GeForce 8600 és 8500

Kétségtelen, hogy az elmúlt év legnagyobb grafikus kártyás eseménye a G80 kódnevű processzor, illetve a GeForce 8800-as videokártyák megjelenése volt. Az elődeitől alapjában különböző felépítés szakított a hagyományos futószalagokkal, nincsenek többé vertex és pixel shaderek, csak univerzálisak. A felsőkategóriás modellek letaglózó teljesítménye után mindnyájan kíváncsian vártuk, milyenek lesznek az új középkategóriás GeForce-ok.

Ugyan a vártnál valamivel később, de végre itt vannak a 8600-as GeForce-ok. Ahogy számítottunk rá, az új jövevények technikailag nem különböznek a nagyoktól, azok szűkítései. A legnagyobb középmodell a G84 GPU köré épülő GeForce 8600 GTS. Első látásra kevésnek tűnhet a 32 skalár stream processzor (vagy skalár shader), hiszen ez csupán negyede a 8800 GTX-ben található 128 egységnek. Ugyanez a csökkentési arány követhető nyomon a ROP egységeknél is. Az eredeti 32 textúracímezőből 8, a 64 textúraszűrőből 16 maradt. A memóriavezérlő is sokat szűkült. Költségkímélés szempontjából az eredeti 384 bitnek csupán a harmada, vagyis 128 bit maradt. A G84 durván 289 millió tranzisztorból épül fel, ami alig több mint 40 százaléka a G80 681 milliójának, ráadásul ebben benne van a G80-ból kiköltöztetett RAMDAC is. Ehhez hozzáadva a friss, 80 nm-es gyártástechnológiát, egy meglehetősen kicsi, kis fogyasztású és gazdaságosan előállítható GPU-t kapunk eredményül.

A számolóegységek drasztikus csökkentését magas órajelekkel kompenzálják. A GeForce 8600 GTS processzora 675 MHz-en, shader egységei pedig 1450 MHz-en ketyegnek, ez mindkét esetben pontosan egy százassal több, mint a 8800 GTX-nél. A memória 1000 MHz-e szintén 100-as többletet jelent. Annak ellenére, hogy csak 128 bites a vezérlője, sávszélessége így 32 000 MB/s.

A GeForce 8600 GTS mellett bemutatkozott a GeForce 8600 GT is, amely szintén G84-re épül, de alacsonyabbak az órajelei. A GPU 540 MHz-en, a stream processzorok 1190 MHz-en, a memória pedig 700 MHz-en jár. A triót a GeForce 8500 GT teszi teljessé, amely már a G86-os processzorra épül. A legkisebb testvérnek csupán 16 stream processzora van, és azok is csak 900 MHz-en járnak. A GPU többi része 450 MHz-en fut, a memória pedig olcsó, 400 MHz-es DDR2.

A GeForce 8-as család összefoglaló táblázatára pillantva látszik, hogy a 8800 GTS és a 8600 GTS között komoly űr van. Őszintén szólva, a középkategória csúcsára egy 64 stream processzoros, 256 bites memóriavezérlős chipet vártunk, hiszen a G84 számolóban és ROP-ban a negyede, memória-sávszélességben harmada a G80-nak. Persze szabad még a 8700-as sorszám...

G80 és G84 viszonya

Ha már a számoknál tartunk, meg kell említeni az egyelőre csak OEM piacra szánt GeForce 8400 GS-t és GeForce 8300 GS-t, melyek szintén a G86-ra épülnek. A 8400 GS azonos órajelen fut a 8500 GT-vel, de csak egy ROP blokkja és 64 bites memóriavezérlője van. A 8300 GS-nek csak 8 stream processzor és 64 bites memóriavezérlő jut.

A friss, közepes GeForce-oknak van egy teljesen új technikai részlete is, mégpedig a videodekódolást gyorsító VP2 (Video Processor 2), amely a modern, nagy számításigényű formátumok – mint például a VC-1 és a H.264 – lejátszásánál tehermentesíti a processzort. A VP2 egy programozható SIMD mag, ez végzi a dekódolás oroszlánrészét. A BSP (Bitstream Processor) a H.264-es formátum entrópiakódolását, az AES128 pedig a nagy felbontású (HD-DVD és Blu-Ray korongokon megjelenő) videók másolásvédelmének (AACS) kezelését gyorsítja. A képmegjelenítéssel kapcsolatos, hogy a két 400 MHz-es RAMDAC ismét visszaköltözött a GPU-ba, ezzel is csökkentve az előállítási költségeket.

GeForce 8600 GTS – Asus, MSI

Tesztlaborunkban két GeForce 8600 GTS járt egy röpke látogatásra. Az egyik az Asus, a másik az MSI színeit viselte. A szokásoknak megfelelően a GeForce 8600-asok is többnyire szakasztott egyformák, csak a dobozuk és a bennük található kiegészítők különböznek. Az Asusnál az egyetlen extra a hagyományos CD-tartó volt. A kártyán Stalker címke virít, a dobozban pedig ott találtuk a DVD-t. Érdekes, hogy az Asus weboldalán a 8600 GTS egyedi hűtővel szerepel, valószínűleg több modelljük is lesz. Az MSI-hez többféle kábel és Company of Heroes játék jár.

Az NVIDIA új referenciahűtőt tervezett a 8600 GTS-hez, ami nem foglalja el a szomszédos kártyahelyet. Lényegesen kisebb, de stílusában hasonlít a nagyobb GeForce 8800-akon láthatóra. A különböző márkájú kártyák egyelőre csak címkében különböznek, de idővel lesznek egyedi hűtésesek is.

A felső borítás alatt egy lapátkerekes ventilátort találtunk, amely dupla hőcsővel megtámogatott bordán keresztül fújja a levegőt a kártya (és számítógép) hátulja felé. A GPU fölött rézbetét van, és a hűtő befedi a négy memóriamodult is.

Az új G84 lábkompatibilis elődjével, a G73-mal, melyet a GeForce 7600-as kártyákra szereltek. Ez nagyon jól látszik a nyomtatott áramkörön, hiszen a GPU és a memóriafoglalatok közötti rész vezetékezése teljesen egyforma, ami lényegesen egyszerűbb gyártást eredményezhet, hiszen kevesebb részletet kell újratervezni. A GeForce 8600 GTS nyomtatott áramköre nagyon üresnek tűnik. A GPU és a hátsó panel között szinte semmilyen alkatrész nincs, így legalább jó nagy hűtőbordát tudtak feltenni. A hátsó traktus valamivel hosszabb, mint a 7600 GT-nél, ugyanis ide pakolták a kiegészítő tápcsatlakozó elektronikáját. Az extra konnektorra azért volt szükség, mert a gyáriak szerint a GTS 71 wattot fogyaszt, a PCI Express csatlakozó pedig csak 70 wattot tud leadni. Az extra áramszolgáltatás különösen tuningnál jöhet majd jól. Természetesen megmaradt az SLI csatlakozó.

GeForce 8600 GTS

A hátoldalon már nem olyan nagy a hasonlóság a 8600 GTS és 7600 GT között, de a rokonság nem tagadható le. Megvan például a videobemenetet kezelő, különálló chip helye, és szerencsére a hűtés rögzítési pontjai is azonosak.

GeForce 7600 GT

Ahhoz képest, hogy a G84-ben durván 110 millióval – vagyis több mint 60 százalékkal – több tranzisztor van, mint a G73-ban, nem túl nagy a méretbeli különbség. Igaz, a képen még a 90 nm-en készülő G73 látható, de 80 nm-es társa sem sokkal kisebb. Ami számunkra lényeges, hogy az új GPU előállítási költsége valószínűleg nem sokkal magasabb a régiénél.

G84 és G73

A 128 bites memóriabusz két 64 bites csatornából áll össze. Mindkettő végén két-két 32 bites, 64 MB méretű Samsung GDDR3 memóriamodul csücsül, így jön ki a 256 MB. Adatlapjuk szerint a modulok 1 ns késleltetésűek, amit az NVIDIA ki is hajt belőlük.

Méretben nagyon jól áll a 8600 GTS. Rövidebb, mint a GeForce 7950 GT, és alig hosszabb a szokásos, középkategóriás kártyáknál, mint amilyen a GeForce 7600 GT.

A két kisebb debütánssal, a GeForce 8600 GT-vel és 8500 GT-vel még nem találkoztunk élőben, ezért csak az NVIDIA fotóit tudjuk bemutatni. Ezekre a kártyákra az NVIDIA alapból nem szerel HDCP-t kezelő áramkört, ezt partnereinek kell megoldania. Nem túl kedves, de költségkímélő lépés a kaliforniaiak részéről. A 8600 GT jobban már nem is hasonlíthatna a 7600 GT-re. Elöl ugyanaz a hűtő és hátsó traktus látható, a hátoldalon az egyetlen különbség a videobemenetes chipnek kihagyott hely, ami hiányzik a 8600 GT-ről – legalábbis egyelőre.

GeForce 8600 GT

A 8500 GT a maga DDR2 memóriájával már komolyabban különbözik a korábbi kis GeForce-októl.

GeForce 8500 GT

Tesztkonfiguráció, fogyasztás, tuning

Mivel a GeForce 8600 GTS a középkategória csúcsára érkezik, ráadásul ára egyelőre 55 000 forint környékén alakul, meglehetősen erős konkurensekkel állítottuk szembe, hiszen ennyi pénzből nemcsak a Radeon X1950 Pro, hanem a 256 MB-os X1950 XT is megvehető már. Házon belülről a GeForce 7950 GT-t, valamint a szintén 128 bites memóriavezérlős 7600 GT-t állítottuk ki.

A teszthez Core 2 Duo E6700-alapú rendszert használtunk 2 GB DDR2 memóriával:

Játékok

• Human Head Studios / 2K Games – Prey
• Bethesda Softworks / 2K Games – The Elder Scrolls: Oblivion
• GSC / THQ – S.T.A.L.K.E.R.: Shadow of Chernobyl
• UBI Soft / Crytek – Far Cry
• UBIsoft / UBISoft – Rainbow Six Vegas
• UBIsoft / Amex-Tec – Tom Clancy's Splinter Cell Double Agent
• Relic / THQ – Company of Heroes
• Gas Powered Games / THQ – Supreme Commander
• Electronic Arts / EA Games – Need for Speed Carbon
• Eden Studios / SeVeN M – Test Drive Unlimited

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA kártyák esetében „legjobb minőség”-re, az ATI kártyák esetében pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés végig be volt kapcsolva (az ATI kártyák esetében a szögfüggetlenség is), így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk. A játékok többségén maximális grafikai beállításokat használtunk, ahol nem, ott ezt külön megemlítjük.

A Far Cry, Prey és S.T.A.L.K.E.R. játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. További játékokban (Oblivion, RSV, SCDA, NFSC, TDU) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A Company of Heroesban és a Supreme Commanderben a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le.

Először a fogyasztást vizsgáltuk meg. A 8600 GTS hozta a tőle elvárhatót: nyugalmi állapotban és terhelve is csak a kis GeForce 7600 GT tudta alulmúlni. Meghajtva a szintén 80 nm-es csíkszékességgel készülő GPU-s Radeon X1950 Pro sem evett túl sokkal többet, a nagy X1950 XT-s konfiguráció – mert a teljes számítógép fogyasztását mértük! – viszont közelítette a 200 wattot. Persze ez az érték is messze van a ma divatos, nagy tápegységek csúcsteljesítményétől.

Már hivatalos megjelenésük előtt ódákat zengtek a GeForce 8600-ak tuningolhatóságáról. Több helyen is feltűntek beszámolók, melyekben átlépték az 1 GHz-es határt. Ehhez viszont már feszültségmódosításra volt szükség, aminek megoldása a GeForce 7600 GT-vel rokon áramkör miatt nem volt nagy mutatvány. Mi nem forrasztottunk vagy grafitoztunk, így csak 779 MHz-es GPU-, illetve 1210 MHz-es memória-órajelig jutottunk. A GPU alapórajelével arányosan gyorsulnak a stream processzorok is, ami esetünkben 1675 MHz-et jelentett. A tuning tehát számolásban 15%, memóriában 21% körüli volt.

Jól vizsgázott az új GeForce hűtése is. Ugyan a számítógép indulásakor nagyon hangosan felpörgött a ventilátor, és addig zajongott, amíg be nem töltődött a meghajtója, de utána szépen elcsendesült. Asztalon összeállított konfigurációnkban terhelés közben sem pörgött fel túlságosan.

Shaderek

Már a GeForce 8800-ak tesztelésénél látszott, hogy az újfajta felépítés miatt régi szintetikus tesztprogramjaink egyre használhatatlanabbak. A fill-rate értékek elemzését ki is hagytuk, de az általános célú shaderek miatt a vertex shaderes teszt sem mérvadó, ugyanis itt a GeForce 8600 GTS összes számolója dolgozik a többiek 5–8 egységével szemben.

Annak ellenére, hogy a 8600 GTS összes számolója a geometrián dolgozott, többnyire nem volt túl nagy az előnye a Radeonokkal szemben, persze márkatársaira általában alaposan rávert. Azért dinamikus folyamatirányításnál már megmutatkozott az új architektúra előnye. Ez tipikusan olyan helyzet, amiben a különálló shaderes felépítés elemében érzi magát, ráadásul az újabb játékokban előszeretettel alkalmazzák ezt.

Pixel shaderes textúragenerálásban beigazolódni látszott félelmünk, hogy a 32 darab stream processzor kevés lesz még magas órajellel is. Ne feledjük, hogy a GeForce 7950-ben 24 darab, a Radeon X1950 Próban 36 darab, az X1950 XT-ben pedig 48 darab olyan számolóegység van, melyek fejenként kitesznek négy stream processzort! Ennek fényében az X1950 Próval többnyire egálos eredmény tiszteletre méltó.

Az árnyékszámolós tesztek többségében a GeForce 8600 GTS vereséget szenvedett a GeForce 7950 GT-vel szemben, a nagy Radeonokról ne is beszéljünk. Az ok a teljesen eltérő architektúrában és a tesztek jellegében keresendő. A G80 architektúráját bemutató írásunkban részletesen elmagyaráztuk, hogy a független stream processzoroknak az a lényege, hogy sokkal jobban hozzáigazíthatóak az aktuális igényekhez. Ez nemcsak azt jelenti, hogy kiegyenlítik a vertexes és pixeles terhelést, hanem azt is, hogy ezeken belül mindig optimális – vagy ahhoz közeli – a kihasználtságuk. Ha egy hagyományos, négykomponensű vektoros pixel shadernek két komponenssel számoló utasítást adunk, akkor a fele kihasználatlan marad. Ugyanerre a feladatra elég két független stream processzor. Valószínűleg RightMark-os tesztünkben olyan utasítássorozatok vannak, melyekkel a régi architektúrák is kellően hatékonyak. Majd a játéktesztekben kiderül, mi a valós helyzet.

Tesztek – I.

A viszonylag régi, OpenGL-es Prey-ben nem csillogott különösebben a 8600 GTS. A nála jó tízezer forinttal olcsóbb Radeon X1950 Pro 20%-ot vert rá, az X1950 XT pedig másfélszer gyorsabb volt nála; a GeForce 7950 GT is megelőzte.

Far Cry-ban szintén hasonló helyzet alakult ki, a GeForce 8600 GTS ismét a negyedik helyre szorult még tuninggal is. Az órajelek emelése a GPU-tuning mértékénél valamivel nagyobb gyorsulást hozott, amiből azt gyanítjuk, hogy a 128 bites memóriavezérlő (esetleg a mintavételező részleg) a szűk keresztmetszet.

Splinter Cellben élsimítás nélkül is küszködött a 8600 GTS. Itt már a GeForce 7600 GT is kezdte megközelíteni, a Radeon X1950 XT pedig ráduplázott. A 8600 GTS eredményei ráadásul nem is mérvadóak, ugyanis ezzel a driverrel a játék grafikája nem volt megfelelő.

A modern, Unreal Engine-re épülő Rainbow Six Vegasban végre kimutatta foga fehérjét az általánosított architektúra. A 8600 GTS normál órajelen feljött a 7950 GT és X1950 Pro nyakára, tuningolva pedig le is hagyta őket. A húzás itt a GPU órajelének megfelelő gyorsulást hozott. Élsimítást nem használtunk, így is elég megterhelő volt a játék a videokártyákra nézve.

A 8600 GTS Stalkerben (high detail + full dynamic lightning beállítások) sem veszítette el a lendületét, sőt. Tuningolva a Radeon X1950 XT-t is maga mögé utasította. A húzás ismét 15%-os – tehát a GPU tuningnak megfelelő – gyorsulást hozott. Ezek szerint élsimítás nélkül a 128 bites memóriavezérlő is elég.

Tesztek – II.

Szintén shaderintenzív játék az Oblivion, így nem csoda, hogy a 8600 GTS ismét jól szerepelt. Igaz, az X1950 XT-t nem sikerült befognia, de a második helyet elcsípte, egy picivel az X1950 Pro előtt.

A Need for Speed széria legutóbbi darabjában a 8600 GTS volt a leggyorsabb az NVIDIA kártyák közül, persze így is alaposan lemaradt a Radeonok mögött. Mindenesetre arra számítottunk, hogy a GTS-t jobban sújtja majd a drivergondokat sejtető gyengeség ebben a játékban, hiszen élsimítást is rákapcsoltunk, ami elvileg a nagyobb memóriasávszélességű 7950 GT-nek kedvez. Talán ez a drivergond már a 8600-at nem is érinti.

Másik autós játékunkban, a friss Test Drive Unlimitedben sem termett túl sok babér az új közepes GeForce-nak. Talán a túl sok textúra vagy az anti-aliasing feküdte meg a gyomrát.

Hasonló volt a helyzet a Company of Heroesban is. A tuning ennél a játéknál valamivel több, mint 12%-os gyorsulást eredményezett, de a GeForce 7950 GT befogásához ez is kevés volt. Mindeközben a kis GeForce 7600 GT kezdett felzárkózni.

A Supreme Commanderben valószínűleg azért nyert a GeForce 7950 GT, és azért lett második a 8600 GTS, mert a Radeonok driverével valami gond van.

Konklúzió

Őszintén szólva nem estünk hanyatt a GeForce 8600 GTS-től. Kicsit kevésnek találjuk, hogy az NVIDIA a nagyszerű GeForce 8800 GTX-nek csupán a negyedét kínálja a középkategóriában, ráadásul olyan áron (55 000 Ft környékén), amiért a jelenlegi felsőkategória alján elhelyezkedő kártyákat vehetünk, mint amilyen a GeForce 7950 GT vagy még inkább a Radeon X1950 Pro és X1950 XT.

Persze más oldalról is megközelíthetjük a dolgot. A GeForce 8600 GTS alaposan ráver a GeForce 7600 GT-re, mindemellett nagyjából ugyanolyan költséggel gyártható, szóval idővel ára 30–40 000 forint köré csökkenhet.

Az időtényező másik két szempontból is fontos. Először is az ATI – reméljük – nemsokára előrukkol új középkategóriás arzenáljával, másodszor pedig végre elkészülnek a DirectX 10-es meghajtók és a játékok. Ezek nélkül az új GeForce-ok félkarú óriások, hiszen elsősorban az új DirectX-hez fejlesztették őket.

fLeSs és rudi

A cikkben szereplő grafikus kártyákat az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.