Athlon 64 X2

Idén áprilisban mutatkoztak be az új kétmagos Pentiumok, melyekről kiderült, hogy multitaskingban, renderelésben és a médiakódoló alkalmazásokban nagyon gyorsak, de viszonylag alacsony órajelük miatt a játékokban gyengén teljesítenek összehasonlítva egy egymagos Athlon 64-gyel. Természetesen az AMD sem kíván kimaradni a kétmagos bizniszből, ezért május 9-én a kisebbik processzorgyártó cég is bejelentette saját megoldását, az Athlon 64 X2-t. A magyarázat egyszerű: az AMD szeretné birtokolni a leggyorsabb processzorért folyó harcban a győztesnek kijáró koronát. Erre meg is van minden esélye, hiszen az egymagos Athlon 64-ekről már jól tudjuk, hogy játékok alatti teljesítménye verhetetlen, és ha „összeadunk” két Athlon 64-es magot, akkor elvileg egy mindenre tökéletesen megfelelő, gyors processzort kapunk eredményül.

Az Athlon 64 X2-esek megörökölték az egymagos Athlon 64-ek architektúráját (ahogy a Pentium D-k is a Pentium 4-ekét), vagyis leegyszerűsítve az Athlon 64 X2-ben két egymagos Athlon 64 lett „összekötve”. Az AMD négy új processzort jelentett be, az X2 4800+, 4600+, 4400+ és 4200+ modelleket. A 4800+ felfogható két Athlon 4000+-nak, a 4400+ pedig két FX-51-nek, ezek 1 MB másodszintű gyorsítótárral rendelkeznek. Ezzel szemben az olcsóbb verzió 512 kB L2 cache-t tartalmaz, modellszámozásuk szerint a 4600+ felfogható két Athlon 64 3800+-nak, a 4200+ pedig két 3500+-nak. Eddig jól hangzik, ezek a processzorok (Athlon 64 4000+, FX-51, 3800+, 3500+) már önmagukban is rettentően gyorsak, milyen lehet két ilyen rettentő gyors processzor ereje együtt?

Az új processzor felépítése hasonlatos a Pentium D-hez, azonban annál némileg bonyolultabb és intelligensebb, hiszen tartalmaz egy úgynevezett System Request Interface-t és egy Crossbar Switchet. A System Request Interface szolgál a két processzor közvetlen kommunikációjára, míg a Crossbar Switch kommunikál a két mag számára közös erőforrásokkal. Ezzel szemben egy Smithfield magos Pentium D-nek ezen műveletek elvégzéséhez a rendszerbuszra van szüksége, vagyis az Athlon 64 X2 esetében a processzormagok között gyorsabb az adatáramlás, nem függ a platformtól vagy a chipsettől. Talán már ennek köszönhetően is nagyobb gyorsulásra számíthatunk egy kétmagos A64-től, mint egy kétmagos Pentiumtól.

Az Athlon 64 X2-es egy HyperTransport linken keresztül kommunikál a chipsettel, ahogyan ezt az egymagos Athlon 64-eknél már megszokhattuk, a link sebessége maradt full-duplex 1 GHz.

Athlon 64 X2 4800+ testközelből [+]

A memóriavezérlő az Athlon 64-eknél megismert szisztémára épül, vagyis integrált, kétcsatornás, és PC3200-as memóriákat kezel, azonban az egymagos processzoroktól eltérően fontos megemlíteni, hogy az X2-esek esetében a két mag között meg van osztva a memóriavezérlő, vagyis az X2-es által elérhető maximális memória-sávszélesség ekvivalens az egymagos Athlon 64-eknél tapasztalttal, így egy magra valójában csak a fele sávszélesség jut. Mindez azonban nem probléma, hiszen korábbi tesztjeink során már számos alkalommal bebizonyosodott, hogy a kétcsatornás memóriavezérlő által elérhető 6,4 GB/s-os sávszélességet egy Athlon 64-es mag nem tudja kihasználni, pontosabban beéri ennek a felével is. Ettől függetlenül az AMD már dolgozik a következő generációs memóriavezérlőn, mely már (az eddigi híradások szerint) a DDR2-667-es memóriákat fogja támogatni. Ezzel nem lesz egyedül, ugyanis az Intel már most is a DDR2-ben látja a megoldást, a legújabb chipkészletek kétcsatornás módban DDR2-667-es memóriával 10,6 GB/s-os sávszélességet kínálnak, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Intel kétmagos processzorai a Pentium 4-ekhez hasonlóan továbbra is 64 bit széles, 800 MHz-es rendszerbuszon keresztül kommunikálnak, így hiába a chipset-memória közti magas sávszélesség, a processzor-chipset közti útvonal nem elég „széles”.

Az Athlon 64 X2-esek megkapták mindazon újításokat is, melyeket az AMD a Venice/San Diego magrevíziókban mutatott be, vagyis az SSE3 támogatását, javított memóriavezérlőt, a különböző modulok használatának támogatását DDR400-as sebességen is, négy memóriamodul használata mellett a DDR400-as sebességet, a javított memóriaelérést és az alacsonyabb késleltetéseket.

Az Athlon 64 X2 magja [+]

Az X2-esek az egymagos Athlon 64-ekhez hasonló felépítéssel rendelkeznek, azonban – új processzorokról lévén szó – újításokról is beszámolhatunk. Az Athlon 64 X2 4800+ 0,09 mikronos SOI gyártástechnológiával készül, a mag mérete 199 mm, és kb. 233 millió tranzisztort tartalmaz. Ezt összehasonlítva az egymagos modellekkel, a tranzisztorok száma jelentősen megnőtt (elvégre a magok száma megduplázódott), viszont a magméret csak alig nőtt, köszönhetően az alacsonyabb csíkszélességnek egy kétmagos X2-es magja nagyjából akkora, mint egy 0,13 mikronos gyártástechnológiával készült Clawhammer mag.

CPU-Z és rendszertulajdonságok [+]

A processzorok magfeszültsége nem változott az egymagos modellekéhez képest, maradt az 1,35-1,4 V-os tartományban. Nagyszerű hír, hogy a leggyorsabb X2-es modell (4800+) maximális fogyasztását a gyártó 110 wattban állapította meg, ami egyszerűen nagyszerű összehasonlítva a 0,13 mikronos FX-55 104, illetve a 3,2 GHz-es Pentium D 130 wattos értékeivel.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!