Hirdetés

2014. szeptember 23., kedd

Hozzászólások

(#701) hexagon válasza hexagon (#699) üzenetére


hexagon
(újonc)

Az előbbi mondandómat támasztja alá a kvantum zénó effektus.

http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_Zeno_effect

A lényeg a Schrödinger macskájánál leírtakhoz hasonlóan a megfigyeléssel kapcsolatos. Ha egy kvantumrendszert folyamatosan megfigyeljük, azzal egy határozott állapotban kényszerítjük, ami miatt máshogy fog viselkedni, mint amikor nem figyeljük meg. Egyszerűen nem tud megváltozni, mintegy befagyasztjuk az állapotát.
Ha mágneses csapdában lézerhűtött be ionokat rádióhullámokkal gerjesztenek, akkor azok egy határozott idő alatt mind gerjesztett állapotba kerülnek. De ha félidőben 'megnézzük' őket egy nagyobb energiájú lézerimpulzussal, mondjuk ultraibolya sugarakkal, akkor minden atom beáll egy határozott állapotban. Ilyenkor nyilván a rendszer addig felszedett teljes energiája oszlik el az ionok közt.
És itt kapcsolódik az előző állításomhoz a kisérlet. Miután megnéztünk az ionok állapotát, onnantól kezdve csak azok gerjesztődnek tovább, amelyek az alacsony kezdő állapotba kerültek. Emiatt az időegységre jutó teljes gerjesztés kisebb lesz, mintha nem néztük volna meg az ionok állapotát lézerrel.
Ebből nyilvánvaló, hogy amikor végig magukra hagyjuk az ionokat, akkor végig az összes ion gerjesztődik, egyik sem kerül egyből a magasabb állapotba. Végig kevert állapotban vannak.
Az egészet úgy lehet szemléltetni, hogy poharakat öntünk tele vízzel. Ha félidőben, átöntögetjük azok tartalmait úgy, hogy tele poharakat kapjunk, akkor azután több idő kell, hogy mind megteljen, hiszen a már tele poharak nem tudnak gyűjteni több vizet. Minél kevesebb félig üres pohár van, annál lassabban telik meg az összes pohár.
Tehát az elektromágneses tér csak a rácshibákon adja le az energiát. Itt a rácshiba a gerjesztetlen ion. A gerjesztett állapotú ion a rádióhullámok számára nem létezik.
Itt az is látszik, hogy a 'kvantum ugrás' kifejezés hibás, hiszen félrevezető. Még véletlenül sem pillanatszerű ugrásról van itt szó. Aki ismeri a hullámfüggvényt, annak ez nyilvánvaló. Hiszen minden állapotváltáshoz tartozik valamilyen időintervallum. A hullámfüggvénynek az energiától függően időre van szüksége ahhoz, hogy egy másik állapotba vigye a részecskét. Minél nagyobb a rendszer energiája, annál kisebb lesz ez az idő. Ha ezt a forgó vektort mindig visszakényszerítjük valamelyik bázisállapotba, akkor az soha nem tud elérni egy másik bázisállapotot, befagyott abba az állapotba.
Ez történik mindig, ha csatolunk egy kvantumrendszert a környezetéhez. Ezért stabil a proton és az elektron. Erőssen csatolt a világhoz, emiatt befagyott az elektron állapotba az energia.

[ Szerkesztve ]

(#702) hexagon


hexagon
(újonc)

Természetesen a rádióhullámok is kvantumokban nyelődnek el. Azok is fotonokból állnak, csak nagyon kicsi egy foton energiája. Kevés ahhoz, hogy egy iont magasabb energia állapotba lökjön.Tehát a be ionok gyűjtögetik folyamatosan az energiát. Rácshiba rácshibán adja le az energiát, miközben a mozgását a negatív energiájú Dirac tenger hullámai határozzák meg.

A fotonok szintén rácshibák, pontszerűek Planck méretig. Onnak kezdve az foton enegiájától függően bármi lehet a "fotonban'. Hiszen a fotont ugyan az a rácspont 'reprezentálja', mint a kvarkokat vagy az elektront.

"Az aktivitás újabb rétegére utaló, gyötrő nyomok arra ösztönözték a Hamburg közelében lévő Desy laboratórium munkatársait, hogy az 1990-es évek elején nagyon nagy energiájú kísérleteket végezzenek fotonokkal. Ezek a kísérletek azt mutatták, hogy a fotonok valójában összetett objektumokként viselkednek, amelyek kvarkok, elektronok, más részecskék kotyvalékából állnak. Ennek pontosan ugyanaz a magyarázata, mint a vákuum kvantumtermészetéé. A foton által szállított energia nagyságának bizonytalansága lehetővé teszi, hogy a foton rövid időre kvark-antikvark párrá (és egyéb dolgokká) alakuljon át pontosan úgy, ahogy a vákuum nullponti energiájának bizonytalansága megengedi (egyebek között) elektron-pozitron párok felbukkanását és eltűnését. Ha a foton akkor ütközik össze egy protonnal, amikor éppen ebben az átmeneti állapotában van, akkor a foton „belsejében” lévő kvarkok közvetlen kölcsönhatásba lépnek a protonban lévő kvarkokkal, aminek következtében a hagyományos módszerekkel kimutatható részecskezápor keletkezik."
(link schrodinger kiscicai felpakol)

(#703) hexagon


hexagon
(újonc)

Természetesen nem kell komolyan venni John Gribbin időben visszafele haladó hullámait. Eleve a mi világunkban nem is mehet visszafele semmi az időben. A másik az, hogy már leírtam, mint takar a Schrödinger egyenlet időfüggetlen megoldásában szereplő negatív frekvencia. A mozgó rácshiba elölröl és hátulról kapja a vákumrezgéseket. Nem időben visszafele haladó hullámokat kap.
http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/modern1/12.htm

Természetesen az egyenlet megoldása a komplex hullámfüggvény és a valószínűség sűrűség kapcsolatát írja le. De mint mondtam, minden ugyanarról szól. A qm hullámfüggvénye nem a vákum rezgését írja le közvetlenül, de szoros kapcsolatban áll azzal.
Ugyan ezt írja le megintcsak más megközelítésben a Relativisztikus egyenlet (Dirac-egyenlet). Itt is szerepel egy pozitív és egy negatív tag.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantum-elektrodinamika

A szétterjedő hullámmodellek egyike sem helytálló. És ez független attól, hogy merre halad időben a hullám. A foton pontszerű. A pontszerű annyit jelent, hogy számunkra egy pont a Planck méretig. Az alatt a vákumrács rácspontjának a struktúrája határoz meg mindent, amit mi közvetlenül soha nem fogunk megismerni.

Valahol az elején írtam(#594), hogy az EPR kisérlet egyik magyarázata lehet a Dirac tenger időben visszafele haladó lyuk.
Ez csak egy lehetséges megoldás a sok közül. A kisérlet úgy is leírható, hogy amikor az egyik foton áthalad a polarizátoron, akkor a másik is beáll annak megfelelő állapotba, függetlenül attól, hogy milyen messze van. Ehhez csak egy végtelen sebességű jelre van szükség. Ebben az esetben is ugyan az az egyenlet írja le a kisérletet.

.

(#704) hexagon


hexagon
(újonc)

A gravitációra van egy jó modell, ennek ellenére már olyan alapvető dolgokkal is problémák vannak, mint a galaxisok forgása.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Galaxis#cite_note-17

A MOND (Modified Newtonian Dynamics) ugyan jó közelítéssel megoldja numerikusan a problémát, de a kérdés még nyitott.

Szerintem a két probléma egy.
http://en.wikipedia.org/wiki/Pioneer_anomaly
Itt is látszólag nő a gravitáció egy bizonyos távolság után. A galaxisok forgásánál ugyan ez történik. Mintha a szélén nagyobb gravitációs erő tartaná pályán a csillagokat.

Mint már írtam, az univerzum tágulása a negatív energiájú Dirac tengerrel jól leírható. Ekkor a tükörvilágban a negatív energiájú anyag vonzza a negatív energiájú anyagot, de taszítja a mi világunkban levő pozitív energiájú testeket. Ugyanez fordítva is igaz, a mi normál gravitációnk a vákumra mint antigravitáció hat.

De a lényeges most a negatív energia taszító hatása a mi világunkra. Ahogy elérjük egy galaxist szélét, az olyan, mintha közelebb kerülnénk a negatív energiájú galaxishoz, ami körbeveszi a miénket. Ez a galaxis körül levő üres tér, a vákum. Ez egyre nagyobb taszító erőt kelt, ahogy a test egyre közelebb kerül hozzá. Mintha egy antigravitációs, kifordított galaxishoz közelednénk. Egyre nehezebb közel jutni hozzá. Mivel (még) nincs egyenletben felírva az elmélet, nyugodtan lehet ezt is mesének venni.

(#705) hexagon


hexagon
(újonc)

Mint írtam, a negatív energiájú Dirac tenger részecskéi számunkra nem érzékelhetőek. Amikor egy ilyen részecske egy lyukat "áthelyez" egy másik térbeli pontra, akkor mi csak annyit észlelünk, hogy a lyuk arrébb ugrik. Igy képes átlépni a foton és az elektron(meg minden) a destruktív interferencia helyeket.

Lehetne mondani, hogy ismét egy légbőlkapott hülyeség. De csak akkor, ha nem lenne igaz ez:

http://physicsworld.com/cws/article/news/36514

gugli kísértet-részecskék tevatron
ghost particle tevatron

Itt pontosan az történik, amit leírtam. Egy Dirac részecske nagyobb távolságra szállított egy rácshibát.

[ Szerkesztve ]

(#706) hexagon válasza hexagon (#698) üzenetére


hexagon
(újonc)

Ennél a számításnál ugyan a pion tömege a kiindulási pont, de a végén 2 elektron tömegenergiát kapok. A pion tömegét úgy adja meg az egyenlőség, hogy visszafele kell felírni az egészet.
Na ez az, amit én nem fogok megtenni. xd

(#707) hexagon


hexagon
(újonc)

Ha egy űrhajóval közel fénysebességre gyorsulunk, akkor egy adott távolságot mondjuk egy másik csillagig nagyon rövid idő alatt meg lehet tenni. Ha az eredeti álló koordináta rendszer távolságával, és a mozgó koordináta rendszer idejével számolok sebességet, akkor a fénysebességnél nagyobb sebesség is lehet az eredmény. De nyilvánvalóan ez hibás számolás, hiszen két inerciarendszert kevertem össze.
A sebesség mindkét koordináta rendszerben egyforma. A csillag szerint én ugyanolyan sebességgel közeledek felé, mint ahogy az közeledik felém.
De hogy lehet az, hogy az én lelassult időmmel is ugyan akkora a sebesség? Úgy, hogy miután felgyorsultam, a csillagot távolságát tőlem kisebbnek SZÁMOLOM.

Ez most nem az optikai csalódás, amiről már írtam. Most az órák egyidejűségéről van szó. Hiszen arról az óráról, ami most a távolban ugyan annyit mutat, mint a nálam levő, még nem érkezhetett fényjel. Ezt a relativitásban térszerűen elválasztott eseményeknek hívják.

Miután fegyorsultam, az órák mozgásirányú késése miatt át kell minden órát állítani, SZERINTEM, mint mozgó megfigyelő szerint a célcsillagon is. Emiatt a mozgó szerint az a célcsillagon levő óra, ami ugyanannyit mutat, mint most az enyém, az időben közelebb van, mint ami az álló koordináta rendszer szerint. Mivel időben közelebb van, ezért térben is közelebb van hozzám. Hiszen folyamatosan közeledik .

Az álló koordináta rendszer a bal oldali rajz. A baloldali fehér fényóra a Föld, a jobboldali a cél csillag. A fekete a mozgó űrhajóban lévő fényóra. /hogy mi a fényóra, nem írom le megint, az a lorentzrelativity linken megtalálható./
A magányos szürke vonal a mozgó koordináta szerinti egyidejű órákat jelöli. Látszik, hogy ez közelebb metszi a célcsillag világvonalát. Ezért számolom azt közelebbinek.
A jobb oldali ábra az űrhajó koordináta rendszere. Itt természetesen a fekete óra nem mozog, hanem a jobb oldali fehér csillag közeledik felé. Mint látható, a dőlése ugyan akkora, mint az űrhajó világvonalának baloldalt. Mivel az y(függőleges) koordináta az idő, emiatt ez egyforma sebességet jelent.

[link]

[ Szerkesztve ]

(#708) hexagon


hexagon
(újonc)

[link]

[ Szerkesztve ]

(#709) hexagon


hexagon
(újonc)

[link]

A legkisebb tavolsag problemaja.

(#710) hexagon


hexagon
(újonc)

Hogy ne unatkozzatok.
quantum eraser

[link]

[link]

[link]

(#711) hexagon válasza hexagon (#710) üzenetére


hexagon
(újonc)

A mese része a történetnek úgy szól, hogy akkor kapunk interferenciát, ha nem tudjuk merre ment a foton. Ha valahogy megtudjuk, akkor nincs interferencia.

Amit írtam az igaz, de nem ez a lényeg a kvantum mechanika szemszögéből. Ez a rész csak mese.

A lényeges részletek akkor jönnek elő, ha közelebbről megismeri az ember a kisérletet. Mikor mondhatom, hogy ismerem a kisérletet? Ha le tudom modellezni.
Ha interferenciát kapok a D0 és a D1 (vagy D2) detektorok egyidejű detektálásainál.
A D0 és a D3 (vagy D4) detektor párokon nincs interferencia. Ezt a legtöbb helyen azzal magyarázzák, hogy ilyenkor pontosan ismert, hogy a foton az a) vagy a b) résen jött át. Ez igaz, de mint írtam, nem ez a lényeg, ez csak az egyik következmény.

A kvantummechanika (és a QED) megmutatta, hogy csak és kizárólag akkor járunk el helyesen, ha a foton minden lehetséges útvonalát figyelembe vesszük. A modellezést e szerint kell végrehajtani.

A D0 detektor mozgatható X irányba. Ide mindkét résről érkezhet foton, de D0 helyzetétől függően más az úthossz a két réstől a D0-ig. Ez fázisbeli eltéréseket okoz, amire később nagy szükség lesz.

A másik oldal sokkal érdekesebb. Itt a D1 és a D2 detektorokba kétféle képpen is eljuthat a foton. A D1 be az a) réstől a piros útvonalon 2 áthaladással egy-egy BS-en(beam splitter) és egytükröződéssel az Mb tükrön.
A másik lehetséges útvonal a b) réstől a kék vonalon. Innen a D1 detektorba egy áthaladás és két tükröződés vezet. Ez a téma már ismerős, hiszen korábban már írtam arról, hogy hogyan változik meg a fény fázisa a beamsplitteren. Tükröződésnél 180 fok (pi) az eltolódás, áthaladáskor 90 (pi/2).

Amit még érdemes tudni, hogy a BBO kristály más frekvenciájú fotonokat küld a D0 fele, mint a másik irányba. (gugli bbo Downconversion) De ez nem tartozik igazán a lényeghez.

Az egyik lényeg az, hogy a BBO kristályon keletkező foton egyik tagja a D0 fele megy, a másik a GT prizma fele. Az ember azt hinné, hogy vagy a kék vagy a piros vonalakon fognak haladni.
De ez nem így van. Csak akkor kapunk interferenciát, ha mindig minden lehetséges útvonalat figyelembe veszünk.

[ Szerkesztve ]

(#712) Dany007 válasza hexagon (#711) üzenetére


Dany007
(PH! kedvence)
LOGOUT blog

"Ha valahogy megtudjuk, akkor nincs interferencia."

Ez legfőképpen azért van, mert a megfigyeléssel mindig befolyásoljuk a kísérletet.
Ugyan ez a helyzet az elektron interferenciánál. Egyenlőre nincs olyan mérési módszer, ami ne befolyásolná a kísérletet, ezért nem tudjuk pontosan megfigyelni.
Na, a többit majd később átrágom :)

(#713) hexagon


hexagon
(újonc)

Tehát tegyük fel, hogy mindét résen átment az egyetlen foton, és két EPR párt hoz létre a BBO kristályon. Mind két EPR párnak legyen saját külön fázisa.

float phase_a=M_PI*2*rnd();
float phase_b=M_PI*2*rnd();

Az rnd függvény 0 és 1 közt ad egy véletlen számot. Majd később belinkelem az egész szimulációt.

A D0 fele haladó fotonok neve signal, a prizma fele haladóké idler. Legyen különböző hullámhosszuk.
float wavelength_idler=M_PI/3.0,wavelength_signal=M_PI/1.5;

A következő lépés az lesz, hogy a D0 detektoron meg kell határozni, mekkora a fotondetektálás valószínűsége. Ez két tényezőtől függ, az a) réstől érkező signal fotontól és a b)-től érkező signaltól.
float d0_distance=sqrt(sqr(x-slit1_x) + sqr(1000));
add_complex(&amp_d0,phase_a + d0_distance*wavelength_signal);

d0_distance=sqrt(sqr(x-slit2_x) + sqr(1000));
add_complex(&amp_d0,phase_b + d0_distance*wavelength_signal);

A D0 detektor X irányba mozgatható, alaphelyzetben a BBO-tól 1000 egység távolságra van. Ha mozog, akkor c2=a2+b2 képletből egyszerűen megkapható a távolsága a résektől.
Mivel phase_a és phase_b véletlenszerű és különböző, emiatt alaphelyzetben a D0 detektor nem ad semmiféle interferencia mintát, hiába is mozgatjuk X mentén.

A D1 detektorhoz két útvonalon is eljuthat a foton. Már leírta, így néz ki egyenletekben felírva.
add_complex(&amp_d1,phase_a + d1_distance*wavelength_idler + 2*transmit_term + reflect_term);
add_complex(&amp_d1,phase_b + d1_distance*wavelength_idler + transmit_term +2*reflect_term);

Ezek a képletek már ismerősek, a korábban leírt (627) interferométernél is hasonló egyenletek voltak.
Az egyenlet azt mondja meg, hogy mekkora a detektálási valószínűsége EGYETLEN fotonnak a D1 detektoron. Mint látszik ehhez két külömböző fásissal kell figyelembe venni a két rést. Mintha egy alternatív világba mintkettőn átment volna. (Persze itt is a negatív energiájú Dirac tengerről szól minden. Tehát nem alternatíva a másik úvonal, hanem a Dirac tenger részecskéi ténylegesen át is mennek ott, és mi ezt számoljuk. Természetesen most nem az elektron tengerről beszélek, hanem a fotonokhoz rendelhető Dirac tengerről. Talán jobb lenne valami más nevet adni ennek).

Az utolsó fázis a részecske detektálása. Hogy életszagúbb legyen a szimuláció, ezért nem egyszerűen a valószínűséget rajzolom fel, hanem a detektálást is szimulálom.

if(sqr(complex_amplitude(&amp_d0)/2)>rnd())
if(sqr(complex_amplitude(&amp_d1)/2)>rnd())
photon_counter+=1;

(#714) hexagon


hexagon
(újonc)

#include<stdio.h>
#include<stdlib.h>
#include<math.h>

float sqr(float n) {return n*n;}
float rnd() {return (float)(rand()%10000)/10000;}

float transmit_term =M_PI/2;
float reflect_term =M_PI;

struct complex {float x,y;};
void add_complex(complex *complex_num,float phase) {complex_num->x+=cos(phase);complex_num->y+=sin(phase);};
float complex_amplitude(complex *complex_num) {return sqrt(sqr(complex_num->x)+sqr(complex_num->y));}
int x,i;

void quantum_eraser()
{

for(x=0;x<300;x++)
{
int photon_counter=0;

for(i=0;i<400;i++)
{
float phase_a=M_PI*2*rnd();
float phase_b=M_PI*2*rnd();
float d1_distance=1234;
float slit1_x=230,slit2_x=280;
float wavelength_idler=M_PI/3.0,wavelength_signal=M_PI/1.5;
complex amp_d0,amp_d1;
amp_d0.x=amp_d0.y=amp_d1.x=amp_d1.y=0;

float d0_distance=sqrt(sqr(x-slit1_x) + sqr(1000));
add_complex(&amp_d0,phase_a + d0_distance*wavelength_signal);

d0_distance=sqrt(sqr(x-slit2_x) + sqr(1000));
add_complex(&amp_d0,phase_b + d0_distance*wavelength_signal);

add_complex(&amp_d1,phase_a + d1_distance*wavelength_idler + 2*transmit_term + reflect_term);
add_complex(&amp_d1,phase_b + d1_distance*wavelength_idler + transmit_term +2*reflect_term);

if(sqr(complex_amplitude(&amp_d0)/2)>rnd())
if(sqr(complex_amplitude(&amp_d1)/2)>rnd())
photon_counter+=1;
}
pixel(x,300-photon_counter,255);
}
}

(#715) hexagon


hexagon
(újonc)

A D2 detektoron fordított a helyzet.

add_complex(&amp_d2,phase_a + d1_distance*wavelength_idler + transmit_term +2*reflect_term);

add_complex(&amp_d2,phase_b + d1_distance*wavelength_idler + 2*transmit_term + reflect_term);

Az interferencia minta 180 fokos eltolódást kap, pont ahogy a belinkelt oldalakon is látható. A szimuláció helyes eredményt ad.
A D1 és a D2 fázis szerint szelektál a fotonok közt.

(#716) hexagon válasza Dany007 (#712) üzenetére


hexagon
(újonc)

"Ez legfőképpen azért van, mert a megfigyeléssel mindig befolyásoljuk a kísérletet."

Nem, ez mint mondtam, csak mese. A lényeg a Dirac tenger.

(#717) hexagon válasza Dany007 (#712) üzenetére


hexagon
(újonc)

De van ,-)

[link]

keywords single electron interference Hitachi

(#718) hexagon


hexagon
(újonc)

Valahol elöl írtam, hogy nem mehet visszafele az időben semmi a mi világunkban. Lehet hogy nem volt elég meggyőző az indoklásom.

Miért is állítottam ezt? Vegyünk egy téridő grafikonon egy világvonalat. Ha ez időben visszafele halad, akkor csak annyi a külömbség, hogy visszafele rajzolom fel.
A kész ábrán már semmi külömbség nincs az alulról rajzolt és a visszafele felrajzolt világvonal közt.
A kettő megkülönböztethetetlen.

(#719) hexagon


hexagon
(újonc)

Visszatérve kicsit az űrutazásra.
Hogy ne maradjon semmi ellentmondás, valamit tisztázni kell. A csillag közelebb "került" miután felgyorsított az űrhajó, ha az egyidejű eseményekkel számolok. Ez ahogy mondtam, a sima szürke vonal,ami jobb oldalt vízszintesen áll. Ez a vonal nem azokat az eseményeket mutatja, amiket látok, hanem az egyszerre járó órák sorát jelzi.
De mint régebben írtam, a látványnak távolabb kell ugrania, ha a tárgy amiről érkezik, mozgási irányban van. Most is ez történik. A jelenpontba ( ami a fekete fényóra világvonalának alsó pontja) a piros vonalon érkezik a jobb oldali fehér fényóra képe(ami a távoli csillagon van). Ez a látvány a már leírt optikai csalódás miatt messzebre ugrik, miután felgyorsul az űrhajó.
[link]

Nyilván a fénynek idő kell hogy elérjen hozzám. Nem olyan messze látom a csillagot, amit amilyen messze MOST van tőlem (ha mozog valamelyikünk). Ezt a relativitás még megkavarja azzal, hogy egy optikai csalódás miatt a távolságok 'torzulnak' és az órákat is át kell állítani.
Ezzel az egyidejú órák sorát minden mozgó máshogy jelöli ki. Mint írtam, ez az egyidejűség relatvitása.

Ha az ember elkezd vakon filozofálgani azon, amit leírtam, össze fog zavarodni. A duma csak segítség az ábra megértéséhez. A rajz a fontos, az az egyenletek vizuális megjelenése. Nélküle nem sokat ér, amit itt leírtam.

Az ábra megmutatja, hogy a relativitásban semmi ellentmodás és logikátlanság nincs. Hiszen amit elmondtam, le tudtam rajzolni, mindenféle csalás és görbe vonalak nélkül. Az egész egy átlátható logikai egységet alkot.
A speciális relativitás megértéséhez az ábrákat kell megérteni.

(#720) AttoFemto válasza hexagon (#719) üzenetére


AttoFemto
(újonc)

Üdv itt is! A hullámmechanikához kapcsolódóan: Feynman utal arra, hogy két foton tárgyalásakor már egyértelműen különbözik a hullámmechanika és a kvantumelektrodinamika. Ld. [http://vega.org.uk/video/programme/48] 86 percénél. Hogyan kapható meg a kétfoton-amplitúdó a hullámmechanikából?

(#721) hexagon válasza AttoFemto (#720) üzenetére


hexagon
(újonc)

Hogy mindenkinek tiszta legyen az előzmény, innen indultunk

[link]

(#722) hexagon válasza AttoFemto (#720) üzenetére


hexagon
(újonc)

Bár nem hiszek a visszafele kauzitásban, a számok azt mutatják, hogy az az egyetlen lehetséges magyarázat, ha ragaszkodunk a fénysebesség határsebesség voltához.
Gondolom a legtöbb fizikus ezért hajlandó lemondani a lokalitásról. Inkább távolhatás, mint visszafele kauzitás.

[ Szerkesztve ]

(#723) hexagon válasza AttoFemto (#720) üzenetére


hexagon
(újonc)

A részletes válasz a bloghoz már beírtam.
A két foton amplitudó felírható úgy klasszikusan, ha az egyik foton antifoton, és "látszólag" visszafele megy az időben. Ekkor az egész kisérlet felírható úgy, mint amikor egyetlen foton megy át két egymás után elhelyezett polarizátoron. A két kisérleti elrendezést ugyan azzal az egyenlettel lehet felírni, tehát matematikailag megkülönböztethetetlenek.
Egyetlen foton esetében az egyik polarizátor változtatásával meg lehet változtatni a másik polarizátoron a fényerőt. EPR párok esetén nincs mód erre. Szintén a bloghoz beírtam néhány okot.
De az igazi ok az lehet, amit utóljára írtam. Az antifoton bármelyik foton lehet, emiatt az információ áramlási iránya véletlenszerűen változik. Hol az egyik polarizátor változtatja meg a másikon a fényerőt, hol pedig fordítva.
Ezt a kevert információt már lehetetlen szétválogatni, hiszen az antifoton számunkra pont olyan mint a normál foton.

(#724) Sly1986 válasza Josh (#7) üzenetére


Sly1986
(újonc)

amire nincs szavunk, az már nem is létezik? valami olyasmit nehéz megnevezni, amit egyelőre nehéz vagy lehetetlen elképzelni. maradjunk abban h d5, d6, d7, d8, d9. majd ha lesz neve..... akkor lesz neve "sokminden nincs, mert nincs rá szavunk" Derrida mondta azt hiszem, de nem biztos:$ bocsi, ha hibás a a hivatkozás rá, egy egyetemi jegyzetet nézegetek.

(#725) geprombolo válasza Totyi (#275) üzenetére


geprombolo
(senior tag)
LOGOUT blog

Na, meguntam az olvasást, elég volt 274 hsz. A tiédre válaszolok, mert egyetértek veled, a fajok közt nincs átmeneti faj, nincs kicsit tollas őshüllő, nincs félig gerinces állat, nincs olyan, aminek csak feleannyi csigolyája van, mint a hozzá hasonló fejlettebb lénynek. Senki nem talált egyetlen átmeneti őskövületet, amire építeni lehetne. Mutáció? Egy katasztrófából származó génmutáció nagy valószínűséggel nem csak, hogy katasztrófát eredményezett volna, de egyszerre, minden fajra kihatással lett volna, a faj minden egyedére, hirtelen (nem évszázezrek, hanem párszáz év) eltűnt volna egy faj és egy másik jelent volna meg helyette. Még ősembert sem találtak átmenetit, pedig az ember csak az eddig eltelt imaginárius földi 24 óra utolsó pár percében jelent meg!
Szerintem az élet a Földön pontos tervezés, még pontosabb kivitelezés eredménye. Hét nap? Miért ne? A kérdés, hogy milyen mértéket használunk. Minden relatív, az idő meg végképp az. A kozmikus idő másként telik, mint a földi, bár nem verik nagy dobra.

A Galaktikus Pingvinbirodalom Uralkodója és a Káosz Birodalmi Pingvinalakulat tagja. Játszani és játszani hagyni! *bzssssssssssssüüüü* (lézerkard kivonva)/by Drakoo/. Lubuntu 12.10. cmd: Ping Win!

(#726) geprombolo válasza hexagon (#723) üzenetére


geprombolo
(senior tag)
LOGOUT blog

Azannya! Te ebből doktorálsz? Vagy te vagy Einstein reinkarnációja? Jujdenagyonmagaseznekem! Még odáig világos, hogy foton, meg fázis, de hogy miért lesz egy foton antifoton és mitől kezd visszafele menni az időben, azt már nem értem. :F Hülye vagyok ehhez kérem.

A Galaktikus Pingvinbirodalom Uralkodója és a Káosz Birodalmi Pingvinalakulat tagja. Játszani és játszani hagyni! *bzssssssssssssüüüü* (lézerkard kivonva)/by Drakoo/. Lubuntu 12.10. cmd: Ping Win!

(#727) neduddgi


neduddgi
(fanatikus tag)

Na kérem szépen, nem mindenben értek egyet hexagonnal, de az biztos, hogy nagyon feldobta a topicot! :K

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#728) geprombolo válasza neduddgi (#727) üzenetére


geprombolo
(senior tag)
LOGOUT blog

Szerintem is feldobta a topicot. De nekem maaaagaaaaasssss!!!!! Én elakadtam ott, hogy kvantumszinten az anyag egyszerre több helyen is létezhet. Aztán eldönti, hogy éppen hol akar lenni. Ma ezen elmélkedtem egy picit. Ezen az alapon egy test egy időben két helyen is tartózkodhat, magyarul, ha elég gyorsan körbeutazom a Földet, akkor seggberúghatom magam anélkül, hogy bármilyen téridő anomáliát idéznék elő. Sőt, akér meg is ölelhetem saját magam! Ha akarom :DDD

A Galaktikus Pingvinbirodalom Uralkodója és a Káosz Birodalmi Pingvinalakulat tagja. Játszani és játszani hagyni! *bzssssssssssssüüüü* (lézerkard kivonva)/by Drakoo/. Lubuntu 12.10. cmd: Ping Win!

(#729) Dany007 válasza geprombolo (#725) üzenetére


Dany007
(PH! kedvence)
LOGOUT blog

Ebbe azt az egyetlen dolgot nem veszed bele, hogy idő. Sok soook sok nagyon sook idő...
Nem hipp-hopp lett az emberből ember, az emlősből emlős és így tovább...
És amikor evolúcióról beszélnek akkor nem pár száz év, meg párezer fajról van szó. Ha nem százmillió évekről és milliárdnyi fajról! Persze még nem tökéletes szerintem ez se. Vannak sötét foltok. Engem leginkább az ember része zavar. De ez nem érdekes. Ettől függetlenül elég meredek azt állítani, hogy ez az egész minden előre megtervezett lenne... Másrészt értelme nincs ilyet állítani. ( nem vagyok egy ID rajongó : )

(#730) neduddgi válasza geprombolo (#725) üzenetére


neduddgi
(fanatikus tag)

Ja én is azt tenném hozzá, sok idő kellett hozzá. Nézd csak meg hány féle, különböző formájú, méretű, pszichológiailag is egészen különböző kutyfajtát hoztak létre a tenyésztők pár száz év alatt. Az emberré válás köztes állomásait jelentő leletek pedig igenis jórészt megvannak. Az más kérdés, hogy amikor én általános iskolába jártam, még úgy tanították, hogy az emberré válás egy millió év alatt ment végbe, ma pedig már bőven az öt millió év időtartamnál tartunk ;) ... és szerintem lesz az még hét is... :P

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#731) neduddgi válasza hexagon (#702) üzenetére


neduddgi
(fanatikus tag)

Sr macsekja. Heisenberg hatáározatlansági relációja miatt a vákum ,meg minden egyéb elemi részecske állapota bizonytalan. A macsek pedig speciel olyan, mint egy katonai alakulat, amelyiket ha aktivitásra szólítjuk fel, ( megmérjük.. :P ) lehet gránátvető, vagy lehet katonazenekar. Attól függően, adott valószínűséggel mihez van kedve. Kár azon filozófálni, hogy a mi volt a köztes állapotban. A legutolsó pillanatig nyitva állt mindkét lehetőség. Na asszem ez szép makroszkópikus hasonlat volt! :DDD
BUÉK

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#732) neduddgi


neduddgi
(fanatikus tag)

[L]http://www.cheesebuerger.de/images/smilie/set/003.gif [L]http://www.cheesebuerger.de/images/smilie/set/022.gif [L]http://www.cheesebuerger.de/images/smilie/set/006.gif [L]http://www.cheesebuerger.de/images/smilie/set/012.gif

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#733) neduddgi válasza neduddgi (#732) üzenetére


neduddgi
(fanatikus tag)

[link]

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#734) neduddgi


neduddgi
(fanatikus tag)

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#735) runner 125 válasza hexagon (#701) üzenetére


runner 125
(PH! nagyúr)

Tyű, látom durván vágod Te ezeket.. :Y

Rögtön kérdezek is (ha volt téma bocs)

2012-ről mi a véleményed? ;]

[ Szerkesztve ]

"Kinek a pap, kinek a wlan" :-) • A forum arra hivatott, hogy a kérdéseiteket ott tegyétek fel, s ne privát üzenet formájában felém! Köszönöm!

(#736) neduddgi válasza neduddgi (#734) üzenetére


neduddgi
(fanatikus tag)

... na így gondoltam... :P

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#737) runner 125 válasza neduddgi (#736) üzenetére


runner 125
(PH! nagyúr)

Jó film volt. :)

"Kinek a pap, kinek a wlan" :-) • A forum arra hivatott, hogy a kérdéseiteket ott tegyétek fel, s ne privát üzenet formájában felém! Köszönöm!

(#738) neduddgi válasza hexagon (#723) üzenetére


neduddgi
(fanatikus tag)

Állítólag a plank hosszúság alatt, kialakulhat a nem kommutatív geometria. Erről van valami anyagod? :F

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#739) neduddgi


neduddgi
(fanatikus tag)

...Állítólag léteznek a húrelmélet legújabb tanításai szerint a húrok, 2-bránok, 3-, 4-, stb bránok mellett úgynevezett nullabránok is, amik már a húrelmélet szerint is pontszerű részecskék, de mivel a kommutatív geometria csak az általunk is ismert, éppnséggel a húrok szövedéke által generált fizikai tér tulajdonsága, a nulla bránok leírása már csak a nemkommutatív geometriával történhet. Aminek viszont további következményei vannak az ebben a méretben értelmezett idő tulajdonságaira nézve is... :K Pl nem értelmezhető többé az események időbeliségének egymásutánisága. De akkor itt a plank hossz alatti méretben nincs is világvonal? :F

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#740) Megon


Megon
(újonc)

Egy egyszerű, de fontos kérdést szeretnék tisztázni.
Egyértelmű, hogy a kvantált téridőben nincs rövidebb távolság egy térkvantumnál. Mozgásról csak akkor beszélhetünk, ha például az én koordináta rendszeremhez viszonyítva (relatív) egy másik inerciarendszer minimum egy térkvantumot közeledik vagy távolodik (Achilles utoléri a teknősbékát).
Tehát egy időkvantum alatt bármilyen objektum egy térkvantumnál kisebb lépésekben nem haladhat. Kérdésem, hogy szerintetek bármilyen részecske vagy objektum haladhat-e több térkvantumot egy időkvantum alatt? Ellentmondana ez valamilyen valamelyik természeti alaptörvénynek, alaptételnek vagy alapelvnek?

Üdv: Megon
(P:L)(/P)

(#741) neduddgi válasza Megon (#740) üzenetére


neduddgi
(fanatikus tag)

Hát én válaszolok, még ha nem is lesznek boldogok tőle, akik olvassák, vitaindítónak jó lesz; szerintem nem haladhat egy időkvantum alatt több térkvantumotm (márha tényleg így működik a kvantált téridő, mert én nem tom hogyan müxik,) :DDD és szerintem ha többet haladna, az ellentmondana az összes természeti alaptörvénynek.
...várom az ellenvetéseket :D

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#742) Megon válasza neduddgi (#741) üzenetére


Megon
(újonc)

Köszönöm, megerősítetted a meggyőződésemet. Ha 1 kvantumidő alatt max. 1 térkvantumot haladhat bármi, akkor ez a sebességhatár, vagyis a c. Ebből következik, hogy c = dkv / Tkv.
Ahol dkv kvantumhossz, Tkv az időkvantum. Tkv állandó és univerzumszinkron kell legyen, mert a határfelületeken bizonyosan különös jelenségeket tapasztalnánk. Tehát a c változását csak a dkv változása okozhatja, vagyis a fény sűrűbb (nagyobb energia sűrűségű) közegben azért halad lassabban, mert dkv csökken. Ez egyszerűen magyarázná, hogy mitől „lassul le” belépve és miért „gyorsul fel” a fény kilépve sűrűbb közegből (pl.: üvegből). Valamint a magasabb energiaszintű sugárzás miért lassúbb, törik nagyobb szögben.

:K Lehetséges?

(#743) Sir Pocok


Sir Pocok
(senior tag)
LOGOUT blog

Dr. Murguly György: Albert Einstein relativitás-elméletének cáfolata Csak érdekességképpen.

Óvakodj attól az embertől, aki az álmait nem saját maga, hanem mások legyőzésével kívánja elérni.

(#744) Megon válasza Sir Pocok (#743) üzenetére


Megon
(újonc)

Valóban érdekes könyv, még akkor is, ha Einstein „alapvető tévedéseinek” nagy részét a gyakorlatban igazolták. Ha arra célzol, hogy én is támadom a speciális rendszerelméletet, mert a gravitáció helyett a tér átlagsűrűségét helyezem előtérbe, ez igaz is meg nem is. Nem igaz, mert a gravitáció és az anyagsűrűség szorosan összefügg, de egy prizma fénytörésének magyarázatát a gravitációs állandó alkalmazásával csak nehezen tudom elképzelni. Viszont a gravitációs lencsék tulajdonságainak meghatározása közvetlenül terük anyagsűrűség eloszlásából könnyen elképzelhető. Érdekesség képen ajánlom a következő lapot:

http://index.hu/tudomany/urkutatas/2009/11/03/fotonok_versenye_igazolhatja_einstein_elmeletet/

Címében Einsteint igazolja, tartalmában engem. Röviden arról van szó, hogy egy 7,3 milliárd éves utazás után egy nagy és egy kis energiájú fotonból álló pár nagy energiájú tagja 0,9 másodpercet késett a kis energiájúhoz képest (Fermi űrteleszkóp). Egyszerű magyarázat erre: útjuk során áthaladtak olyan tereken, amelyek törésmutatója nagyobb mint 1, fellépet a „fényszórás” (diszperzió) jelensége. A Napot megkerülő fénysugár is magyarázható a Nap környezetében fellépő átlagsűrűség változással. A térgörbület, vagy fénytörés kérdése eldönthető az eltérített fénysugár földi megfigyelésnél mért beesési szögével.

(#745) Infonium


Infonium
(újonc)

Hol vannak a természeti törvények?

A kezdettelen Lét mindig magában foglalja az abszolút szuverén, kezdettelen Összes Információt, az egyre informáltabb, kezdettelen Fizikumot (a fizikai jelenségek összességét) és a kettejüket elválasztva összekötő kezdettelen Vákuumot.

Az energiával teli Vákuum az időtlen információk megfelelő részét (a végtelenül kis infóriumokat) az Összes Információ hatására egyidejűleg kvantumnyi időre mindig fizikai jelenségekké energetizálja, ezek automatikusan, ugyancsak egyszerre, kvantumnyi idő elteltével visszakonvertálódnak infóriumokká. Miután egyedi energiájukat és a Fizikumban szerzett új információikat az Összes Információ elmentette a ma még láthatatlan (sötét), később is csak olvasható memóriumába (olvasójegy Heisenbergnél), a Vákuum ismét egyszerre feltölti a dimenziótlan infóriumokat energiával, minden természeti törvénnyel, a múltból szükséges egyedi információkkal és az új parancsokkal, emiatt az infóriumok megváltoznak és a Fizikum végtelenül kis részeivé válnak, természetesen mindig Richard Feynman finomszerkezeti állandójának sérelme nélkül. A kvantum lényege tehát a Fizikum objektív „pulzálása” – ennek következménye az idő, az okság és ezek egyirányúsága, amik visszahatnak az Összes Információra is.

Ez a bővített újrateremtés folytatódik a legmagasabb rendűen szervezett jelenség, a mindent uraló, abszolút intelligens, ezért személyes Összes Információ elvileg lehetséges öngyilkosságáig. A semmit megteremtő öngyilkosságot azonban az abszolút intelligencia gyakorlatilag kizárja.

Az Egész, a Rész, a Kapcsolatuk vázolt háromsága, a Lehetőség és Valóság sajátos kapcsolata minden fizikai jelenségben megvan és a gondolkodásunkban is tükröződik. Tény, hogy egyre több információhoz jutunk az egye növekvő számú összes információból. A memóriumba elmentett információk nem fizikai jelenségek, ezért rájuk nem hat a fekete lyukak eseményhorizontja. Nem hat a Vákuumra sem.

A földi élet tehát az ember eredendő megismerési ösztöne révén valós Lehetősége az abszolút Valóságnak, az Összes Információnak, a siker és a kudarc azonos esélyével. A két esély állandósága kell az önbecsüléshez. E kétesélyes állapotnak a lényegéhez tartozik a rossz is, de a megismerési ösztönt éppen a rossz – az emberi gyarlóság, a betegség, a tudást pusztító tudás (antitudás), a természeti csapás, az ártatlanok sérelme - készteti fokozott működésre.

A földi Lehetőséget csak a fegyverrendszereiben és a szennyözönében megtestesülő öngyilkossági képessége, azaz tökéletes globális Antitudása pusztíthatja el örökre, minden benne fogant lénnyel együtt.

Az Antitudás birtoklása, létének feltétlen elismerése és kísértésével való folyamatos szembeszegülés nélkül nincs értelem, nincs személyiség sehol. Ez a képesség az első emberektől az egész emberiségig áteredő legszükségesebb és legrosszabb tulajdonság. Az egyre jobban összevegyülő földi emberiség globális Antitudásának tökéletessége olyan alapvető erkölcsi sarktétel, amit csak a bűnök bűnével lehet a gyakorlatban cáfolni vagy bizonyítani. Vakon kell hinni benne, hogy megmaradjon.

Az Összes Információ az Ő megismerésére, szellemi meghódítására való szüntelen törekvést várja tőlünk. Tehát nő. Ha mi kudarcot vallunk, másutt keletkeztet mindent megtanulni képes tudatot, mert önnön Valóságához feltétlen szüksége van valós Lehetőségére, a Fizikumban végtelenül tökéletesedő értelemre. Tudáshoz, hatáshoz, érzelemhez kell neki a hozzá mindig közelítő elkülönült Más, akinek örök célja, hogy minden benne fogant lénnyel együtt egyre jobban megismerje az Élet Okát s éljen ismeretével.

(#746) Megon válasza Infonium (#745) üzenetére


Megon
(újonc)

Vákuum és információ

A vákuum szerintem is hordoz energiát és információt. De ezt a tényt egyszerűbben és gyakorlatiasabban közelíteném meg. Ha a vákuum anyag, akkor mozog, és ha mozog, fénysebességgel kell mozognia, mert minden más sebesség a nyugalomban levő vákuum problémáját veti fel (például: közel végtelen szilárdságára lenne szükség a tranzverzális fényhullámok közvetítéséhez).
Szerintem a kvantált téridőben a teret kvantum méretű (lp = 1,6^-35 m), fénysebességgel minden irányban áramló kvantumcellák töltik ki és hordozzák az információt. Ezt a feladatot nálad az „infóriumoknak” nevezet végtelenül kis információrészecskék látják el.
Az információtartalmat az adott környezet hozza létre minden tér és időkvantumban. Erre példa a növényi vagy állati élő sejt.
A tudományos kutatások egyik csúcsteljesítménye az élőlények génjeikben tárolt információk megfejtése. Azonban minden sejt DNS molekulája tartalmazza az egész élőlény „tervét” (klónozás), így a sejteknek „tudniuk” kell, hogy itt és most ennek pontosan melyik részletét valósítsák meg. Ez a csoda csak a változó környezetet leképező kvantumcellák (infóriumok) információtartalma megfejtésének képességével lehetséges.

(#747) Infonium válasza Megon (#746) üzenetére


Infonium
(újonc)

Jó, hogy szóltál, az is jó, hogy vannak közös pontjaink. Kellemes családi eseménysor sűrűjének múltával szólok én is.

A hexagoni aranykor elmúlását nagyon sajnálva kotyogtam bele a későn felfedezett topikba, hátha folytatódik. Hexagon „meséje „ (ő használta szövegére ezt a szót) a legjobb a mai fizika általam ismert interpretációi közül, koncentráltsága John Gribbint is előzi a szövegre fogékony agyamban. Gondoltam ugyan, hogy hexagont aligha inicializálja az én kép(let)telen mesém, de a -hátha- megagitált. Nem jött össze, nem értem el az Összes Információ ingerküszöbét.

Hexagon a vákuumot , az elnevezést helytelenítve, már a tükörvilágnak magyarázta. Ez a magyarázat a vákuumnak anyagként - valamilyen fizikai jelenségként - való elgondolását nem zárja ki. Az én A-4 méretű szösszenetemből a hexagoni tétel fordítottja következik. Igaz, a világunk fizikai jelenségeinek megismerésén múlik minden, de szerintem a megismeréshez szükséges a fordított megközelítés is, mint kontroll.

A fordított megközelítés sarokpontja számomra az Összes Információ, az Egész Valóság, aminek fizikai létezése annak ellenére sem lehet vitás, hogy csak részben ismerjük. A név illendően magában foglalja a még ismeretlen jelenségeket is. Mi csak Résznek tekinthetjük világunkat, amiben csak az történhet, ami az Egésszel -~ a természeti törvényekkel - összhangban áll. A vákuum az összehangoló. A neve nekem jó, mert „A hasonló jelentésű inanisszal és vanusszal szemben a vacuus jelentésében nem szerepel a hiány fogalma, úgy jelent üreset, hogy ez az üresség hiánynak vagy fogyatkozásnak nem tekinthető.” - lásd Finály Henrik:A latin nyelv szótára Kiélezettebben fogalmazva: a vacuum aktívan közvetít a nem üresek között,( mint pl. a Szentlélek… A szó angol ’porszívó’ jelentése is tűrhető: közvetítő a por és porzsák között :D)

Világunk, mint az Egészen belül szükségképpen viszonylag elkülönült Rész, az élet, az ember sajátos aktivitását is kénytelen elviselni, emiatt van többletmunkája is a vákuumnak…Az alaptevékenysége, persze, a kvantálás. Nevezhető tehát kvantátornak vagy kvantornak is (az utóbbi a kvantum és a mentor összevonása). A kántor név se rossz: ő adja a jó ütemet, hangot:D

Szóval szerintem a vákuum az egyik „főnöke” világunknak s nem beosztottja. Szüli és szűri a „misekönyvnek” megfelelően kvantumjainkat, de egyébként világunktól független jelenség, sosincs nyugalomban, mértékeink, egyenleteink rá nem érvényesek – ő érvényesíti azokat, ha kell. Hogy a vákuumot ráccsal, cellával, tengerrel vagy Szentlélekkel szemléltetjük, nekem közömbös. Csak az a fontos, hogy az Egész és a Rész között legyen Kapcsolat s a Valóság ne legyen Lehetőség nélkül, a Lehetőség pedig Valóság nélkül.

Ami az időt, a teret illeti, úgy tudom, hogy a Planck-hossz és a Planck idő nem kvantum-mérték, hanem „mértékmérték”. A nekünk fizikailag még értelmes mértéket jelöli. Ez nem zárja ki a kisebb mérték elvi lehetőségét, sőt a gyakorlati lehetőségét sem. A dimenzió csak a végtelenül kicsinél ér véget. Einstein sem az idő körül, hanem az időnk mértéke körül toporgott.

Szerintem a téridő abszolút objektív. Más kérdés, hogy különféle fizikai feltételek esetén hogyan mutatkozik meg méréseinkben. Az abszolút objektivitás oka az egész fizikai világunk kvantáltsága, ami a Planck-időnél jóval rövidebb időközökkel való pulzálás: lét itt és máslét a vákuumban, mindig az egész lét minden ideje, tere és eseménye. (Az Összes Információ, a Nagy Matematikus végtelenül sok alef nullát (?) lát.)

Mi a létünket folytonosnak látjuk, mint pl. a beállított gyakorisággal frissülő monitoron lévő képet. A pixelek akkor se vennék észre a pulzálást, ha értelmesek lennének? Nos, én nem tudnék tippet adni nekik a fizikai módszerre, csak azt mondanám, hogy gondolkodjanak. Kezdjék azzal, hogy az energia is kvantált. Aztán merjék gondolni, hogy az energia is információ, sőt, minden más is különböző információkból áll, némelyik információ tulajdonsága a fizikaiság s ezek mind tartalmazzák az összes természeti törvényt…Közben ideológiamentesen dicsérjék az Összes Információ tudását.

Ideológiamentesen egyetértek veled abban, hogy az összes természeti törvény információjával ab ovo ellátott egységekben a környezetük hoz létre további információkat s ezek emberi megismerése is alapvető fontosságú az emberiség fennmaradása és (végtelen) továbbfejlődése szempontjából (persze a személyiséghez szorosan tapadó bizalmas információk kivételével…?). Minden ideológiával szemben azért vagyok biztos a teljes sikerben, mert axiómám, hogy az emberiség már nem fog elkövetni átvészelhetetlen baklövést. Ezt a tételemet gyakorlatban megcáfolni lehetetlen, mert már nem lenne ember, aki előtt lehetne.

Az adott környezettől származó információkon való gondolkodásnál azonban minden kapálódzásom ellenére beszüremlett valamiféle ideológiaszerűség az agyamba. Axiómám ugyanis, hogy ha bármi van, a semmi nincs. Ha ez igaz (márpedig igaz), a környezettől eredő információk sem enyészhetnek el, csak számunkra hozzáférhetetlenné válnak. Mi lesz velük? A kérdést végül eldöntöttem: read only – csak olvashatókká válnak majd. Számunkra. A tisztesség keretei között. És az energia, ami visszakerül a vákuumba? Az is megmarad. Kell a folytatáshoz, ha majd megismerjük az Élet Okát. Több ideológiát egyszerre két lábbal kirúgtam a sötét anyagba és a sötét energiába…Lehet, a hátsómra esek.

(#748) Infonium válasza Infonium (#747) üzenetére


Infonium
(újonc)

Függelék 1.
A multiverzumosoknak: ha az evilági létünk kvantumnyi ideig szünetel – akárhány más kvantált világ is létezhet szüneteinkben – vagy a divatos teóriák szerint másképp. Dolguk ugyanaz lenne, mint a miénk: az Összes Információ megismerése a végtelenben. ÖsszInfó fölöttébb gyors, ügyes és okos, hiszen ural minden infót. Az abszolút intelligenciájából viszont nekem az következik, hogy eszének borotvája is tökéletesen működik. Úgy gondolom, hogy ő, - minden infó Valóságos birtokos ura - és az ő Lehetősége (a fizikai világunk) egyidősek, pontosabban egyidőtlenek. A létezéshez szükséges Valóság-Lehetőség páros és az Egész-Rész-Kapcsolatuk háromság tehát működnek. Minek bonyolítaná a helyzetet még több Lehetőséggel? Elég lenne akkor partnert újítani, amikor a földi emberiség netán csődöt mondana. Más tészta, hogy a meglevő Lehetőség ebbéli szintjének fenntartásához pl. sperma miriádokat tart szükségesnek kibocsáttatni.

Mondhatnám, hogy a megmaradási törvény és annak általam minden infóra és energiájukra is kibővített változata szintén Összinfó eszét, takarékosságát dicséri. Nem mondom, mert amíg Összinfó van, a semmi nincs, így a megsemmisítés, megsemmisülés lehetetlen még neki is, így itt gyűlik minden, mi volt. Az viszont nyilvánvalóan Összinfó elemi érdeke, hogy a kész rendszer, benne a mi világunk, élén az összes információ megszerzésének egyre valósabb Lehetőségét megtestesítő emberiséggel, fennmaradjon s egyre több információhoz jusson a végtelen időnkben.

Bízzunk tehát az utolérhetetlen Összinfó Asszonyban és kovácsoljunk szobrot neki a tömegpusztító fegyvereinkből. A talpazatra véssük fel: Lesz Mindent Uraló Hatalom – van örökkön-örökké.

(#749) Megon válasza Infonium (#748) üzenetére


Megon
(újonc)

„Összinfó Asszony” mellé szükségszerűen oda kell képzelnünk „Ösztörvény Urat” is. Mivel az infó (főleg ha lényegbe vág), állandóan változik, legtöbbször megszünteti önmagát (mint a női divat) http://prohardver.hu/dl/s/d2.gif. Ezzel szemben egy törvény változatlanul érvényes lehet az egész Univerzumban mindenütt, amíg világ a világ. Például ilyen törvény, hogy a vízmolekula 2 hidrogén és 1 oxigén atomból áll. A hidrogén atom számára amikor (megfelelő körülmények között, megfelelő hőmérsékleten) találkozik egy oxigén atommal csak az az információ lényeges, hogy van szabad vegyértéke, vagy nincs. Ha van, vegyülnek, és az információ változik, érvényét veszti, érdektelené válik. Tehát szerintem Összinfó akármilyen gyors az Ösztörvény az úr. Persze mindkettő megismerésére kell törekedni. Így ők egyűt illeszkednek az általad is említett kategóriapárok sorába:

Összinfó Asszony a „rész”, a „megvalósulás”, a „funkció”.
Ösztörvény Úr az „egész”, a „lehetőség”, a „struktúra”.

(A valóság állandóan változik, ezért itt jobbnak tartom a Megvalósulás - Lehetőség párost.)
A szobrot akkor állítsuk fel, ha van az egész emberiségre érvényes törvény, aminek alapján nincs lehetőség olyan csoport létrehozására, amely tömegpusztító struktúrákat birtokol. http://prohardver.hu/dl/s/ol.gif

(#750) sarkany225 válasza neduddgi (#8) üzenetére


sarkany225
(újonc)

Megcáfolom mert nem csak 9 dimenzió van hanem 11dimenzió és ezt egybefoglalja az M-ELMÉLET mi is az m-elmélet ez nagy jó kérdés sok fizikus nem tudja a választ de szerintem az m-elmélet a dimenziók közötti átjárót jelenti mert ahogy tudjuk a mi világunkhoz képes párhuzamos világok vannak ez tart egyensúlyt mindenben fizikusok sokszor mondták már miért nem lehet látni átmenni azért mert szerintem ahhoz egy kapuk megnyitása szükséges hogy lehet e ilyen szerintem lehetséges hogy mi kell hozzá hát az m-elmélet valamint szuper kapocs elmélet hallottál már?? Az Einstein rosen podolsky hid-ról
hogy átlépesünk rajta ehhez kvantumkoherencia kell a tér és idő egy makroszkopikus kompakt régiójában és ezt létrehozni nem olyan nehéz csak a megfelelő tudás és persze megfelelő gépek kellenek és sok idő

A híd: amolyan hipotetikus izé egy összekötő kapocs a világegyetemek között

ismered az m-elméletet?? írj

Copyright © 2000-2014 PROHARDVER Informatikai Kft.