Egreat H5

Az Android operációs rendszerrel ellátott, médialejátszós smart boxok egyre nagyobb szeletet harapnak ki maguknak az asztali lejátszók piacából. Ráadásul a hagyományos kialakítású darabok mellett egyre több az olyan egészen kisméretű eszköz, amely könnyedén zsebre vágható és közvetlenül a tévé HDMI portjába dugható. Ezek közül azonban eddig csak elvétve jutott néhány darab az országba, így hiába volt nagy az olvasói nyomás, nem volt alkalmunk kipróbálni egy ilyen okos dobozkát.

A nevesebb gyártók közül is egyre többen látnak fantáziát a termékcsoportban, így például az Egreat is. A közelmúltban dobták piacra Android 4.1-et futtató, H5 típusjelzésű modelljüket, amiből rögtön rá is tettük a kezünket egy példányra.

A szolidan elegáns dobozba az eszközön kívül pakoltak egy micro USB kábelt, mely tápellátást biztosítja, használati utasítást, távvezérlőt, illetve ennek infravörös jelek fogadására képes, külön kábellel csatlakoztatható érzékelőjét. Utóbbira azért van szükség, mert a tv hátuljába dugva a smart boxot a távvezérlő egyszerűen nem "látja".

A távvezérlő egy teljesen szimpla, kicsi és könnyű, kopogós műanyagból készült darab. A legfontosabb funkciógombokon kívül helyet kapott rajta egy kurzor is, de aki a más androidos termékeknél már megismert QWERTY billentyűzetet keresné a hátulján, annak csalatkoznia kell. A G szenzor is hiányzik belőle, és a tapipadot is lespórolták róla, így tehát az egér sem váltható ki vele.

Maga a H5 úgy néz ki, mint egy növekedési hormonokkal teletömött mutáns pendrive. Az orrán USB helyett egy HDMI csatoló található, a nyakára pedig egy +/-90 fokban elforgatható csuklót applikáltak, ami akkor jöhet jól, ha a falra szerelt tévénél a HDMI port hátrafelé néz. A passzív hűtést használó modell szellőzőnyílásai a két oldalra kerültek, melléjük pedig a csatlakozók: az adattárolók vagy billentyűzet fogadására szolgáló USB, a tápellátásért felelős micro USB és az infra csatlakozó. A microSD kártyaolvasó a végén kapott helyet, az alsó oldalra pedig a beépített IEEE 802.11b/g/n szabványú Wi-Fi adapter kihajtható antennáját építették.

A már említett szellőzőnyílások nem túl nagyok, de feladatukat remekül ellátják, hiszen a ház még többórás használat után sem melegedett át. Nyilván egy ilyen készülék esetén, amit az ember a tévé hátába dug, a dizájn nagyjából a legutolsó dolog a fontossági sorrendben, ennek ellenére erre is odafigyeltek. Talán már túlságosan is, hiszen amellett, hogy a felület textúrája nem homogén, a díszítőelemként funkcionáló ferde vonalak a krómozott csíkokkal már egy kissé bazári hatást keltenek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!