A Toshiba új ruhája

Satellite A300

A Toshiba májusban Magyarországon is felfrissítette notebookpalettáját. Új, tetszetős, modern formatervvel állt elő, amely nagyon jól mutatott a reklámfotókon. Persze néhány jó képet bármilyen csúnya dologról lehet készíteni, ezért saját szemünkkel is meg akartuk nézni, mit kínál vásárlóinak a Toshiba. Meg kell vallani, élőben legalább olyan tetszetős a gép, mint a fotókon. Akinek bejön a mostanában körvonalazódó, fényes, textúrázott felületekkel operáló stílus, annak az új Satellite A300 is tetszeni fog. Fedelén vékony, változó vastagságú vonalak vezetik a szemet a középső, méretes Toshiba logó felé.

Oldalról szemlélve meglehetősen vaskosnak tűnik az A300-as, 2,7 kilogrammos tömegével pedig elég súlyos is. Mivel hátulja teljesen üres, első élére is több csatlakozót, kezelőszervet telepítettek. Ide került a hang ki- és bemenete, a hangerő tekerős szabályzója, a kártyaolvasó, a vezeték nélküli hálózati eszközök (Wi-Fi, Bluetooth) kapcsolója, és az opcionális távirányító opcionális infrás érzékelője.

Meglehetősen szokatlanul rendezték el a Satellite A300 csatlakozóit. Az oldalsó élek elejére került két-két USB, elosztva az Ethernet és modem aljzata. Jobbra ezután az optikai meghajtó, majd a tápcsatlakozó és a Kensington zár aljzata jön. Véleményünk szerint kicsit zsúfoltra sikerült a bal első rész. Itt, még a két USB előtt van egy mini FireWire konnektor, fölöttük pedig egy Express Card foglalat. Ha ebbe egy nagyobb, kilógó kártyát teszünk, akkor az alatta lévő csatlakozókat körülményes lesz használni. Hátrébb az S-Video és D-Sub képkimenetek fogják közre a szellőzőnyílást. Örültünk volna egy HDMI és egy eSATA kimenetnek.

Kinyitva az A300-ast ismét szembesültünk a sávos formatervvel. Vékony vonalak húzódnak a billentyűzet mellett és a csuklótámasz egy részén is. Érdekes, hogy nemcsak ezek a felületek, hanem maguk a fő gombok is csillogóan tükröződnek, míg a szintén tükrös kijelző kávája matt. Szokatlan a vaskos zsanér formája is, melynek tövében két látványos hangszóró és érintős kezelőgombok sorakoznak.

Talán a különleges zsanérnak tulajdonítható, hogy az új Satellite kijelzőpanelje csak meglehetősen kis szögben dönthető hátra. Egy többnyire asztalon használt gépnél még elégséges ez a szög, de ölbe véve jól jöhet a nagyobb dönthetőség.

Alulról sem szokványos az új Toshiba. Akkumulátora ugyan hátra került, de meglehetősen kicsike, besüllyesztett résbe rakták, talán ismét az újfajta zsanér miatt. Lejjebb egy nagy kerek szellőzőnyílást találtunk, melyről elsőre azt hittük, hogy a felső két Harman/Kardon hangszórót kiegészítő mélynyomót rejti, de csalódnunk kellett. Középen van még pár szellőzőnyílás és gyanúsan sok kis fedelecske.

A felső, középső fedél alatt találtuk a mini-PCI aljzatba ültetett Wi-Fi modult és a két, egymást némileg fedő memóriahelyet. A két alsó ajtó méretben kísértetiesen hasonlított egymásra, és amikor a jobb oldalit kinyitottuk, meglepetten láttuk a 2,5 hüvelykes SATA merevlemez hűlt helyét. Végül csak meglett a winchester, a másik oldal pontosan ugyanilyen kialakítású rekeszében volt. Összefoglalva tehát, az új Satellite A300 két merevlemezt is fogadhat akár 1 TB közös kapacitással.

Említést érdemel a mellékelt körítés is. Tesztpéldányunkhoz nem járt ajándék táska vagy egér, sőt egyetlen optikai lemezt sem adtak hozzá. Volt viszont a dobozában temérdek magyarul nyomtatott olvasnivaló, melyek között érdekeseket is találtunk. Kaptunk teljes, majd 50 oldalas kézikönyvet, még egy 30 oldalas „Biztonsági és kényelmi utasítások kézikönyvét”, melyben hosszasan sorolják, mit nem szabad soha tenni a notebookkal, és azt is megtudhatjuk, hogyan kell helyesen becsukni az optikai meghajtót. Kár, hogy a gyorsismertetővel és a Toshiba kiegészítők prospektusával ellentétben a pixelhibák típusairól tájékoztató, egészen hasznos nyomtatvány nem magyarul íródott.

Platform – CPU, VGA, HDD, Wi-Fi

Tesztgépünk hardveres felszerelése akár unalmasnak, sőt bizonyos tekintetben elavultnak is mondható, hiszen még sima Centrino és nem Centrino 2 platformra épül. Core 2 Duo T8100 processzora 45 nm-es gyártási technológiával készül, másodszintű gyorsítótára 3 MB, rendszerbusza 800 MHz-es. Az egyetlen modulba szerelt 2 GB rendszermemóriát Intel GM965 északi hídon keresztül éri el, melynek GMA X3100 grafikus magja is ebből táplálkozik. Házon belülről, tehát a Toshibától érkezett a 250 GB-os SATA merevlemez, a DVD-írót pedig a Pioneer szállította, nem pedig a Toshiba Samsunggal közös vállalata. Tesztgépünkben legfeljebb 802.11g-s szabványt támogató Wi-Fi modul dolgozott, és felszerelték Bluetooth egységgel is. Kár, hogy csak 43,2 Wh-s akkumulátort kapott. Windows Vista Home Premiummal és kétéves garanciával 235 000 forintért kínálják, amivel nem éppen a legjobb vétel az A300-asok között. Jóval olcsóbban, 190 000 forint környékén kapható ugyanez a konfiguráció még 65 nm-en készülő, 1,83 GHz-es Core 2 Duo T5550 processzorral. Még érdekesebb, hogy a tesztgépünkkel azonosan felszerelt, de diszkrét Radeon HD 3650 videokártyás verzió is megkapható 235 000 forintért.

Mai teljesítménytesztünk végtelenül unalmasnak ígérkezett, hiszen láttunk már nem egy 2 GHz körüli Centrino platformos gépet. Végül kiderült, hogy múltkori, szintén egy memóriamodullal ellátott, AMD Puma plaftormos gépünk csak 100 MHz-cel gyorsabb, így jó összehasonlítási alap lehet. Harmadiknak egy gyorsabb, 800 MHz-es rendszerbuszú Core 2 Duo T9300-zal szerelt gépet vetettünk be. A teszteléshez Windows Vista Ultimate-et használtunk.

Ahogyan számítani lehetett rá, a 2,5 GHz-es T9300 a legalább 20%-kal gyorsabb volt a 2,1 GHz-es T8100-nál. Memóriát intenzíven használó tesztekben a különbség még nagyobb volt. Pár extrém esettől eltekintve a szintén egycsatornás memóriavezérlővel versenyző Turion X2 Ultra teljesítménye közel volt a 100 MHz-cel lassabb Core 2 Duóhoz, de azért mögötte maradt. Mindenesetre az AMD lemaradása CPU terén szerintünk már nem olyan vészes, ráadásul a legtöbb notebookban nincs is szükség különösen nagy processzorerőre.

Intel és AMD oldalon egyaránt egycsatornás vezérlővel a memóriás verseny is kiegyenlítettebb volt. Legalábbis ami az olvasást illeti, mert írásban és másolásban is a vártnál nagyobb különbséget tapasztaltunk. Processzorba épített memóriavezérlője miatt a Turion sokkal kisebb késleltetést produkált, mint a Core 2 Duók.

Toshiba 250 GB – Centrino

Hitachi 250 GB – Centrino és Puma

Merevlemezes területen a Toshiba Toshibája mindenben kicsivel jobb volt, mint a korábbi Asus F8S-ben kipróbált, szintén 250 GB-os Hitachi, úgy, hogy mindkét tár alatt ugyanaz az ICH8-M déli híd dolgozott. Majdnem pontosan ugyanolyan Hitachi 250-essel az AMD Puma platformos Asus F5Z a Toshiba 250-essel azonos átlagot futott, elérési ideje jobb volt, de löketszerű csúcsban és processzorhasználatban alulmaradt.

Kipróbáltuk a Satellite A300 Wi-Fi modulját is. Mivel tesztgépünkben csak 802.11g-s vezérlő volt, ezért nem vártunk csodát. A teszteléshez Ralink chipkészletes Edimax BR-6504n routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM Think Pad X40 notebookot használtunk. Wi-Fi tesztkörnyezetünk a korábbi, téglából épített családi házból egy vasbeton bérházba költözött, melynek alaprajzát az alábbi ábra szemlélteti. A környéken még két Wi-Fi hálózat működött. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképp viselkedhetnek.

A routert a 0. pontba helyeztük, majd a lakáson belüli 1–5. pontokban, fél emelettel feljebb, a 6-os pontban és egy szinttel feljebb, a 7-es pontban mértünk. Tovább teszteltünk egy szinttel a 6-os és 7-es pont felett is, ezeket a méréseket 6b-vel, illetve 7b-vel jelöltük.

A LAN felé forgalmazva még a várt, 2 MB/s alatti csúcsnál is lényegesen gyengébb eredményt kaptunk. Először azt hittük, hogy a hálózatot zavarja valami, vagy a többi gép bolydult meg, de a teszteléshez használt másik notebook a szokásos tempóját futotta vezetékes és vezeték nélküli kapcsolattal is. Mindkét végpontnál Wi-Fi-re váltva már a Toshibánál is javult a helyzet, de egy emelettel magasabban (7. pont) már nem kaptunk sávszélességet. Ismét bebizonyosodott, hogy a korábbi Intel Wi-Fi vezérlő nem nagyon szeret más – különösen Ralink – chipkészletekkel társalogni. Még szerencse, hogy az N-es Inteleknél már jobb a helyzet.

Monitor, billentyűzet, egér

Legyen szó integrált vagy diszkrét VGA-s modellektől, jelenleg az összes Toshiba Satellite A300-at 1280x800 pixel felbontású, 15,4 colos TN+film kijelzőpanellel szerelik. A technológiára jellemző rövid válaszidő, notebookos viszonylatban egészen jó fényerő ugyanúgy tapasztalható volt, mint a kis betekintési szögek és színtorzulás. Átlagos felhasználásra azért bőven jó ez a panel. Furcsa, hogy szoftverrel és funkcióbillentyűivel is csak kis mértékben sötétíthető el.

Kíváncsiság kedvéért azért megnéztük a panel színhelyességet, emellett a leendő Satellite A300-felhasználóknak biztos jól jön majd helyesen kalibrált színprofilunk. Ki kell emelni, hogy ez a beállítás nemcsak a monitortól, hanem a grafikus kártyától is függ, tehát az alábbi profil csak az IGP-s A300-akhoz jó. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro, illetve az Eye-One Match szoftverekkel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

A kezdeti vacak beállítást sikerült egész szépen megszelídíteni a Blue Eye Pro szoftverrel. Az 1-es átlag és 2,1-es maximális deltaE érték nem világbajnok, de bőven kielégítő, különösen egy otthoni felhasználásra szánt notebooknál.

Megvizsgáltuk a panel egyenletességét is, ahol nagyon jó eredményt kaptunk. Feletében ugyan a TN+film technológiából adódóan világított a monitor alsó pereme, és a bal felső sarok is egy kicsit fényes volt, de méréseink szerint a kijelző felülete meglehetősen homogén. A 0,7 cd/m²-es minimális és 183 cd/m²-es maximális fényerő 260:1 körüli kontrasztarányt jelent, aminek köszönhetően a monitor szabadban, erős fénynél is használható, látható maradt.

Annak ellenére, hogy a Satellite A300 a Toshiba legegyszerűbb notebookcsaládja, meglehetősen igényes beviteli eszközökkel szerelték fel. Az alsó, billentyűzetes rész nagyon látványos. Nemcsak jól mutatnak, de méretükhöz képest kiválóan is szólnak a picike Harman/Kardon hangszórók. Köztük egy sornyi világító érintőgomb helyezkedik el, melyeknek fénye szoftveres úton kikapcsolható, akárcsak a touchpad feletti sáv és a bal alsó Satellite felirat fénye.

Elegánsan elkülönül a fő billentyűzetsoroktól a felső, funkcióbillentyűs rész, melyet négyes blokkokra is bontottak. A 15,4 hüvelykes méretben természetes, hogy a magyar billentyűzetkiosztásban is minden gomb teljes méretű, az Enter pedig kétsoros. Ismét a Toshiba egyedi karakterkészletével címkézték fel őket. Fényes felületük látványos ugyan, de több esetben is zavaróan tükröződött.

Nem pusztán látvány tekintetében, hanem használat közben is nagyszerűnek bizonyult a Satellit A300 billentyűzete. Gombjai sokkal finomabban járnak, mint a konkurensek termékeinél, inkább a drágább üzleti gépeknél megszokottakra hasonlítanak. Meg voltunk elégedve a touchpaddal is. A körülötte lévő, sima felületű csuklótámasztól csak érdessége különbözteti meg. Ugyan nem festettek rá gördítősávot, de alapból függőleges és vízszintes irányban is működő meghajtót telepítettek hozzá. Méretes gombjai kézre álltak, finoman működtek.

Melegedés, zaj, akkumulátor

A melegedés vizsgálata közben az volt feltűnő, hogy a winchester nélküli, felülről nézve bal, alulról nézve jobb oldala kevésbé melegedett a csuklótámasznak. A legmelegebbet nyugalmi állapotban a touchpadnál mértünk, itt 27 fokos szobahőmérsékletnél átléptük a 40 fokos határt. Ekkor a processzort és chipkészletet rejtő bal felső rész még 36 fokos volt, a gépből pedig 19 dB-es neszek szűrődtek ki, nem is a hűtés, hanem inkább a merevlemez felől.

Terheléssel az addig 50 fokos processzormagok hőmérséklete azonnal 60 fokra ugrott, és 24 dB-es hangon indított a ventilátor. Pár percnyi 100%-os hajtás után a magok már 65 foknál jártak, ami aktiválta a következő, 30 dB-es hűtési szintet, melyre halk környezetben az érzékenyebb fülűek már rámondhatják, hogy zavaró. Ennél a szintnél később csak a CPU lett melegebb – 70–72 fokos –, de a ventilátor fél óra hajtás után sem gyorsult tovább. Kisebb terhelésnél, internetezés közben gyakran a 19 és 24 dB-es szint között váltogatott, ami számunkra zavaróbb volt, mint a konstans 24 dB.

Kicsit félve fogtunk neki az akkumulátoros üzemidő vizsgálatának. Az eddig egészen jól teljesítő gépet könnyen hazavághatja a nem éppen combos, 43,2 Wh-s telep. Ráadásul formájából adódóan elég nehéz lesz nagyobbal helyettesíteni, mert nem dudorodhat ki a gép hátuljából.

Annak ellenére, hogy a 45 nm-es processzor nem fogyaszt valami sokat, meglehetősen szűkös tartási időket kaptunk. Teljes terhelésen még integrált VGA-val is egy és negyed óra után vége a dalnak, de a kevesebb mint három és fél órás maximális idő is elég gyér egy 2,7 kilogrammos géptől, az alig több mint 2 órás filmnézésről nem is beszélve. Egy 60 Wh körüli teleppel közel 5 óra lett volna a maximum és csúcsteherrel is ment volna majdnem 2 órát.

Egyetlen előnye a kis telepnek, hogy nagyon gyorsan fel lehet tölteni. Az A300-as kikapcsolva 38 wattal kínálta meg és 40 perc alatt már 60%-ig feltöltötte. Nyugalmi állapotban a gép 23 wattot fogyasztott, amihez a monitor maximális fényerőn még 1–2-t, a vezeték nélküli hálózati eszközök még 2–3-at adtak hozzá. Csúcsterhelésben a fogyasztás egy-egy pillanatra elérte a 40 wattot.

Értékelés

Úgy gondoljuk, okos húzás a Toshibától, hogy nem megy bele az abszolút alsókategóriás csatározásba úgy, mint az Acer, a Fujitsu Siemens vagy mások. Az árra kiélezett gépekkel sokat árthat a gyártó a renoméjának. A legkisebb Toshiba Satellite A300 esetében ugyan még az alapgépért is majdnem kétszázezer forintot kell fizetni, de nem csak egy év a garancia, nem félig telepített, nem hasznavehetetlen az operációs rendszer, nincs olcsó hatású billentyűzet és burkolat, és elég bő a felszereltség. Tökéletes példája a „Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó terméket vehessek” mondásnak.

A jól összeállított csomag hatását tovább erősítette bennünk a bőséges magyar információs anyag. Talán kicsit sok is volt az előre telepített szoftverből, melyek között a hasznos biztonságiak mellett volt Picasa kliens, Amazon és eBay kereső, Google Earth, Desktop SMS és még ki tudja, mi minden.

Nagyon szépen alakult minden, a forma, a jó hangszórók és a minőség is egy ajánlott cím felé vitte a Satellite A300-at, de végül nem tudtuk nyugodt szívvel nekiadni, ugyanis ma már a 2,7 kilogrammos tömeg mellett kevesebb mint 3,5 órás maximális üzemidő egy integrált GPU-s notebooktól nehezen elfogadható, a Wi-Fi-je gyengélkedett, és lehetne valamivel hűvösebb is. Mindemellett szerintünk az új formaterves gépek között a legszebb, és minőség területén is nagyon rendben van, nekünk ezért tetszett, de már az első pillanattól, ahogy megláttuk.

Toshiba Satellite A300

rudi

A Satellite A300-at a Toshiba hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.