Külső, ergonómia

A megapixelhajhászás mellé mára beírhatunk egy újabb szót is szótárunkba, mégpedig a zoomháborút. Már tavaly ősszel napvilágot látott pár 20x-os átfogással rendelkező gép, de a januárban bejelentett Kodak Easyshare Z980 mindegyikre rálicitált: 24x-es zoommal kecsegtető optika került a bridge-be. A verseny azonban folytatódik tovább, hiszen már nem is a Kodak, hanem az Olympus tartja a csúcsot, mégpedig az SP-590UZ-val, mely legkisebb és legnagyobb gyútávja között 26x-os a különbség. Jelen cikkünkben többek között arra is keressük a választ, milyen kompromisszumokkal érhetők el ezek a hihetetlen átfogások, és a 24x-es zoomon kívül mit nyújthat annak a Z980, aki a Kodak mellett teszi le a voksát.

A Z980-at dobozából kibontva, először kézbe véve kettős élményünk lehet: kategóriájában átlagos mérettel és felemás anyagokkal találkozunk. Azokon a helyeken, ahol általában markoljuk a masinát, kellemes (nem csúszós) bőr érzetű borítást találunk: a markolaton és az objektív egy részén körben. A hüvelykujjunkat megtámasztja egy bütyök, így a fogást kipipálhatjuk: biztonságos, stabil tartást értek el a kialakítással. Jól sikerült a hátsó panel is, fényes, lakkozott műanyag veszi körbe az LCD-t és a keresőt. Ezt a minőséget és eleganciát sugárzó összképet kicsit rontja a külső többi része. Mintha itt próbálták volna megpórolni a minőség többletköltségét: olcsó, "kopogós" hatású műanyagra esett a választás a fennmaradó felszínen.

A kisfilmes formátumra átszámítva 26 - 624 mm-es Schneider-Kreuznach Variogon optika jócskán kinyúlik: a nagylátószögű és tele állás között több, mint 4 cm a különbség.

A hátlap domináns eleme természetesen nem más, mint a 7.62 cm-es átlójú LCD kijelző. Mellette szinte eltörpülnek a kezelőgombok, melyekkel a zoom, a beállítások, a segítségnyújtó ablakok, a visszajátszás, a megosztás, és az irányítás érhető el.

Az LCD bal felső sarkában kapott helyet a digitális keresőre való váltást végző gomb. Az EVF egy kiugró dómban helyezkedik el, ami praktikus, mert nem kell túlzottan elfordítani a fejünket ahhoz, hogy a kijelzőt megóvjuk az orrunkkal való maszatolástól. Azonban hozzá kell tegyük, hogy a keresőt viszonylag közelről kell nézni, így az ember szempillája sokszor beakadhat a kiugró részbe.

A gép felső részén is számos gombot találhatunk. Itt kapcsolhatjuk be a készüléket, exponálhatunk, állíthatjuk be a módot, a vakut, a makrót és az időzítőt, valamint válthatunk vertikális állásra. A jelzések egyértelműek, semmi felesleges cicoma. A gyenge pont a vezérlőtárcsa. Egyszerűen kényelmetlen helyen van, mutatóujjal nehézkesen, hüvelykujjal pedig csak a fogás változtatása árán érhető el, pedig fontos eleme az irányításnak.

A Z980-hoz jár egy portrémarkolat a már korábban említett fapados műanyagból. A biztosabb, kényelmesebb fogáson kívül más funkciója nincs, hiszen a vertikális elsütő a gép jobb oldalának alsó részére került, és plusz elemet sem rakhatunk a kiegészítőbe.

A sztereó hangrögzítésért az optika felett jobb és bal oldalon elhelyezkedő apró mikrofonok felelnek, a mono hangszóró pedig a gép oldalán található. Ereje, minősége megfelelő, bár sokszor leginkább a zoom hangja hallható - de erről majd később.

Az alább látható ajtó rejti az üzemfeszültséget biztosító, négy darab Ni-MH akkumulátort, és az SD/SDHC kártya helyét. Az alsó részt vizsgálva örömmel konstatáltuk, hogy az állványcsatlakozó fémből készült.

5 V-os tápcsatlakozó, és kombinált USB/AV kimenet a lenyíló gumifedél alatt.

Összegzés: a Kodak Z980 felépítése stabil, kényelmes, látszik rajta, hogy a tervezők igyekeztek figyelembe venni a kényelmi és esztétikai szempontokat, viszont pár apróság bezavar az összképbe. Az össze nem illő anyagok a szemnek, a rosszul pozícionált tárcsa pedig a kéznek okozhat felemás élményt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!