorhoz.

A sebességteszt azt az eredményt hozza, amit vártunk, az nForce4-es vezérlő, illetve a PCIe-sávon keresztül a chipsethez kapcsolódó vezérlők mind 90 %-os hatékonyság felett üzemelnek. A PCI-os Marvell vezérlő esetében be kell érnünk 70 % körüli értékkel, persze ezzel is lehet webezni. A processzorterhelés teszt már más képet mutat, a Marvell PCIe-es vezérlője a processzoridő 1/3-át foglalja le. Az nForce4-es vezérlő megelégszik az 1/4-ével, és az élbolyban 16-21 %-os CPU-terheléseket mértünk. Ezek sebességüket is vigyelembe véve szép eredmények.

Az Asus P5WD2 Premium alaplaphoz kapott Wi-Fi TV-Tuner sebességét és processzorterhelését is lemértük, és nem is hiába, hiszen a korábban tesztelt Gigabyte K8NXP-SLI-hez adott Gigabyte Wi-Fi kártyánál jobb eredményeket ért el, gyorsabb annál, és kevésbé terheli a CPU-t.

A direkt Wi-Fi-tesztelésre íródott QCheck Utility is ezt az eredményt hozta, az Asus itt is verte a Gigabyte kártyáját.

Audio

Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.

Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.

A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.

A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.

A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).

Az eredmények meglepően jóra sikerültek. Érdekes módon a RightMark programja nem „hallott” jelentős minőségbeli különbséget az Asus P5WD2-n található új Realtek kodek és az MSI P4N Diamondon található integrált SB Live! hangzása között (analóg kimeneten). Úgy tűnik tehát, hogy a Realtek kezd felnőni a feladathoz, és végre talán minőségi kodekeket fog gyártani. A Realtek ALC880 és a CMI 9880 az integrált kodekek körében szokásosnak mondható „Jó” minősítést érte el.

A processzorterhelési tesztben kiderül a turpisság, az SB Live! vezérlő ebből a szempontból magasan veri a mezőnyt, a Realtek ALC882D itt is jól szerepel, viszont a többiek 40 % fölötti CPU-terhelése nyugtalanító.

nForce4 SLI: AMD vs. Intel

MSI GeForce 6800 Ultra párban [+]

Megpróbáltunk fényt deríteni arra a kérdésre is, hogy az nForce4 SLI Intel Edition gyorsabb vagy netalántán lassabb-e AMD-s megfelelőjénél, elvégre sosem lehet tudni. Elvileg nem lesz a kettő között jelentős különbség, hiszen a chipsetnek csak a PCIe sávokkal kell variálni, onnantól a videokártyákon és a processzoron múlik minden.

Sejtésünk beigazolódott, a chipset hibájából fakadó problémával nem találkoztunk, a különbségek a két eltérő processzor számlájára írhatóak.

SLI Intel 955X-en: nem mentünk vele semmire [+]

A teszteket megpróbáltuk lefuttatni a 955X chipkészletes Asus P5WD2 Premiumon is, csakhogy a Forceware nem engedélyezte az SLI bekapcsolását, hiszen nem NVIDIA chipkészletes az alaplap. Kutatgattunk olyan Forceware verzió után, ami nem tartalmaz még ilyesfajta chipset-detektálást, és találtunk is egyet (66.81), de ezzel szinte az összes játék fagyott, így az SLI letesztelése 955X chipsetes alaplapon ezúttal elmaradt.

Konklúzió

A tesztek után mit is mondhatnánk? Cikkünkben megütköztek a legújabb Intel processzorokhoz szánt chipkészletek, és a tesztek a hozzáértők számára kikövetkeztethető eredményeket hoztak. A teljesítménytesztekben nincsenek akkora különbségek chipset és chipset között, ami akár kétszeres árkülönbséget is indokolna (például a 915 és a 945 vagy a 955 között). Az NVIDIA az nForce4 SLI Intel Editionnel, úgy tűnik, felnőtt a feladathoz, már ha feladatnak tekinthető egy konkurens gyártó chipkészletével való versengés. Az nForce4 jobbnak tűnik SLI-támogatása és az USB-sebessége miatt, emellett további érvek szólnak mellette: több memóriát támogat, több PATA-eszközt kezel, és akkor még nem szóltunk az ActiveArmorról, ezeket az Intel chipkészletei nem ismerik. A 955X mellett szól a HD Audio (már ha ezt előnynek nevezhetjük) illetve a brand, hiszen az emberek nagy része még hisz az „Intel processzor alá Intel chipset” elvben, ami valljuk be, nem alaptalan.

Ami valószínű, hogy az Intel egyik szeme sír, a másik nevet. Egyfelől örülhet, hogy végre nem csak Athlon 64 processzorokhoz létezik SLI-támogatással rendelkező chipset, vagyis a játékosgépek piacán is hódíthatnak az Intel processzorok. Másfelől félhet, hogy az NVIDIA az nForce4-gyel egy olyan chipkészletet tervezett, mellyel komolyan veszélyeztetheti az Intel lapkakészletek felsőbbrendűségét. Mert mit láttunk az utóbbi években? A VIA és a SiS próbálkozott, de valahogy nem jött össze nekik egy ütős chipkészlet; a PT800 és a PT880 is jól sikerült, ugyanez igaz a SiS655 családra is, de ezek a chipek mifelénk sosem számítottak igazán komoly konkurensnek már csak áruk és ismertségük miatt sem. Az nForce4-gyel ez megváltozhat, és egyvalami biztos, csakis az Intel veszíthet kemény százalékokat ezen a piacon, az NVIDIA nem.

Röviden szóljunk az alaplapokról is. Az Asus P5WD2 Premium egy tényleg premium alaplap premium teljesítménnyel, premium felszereltséggel, premium hozzávalókkal és bizony premium árral. Még a legelvetemültebbek is meggondolják, hogy kiadjanak-e egy alaplapért 60000 forintot. Nekünk tetszett a P5WD2 Premium, de mivel nincs összehasonlítási alapunk (más 955X chipkészletes alaplapok), ezért komolyan ajánlani sem merjük egyelőre. Rosszul nem járhatunk vele, mert tényleg mindent tud, de ennek megfelelően irreálisan drága. A P5LD2 Deluxe egy az egyben ugyanez az alaplap, csak 945P északi híddal, és remélhetőleg jóval kedvezőbb árcédulával már komolyan megfontolandó vétel lenne, ha lehetne kapni Magyarországon.

A Foxconn 945P7AA-8KS2-ről kiderült, hogy bizony nem a leggyorsabb 945P chipsetes lap, és bizony még az Asus 915-ösei is verik. Ennek fényében érdemes mérlegelni megvételét: kiemelkedőt nem tudott nyújtani, de legalább olcsó, legalábbis ahhoz képest, hogy egy új chipsettel szerelt lapról van szó.

Az MSI P4N Diamond legjobban egy csiszolatlan gyémánthoz hasonlítható. Nagyon szép körítés, nagyon jó felszereltség, szuper sebesség, de vannak kisebb hibák, amik lerontják az összképet, úgy mint aktív chipsethűtés vagy a még kiforratlan BIOS problémái. Mindezektől függetlenül elégedettek voltunk az alaplappal, de ez természetes kell, hogy legyen egy 62000 forintos hardver esetén. Egyelőre itt sincs összehasonlítási alapunk, így a P4N Diamondnak is egy tetszett minősítéssel kell beérnie, várjunk még az ajánlásokkal.

Asus P5WD2 Premium MSI P4N Diamond	NVIDIA nForce4 SLI Intel Edition

fLeSs

A tesztben szereplő alaplapokat az alábbi cégek bocsátották rendelkezésünkre:

• Asus P5GD1, P5GD2, P5AD2-E, P5LD2 Deluxe, P5WD2 Premium: ASUS
• MSI P4N Diamond: Expert Computer Kft.
• Foxconn 945P7AA-8KS2: HRP Hungary Kft.