Ma debütált az ATI korábban Multi-Rendering (AMR), majd Multi Video Processing (MVP) néven emlegetett technológiája, amely két videokártya összekapcsolását és teljesítményük összeadását teszi lehetővé. A végül CrossFire néven piacra került eljárással a kanadai vállalat az NVIDIA SLI-jére reagált. A jókora késésből adódó hátrányt kompenzálandó az ATI egy „okosabb” technológiát ígért, így nem csoda, hogy az SLI fogyatékosságainak kiküszöbölését várták a legtöbben. Ezek közé tartozik a kaliforniai vállalat megoldásánál, hogy csak ugyanolyan típusú, sőt, ugyanazon gyártótól származó kártyák működhetnek együtt, szükség van egy hídnyákra, a legtöbb alaplapon a PCIe-vezetékek kézi átroutolására, és nem utolsósorban az említendő negatívumként, hogy bár a driver által támogatott játékok, alkalmazások valóban jelentősen gyorsulhatnak, ezek köre korántsem teljes. Nos, az ATI-nál valóban van előrelépés, bár a siker néhány kérdésben vitatható.

A CrossFire egyszerre válik elérhetővé Intel és AMD processzoros platformok számára, az előbbit az RD400, az utóbbit az RD480 kódnevű chipset szolgálja ki, mindkettő Radeon Xpress 200 CrossFire Edition néven kerül forgalomba. Az alaplap két PCI Express x16 foglalatába illesztett videokártyáknak nem muszáj egy gyártótól származniuk, de csak azonos családba tartozó kártyák működhetnek együtt (a kompatibilitást az alábbi táblázat mutatja), és bizony megkerülhetetlen egy úgynevezett CrossFire Edition grafikus kártya beszerzése, ebben található ugyanis a munka megosztását, illetve a kép összefűzését végző egység (compositing engine).

Az SLI-s hídnyák elmarad, de a két kártya közötti kommunikáció – a várakozásokkal ellentétben – nem a PCI Express buszon bonyolódik: a másodlagos (normál) kártya DVI-kimenetét a CrossFire kártya egy speciális csatlakozójára kell kapcsolni. Ez a DMS-nek nevezett aljzat méreteiben megegyezik a DVI-vel, ám jóval több érintkezőt tartalmaz. Öröm az ürömben: a két kártya számára szükséges PCIe-vezetékek kiosztásának változtatásához (egyszer 16 vagy kétszer 8) nem kell sem jumper, sem selector kártya, ez a chipset feladata – bár igaz, hogy néhány alaplapgyártó ezt már SLI-s konfigurációknál is megoldotta.

További – és talán az egyik legfontosabb – jó hír, hogy az ATI megoldása nem igényel speciális, az egyes játékokra optimalizált meghajtóprogramot, így a cég állítása szerint valamennyi 3D-alkalmazásban, akár már kissé elavult játékokban is jelentkezik a sebességnövekedés. A kanadaiak a két kártya közötti feladatmegosztáson is csavartak egyet, így már három módszert kínálnak.

Az elsőnél az egyik kártya a páros, a másik a páratlan képkockák számításával foglalkozik (Alternate Frame Rendering), így ez akkor használható, ha két azonos teljesítményű grafikus vezérlő dolgozik együtt. A második az ATI által Scissorsnak (olló) nevezett eljárás, ahol a képterület felső felét az egyik, az alsó felét a másik GPU számolja ki. Mivel itt – az NVIDIA SLI-hez hasonlóan – a megosztott képterület nagysága dinamikusan változtatható, így egy gyorsabb és egy gyengébb kártya futtatásához is megfelelő. Az első két eljárás D3D és OpenGL alkalmazások alatt egyaránt működik, a harmadik, új módszer azonban – egyelőre? – csak D3D-hez használható. A SuperTiling a képkockát sakktáblaszerűen osztja fel a két GPU között, így hatékonyabb számítást és terhelésmegosztást ígér.

Mindehhez hozzájön a CrossFire-rel bevezetett Super AA élsimítási eljárás, amely azáltal javítja a képminőséget, hogy a két kártya számára eltérő referenciapontokat ad meg – ez részletesebb ábrázolást, kontúrosabb megjelenítést tesz lehetővé, de bekapcsolásakor nincs lehetőség az AFR, Scissors vagy SuperTiling munkamegosztás igénybevételére.

SuperTiling

Visszatérve a chipsetekre és a rájuk épülő alaplapokra – Intel platformon a Socket 775 CPU-foglalat és az 533/800/1066 MHz-es rendszerbusz-sebesség támogatott, ahogyan az eddigi Xpress 200-as alaplapok esetében is. Az északi híd legfeljebb négy DDR2 memóriamodult kezel. Utóbbi funkció a Socket 939-es AMD processzorokhoz való Xpress 200-nál persze elmarad, hiszen a memóriavezérlő a CPU részét képezi, itt az északi híd fő feladata a PCIe-alagutak biztosítása. Déli hídként mindkét platform esetén az SB450 kerülhet az alaplapokra, SATA II-merevlemezek kezelésével és HD Audio hangvezérlővel szolgálva, de az ajánlás részét képezi a Gigabit Ethernet és a Firewire interfész is.

És hogy milyen költségekkel jár mindez? Az alaplapok ára természetesen felszereltség kérdése lesz, ehhez hozzájön egy normál Radeon X800 vagy X850, netán egy új tápegység (475 watt az ajánlott alsó érték) és maga a CrossFire videokártya. A Radeon X850 CrossFire Edition 256 MB memóriával 549 dollár, az X800 CrossFire Edition pedig 256 MB RAM-mal 299 dollár, 128 MB-tal 249 dollár. A technológiát kiszolgáló alaplapok júniustól, a CrossFire X850 kártya július közepétől, a CrossFire X800-as pedig augusztus elejétől lesz elérhető.

Referencialap Intel processzorokhoz

Referencialap AMD processzorokhoz – itt még kissé hiányos I/O panellel