- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- OLED TV topic
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Így építsd a billentyűzeted!
- Milyen házat vegyek?
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
- Mini-ITX
- Azonnali informatikai kérdések órája
Hirdetés
-
Gray Zone Warfare - Napokon belül kiderül, hogy mikor indul a korai hozzáférés
gp A jelentések szerint a zárt tesztek sikeresek voltak, hamarosan még többen belevethetik magukat a programba.
-
Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
ph Az 50 wattos modellt beágyazott rendszerekbe, MI-vel kapcsolatos munkafolyamatokhoz és edge applikációkhoz szánták.
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
PROHARDVER!
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#174
üzenetére
A szavatosság - jótállás kérdéskör a polgári jogban a szerződésekhez, pontosabban azok teljesítéséhez, ennél is pontosabban a szerződések hibás teljesítéséhez tartozik. Ezért elsődlegesen ajánlom figyelmedbe a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 305-311 §-ait a szavatossággal és 248. §-át a jótállással kapcsolatban.
A dolog jobb megértéséhez a következőket magyarázatként:
Amikor Ti - mint kereskedők - eladtok egy terméket, akkor köztetek és a vevő között dolog szolgáltatására vonatkozó szerződés jön létre. (Átadod- és átveszi, majd hazaviszi és jó napot.) A terméknek ebben az időpontban (átadás) meg kell felelnie bizonyos követelményeknek, egészen pontosan a jogszabályban és a szerződésben meghatározott tulajdonságokkal kell rendelkezie. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, akkor az eladó hibásan teljesít. (Vevő visszakocog hozzátok, hogy ez így megy úgy...)
Ekkor meg kell vizsgálni, hogy jótállás vagy szavatosság alapján jár-e el az eladó. A jótállást bizonyos termékekre vonatkozóan a termék gyártójának/forgalmazójának kötelezően kell vállalnia, meghatározott időre. (A Ti esetetekben ezt az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet határozza meg, ennek mellékletében vannak pontosan felsorolva a termékek, és itt található a 10.000 Ft-os értékhatár, amit írtál.) Ha arra a termékre, amit visszahoznak vonatkozik ez a jogszabály, és benne van a határidőben, akkor a jótállás alapján kell eljárnotok: azaz a ternéket úgy kell tekinteni, hogy már a szolgáltatás (átadás) időpontjában hibás volt, azaz nem a vevő rongálta meg, nem az ő felelősségi körébe esik a hiba. Azonban amennyiben Ti tudjátok bizonyítani, hogy a hiba a termék szolgáltatása után keletkezett, akkor mentesültök a jótállási kötelezettség alól.
Speciálisnak mondható eset, bár azt hiszem ez is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyártó a fenti Korm. rendeletben megszabott időtartamnál hosszabb jótállási kötelezettséget vállal. Ezt minden további nélkül megteheti, és ebben az esetben ez az önként vállalt jótállás ugyanúgy minősül (ugyanúgy kell eljárni), mintha a törvény írta volna elő.
Előfordul, hogy a jótállási időtartam eltelt, de a vevő mégis megjelenik. Ebben az esetben a törvény által szintén megszabott határidőn belül szavatossági jogokat tud érvényesíteni. Ilyenkor azonban a bizonyítási teher megfordul: neki kell bizonyítania, hogy a termékben lévő hiba már a szolgáltatás időpontjában megvolt (nem ő rontotta el, stb.) Emiatt a bizonyítási teher miatt kevesen élnek a szavatossági jogokkal.
Összefoglalva: a jótállás és a szavatosság nagyon hasonló, de nagyon nem szabad összekeverni. A jótállás egy, a törvény által előírt, vagy a gyártó által vállalt kötelezettség arra nézve, hogy hibátlan dolgot szolgáltatott. A bizonyítási teherrel kapcsolatban: vevő behozza - azt mondja rossz - nem kell bizonyítania semmit - az eladó viszont bizonyíthatja, hogy a hiba a szolgáltatást követően keletkezett.
A szavatosság szintén a hibás teljesítéshez kapcsolódik, és elősorban akkor élnek vele, ha a termékre nincs kötelező jótállás vagy annak időtartama eltelt. Ilyenkor a vevőnek bizonyítani kell, hogy a termék már az átadáskor hibás volt, de ő ezt vmilyen okból csak később vette, vehette észre.
Ami miatt a két dolgot össze szokták keverni: jótállás és szavatossság esetén is a vevő ugyanazon szabályok szerint gyakorolhatja az őt megillető jogokat. (Tehát akár jótállás, akár szavatosság alapján illetik meg bizonyos jogok, ha megilletik, akkor azonos módon.)Azaz a sorrend, amit az eladónak figyelembe kell vennie (kijavítás-kicserélés-elállás) azonosak. (Mit milyen határidővel, stb.) Lsd: Ptk. 306. §''Ne keresd ... diktálom!''
-
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#176
üzenetére
Korm. rendelet alapján a 10.000 forint (bruttó) érték felett van jogszabályi kötelező jótállás. A 10.000 forint alattiakra - főszabály szerint - valóban csak szavatosság van. De, elképzelhető az az eset, hogy ugyan 10.000 forintnál olcsóbb a termék, a gyártó mégis vállal (mert ő egy ilyen jófej
) jótállást, akkor ez ugyanolyan, mintha jogszabály írta volna elő. (Pl. azt hiszem mintha egyes pendive-okra lenne ilyen, még 10.000 forint alatt is.) Ezért az ár (10.000 forint) nem mindig és nem feltétlenül mérvadó.
Ami még fontos lehet, hogy egészen pontosan nem azt kell bizonyítania, hogy a termék már akkor hibás volt (nem felelt meg a követelményeknek), hanem, hogy a hiba oka már a szolgáktatáskor a termékben volt. Van ugyanis olyan műszaki jellegű meghibásodás, amely csak a termék bizonyos ideig történő használata után jelentkezik. (Így azt, hogy 8-9 hónapig problémamentesen használja, s utána elromlik, még szavatosság esetén sem jelenti azt, hogy az eladónak nem kell majd felelnie érte.)''Ne keresd ... diktálom!''
-
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#178
üzenetére
Ez valóban egy klasszikus dolog.
Jogi szempontból a hiba kétféle lehet: rejtett hiba és nyílt hiba. A jótállás és a szavatosság az ún. rejtett hibákra vonatkozik, amely olyan hiba, mely az átvételkor még nem látható, érzékelhető; tipikusan a későbbi használat során jelentkezik, de amely hibának az oka (műszakilag nem megfelelő alkatrész pl.) már a termék megvételekor megvolt a termékben.
Ezzel szemben a nyilt hiba egy olyan hiba amelyet a vevőnek a termék megvételekor észlelnie kell vagy általában elvárható gondosság mellett észlelnie kellett volna. Amit írtál tipikusan ilyen eset. Ugyanis a termék külső hibája olyan hiba, amit a vevőnek észlelnie kell. (Még a jog szerint sem lehet csukott szemmel vásáolni.) Azaz: ha olyan dolgot vesz, ami nem átlátszó csomagolásban van, azt ki kell bontani. Ha később bontja ki: mehet a sóhivatalba vele, mert a hiba nem rejtett hiba.
Másik példa is még: ilyen az is, ha házhozszállítást kérsz vmilyen nagyobb terjedelű műszaki termékre (pl: mosógép, tűzhely, stb.). Amikor kihozzák addig nem szabad átvenni, amig előtted ki nem bontották és meg nem nézted, hogy sértetlen-e. Mert ha nem bontod ki és nem nézed meg...
S végül: a nyilt hiba tipikus példája a vmilyen szépséghiba (karcolás) miatt csökkentett áron (árleszállítással) értékesített termék. Pl. ami egy ideig kiállított darab volt s vki rákönyökölt. Ebben az esetben a rejtett hibákért továbbra is felelősséggel tartozik az eladó (mert attól, hogy kiállítási darab volt, még működnie kell), de a nyilt hibát a fogyasztó a csökkentett áron történő megvásárlással elfogadta.
Jogszabályi háttér:
Ptk. 305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(2) bekezdés jelentené azt, hogy a hölgynek igaza lehetne, de a hiba jellege miatt mégsem.''Ne keresd ... diktálom!''
-
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#180
üzenetére
Valóban nem könnyű. De - jogilag - a hölgynek sajnos ki kellett volna bontania a terméket. (Nagy baj, hogy az emberek többségének a leghalványabb elképzelése sincs arról, hogyan kell eljárnia, ha vásárol vmit. Hogy ez miért nem tananyag az iskolában azt sem tudom.)
Gyáriszámmal kapcsolatban a Korm. rendelet szerint:
3. § (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
Nem fog tetszeni, de ebből az következik, hogy ha a terméknek van gyári száma, akkor annak szerepelnie kell a terméken ahhoz, hogy a jótállást érvényesíteni tudja a fogyasztó.
Értem, hogy gázos, ha egy kis cimkén van rajta, ami esztétikailag nem szép, de sajnos nem szabadna lekapargarni róla. Más módon ugyanis meglehetősen nehézkes bizonyítani, hogy ez ugyanaz a gyári számú termék, ha a gyári számot eltávolították róla....
Fentiek alapján értem, hogy a nagykert úgy jár el ahogy, de a vevő sajnos nem hiszem, hogy sok mindent tehet, ha csak teljesen méltányossági alapon a nagyker vagy Ti mégsem cserélitek ki.''Ne keresd ... diktálom!''
-
Ariadne
őstag
válasz
Vangelis
#180
üzenetére
Itt összegyűjtöttem kb. az összes jogszabály linkjét, amire szükség lehet [link]
Másrészt [link] [link] [link] [link] ezeken a linkeken a leggyakrabban felmerülő kérdésekre megtalálod az érthető formába gyúrt választ, persze inkább a fogyasztói oldal felé. De ott egyébként kereskedőnek is válaszolunk...
Konkrét kérdésedre: Sajnos a jogszabályok a kiskert kötelezik, ezzel is a fogyasztót igyekeznek védeni, hogy ne kényszeríthessék ''szaladgálásra'' mondjuk 5 nagyker meg szerviz között. Tehát az a helyzet, hogy a pluszcímke meglétét nem írhatod elő boltosként, mert az a jótállás szabályaihoz képest hátrányos többletkötelezettség lenne a fogyasztónak. Mondjuk normális fogyasztó meg nem kaparja le róla, mert ismeri a saját érdekeit, de ez már más tészta...
A cél igazából az lenne, hogy a kiskerek lépjenek fel az érdekeik védelmében, hiszen nekik érdekük, hogy ne legyenek olyan hátrányos fizetési és garanicális feltételeik, mint amilyenekről sokat hallottam már.
Az tény, hogy rengeteg olyan fogyasztó van, aki 2 petákkal olcsóbb cuccért a világ végére is elmenne, és nem érdekli a jótállás meg a minőség, meg aki tényleg csak arra hajt, hogy a kétes körülmények között elromlott dvd írója vételárát visszakapja egy év múlva - de azért remélem ez változóban van már. Én leglalábbis igyekszem hozzátenni a magamét.
Viszont a kereskedők részéről is látom, hogy sokan még akkor sem hiszik el, hogy pl. javítás és csere lehetetlensége esetén köteles a teljes vételárat visszadni nekem, ha az orra alá nyomom a jogszabályt.
Azt is sokszor hallottam kiskeresektől, hogy milyen gonoszak ezek a nagykerek, miért nem csinál már valaki valamit. A kereskedőknek maguknak kellene adott esetben jogi lépésekkel tenni valamit a nagykerek ellen, ha azok nem tartják be a megállapodásukat (már ahol van egyáltalán írásos dolog erről...). Az új fogyasztóvédelmi törvény lehetővé teszi azt is, hogy pl. a kiskerek érdekvédelmi szervezetbe tömörüljenek, és így azért már talán jutna egy ügyvédre, aki helyes útra terelgetné a sokszor elég pofátlan nagykereket. Csak mindig mindenki arra vár, hogy majd valaki tesz valamit valamikor..."In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)
-
Ariadne
őstag
válasz
Vangelis
#176
üzenetére
10.000ft alatti termék hibájánál a vevőnek kell bebizonyítani, hogy a termék már átadáskor xar volt.
Nem! Egyrészt a 10.000 Ft-os határ is csak a 151-es mellékletében felsorolt (általában műszaki) cikkekre vonatkozik, másrészt gyártói jótállás attól még lehet rá. Külső példa, de a Nokia minden telefonjára gyárilag 24 hó ''garanciát'' vállal - akkor is, ha 9999 Ft-ért adják azt a telefont, sőt akkor is, ha a kereskedő ''elfelejti'' továbbadni ezt a két év jótállást a vevő felé.
Tipikus eset: Asus alaplapokra a gyártó feketén-fehéren feltünteti, hogy 3 év jótállást vállal (honlapon bárki számára elérhető). Na ezt egyes kiskerek, gondolom akik egyes nagykerektől vásárolnak, hajlamosak nem megadni a fogyasztónak. Pedig jár, joggal követelheti a fogyasztó a javítást/cserét/pénz visszafizetést a 2. és 3. évben is, mert a kereskedő köteles lett volna átadni.
A 10.000 Ft alatti termékre, ha feltételezzük, hogy nem volt külön gyártói jótállás, még mindig van szavatosság, aminek az első 6 hónapja gyakorlatilag a jótállással egyezik meg - tehát ugyanúgy a kerekedőnek kell saját költségén bizonyítani (független szakvéleménnyel pl.), hogy a hibát a fogyasztó okozta, csak így mentesülhet a kötelezettségei teljesítése alól. Ugyanis itt is vélelem szól amellett, hogy a hiba már az átadáskor benne volt a termékben."In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)
-
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#191
üzenetére
Úgy tudom, hogy ezt a 3 napos cserét a 151/2003. (IX. 22.) Korm rendelet szabályozza:
7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Ez a szabály tehát helyes értelmezése szerint egy kiegészítés ehhez:
Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Azaz, amennyiben a hibás teljesítés feltételei egyébként fennállnak, akkor egyből, minden további feltétel nélkül kérheti a cserét, s nem kell a kijavítást ''választania'' azért, mert az az eladónak a csere aránytalan többletköltséget jelent. (értsd: ugye egy új terméket adni drágább, mint a már eladottat megpróbálni javítgatni.)
Tehát:
1. Még mindig hatályos rendelkezés, ezért nem csak ''elvileg'', hanem gyakorlatilag is alkalmazni kell (persze a kiemelt feltétel esetén).
2. Nem törvény, de Korm. rendelet szabályozza, amely azonban ebben a vonatkozásban ugyanúgy kötelező.
3. Őszintén szólva a dobozzal kapcsolatban bizonytalan vagyok. Jogszabályi rendelkezést nem találtam erről. (Mármint vissza kell-e vinni a dobozt vagy sem.) Emiatt azt hiszem, hogy a jótállási jegyen lévő feltételeket kell irányadónak tekinteni. Azt azonban biztosan tudom, hogy nekem szóban eddig mindig mondták, hogy őrizzem meg a dobozt, mert ez a lehetőség csak akkor érvényes.
''Ne keresd ... diktálom!''
-
-
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#194
üzenetére
Kivéve, ha a gyártó/forgalmazó esetleg mégis vállalta ezt is a jótállás keretében. (Mert egy ilyen árban lévő termékre automatikusan nem terjed ki a Korm. rendelet.) Ezért ha nem csak szavatosság, hanem jótállás is van rá, akkor a jótállási jegyen lévő feltételek számítanak.
Így:
1. Nem tartozik a Korm. rendelet hatálya alá.
2. Mégis lehet rá jótállás.
3. Ha van rá jótállás, akkor lásd feltételek a jótállási jegyen.
4. Ha nincs jótállás: lásd Ptk: azaz ha 6 hónapon belül van, akkor 305/A. § (2) bekezdés, lsd fent.''Ne keresd ... diktálom!''
-
-
válasz
Vangelis
#2638
üzenetére
Több infót ha szabad kérni! Kül-beltag?
Bt. esetében társaságban fennálló tagsági jogviszonyát a tag három hónapos idővel írásban felmondhatja.Ez a rendes felmondás. Ezt a jogot korlátozni nem lehet. A felmondási idő 3 hónapját a többi tag újabb 3 hónappal tudja nyújtani ha indokolhatóan alkalmatlan az időpont.
Azonnali felmondás is lehet, ha olyan a szituáció vagy a helyzet h szerződésszegés lép fel (esetleg törvénytelenség, amiben a kilépni szándékozó nem akar részt venni)
A bt vagy a többi tag 15 napos határidővel fellebbezheti meg a kilépési nyilatkozatot.
Aszemhttps://hardverapro.hu/apro/audi_q7_hibrid_2016/hsz_1-50.html
) jótállást, akkor ez ugyanolyan, mintha jogszabály írta volna elő. (Pl. azt hiszem mintha egyes pendive-okra lenne ilyen, még 10.000 forint alatt is.) Ezért az ár (10.000 forint) nem mindig és nem feltétlenül mérvadó.
Értem, hogy gázos, ha egy kis cimkén van rajta, ami esztétikailag nem szép, de sajnos nem szabadna lekapargarni róla. Más módon ugyanis meglehetősen nehézkes bizonyítani, hogy ez ugyanaz a gyári számú termék, ha a gyári számot eltávolították róla....
Viszont a kereskedők részéről is látom, hogy sokan még akkor sem hiszik el, hogy pl. javítás és csere lehetetlensége esetén köteles a teljes vételárat visszadni nekem, ha az orra alá nyomom a jogszabályt.
(Ti szerzitek így be a cuccokat, vagy lehet tőletek rendelni is úgy, hogy futárral szállíttatjátok ki?)
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- Parfüm topik
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- A Watch7-tel debütálhat a Samsung vércukormérője
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
- Van, amit nehéz lett megtalálni a Google keresőjével
- OLED TV topic
- Trollok komolyan
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- További aktív témák...
