- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Vezetékes FÜLhallgatók
- LG C3: egy középkategóriás OLED tévé tesztje
- Gaming notebook topik
- OLED TV topic
- Androidos tablet topic
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Melyik tápegységet vegyem?
- Bambu Lab X1/X1C, P1P-P1S és A1 mini tulajok
- Milyen alaplapot vegyek?
Hirdetés
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
-
Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
it Küszködik az EV-kölcsönzés miatt a Hertz Global, még több EV-t adnak el.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dany007
veterán
Az érdekesség ebben az, hogy minden detektálási kísérletnél - amikor azt próbálták vizsgálni, hogy elektron melyik résen is megy át, a vetítőernyőn kialakult kép mindig részecske mintázatot mutatott. Egyéb esetben pedig interferenciát.
Annyira persze nem értek a témához, hogy belemélyedjek a részletekbe, de ha ez igaz - márpedig elég sok helyen láttam és olvastam - akkor abból még én is le tudom vonni a logikus következtetést.
Ami pedig nem más, minthogy a megfigyelés / detektálás hatására 'változott részecskévé' az adott elektron.
Szóval talán lehetséges az, hogy az elektron egy hullámként terjedő részecske, viszont a megfigyeléshez használt eszköz miatt a résen már részecskeként haladt át.
Ehhez se értek nagyon, de úgy tudom xy hullámhosszú és energiájú fénnyel vizsgálják / mérik ezeket az elektronokat. A filmben megszólaltatott kutató szerint nem tudnak olyan kis energiájú fénnyel mérni, ami ne zavarná meg az elektront és még mérni is tudnák egyszerre.
Ez laikusan gondolkodva is elképzelhető. Elvégre egy autóversenyen se löki odébb az autót a célnál elhelyezett detektorkapu infrafénye. Viszont egy autó és egy szem elektron között azért elég nagy a különbség. -
#804
koszrajder
csendes tag
Dany007
#795
-
#807
koszrajder
csendes tag
koszrajder
csendes tag
Az index "tudomany forumanak" ervelese a kovetkezokepp zajlik. Ha valami olyat allitasz, ami nem felel meg a ma elfogadott nezeteknek, de cafolhatatlan, akkor kitorlik az osszes irasod.
Rafaragtak, mert a google mindenre emlexik.Legyen a csónakunk előtt egy másik, és mögöttünk egy harmadik.
Ezek lesznek a "fényórák".
Mindkettő úgy méri az időt, hogy az elejétől a végéig vízhullámok futását figyeli. Amikor visszaér a hullám a csónak elejéhez, akkor másodperc telt el az adott órán -csónakon -.Ugyan a haladási sebességtől függően egyre lassabban fognak járni, de van egy probléma.
Egyszerre jár az első és a hátsó is. Emiatt ha a hátsó csónaktól futó vízhullám sebességét mérjük, akkor nem ugyan azt a sebességet fogjuk kapni eredményül, mint az elsőtöl indulna a vízhullám.Csakhogy ha felrajzoljuk ezt a két fényórát, akkor látni fogjuk, hogy "sántít". Az egyik fél másodperc nem ugyan akkora, mint a másik. Csak egyféleképp tudjuk egyenletesség tenni a járásukat, ha vízhullám-jelekkel szinkronizáljuk őket. Ezt teszi a specrel is, csak ott fényjelekkel kell szinkronizálni az órákat.
Ebben az esetben viszont az elöl levő csónak-fényóra késni fog a hátsóhoz képest. Triviális miért, a szinkronizáló jel késve érkezik hozzá.
Na most itt ugyan az történik, mint az első egyszerű esetben. Ez a szinkronizációs procedura eredményeként létrejött késés kompenzálni fogja az előre és a hátra futó vízhullámok közti furásidő-külömbséget.Mindkét vízhullám sebessége ugyan akkora lesz. És ez bizony a specrel, akár hogy is fáj.
-
#808
koszrajder
csendes tag
koszrajder
csendes tag
Mielott le nem torlik az egesz blogot, idemasolom.
Bar hiaba tennek, a googleval megtalalhato.
Amatorok.Állítólag nem lehet a fény egy közegben terjedő rezgés. Hogy ez mennyire nem így van, azt a legjobban egy kisérlettel lehet belátni. El sem kell végezni valójában a kisérletet, elég számolni, hiszen vízben terjedő rezgésegről lesz szó, aminek a fizikája évszázadok óta ismert. Az igazi kételkedők azért elvégezhetik a kisérletet kedvenc horgásztavukon is, bár nem egyszerű.
A legfontosabb, hogy az idő fogalmát most átdefiniálom. Egy másodperc legyen az az egység, ami alatt egy a csónak orrából küldött hullám eléri a csónak végét, és visszaérkezik. Ezt a fizikában fényórának nevezik, de ott nem a víz hullámai mozognak két pont között, hanem a fény pattok oda-vissza két tükör közt.
A kérdés az, hogy a csónakhoz viszonyítva a víz hullámainak sebessége állandónak mérjük vagy nem. Mert a Michelson-Morley kisérlet szerint a fény állandó sebességgel terjed, függetlenül a forrás és a detektor sebességétől.
Mint itt ki fog derülni, ugyan ez történik a vízben is, ha az időt a víz hullámainak terjedésével mérem.
Legyen három csónakunk. Menetirányban egymás után sorban szorosan haladnak a vizen. Az első és a hátsó szerepe a fényóra eljátszása. Mint írtam, hullámokat gerjesztenek a saját csónakuk elejénél, és amikor a végéről visszaérkezik a jel, akkor telik el egy másodperc. Mivel mozognak, ezért szinkronizálni kell őket, pont ahogy a speciális relativitás is megköveteli. Ott fényjelekkel kell ezt elvégezni, itt vízhullámokkal.
A szinkronizálás után következhet a mérés. Csak annyit kell tenni, hogy a középső csónak végéről vagy az elejéről vízhullámokat kell kelteni, és amikor a csónak másik végéhez ér a hullám, akkor a csónak-fényórákkal lemérni a jel futásidejét.
Mint látható, nem egyszerű kivitelezni a gyakorlatban a kisérletet, de kiszámolni már nem annyira nehéz.
#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <string.h>
#include <math.h>#include <X11/Xlib.h>
#include <assert.h>
#include <unistd.h>Display *dpy;
Window w;
GC gc;
int __gxx_personality_v0;float s,v=0.6,c=1,dt,x[40],t[40];
void line(int x1,int y1,int x2,int y2,int szin)//vonal ki
{
x1+=400;
x2+=400;
y1=600-y1;
y2=600-y2;XSetForeground(dpy,gc,szin);
XDrawLine(dpy, w, gc, x1,y1,x2,y2);
}void drawtext(int x,int y,char *st)//szoveg ki
{
x+=400;
y=600-y;XDrawString(dpy,w,gc,x,y,st,strlen(st));
}
void marker(int a,int szin)//keresztet rak a pontra es kiirja a szamat
{
char str[100];
printf("%d : %f %f \n",a,x[a],t[a]);sprintf(str,"%d",a);
drawtext((int)x[a]-10+a,(int)t[a]+10,str);line((int)x[a],(int)t[a],(int)x[a]+10,(int)t[a],szin);
line((int)x[a],(int)t[a],(int)x[a]-10,(int)t[a],szin);
line((int)x[a],(int)t[a],(int)x[a],(int)t[a]+10,szin);
line((int)x[a],(int)t[a],(int)x[a],(int)t[a]-10,szin);
}void step(int a,int b,float vv,int szin)//lep egyet az uj, [a]-bol indult
{
x(b)=x[a]+vv*dt;
t(b)=t[a]+dt;
line((int)x[a],(int)t[a],(int)x(b),(int)t(b),szin);marker(b,szin); //keresztet rak a pontra es kiirja a szamat
}
int specrel()
{
XSetForeground(dpy,gc,0x003000);
for(int ii=0;ii<1000;ii+=20) XDrawLine(dpy, w, gc, ii,0,ii,800);
for(int ii=0;ii<1000;ii+=20) XDrawLine(dpy, w, gc, 0,ii,1000,ii);x[0]=0;
t[0]=0;
s=50;{//hatso
dt=(s/2)/(c+v); step(0,1, -c,0xff00ff);//szinkronizalo jel hatra fel hajonyidt=s/(c+v); step(1,2, -c,0xff0000);//fenyora
dt=s/(c-v); step(2,3, c,0xff0000);dt=s/(c-v); step(1,10, c,0xffff00);//merendo jel
dt=s/(c+v); step(10,11, -c,0xffff00);
dt=s/(c-v); step(11,12, c,0xffff00);
dt=s/(c+v); step(12,13, -c,0xffff00);dt=s/(c+v); step(3,4, -c,0xff0000);//fenyora
dt=s/(c-v); step(4,5, c,0xff0000);
dt=s/(c+v); step(5,6, -c,0xff0000);dt=(x[5]-x[1])/v; step(1,5, v,0x00ff00);//kozepso csonak vege
dt=(x[6]-x[2])/v; step(2,6, v,0x00ff00);//hatso csonak vege
}
{//elso
dt=(s/2)/(c-v); step(20,21, c , 0xff00ff);//szinkronizalo jel elore fel hajonyidt=s/(c-v); step(21,22, c , 0xff0000);//fenyora
dt=s/(c+v); step(22,23, -c , 0xff0000);
dt=s/(c-v); step(23,24, c , 0xff0000);//fenyora
dt=s/(c+v); step(24,25, -c , 0xff0000);
dt=s/(c-v); step(25,26, c , 0xff0000);//fenyoradt=(x[25]-x[21])/v; step(21,25, v,0x00ff00);//kozepso csonak eleje
dt=(x[26]-x[22])/v; step(22,26, v,0x00ff00);//elso csonak eleje
}marker(0,0xff00ff);//kezdo pont
printf("t(23)-t(21)%f \n",(t[23]+t[21])/2);
return 0;
}int main()
{dpy = XOpenDisplay((0));
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 1000, 800, 0,0,0);XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);gc = XCreateGC(dpy, w, 0, (0));
XSetForeground(dpy,gc,0);for(;
{ XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }specrel();
XFlush(dpy);
getchar();return 0;
}
A kép kilóg jobbra, ott vannak a számítási eredmények.
Jobb klikk, viewigame -el látható az egész, vagy , jobb oldali linkblogra klikkelve.
http://m.blog.hu/st/store/image/specfinal.gifSajnos, van egy elírás a képen
printf("t(23)-t(21)%f \n",(t[23]+t[21])/2);
Helyesen, mint látható a számítás nem külömbség, hanem a két pont közti érték.
printf("(t(23)+t(21))/2 %f \n",(t[23]+t[21])/2);
Illik kis leírást adni a kisérletről.
A 0. idöpont az origó. Innen idul a két óra-szinkronizáló jel a középső csónak közepéről. Mivel az eleje és a vége is fél csónaknyira van a közepétől, ezért egyforma időpontot kell beállítani a két csónak-fényórán. Tehát az 1. és a 21. időpont a mozgó inercia rendszer szerint a 0. időpillanat mindkét órán.
Mint máris kitünik, az egyidejűség relatív volta a vizes kisérletnél is fennáll. A hasonlóság a speciális relativitással nem véletlen. A fény ugyan így egy közeg rezgése. Ha nem így lenne, mindenféle bonyolult drótozást kellene kitalálni, hogy mindig minden fényforrás úgy sugározza a fényt, hogy mindig állandó sebességgel menjen az adott megfigyelőhöz képest. A közegben terjedő rezgésegnél az magától adódik.
Az egyetlen probléma a különböző irányokban különböző relatív sebességgel terjedő jelek konstans sebessége. De mint a csónakos kisérlet mutatja, ennek az oka a fényórákkal megérthető.
A mérendő jel az 1. 10. 11. pontokon halad. A 11. pont triviálisan egyezik a 3. ponttal, a fény 2 hajóhossznyit 1 másodperc alatt tett meg.
Az érdekesebb a 10. pont. Ennek a mozgó rendszer beli idejét a 23.-21. pontok idejéből lehet megkapni. Mint látható az ábrán, a 10. pont ideje pont a 23. és a 21. pontok közt van. Ez annyit jelent, hogy fél másodperc telt el.
Vagyis a mért vízhullám jel a csónakhoz viszonyítva konstans sebességgel terjedt, pont mint a speciális relativitásban,
Nincs több kérdésem.
Ki lehet próbálni más sebességekkel is. Az eredmény mindig helyes lesz.
Itt van két példa, v=0.33 és v=0.73 csónak sebességekkel. A c a vízhullám sebessége, most 1.
Újra leírom, a t(23)-t(21) elírás, a számolt érték (t(23)+t(21))/2, hiszen ez az a pont,ahol a csónak-fényóra fél másodpercnél jár. És ez mindig a 10. pont, ami a mérendő vízhullám félideje, tehát a vízhullám hajóhoz mért sebessége állandó.
-
#810
koszrajder
csendes tag
Megon
#800
koszrajder
csendes tag
Ha az elektron hullám, a két rés után az interferencia természetes következmény, de csak akkor ha a rések előtt, bizonyos távolságban, már ezt az alakot vette fel.
Nem teljesen ertem, hogy akarsz logikus magyarazatot talalni, mikozben fogalmakat keversz, es hibasan hasznalsz.
Mondod, az elektron hullam, utanna ezt az alakot vette fel. Akkor felvilagositalak, hogy a hullam nem egy alakzat. Nem vehet fel SEMMI hullamalakot. Ezt a fogalmat igy ertelmetlen hasznalni.Hullamzani tud valamilyen kozeg. A hullam letrejottenek ELENGEDHETETLEN alapfeltetele, hogy ez a kozeg sok kisebb osszetevobol alljon.
Ha az elektront hullamszeruen lehet leirni, marpedig ugy lehet, akkor az IS egy kozeg rezgese lesz. Mivel az elektron pontszeru, ezert ez a kozeg csak es kizarolag a vakuum lehet. -
#811
koszrajder
csendes tag
koszrajder
csendes tag
A neten rakeresek a relativistic electron wavelength kifejezesre, es ezeregy egyenletet kapok. Mintha senki nem ertene hozza.
Lassuk. Induljunk ki innen, itt talalhato a legszornyubb egyenlet.
http://www.microscopy.ethz.ch/properties.htmSot, tablazat is van. Az elektrovoltrol annyit kell tudni, hogy az energiat ebben a formaban szokas megadni.
eV=100e3*e
eV=200e3*e
eV=300e3*e
eV=400e3*e
eV=1000e3*el_DeBroglie=h/sqrt(2*m*eV*(1+eV/(2*m*c*c)))
Igy rovid szamolas utan meggyozodhetunk, hogy jol szamitottak ki a tablazatot.Nezelodjunk tovabb,
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/quantum/debrog2.html
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/quantum/debrog2.html#c2Na itt mar megint valami teljesen massal etetnek. Vagy ez ugyan az?
Szamoljunk.
KE=m*c*c*b-m*c*c
p=sqrt(KE*KE + 2*KE*m*c*c)/c
l_DeBroglie=h/p
Latszolag ennyi, de ehhez meg tudni kellene a b erteket, amihez a sebesseg is kellene. Valojaban a KE az az eV, igy mar kiszamolhato az egyenlet. Az eredmeny ismet helyes.
De ha mar itt ez a bonyolultabb mod, akkor lassuk ezt is.
E=eV + m*c*c
E=m*c*c/sqrt(1-v*v/(c*c)) kifejezesbol kiindulva meghatarozhato v
v=sqrt(c*c-sqr(m*c*c/E)*c*c)
utanna b
b=1/sqrt(1-v*v/(c*c))
Szamitas hegyek, az eredmeny ismet helyes.Nehol ezt az egyszeru egyetletet nyomjak az arcunkba
l_DeBroglie=h/(m*v*b)
Ugyanmar, tul egyszeru. Szamoljunk,
lol ez is helyes eredmenyt ad.De mi van ennek a hattereben?
[ Szerkesztve ]
-
#812
koszrajder
csendes tag
koszrajder
csendes tag
1.643525e+08 3.701436e-12 3.701436e-12 3.701436e-12 3.701436e-12
2.084500e+08 2.507934e-12 2.507934e-12 2.507934e-12 2.507934e-12
2.327965e+08 1.968749e-12 1.968749e-12 1.968749e-12 1.968749e-12
2.481889e+08 1.643943e-12 1.643943e-12 1.643943e-12 1.643943e-12
2.821285e+08 8.719186e-13 8.719186e-13 8.719186e-13 8.719186e-13Itt vannak a kiszamitott pontos ertekek. Az elso oszlop a sebesseg, a tobbi a hullamhosszak kulonbozo modon kiszamitva.
Nem tul sok oszlop van? Van egy negyedik mod is a hullamhossz meghatarozasara? Igen.
Es ez mar magyarazatot is ad, honnan eredhet a sebesseg fuggo hullamhossza az elektronnak.f_compton=c*c*m/h
f_a=f_compton*(c-v)/(c)
f_b=f_compton*(c+v)/(c)
f=(f_b-f_a)/2
l_DeBroglie=c/f
l_DeBroglie/=b lorentz kontrakcioAz f_compton az elektron "ter" Compton frekvenciaja, ami egy allando. A (c-v)/(c) egyenletnek ismerosnek kell lennie, ez egy egyszeru Doppler-frekvencia eltolodas, kozeghez kepest allo hullamforras eseteben.
Vajon mit jelenthet ez? Biztos az eter mar megint. Hat nem.
Az eter mint tudjuk kimutathatatlan, bar itt is olvasni sok egyertelmu rautalo jelet.A kozeg az elektronnak mozog v sebesseggel.
Ebben a koordinata-rendszerben rezeg ez az egesz kozeg a Compton frekvenciaval. Es ez fuggetlen attol, hogy csak egyetlen elektront detektalhatunk benne. Ezt muttatja, hogy ket Doppler talalhato az egyenletekben. Az egyik tavolodo, a masik kozeledo esetben.Na de mi mozog, es hogy tavolodhat es kozelethet egyszerre?
Mindig az, ahol az elektron hullamhosszat kimerjuk. Ha egy falon kapunk interferencia csikokat, akkor a hullamhosszt abbol szamoljuk vissza.
Ebben az esetben relative a nyugvo elektron-kozeghez kepest a fal mozog v sebesseggel. Mivel a kozeg elotte is ott van meg mogotte is, ezert a fal nem csak az elektron forras iranyabol kapja a Compton rezgeseket, hanem a masik iranybol is.
A relativ mozgasa miatt ezek a hullamok frekvencia-eltolodnak. A ket hullam egy lebegest ad, amihez egy burkolo gorbe rendelheto. Ennek a hullamhossza a DeBroglie hullamhossz.Majdnem.
Ugyanis a mozgo elektron koordinata-rendszereben vagyunk, igy vissza kell szamolni ezt a kapott hosszt a fal koordinata-rendszerebe.
http://en.wikipedia.org/wiki/Length_contraction
Ez L/gamma. Itt a gamma a 'b'.A kapott ertek ismet pontos.
[ Szerkesztve ]
-
#813
koszrajder
csendes tag
koszrajder
csendes tag
*
A kozeg az elektronnaL mozog v sebesseggel. -
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi
#798
üzenetére
Valóban „...korántsem biztos, hogy az általunk ismert állapotok- állapothatározók nyújtják a világegyetem valódi leírását.” Ezért variáljuk állandóan a leírást, persze, abban a biztos tudatban, hogy a mátrixi ködök, a kvantumszint törvényszerű bizonytalanságai közepette a valóság fonala valahogy mégis megfonódik: a gyermekek megszületnek, a pofonok elcsattannak, a Windows még a lélegeztető gépben is lefagy, a nagyik így vagy másképp meghalnak. Mondják, és én elhiszem, a gyermeket szülő nők ezért tartják hűhónak a filozofálást. Ők aztán közvetlenül megélik az élet csodáját, mi meg firkálhatunk, amit a billentyűzet meg a nagyvonalú moderáció elbír, míg a szaporodásunk is be nem kerül az azonnali hatás kategóriájába: a fogamzást nyomban követi a közös érzésű szülés. Mint az ütközést a légzsák kilövése.
A fizikusok más okból, de szintén hűhónak tartják a leírásokat, pedig a fizika végső soron annyit ér, amennyit a politikusok megértenek belőle: hogyan lehet a másik politikusnál nagyobbat robbantani (bankot vagy bombát). Meggyőződésem, hogy erről a valamirevaló (?) politikusok ma már leginkább netes pletykákból értesülnek. Ők csavaros gondolkodáshoz szoktak és azt is megkérdezik, hogy mi van két kvantum között. Ezért kell először a mezei fórumozóknak lefordítaniuk a fizika hivatásos tolmácsainak szövegét konyhai székfoglalókra. Különben a tájékozatlanul maradó politikusok megnyirbálják még a CERN költségvetését is. Megtörtént. Tüntetés is volt. Én is tüntetek egyet:
ide rakom az itt már megszellőztetett konyhai székfoglalóm egyik bővített, átdolgozott kiadásának linkjét (merthogy hosszúúúúú):[link] http://bozon.blog.hu/ -
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#814
üzenetére
Szép munka, és az egészet még nem sikerült megemésztenem, vissza fogok rá térni, de egy állítással vitába szállnék. Azzal ti, h az idő bizonyosan létezik. Egyáltaán nem! Csak az állapotváltozások tényei léteznek. Ha mondjuk az univerzumunk egy masszív multisakk tábla, amin mondjuk megszámlálhatóan végtelennél nem több játékos játszik, és minden lépés csupán egyetlen kvantumnyi energia egyetlen kvantált térbeli elmozdulását engedélyezi, akkor ezek a sakkozók annyit gondolkodhatnak, amennyit akarnak, ebédszünetet is tarhatnak, mi a multisakk objektumai által felépített lények nem fogjuk észrevenni. Mi ugyanis csak saját állapotváltozási mennyiségünket hasonlíthatjuk össze egy közösen megválasztott szintén ilyen objektumokból felépülő rendszer állapotváltozási mennyiségével, mondjuk egy zsebóráéval, és ezt az arányt nevezzük időnek. 
Na de akkor miről is mondanánk azt hogy bizonyosan létezik? Talán két rendszer állapotváltozásai arányának állandóságáról?? 
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#814
üzenetére
Persze pontosítok! Bár a relativitás szerint az idő maga is relatív, ám ha a térbeli elmozulást is állapotváltozásnak tekintjük, akkor persze a idő négyzet + megtett út négyzet az állandó. Ez ugyanis maga az állapotváltozás négyzet mérőszáma.
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi
#815
üzenetére
Kösz, hogy időt szántál írásomra és lényegét, a létezést ragadtad meg. Ez a lényeg minden lételmélet leggyengébb pontja. Írásomból az következik, hogy én is állapotváltozást feltételezek primer létezőnek is: a váltakozást, a lüktetést a Fizikum és a Vákuum között. Ezt egy konkrét, mindenre mindig egyformán kiható állapotváltozás-sorozat. Ezzel kitörtem a Fizikumból. Kitörésem helyénvalóságára ezen a fórumon láttam további igazolási lehetőséget, mert hexagon egyértelműen önálló hatalommá minősítette a Vákuumot s az általa linkekkel idézett Polónyi János pedig önálló fizikai jelenséggé minősítette az információt, mert a sikeres kvantum-teleportácókban „a fizikai állapot egy időre csupán információ formájában létezik” (Polónyi János írásai egyébként is sok új megfontolást tartalmaznak, még a sorok között is – egészen a számrendszerig, a sajátos fizikai matematikáig bezárólag.)[link]
Az emberi értelem az idő fogalmával a primer létezőt, a Fizikum és a Vákuum közötti lüktetést tükrözi. Az idő tehát emberi fogalomként– tiszta információként – létezik, s ilyenként akkor is önálló fizikai jelenség, ha éppen nem vonjuk ki másolatként az emberiségből kvantum-teleportációval – hogy az előbbi Polónyi- idézetnél is merészebben feszítsem azt a húrt, amin minden együtt pendül. Feszítem még tovább: az anyagból kimásolt kvantum információ is tárolható. Talán vizsgálható is, ha nem sötét… Benne tömeg-, illetve energiainformáció szükségképpen van és természeti törvény(receptor) is. A teleportálással átértelmeződött a szellemnek és az anyagnak az a gondolati viszonya, különbsége, ami eddig az elmélkedésekben érvényesült. Ha nem is kézzel, de műszerekkel a szó szoros értelmében közvetlenül fogható, vizsgálható térben mozgatható a „szellem”, az anyag tökéletes másolatának konkrét lehetőségeként is.
A primer létező fogalmából következik, hogy minden más állapotváltozás, így a mozgás is, másodlagos vagy többedleges létező. A sorban valószínűleg az elvont lehetőség az utolsó: épphogy van, amikor egyáltalán létezik. Hegel egyébként már elgondolta, hogyan tükrözi az értelmünk lét és nemlét közötti dialektikus lüktetést, de ő még nem tudott a szuverén Vákuumról.
Megjegyzem még, hogy a fontok időtlensége, amit John Gribbin hangsúlyoz, [link]
nekem nem stimmel, mert ha egy rendszer akárcsak egyetlen darabkájának is van ideje, akkor az egész rendszer számára is szükségképpen van idő.Az idő létezését tartottam szükségesnek védelmezni, az írásod többi részével – pontosításodtól függetlenül - komolyan egyetértek. Sőt, a humoroddal is. Rögzítenem illik, hogy az Összes Információ valószínűleg még főzni is szokott, hiszen szerintem nő… Pl. Amikor konyhájában fakanál üzemel fügemanna levesben, akkor Micsurinszkajaszünet van.
A pontosításodat emésztem - lehet, hogy az új fizikai matematikáig, ami bizonyítani fogja, hogy a szerintem létező és létezést, időt adó lüktetés nem nagyobb teljesítmény a Természettől, az Összes Információtól, mint a szinte gond nélkül elfogadott Ősrobbanás. Örök másolás, végtelen kis változással...:-)A létezés sajátos értelmezésére utal Stephen Hawking és Leonard Mlodinow minap megjelent közös könyve: "A tömegvonzás törvénye miatt a világegyetem a semmiből tudta létrehozni magát. Annak, hogy valami létezik, hogy az univerzum létezik, hogy mi létezünk, a spontán teremtés az oka. Nem szükséges felidézni a tervezőasztalhoz ülő Isten képét."[link] Tömeg és vonzás, természeti törvény a semmiben! Nem semmi! – a szó szoros értelmében is. Engem ez nem győz meg. Szerintem, ha bármi van, a semmi nincs. Én a Fizikummal mindig együtt létező Vákuumot merem tudni, mert kísérletekkel bizonyítottan leltártöbbletet idéz elő a Fizikum részecske állományában, még akkor is, ha többen virtuálisnak kicsinylik azt a többletet, aminek valóságos fizikai szerepe van.
(Hawking Az idő rövid történetében még költőien kérdezett: „Ha azonban a világmindenség tényleg önmagába zártan létezik, nincs se határa, se pereme, akkor kezdete és vége se lehet: egyszerűen csak van. Hol van benne a Teremtő helye?” Gondolatait azonban így zárta:„Akkor pedig mi mindannyian, tudósok, filozófusok, hétköznapi emberek együtt boncolgathatjuk: miért létezünk, mi és a világegyetem. Az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz, ha erre a kérdésre választ találunk - mert akkor megismerjük Isten gondolatait.”)[link]
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#817
üzenetére
Remélem el tudod olvasni, amit írok. Ezt a reményemet azért fejezem ki íréásban, mert egy amúgy egyébként kétségkívül jószándékú és igyekvő ifjú programozó oly mértékben tette olvashatatlanná a prohardvert, h az már gázos.
Szóval az információ, és a valóság megjelenése mindíg is tisztázatlan kapcsolatban állt (áll) egymással. A kérdés az, hogy az anyag-e az, ami az információt hordozza, vagy az információ-e az, ami az anyagban testet ölt? Voltaképpen ezen vitatkozik pár évszázada minden valamirevaló mfilozófus. Én úgy érzem, hogy a Te hozzászólásaid is ebben a kérdésben nyilatkoznak meg. a probléma nem egyszerűen kétesélyes, annál sokkal bonyolultabb. Lehet, hogy soha nem fog a kérdés eldőlni, ez már csak azért is lehetséges, mert az emberiség oly sikeresen készíti el saját maga elpusztítását, hogy azzal a fizikusok, (+filozófusok,, elméleti matematikusok) egyszerűen nem tudnak lépést tartani!!!
Remélm a legutóbbi ph fejlesztés elkövetője hamarosan megbánja bűneit [ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#817
üzenetére
Én nem olvastam a könyvet, de így első ránézésre mintha hiányosak lennének a peremfeltételek. Mert a tömegvonzás léte már eleve feltételez az aktív semmitől valamiféleképpen különböző állapotot, környezetet, tehát nem igen tudom ezt olyanbizonyítottan magától létrejövő világegyetem ellentmondás mentes modelljeként elfogadni. Ezen nem változtat semmilyen fizikai, filozófiai, matematikai hókusz-pókusz sem.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi
#818
üzenetére
„…az emberiség oly sikeresen készíti el saját maga elpusztítását, hogy azzal a fizikusok, (+filozófusok, elméleti matematikusok) egyszerűen nem tudnak lépést tartani!!!” Lehet, hogy ez a probléma megelőzi azt, amit elsőként említettél. Írtam már, vakon kell hinnünk ezt a veszélyt, hogy fennmaradhassunk. Függjön csak mindig a tudatunktól a létünk. Az viszont minősüljön transzcendens képzelgésnek, hogy a földi élet a fejlődő emberiséggel biztosan fennmarad - nemkülönben az is, hogy biztosan megszűnik. Eszünkből még hiányzik a földi élet lényegének ismerete, így ma még csak akkor lehetünk ésszerűek, ha mindkét szélsőség realitásával számolunk. Ezért is idegen tőlem az összes eddigi eszmeféleség a vagy-vagy vitáikkal is együtt, amikkel végletesen ki lehet élezni az érdekellentéteket.
„A teleportálással átértelmeződött a szellemnek és az anyagnak az a gondolati viszonya, különbsége, ami eddig az elmélkedésekben érvényesült.” – írtam az előző hsz-ban. Ragozom: A klasszikus vita olyan, mintha azon veszekednénk, hogy a tömeg hordozza az energiát vagy az energia a tömeget. Lehet, két esély sincs az anyag-szellem vitában, nemhogy több.
Megjegyzem, információ (szellem) alatt én az élők kapcsolatán túl az összes fizikumi és vákuumi kapcsolatot értem, így minden kvantummechanikai jelenség és rendszer valamennyi kapcsolatát, külsőt, belsőt, energiát, hatást stb. Nincs kapcsolat információ nélkül és fordítva.
A vita tárgyai az én valóságomban eleve feltételezik egymást. Linkelt blogomban a mindig működő létnégyességről írok. Ha pedig az Összes Információ, a Vákuum, a Fizikum és a Memórium négyese egyszerűen mindig együtt van, valamelyikük lételméleti elsőbbségének akkor sincs értelme, ha ismerethiányaink miatt nem szabad elve kizártnak hinnünk fizikai tulajdonság nélküli információ létezését. Ezt a lehetőséget hagyom nyitva az Összes Információ és fizikai része, az infórium fogalmával, de ettől még a mindig létező, önszabályozós órának nem kell óragyár meg órás.
Csak így lehetek tisztességes, csak így nem kattan rajtam ideológiai bilincs: a Fizikum ugyanúgy kell a léthez, mint a többi tényező: az Összes Információ létezése vitathatatlan, a Vákuum hatásait, az információ fizikailag elkülöníthető lézését, mozgathatóságát, anyaggá visszaalakíthatóságát kísérletek bizonyítják, így az önálló szellem sem tekinthető feltétlenül természetfölötti fantazmagóriának. Fizikum nélkül nincs pl. idő sem. A Memóriumra a semmi nemlétén alapuló logikámon kívül nincs adat, de a sötét anyag/energia is sötét még. Azt pedig egyelőre javamra értelmezhetem, hogy a világegyetem lassuló tágulása az információban gazdag élet megjelenése körüli időben váltott át gyorsulásba. Hátha az információkkal kapcsolatos energiára is vonatkozik az energia megmaradásának törvénye.
[link]Ismeretelméleti elsődlegesség azonban nálam is van: írom a linkelt blogon, hogy a lét végső soron információkból áll. Ez a tétel annak hangsúlyozása, hogy az információknál kell kezdeni a lét megismerését. Ez, persze, tulajdonképpen magától értetődő, csak a klasszikus lételméleti vita ma is érvényesülő jelentős hatása indokolja a hangsúlyozást.
Ami Stephen Hawking frissen megjelent könyvéből idézetteket illeti, az aggályod megalapozott , mert valóban sovány a szöveg. Persze, ha a semminek fordított szó az eredetiben vákuum (John Gribbin is szinonimának tekinti a két szót), akkor az aggályod kevésbé alapos, mert szerintem is :-) a Vákuumban közvetlenül kapnak tömeg (energia) információt az infóriumok (ohne Higgs-bozon), s csak a létrehozódás nem stimmel, mert az én rendszeremben nincs abszolút kezdet. Megint kivéve, ha Hawking is csak ismeretelméleti szempontú kezdődésre gondol, azaz ott, a tömeginformáció adásánál kell kezdeni a megismerést. Az stimmelne s megszeretném.
A könyv nagyon új, nem találtam ráhivatkozást angolul sem. Régi magyarokkal vigasztalódhattam: [link]
[link][ Szerkesztve ]
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#821
üzenetére
A vákuum az egyáltalán nem azonos a semmivel. Teljesen nézőpont kérdése, hogy a vákuum elválasztja, vagy összeköti egymással az objektmokat. Legvalószínűbb, hogy a vákuum csupán az anyaggal együtt létezik. Nincs anyag nélküli vákuum. Szókratész utánérzésként írva, ha nincsenek lovak, a lóversenyen sem lehetnek befutó lovak közötti helyezési különbségek..
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi
#822
üzenetére
Jó alap. Rá egy lapáttal: a vákuum az anyag és társai másállapota. És fordítva. Mindig, oda-vissza. Ettől mozog a mozog.
Sajnos, a fizikusok egy része máshogy tudja. Gribbin-linkről az idézet: "...a semmiből (vagyis a vákuumból) spontán módon fotonok bukkannak elő..." Nem tudok neki írni...:-)A mozgás forrásáról most kaptam az egyik kritikusomtól egy linket, amit ezennel továbbítok: [link]
Hátha nem szidsz meg miatta. Én alig értem a lüktetésen túl. Az Origo keresője szerint a szerző, Dr. Malárics Viktor, bányamérnök és jogász. -
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#823
üzenetére
Most nincs időm áttanulmányozni, de jogász és bányamérnök az nem semmi párosítás, ebből sztem még bármi kijöhet!
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#821
üzenetére
Csak szösszenet erejéig reflektálok, aj de választékosra vettem a figurát
amikor arról a kérdésről írtam, hogy az anyg hordozza-e az információt, vagy az információ az, ami az anyagban testet ölt, nem (csak) a makroszkópikus anyagrendszerekre, és a bennük fellelhető eltárolt? információra gondoltam, egyetlen proton, vagy neutron, sőt egyetlen húr is a húrelmélet szerint rengeteg információt jelenít meg. Az, hogy mi ebből mennyit látunk meg, avagy sem, az már a mi szerencsénk, avagy mi bajunk. Például rögtön megszűnik a foton hullám-részecske kettős természetének problémája, ha tudomásil vesszük, hogy amikor azt firtatjuk, hogy részecske-e vagy hullám, valójában csak a gyatra mérőeszközeink tökéletlenségén szenvelgünk, hiszen abból az apróságból csinálunk kardinális problémát, hogy egy bizonyos energia fajta állapotváltozását holy egyik, hol másik jellegzetességet mutató mérőműszerrel tudjuk kimutatni. Nagy kalaqnd! Egyelőre ilyen műszereink, vannak, ezzel kell megélni, majd lesznek jobbak is. Vagy soha semmilyenek, főleg ha az olyan ganéjtúrók kerekednek felül, mint akik kierőszakolták a Tanzániában lévő, az utolsó csöpp afrikai önfenntartó élőhelyen, a Szelengeti Parkon keresztül vezető autópálya megépítését. 
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi
#825
üzenetére
A Fizikum minden jelenségére kiterjedő információfogalommal bőven egyetértek. Nemkülönben azzal is, hogy a technikai lehetőségeink adott szintjén felesleges sápítoznunk az eltérően, sőt, ellentétesen értelmezett kísérleti eredmények miatt. (A világot azonnali távolhatással működő információrendszerként felfogva egyébként a furcsa sem fura és minden mozgás, ütközés is információcsere.)
Szerintem még az is korai, hogy a mindennapokra érvényesen multiverzumozzunk s multihistorizáljunk. Az általad említett okon kívül azért is, mert elég nekünk az egyetlen világunk lüktetése (a Fizikum-Vákuum váltás a Planck-időnél őrületesen rövidebb időkvantumonként), ráadásul miatta még a mai egyetlennullás számrendszerünk se marad érintetlenül a fizikában.
(Hm. Nem bírtam ki, hogy ne forgassam meg ismét kedvenc imamalmomat, de mintha tudna egy garatba is őrölni a tiéddel.)
Régi hagyomány a növényi- állati, (emberi) élőhelyek felszámolása. Szerencsére a sózás már Kolumbusz idején se volt divat.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#826
üzenetére
Huhh, ez az egyetlen nullás számrendszer kibővítése nekem új. Van erről valami irodalmad?
Amúgy az az elméleti kvantum teória, hogy a húrok, vagy bármilyen elemi részecskék kérdés mi itt már az, ami elemi??? mindejn lehetséges pályát bejárnak, nagyon affelé tendál, h a valóságban a plankidőnél sokkal gyorsabb időbeli állapotváltozások vannak a háttérben, ilyesmire gondoltam én is amikor a multisakk példáról írtam. A mi univerzumunk egy még sokkal rejtettebb fizikai háttér szüleménye is lehet. [ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi
#827
üzenetére
Sajnos, az eredeti lüktetés-feltételezésemen kívül nincs direkt előzménye az egyetlennullás fizikai számrendszer alternatívájának. Vakmerő kijelentésemet szándékosan csak a valósághoz mégiscsak kötődő fizikai számrendszerre tettem, ami persze megint óvatlan vállalkozás.
Sokvilág elmélet van már sok[link]
Végtelen számú világot is elmélkednek elegen pl. [link]
Itt-ott a megszámlálható végtelen is lehet végtelen sok, de nullából mindenkinek elég egyetlen darab, ami valamiféle kezdetszerűségnek és az azt követő folytonosságnak kifejezése is. Az én feltételezésem szerint viszont a Fizikum mindig kezdődik, így szakaszosan végtelen az időben. A mindig kezdődésből egyenesen következik a végtelen „darabszámú” fizikai nulla, origóként is, aminek gyakorlati értelmét nem sok eredménnyel kérdezte tőlem a néhány napot itthon töltő fiam. Nem adom fel, mert a rendszerem javára értelmezem, hogy következhet belőle a végtelen nagy számmal való fizikai osztás szabályossága (kötelezettsége), Gribbin előbb linkelt könyvében is emlegetett renormálás még nagyobb dicsőségére, Feynman vigaszára.A nullával, a nullához tartással egyébként Polónyi Jánosnak is van baja, de csak a legkisebb távolsággal összefüggésben. „Miért vagyunk biztosak abban, hogy a klasszikus fizikára alapozott számfogalom általánosításai helyesek maradnak a kvantumfizikában is?”[link] További mérési probléma vetődik fel, amikor a fizikai állapot egy időre csupán információ formájában létezik s a tőle való távolságot akarnánk mérni, flottul, dimenziósan…
Én feltételezem a megismerés alapegységének, az információnak a dimenziótalanságát s mérhetetlenségét, amiből az is következik, hogy a fizikai tulajdonságokkal felruházva is tudja (mert információ és dimenziótalanul „belefér”) az összes természeti törvényt, azok minden ágbogát, így a környezetének és a jövőnek összes lehetséges mozzanatát is anélkül, hogy végigszalajtanánk minden lehetséges útvonalon vagy egy-egy kvantumszintű eseményhez világsokszorozódást rendelnénk. Igaz, állításomat nem tudom kísérlettel igazolni, de nem jelenik meg a kísérletekben se a lehetséges pályákon szinte időtlenül végigrohangáló részecske, se a számtalan világ.
A mérhetetlenség feltételezése valószínűtlenné teszi, hogy az információn túl még valami mérhető fizikai rejtőzhet -
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#828
üzenetére
Túlóra: November a magyar tudomány ünnepe lesz harmadikától. A MTA weblapján van egy cikk magyar kutatók eredményéről, ami érinti kedvencemet, a Vákuumot, mégpedig úgy, hogy összekapcsolható Stephen Hawking páltalanodásával is, amiről a 817. 820. és 821. alatt gőzölögtünk. Idézetek kiemeléseimmel:
„A kezdetben rendkívül forró, mintegy négy billió kelvin hőmérsékletű, erősen kölcsönható kvark-gluon plazma tágulni és hűlni kezdett, majd a hadronizációnak nevezett folyamat során két billió kelvin körüli hőmérsékleten kvarkok és anti-kvarkokból álló részecskék, azaz mezonok és barionok sokaságává alakult át, és egy szempillantásnál is sokkal rövidebb idő, kevesebb mint 10-22 másodperc alatt létrehozta az η (éta) és az η' (éta vessző) mezonokat, valamint nagyszámú további részecskét…
Az η és az η' mezonok szinte ikertestvérek - azonos kvarkokból, nagyon hasonló módon épülnek fel, ám az η' mezon mégis minden eddigi kísérletben majdnem kétszer nagyobb tömegűnek mutatkozott, mint ikertestvére… A jelenlegi elméletek szerint hagyományos körülmények között az η' mezon egyfajta extra tömeget nyer az üres, nulla hőmérsékletű vákuumban. Most sikerült olyan állapotot megfigyelni, ahol a vákuum állapota megváltozhatott és ez a szimmetria helyreállhatott, így az η' részecske elveszítette többlet tömegét…” [link]Nekik sincs Higgs-bozon? Közvetlenül a Vákuum ad tömeget szerintük is? Pedig biztosan nem olvasnak prohardveres fáradt gőzt. (A gondolat benne van a nooszférában – gyanítaná Pierre Teilhard de Chardin.)
Kár, hogy nem tartalmazza a cikk, hogy hol volt, hol van az az üres, nulla hőmérsékletű (nullponti energia nuku vagy mittudomén?) Vákuum, ami felhizlalta, majd miután a nulla hőmérsékletű ürességének tulajdonsága megváltozott (pl. még üresebb lett, s így hiánya keletkezett...), két billió kelvin körüli masszahőmérsékleten fogyókúráztatta a szegény η' mezont s a visszavett tömeggel pótolta a hiányzó ürességét. Honnan jön, hova megy a tömeg és a jövés-menéshez szükséges (?) energia, ha üres a Vákuum? Persze, tudom, a kísérlet eredménye a lényeg, nem a részletek, csakhát okosodna az ember, ezért okoskodik, hiszen annyi minden történt és történik abban a hajléktalan, de számtalan engedelmes szomszéddal és bennelakóval megáldott Vákuumban (sőt, az ugyancsak hajléktalan Semmiben) Stephen Hawking szerint is.
A fentiektől függetlenül érdekes székfoglaló- és vörösiszapcsokor is van a weblapon. -
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#829
üzenetére
A Vákuum energiát kölcsönöz, tömeget ad, több dimenziós tereket enged magába ágyazni, információt tárol, vagyis messze nem azonos a semmivel.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
lorcsi
veterán
-
neduddgi
aktív tag
Reméljük nem akarják a Mátra hegység természetvédelmi területeit tönkretenni, egyébként nagyon jó lenne elnyerni a pályázatot.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
yuzer
csendes tag
válasz
Infonium
#829
üzenetére
Nekik sincs Higgs-bozon?
Nem kell Higgs. Lehet kovetni Schrodingert, aki egyszeru hullamokkal leirt mindent.
http://www.regels.org/Compton-effect.htm
http://knol.google.com/k/lev-regelson/compton-effect-as-wave-process/1i7aar4mqflvt/51
Compton effect – the change of frequency and wave vector of X-ray radiation in process of scattering on free electron is usually considered as convincing demonstration of corpuscular aspect of electromagnetic field.
However Schrödinger has shown, that this effect can be completely explained by wave theory, without any necessity to enter the idea of corpuscular photon.
This explanation is based on Schrödinger's conception of real electronic field which is described by equation of his name.
Under the influence of X-ray radiation the resting electronic wave gradually comes to movement, and the motionless part of the electronic field together with moving part forms the standing wave. On this periodic structure X-ray radiation scatters just as light on the standing wave of ultrasound.
At the beginning of his paper Schrödinger (1927) wrote: “According to the wave theory of light all changes in frequency and wave normal can he predicted, as is well known, on the basis of very simple and general considerations on the phase, without going into any detail of the phenomenon... If the assumption is correct that with the de Broglie waves we have at hand a tool, equivalent to wave optics, for the treatment of those phenomena that were formerly understood exclusively as motions of particles, we should expect and demand that on the basis of simple phase considerations of the stated kind one should understand the changes in direction and frequency of the aether wave in the Compton effect connected with the velocity change of the electron”.
Detailed calculations on the basis of Schrödinger's was made by J. Strnad in 1986. The electronic field is described by quantum mechanics taking into account relativistic effects, and radiation – by classic electrodynamics.
The account of Bragg conditions and Doppler's frequency shift leads to the equations which in accuracy describe the experimental results received by observation of Compton effect.
Eleg szanalmas, hogy errol szinte soha nem beszelnek. Pedig a Compton-scattering a "foton-reszecske" egyik legtobbszor felhozott bizonyiteka.
Mint olvashato, hullamokkal tokeletesen lehet magyarazni a Compton-szorast.Szerencsere a hurelmelet mar ezt az iranyt koveti.
Nemhogy fotonok nincsenek, de se elektronok se semmilyen reszecske. Csak a vakuum rezgesei leteznek. Ezek kulonbozo mintazatat erzekeljuk a muszereinkkel, mint reszecskeket. -
yuzer
csendes tag
válasz
neduddgi
#830
üzenetére
Vagyis a Dirac-eter rezgesei. Ez egy kiterjesztett Lorentz-eter, amire a modern kvantum-elektrodinamika epul.
Sajnalatosan nehany forumon olyan banda dominal, akik szerint nincs eter. LOL
Biztos jobban tudjak, mint Dirac, meg a hurosok.A Schrodinger Compton-szorasra adott magyarazatat tovabbgondolva megertjuk a tomeg fogalmat. A magyarazat a Bragg-diffrakciorar es a Dopplerre epul. Nekunk most az elso a lenyeges.
Az elektron a szorodo foton szamara egy racskent funkcional. Ez megfelel a Bragg-szorasnak. A ket fizikai folyamatot 'veletlenul' hasonloan kell leirni.
Ekkor az elterules merteke a racstavolsagtol fog fuggeni, ami jelen esetben az elektron Compton hullamhossza. Ez megfelel a modern kvantummechanikai leirasmodnak is, hiszen ott nem impulzussal szokas szamolni, hanem hullamszammal, ami a hullamhosszal forditottan aranyos.
Ekkor a tomeg, es egyben az elektromagneses-ero magyarazata leegyszerusodik: Bragg-diffrakcio.
A hatas csak a foton es az elektron energiajatol fugg, ami aranyos a frekvenciajaval, vagyis forditottan aranyos a hullamhosszal. Minel kozelebb vannak a racsok egymashoz, annal nagyobb a masik hullam elterulese.A Bragg-egyenlet magaban hordozza az enegia kvantaltsagat, hiszen a racson a tores tobb rendu. Ezt mutatja az N az egyenletben.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bragg_diffractionHa a racs nem az elektron, hanem a 'foton' hullamai, akkor megkapjuk a N-szeres fotonelnyelodest a Bragg-feltetelbol.
-
yuzer
csendes tag
http://en.wikipedia.org/wiki/Compton_scattering
http://hu.wikipedia.org/wiki/Trigonometrikus_azonoss%C3%A1gokA racstavolsag a Compton szorasnal d=h/mc.
-
yuzer
csendes tag
Birom, amikor ellenervkent a Pauli-fele kizarasi elvet hozzak fel.
Kar, hogy arra is pont a racsrol visszaverodo hullamok adnak magyarazatot. Amikor ket elektronnak ugyanakkora az energiaja, akkor teljes visszaverodes tortenik. A racstavolsag megegyezik a hullamhosszal.
Hiaba van linearis szuperpozicio, a hullamok megis hatnak egymasra. A vilag megvaltoztathato.
-
-
yuzer
csendes tag
válasz
neduddgi
#825
üzenetére
Ez igy igaz.
Sok ember meg mindig ott dekkol, hogy ez nem lehet igy, mert a hullamfuggveny osszeomlasa...
blablaA hullamok mindig minden iranyba terjednek. Igy szamolunk, ez a hullamok termeszetes tulajdonsaga. Az elektron nem egy pont, hanem egy hullamter. Ha szetterjed, akkor csokken az amplitudoja.
Ez egyesek szerint az energia csokkenesevel jar, ami nem felel meg a valosagnak. Csak egy a problema, az amplitudonak semmi koze az elektron energiajahoz. Mint mar leirtam, az a frekvenciaval aranyos. Az elektron energiaja semmit nem valtozik attol, hogy az amplitudoja vegtelenul kicsi lesz. Ugyan olyan 'racstavolsagu' hullam marad, ugyan ugy diffraktalodik rajta a 'foton' hullam, csak az amplitudoja kisebb, ami miatt ritkabban detektalhato rajta esemeny. -
yuzer
csendes tag
Szóval talán lehetséges az, hogy az elektron egy hullámként terjedő részecske, viszont a megfigyeléshez használt eszköz miatt a résen már részecskeként haladt át.
Soha nem reszecske. De lokalizalt hatasokat valthat ki.
A hullamcsomag leirasi mod a foton egyik legjobb megkozelitesi modja, De nem terjedes kozben irhato le igy, hanem amikor elnyelodik.
Kozonseges hullamoknal is tapasztalhatunk 'pontszeru elnyelodest'.
Ime: -
yuzer
csendes tag
Ennek a megkozelitesnek van egy erdekes mellektermeke.
Ha a foton elnyelodese ilyen Bragg-deffrakcio szeru, akkor a kisugarzasa is az kell hogy legyen.
Ez pedig csak egyfelekepp lehet, ha idoben visszafele is halad hullam. A kisugarzo elektron azon szenved diffrakciot.A kor bezarult.
http://en.wikipedia.org/wiki/Transactional_interpretation -
neduddgi
aktív tag
Ezzel az állítással korlátozottan értek egyet. A mi világunk valóban a saját méréseink szerint egy szuperpozícióként létrejövő "eredmény világ," de más párhuzamosan létező világok is lehetnek, amik a " saját méréseik szerint szintén" szuperpozícíóként jönnek létre. Sőt, én szerintem a lehetséges valóságállapotok is létrejöhetnek több útvonalon is. Amiként a hullámfüggvény hullámai a képernyőn egymást erősíthetik, vagy ki is olthatják. Ha Napoleon megnyeri a Waterloi Csatát, akkor is lehet olyan vonulata a történelemnek, ( más nyomvonalon,) ami ugyanarra az eredményre vezet majd 1000 év múlva, mint az elvesztése. Itt az problémás kicsit, hogy a történelemkönyvek tartalma mindenképpen más kéne hogy legyen, ha csak valaki nem tár fel (leplez le ) közben egy történelem hamisítást, ami megoldást jelenhet. Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy az (élő, vagy élettelen értelmes) anyag igen piciny állapotváltozás segítségével is roppant nagy horderejű múltban megtörtént információt képes eltárolni. A heisenberg határozatlansági reláció szerint a jövő eléggé meghatározatlan, elméletileg ebből az következik, hogy sok féle múltból előállhat a jelen állapot. Ennek ellentmondani látszik, hogy a történelemkönyveink érvényessége eléggé beszűkíti a múltbeli lehetőségeket.
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
Ergo egyetlen foton is hullámként terjed.
{ XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }
Szép munka, és az egészet még nem sikerült megemésztenem, vissza fogok rá térni, de egy állítással vitába szállnék. Azzal ti, h az idő bizonyosan létezik. Egyáltaán nem! Csak az állapotváltozások tényei léteznek. Ha mondjuk az univerzumunk egy masszív multisakk tábla, amin mondjuk megszámlálhatóan végtelennél nem több játékos játszik, és minden lépés csupán egyetlen kvantumnyi energia egyetlen kvantált térbeli elmozdulását engedélyezi, akkor ezek a sakkozók annyit gondolkodhatnak, amennyit akarnak, ebédszünetet is tarhatnak, mi a multisakk objektumai által felépített lények nem fogjuk észrevenni. Mi ugyanis csak saját állapotváltozási mennyiségünket hasonlíthatjuk össze egy közösen megválasztott szintén ilyen objektumokból felépülő rendszer állapotváltozási mennyiségével, mondjuk egy zsebóráéval, és ezt az arányt nevezzük időnek. 
Na de akkor miről is mondanánk azt hogy bizonyosan létezik? Talán két rendszer állapotváltozásai arányának állandóságáról?? 
Amúgy az az elméleti kvantum teória, hogy a húrok, vagy bármilyen elemi részecskék kérdés mi itt már az, ami elemi??? mindejn lehetséges pályát bejárnak, nagyon affelé tendál, h a valóságban a plankidőnél sokkal gyorsabb időbeli állapotváltozások vannak a háttérben, ilyesmire gondoltam én is amikor a multisakk példáról írtam. A mi univerzumunk egy még sokkal rejtettebb fizikai háttér szüleménye is lehet. 
Új hozzászólás Aktív témák
- Hobby rádiós topik
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Tippmix
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Fűnyíró topik
- Vezetékes FÜLhallgatók
- Bluetooth-headsetekről általában
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- További aktív témák...
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G6 - i7-8G I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Bomba ár! Dell Latitude 5580 - i5-G6 I 8-16GB I 256 SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Garancia
- Bomba ár! Dell Latitude 5490 Touch - i5-8G I 8GB I 256SSD I 14" FHD Touch I Cam I W11 I Garancia!