LG SP820

Az utóbbi egy-két évben a Smart TV rendszerek számos szórakoztatóelektronikai termékcsaládba befészkelték magukat, kezdve a tévéktől a Blu-ray lejátszókon át egészen az asztali médialejátszókig. Ám mivel konkrét szabványt nem dolgoztak ki erre, ezért az eltérő gyártók boszorkánykonyhájából származó megoldások igen nagy mértékben eltérhetnek egymástól. Ráadásul mivel a "Smart" jelző mára egy komoly marketingfegyverré vált, így boldog-boldogtalan ráaggatja termékére ezt a címkét.

Ez azt eredményezte, hogy óriási minőségbeli eltérés figyelhető meg a különféle okostévérendszerek között. Vannak olyan darabok, amelyek mindössze pár internetes oldal közvetlen elérését teszik lehetővé, míg mások sok száz applikációt, nyílt böngészőt, illetve szolgáltatások garmadáját kínálják. Az LG már tavaly piacra dobott egy "buta" tévék és projektorok felokosítására szolgáló dobozt, de idén nyáron már új, 3D anyagok elérését biztosító Smart TV rendszerrel és médialejátszóval megtámogatott eszközük is a boltokba került. Jó ötletnek tűnt kipróbálni.

Kinek lehet rá szüksége?

A termék elméletileg azt tudja, amit egy 2012-es LG okostévé, úgyhogy aki egy ilyet birtokol, annak nem sok újat tud mutatni. Viszont mindenki más, aki szeretné "felokosítani" tévéjét vagy csak nem elégedett a más gyártó által kínált okostévé-szolgáltatással, jó hasznát veheti, itt ugyanis elméletileg a közel tucatnyi widget mellett többszáz applikáció várja a felhasználót.

Mi van a dobozban?

A termék mellett található telepítő CD, használati utasítás és tápkábel, na meg egy Magic Remote távvezérlő. Viszont se HDMI kábel, se hagyományos távirányító nincs. Utóbbi nem is nagyon hiányzott, és végülis a HDMI kábel hiányával is meg lehet békülni, hiszen egy ezer forintos tételről van szó, de azért elég bosszantó, ha valaki emiatt nem tudja rögtön használni a boxot.

Maga a készülék nem túl nagy, bár az is igaz, hogy akadnak ennél kisebb darabok is a piacon. Húszcentiméteres szélességéhez közel három cm-es magasság és tizenkét centis mélység társul. Tömege nem éri el a negyed kilót, ami azért azt jelenti, hogy könnyűszerrel bepakolható még egy kistáskába vagy nagyobbfajta kabátzsebbe is. Az utóbbi években az LG dizájnerei teljesen elengedték a csiricsáré díszítőelemeket, és a puritán minimalizmus mellett törtek lándzsát, nem meglepő módon ez a modell is ezt az utat követi. Ennek megfelelően a frontfelület homogenitását nem töri meg semmi, még a kontroll-lámpákat és a távvezérlő érzékelőjét is az átlátszó, sötétített műanyag mögé rejtették. A szimpla téglaforma szigorúságát a lekerekített élek és a krómozott, csillogó talp töri meg némiképp. No meg a tetejére ragasztott ízléstelen, hivalkodó matrica, ami a készülék tulajdonságairól, funkcióiról tájékoztat. Öröm az ürömben, hogy a jelek szerint ez azért viszonylag könnyen eltávolítható.

A csatlakozók más, hasonló modellektől eltérően csak hátul kaptak helyet, vagyis nincs USB port a frontfelületen vagy oldalt, hanem hátra pakoltak belőle kettőt a HDMI, az Ethernet csatlakozó, valamint a digitális audiokimenet társaságában. Ami nem látszik kívülről, hogy a készülékbe n-es Wi-Fi vevőt építettek, és hogy DLNA segíségével képes más eszközökkel kapcsolatot teremteni..

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!