Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Menthirist

    veterán

    válasz edward2 #7 üzenetére

    1: hagyományos filmek több fővel való nézésére értelemszerűen a normál tévé a jobb
    2: viszont egyedül baromi jól el lehet mozizni vr-ban egy moziteremben irdatlan nagy képpel előtted
    3: új lehetőségek nyílnak a filmkészítők előtt is, lévén vr-ban ugye körbe is tudsz nézni. Persze nem most fogsz ilyen blockbusterekbe futni, de láttam már elég király vr horror jelenetet, ahol te magad dönthetted el hogy a két szereplő párbeszéde közben a beszélőt nézed vagy épp a másik reakcióját rá, illetve amikor a hátad mögött csörömpölést hallasz és a két szereplő mögéd néz, te is így tehetsz. Ezt pedig értelemszerűen egy 1000, sőt egy 10 000 dolláros tévé sem fogja tudni utánozni.

    Szóval a tévé az eddigi hagyományos médiafogyasztáshoz igen, jobb. A vr nem is a hagyományos területeken hozza igazán az előnyeit, annak ellenére hogy azért van egy pár ott is.

    Star Citizen FAQ http://starcitizen.hu/star-citizen-faq-az-ujaknak/ (Mielőtt kérdeznél)

  • Menthirist

    veterán

    válasz edward2 #10 üzenetére

    A film MOST az. Régen amikor még új volt a film mint fogalom, akkor ugye színházi előadásokat akartak egy az egyben visszaadni vele, abból nőtt ki, változott azzá, ami most. Ez nem jelenti azt hogy ne fejlődhetne, változhatna tovább. Amit a rendező megálmodott? A rendezők régebben más keretek között álmodtak, most megint másban, és a jövőben megint másban fognak. "Lehetőség van a néző köré helyezni a filmet, lássuk mit tudunk abból kihozni", gondolhatja pár rendező. Ha jól tudom pl Spielberg is, illetve aktívan érdeklődik többek között a Pixar is. Persze máshogy kell benne történetet mesélni, nem készen kapja a felhasználó, hanem neked kell elérni hogy arra nézzen amerre te akarod, de a figyelem mozgatására már évszázadok óta (festészet) megfelelő módszerek vannak, amikből ki lehet indulni. Megint csak, mást kapsz mint a mostani filmek esetében. Nem előre beállított nézőpontokat, viszont lehetőséget hogy igazi mélységet, nagyságot, monumentalitást kapj, illetve egészen különleges érzés amikor VR-ban néz a szemedbe egy szereplő. Nem azt érzed hogy feléd néz, hanem hogy rád.

    Mindig lehet mondogatni hogy "olyan mint a 3d, olyan mint a 3d, olyan mint a 3d"... De nem válik igazzá. Nem olyan, ott csak némi sávos (3-4 szintű max) mélységet adtak a filmnek, de az minden egyéb téren maradt ugyanaz. Ugyanaz a nézőpont, ugyanaz a keretek, ugyanazok a keretek. Az viszont egész más kérdés hogy a készítők mit hoznak ki a lehetőségekből. Mert értelemszerűen ha egy filmes 1:1-ben átlagos filmet akar átültetni vr-ba, az nem fog működni. Nem fog hozzá adni semmit. Minden ilyen átállás (mint anno a filmek esetében is volt), azzal kezdődik hogy az emberek jelentős része ugyanazt akarja átportolni ugyanúgy ahogy az elmúlt x tucat évben volt. Eleinte relatíve kevés azoknak a száma, akik mernek tényleg kísérletezni, mernek újítani. Aztán nő a számuk, végül megváltoztathatják a teljes addigi irányvonalat. Így lett a a kezdeti színházból először felvett színházi műsor, majd chaplin féle történetmesélés, mára pedig pl Cuarón féle vágás nélküli hosszú jelenetekkel tarkított Children of Men.

    [ Szerkesztve ]

    Star Citizen FAQ http://starcitizen.hu/star-citizen-faq-az-ujaknak/ (Mielőtt kérdeznél)

  • Menthirist

    veterán

    válasz aginor #12 üzenetére

    Elhamarkodottnak azért nem tartom, mert ezzel el kell valamikor kezdeni foglalkozni. 3D-s játékokat sem a geforce időkben kezdtek elsőnek készíteni, a kezdeti 3d kártyák drágák voltak, kevés játék támogatta őket, mégis beindultak. Folyamatosan, játékról játékra, évről évre tanulták ki a játékfejlesztők a technológiát és a hozzá köthető mechanikát és mesélési módokat. Szóval nem lehet már kész, végleges technológiára alapozni, mert
    1: sosem fog annyit fejlődni mint amennyit kellene anélkül hogy be is jönne pénz. Senki sem fog 10 ezer milliárdot belefektetni csak azért, hogy 2-3 technológiai generációt kihagyjanak. És ez még csak a tech, alkalmazni is meg kell tanulni.
    2: ahogy a 3d kártyák fejlesztése sem fejeződött még be, úgy a vr előtt is alaphangon 30-40 évnyi fejlesztési távot gondol Abrash is.
    3: az ember igénye a vr. Már anno a 60-as-70-es években is az volt, amikor a Star Trek-ben ott volt a Holodeck. Az ember egy, a hétköznapitól eltérő, különböző világba akar kerülni valahogy. Erre perpill ez az egyik legjobb megoldás eddig. Lehet hogy nem fog fogást találni ez a generáció, vagy a következő, és megint elcsitul az egész mint 20 éve. Akkor majd 20 év múlva újra próbálkoznak. Valamikor a jövőben, amennyiben nem halunk ki addig, mindenképp fel fog szállni a vr. Ez a jövő ha megéli az emberiség, ebben semmi kétségem sincs.

    szerk: annyira nem gondolom túl a technológiát. Az emberi agy képes elhitetni hogy hidegebb van vagy hogy kissé fázik, ha a látvány erre utal, csak úgy mint a hőmérsékletet, sőt voltak ilyen tesztek is, és ez ha nem is a finom érintések esetében de előre vetíti hogy pl ha a kezedben van egy kontroller és úgy mozog benne a virtuális kezed mint az életben, akkor az agyad jobban elhiszi mintha csak simán a játékban lenne a kezed (ezért is van hogy virtuális térben az ember néha olyan asztalra próbál rátámaszkodni, ami nincs is ott). vagy ez a teszt is érdekes. Nem mondtam hogy minden érzékszervünket azonnal át fogja venni a vr, de pl az hogy egy karakter a szemedbe néz és hogy ez különleges érzés, ez nem arról szól hogy minden érzékszerv át legyen verve, ez sima pszichológia. Néztem a henry the hedgehog filmecskét, és nálam működött. Közelebb éreztem magamhoz a karakterét, mint egy általános animációs film esetében, és gyorsabban éreztem ezt. Igen, jelenleg a szemedet és a füledet manipulálja, de iszonyat sok infót szerzünk ezekkel az érzékszerveinkkel. A sokkal nagyobb (ami nem egyenlő a teljessel) beleéléshez nem kell mindent első körben szimulálni.

    [ Szerkesztve ]

    Star Citizen FAQ http://starcitizen.hu/star-citizen-faq-az-ujaknak/ (Mielőtt kérdeznél)

Új hozzászólás Aktív témák