MP3 über alles

Ahogy a mondás mondja, kicsi a bors, de erős. Ez a megállapítás igen helytállónak bizonyulhat egy kis, alig pár éve alapított dél-koreai cégre, amely hordozható MP3-lejátszók gyártására adta a fejét, és bizony ezt olyan módon teszi, hogy a "nagyok" is megirigyelhetnék...

Az MP3 alig pár év alatt, viharos gyorsasággal vált mindennapjaink részévé. Hiába minden kísérlet, amivel megpróbálták ellenőrizhető keretek közé szorítani a digitális adatok egyre duzzadó folyamát, az MP3 él, túlél és virul. A zene feltartóztathatatlanul áramlik.

Az MP3-tömörítés lényege, hogy a zenéből kiszedi az emberi fül számára - elvileg - nem hallható részleteket, így a fájl mérete igen jelentős mértékben csökkenhet. A kis méret mellett elérhető jó minőséget eredményező formátum szinte kiált azért, hogy hordozható lejátszók memóriáját/adathordozóját tömjék meg velük. A hagyományos hordozható audioeszköz-gyártók kicsit lassan kapcsoltak (valószínűleg saját jól felfogott üzleti érdekükben), és kivárták, hogy mit hoz az (akkor) új formátum jövője, így megnyílt az út a kisebb cégek előtt, hogy ezt az űrt betöltsék. Biztosan mindenki emlékszik a kezdeti időkre, amikor különböző, kevéssé ismert cégek jelentkeztek a hordozható, CD-s MP3 lejátszóikkal, igen felemás tapasztalatokat eredményezve.

Az iRiver is ezt a hullámot próbálta meglovagolni - innen a szlogenjük is: "Catch the digital flow!". A cég 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy minőségi hordozható MP3 lejátszókat gyártson. Lássuk, sikerül(t)-e nekik!

Memóriás lejátszóik típusnevei: iFPxxx(T/TC*), ahol az xxx jelzi a lejátszóban lévő memória nagyságát - kicsit furmányos módon, mint ahogy az Opteron processzorokat is számozzák... Az alábbi táblázat ebben próbál eligazítani:

• Memória - Típusszám
• 32 MB - iFP-120
• 64 MB - iFP-140
• 128 MB - iFP-180
• 256 MB - iFP-190
• 512 MB - iFP-195

* A T illetve TC utótag mutatja, hogy a lejátszó fel van-e szerelve az opcionális FM-tunerrel (T), illetve tunerrel és kínai írásjelek megjelenítésére alkalmas karakterkészlettel (TC).

Most, hogy a PR-részt letudtuk, ugorjunk is neki egyik lejátszójuknak, ami az iFP-180T típusnevet viseli. Rövid pillantás után, amit remekbe szabott kis táblázatunkra vetettünk, rögtön egy csomó információval rendelkezünk erről a szerkezetről: 128 MB flash memória van benne, és a gyártók belegyömöszöltek egy FM-tunert is. (kínaiul - sajnos - nem tud..).

Kicsomagoljuk, megnézegetjük

A lejátszó doboza kellemesen apró (alapterülete nem sokkal nagyobb, mint egy CD-tok), és úgy általában igényességet sugároz. A dobozt kinyitva rögtön megpillanthatjuk vizsgálatunk tárgyát, amint szerényen pihen a dobozt kitöltő keménypapír-lap számára kialakított résében, de alig várja, hogy megmutathassa, mire képes! Kérjünk tőle még egy kis türelmet, és kutakodjunk tovább a dobozban. Felfedezőutunk végén a következő dolgokkal leszünk gazdagabbak: 1 darab USB kábel, egy driver CD, egy kézikönyv, egy vékony fémlánc, amivel nyakunkban hurcolhatjuk magunkkal bárhova új szerzeményünket, egy pár fülhallgató, és egy elem. Minden adott ahhoz, hogy rögtön birtokunkba vehessük a kis szerkezetet, kezdjünk is neki!

Megnézegetjük

A lejátszó kézbevételekor az első reakció: "Milyen könnyű!". Valóban, a specifikáció szerint elem nélkül csupán 32 grammot nyom, és elemmel együtt sem sokkal több. Igazi hordozható eszközről van szó tehát, az ember meg sem érzi, ha a nyakában lóg vagy a zsebében lapul. Ez a rész ötös!

Az energiát egy darab AA (normál ceruza) elem szolgáltatja, amivel igen takarékosan bánik a lejátszó. A hozzá adott Duracell elemmel körülbelül 14-18 órát hallgattuk, és pár óráig még a leharcolt, 700 mAh-ás Hama akkunkkal is zenélt; most újratölthető Energizer 1700 mAh-ás elemmel használjuk, általában egy hét alatt merül le. Az elemtartó a lejátszó aljáról nyílik - megjegyezzük, talán ez az egyetlen gyengének tűnő pont az amúgy jól megépített kis szerkezetben. Elég érdekes mechanizmusa van, ugyanis a funkciója nem csak az elem megtartása, hanem az elem pozitív végének a benne lévő kis fémlapkával való "zárása" is - így egyúttal a "zsanér" szerepét is ellátja. Öt hónapnyi nyúzás után még nem volt vele gond, de kicsit tartunk tőle, hogy egyszer megadja magát (ami csupán amiatt aggasztó, hogy a fent említett "zsanér" a nyákon van rajta valahogy, úgyhogy ha kilazul és esetleg leesik, akkor elég nehéz perceket szerezhet tulajdonosának). Ezt a kis tervezési bakit leszámítva a lejátszó masszív, jól megtervezett és igényesen épített szerkezet benyomását kelti. A háromszögletű formának köszönhetően kellemesen kézbe simul, és a gombok pontosan a jó helyen vannak: az ujjhegyeknél.

Tetszetős formaterv

A kritikus pont...

Az előlapon kapott helyet az ötállású joystick-szerű kezelőgomb, a háttérvilágításos LCD kijelző és a mikrofon. Az másik oldalon három gomb, míg a harmadikon a HOLD kapcsoló kapott helyet. Tulajdonképpen négy gombbal elérhetjük a lejátszó összes alap és kényelmi szolgáltatását, mivel mindegyik gomb helyzetérzékeny: attól függően, hogy a lejátszó éppen mit csinál, más és más funkcióval rendelkezik. Például a joystickkel lejátszás közben a hangerőt állíthatjuk illetve számot válthatunk, valamint az éppen lejátszott MP3-on belül tekerhetünk előre/hátra; ezzel lépünk be a menübe és ezzel is lépkedünk a menüpontok között.

A lejátszó tetején a megszokott fülhallgató kimeneten kívül még egy mini-USB csatlakozót találunk.

Meghallgatjuk

Talán itt az ideje, hogy meghallgassuk, mit is tud a szerkezet, elvégre zenelejátszót tesztelünk, ahol az a legfontosabb, hogyan szól. Az elem behelyezése és a fülhallgató csatlakoztatása után a Play/Stop gomb hosszan nyomva tartásával tudjuk bekapcsolni a masinát. Itt ismét leesett az állunk: körülbelül 1 másodperc alatt lejátszásra kész állapotba kerül! Nincs bufferelés, nincs CD felpörgetési idő. Lehet, hogy ez a nagyobb memóriával rendelkező típusoknál kicsit hosszabb lehet, de nem valószínű, hogy ez számottevő lenne. Ha megnyomjuk még egyszer a Play gombot, már hallgathatjuk is a meglehetősen buta iRiver - Catch the digital flow című zenét, amit minden lejátszó tartalmaz eladáskor. Zeneileg elég együgyű "tücc-tücc", de valahogy hangulata van, és fantasztikusan szól! (Áll ismét leesik.) A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy egy 320 kbps-on kódolt számról van szó.

Sokféle zenével teszteltük, a jazztől kezdve a breakbeaten át egészen a filmzenékig. A tapasztalatom az, hogy minden MP3 és WMA fájlt jól kezelt, nem voltak gondjaink. Nagyon szépen, dinamikusan szól, főleg a remek mélyhangzás fogott meg minket. Az előre beállított hangszíneknek köszönhetően többféle zenei stílushoz igazíthatjuk az equalizert, 5 előre programozott beállítás mellett (classic, jazz, rock, u-bass, normal) egy saját beállítást is készíthetünk. Persze az alkalmazott veszteséges zenetömörítés miatt a hangzást nagyban befolyásolja a kódoláshoz használt bitsebesség illetve az eredeti hanganyag minősége is, tehát csodát ne várjon senki - a gyenge minőségű anyagok hibái sokkal "fülbeötlőbbek" lesznek, illetve a hangerőt is befolyásolja, hogy milyen minőségű MP3-at hallgatunk. Érdemes megjegyezni, hogy a remek hangminőségnek köszönhetően a rosszul kódolt zenéket igen könnyen fel lehet ismerni - és itt nem kell olyan kirívó hibákra gondolni, mint a hangos pattogások vagy a több másodperces sercegés; az egész kicsike hibákat is hallani lehet, amiket az ember amúgy nem is venne észre, ha otthon hallgatja az adott zenét, és nem kimondottan figyel rá. Az erősítője általában jónak mondható, csupán az extrém zajos helyeken bizonyul kevésnek a hangereje - például a metrón, vagy ha légkalapáccsal törik az ember mellett az aszfaltot... Nem vicc, kipróbáltuk...

A hozzáadott Sennheiser márkájú fülhallgatóról is leginkább jókat tudunk mondani: igazán remek választás, hogy a lejátszott zenéket teljes pompájukban (amennyiben egy tömörített zenénél beszélhetünk "teljes" pompáról..) élvezhetjük. Egyértelmű, hogy létezik sokkal-sokkal jobban szóló fülhallgató is, de azoknál a füleseknél fényévekkel jobb a minősége, amiket általában egy hordozható zenemasinához adnak; konkrét példaként saját Panasonic discmanünkhöz adott egységet említenénk. Kipróbáltuk a lejátszót ezzel is, és nem igazán voltunk elégedettek: a zeneszámok dinamikája elveszett, tompákká váltak, kevés basszussal és sok magas hanggal. Még egy apróság: a fülhallgató nem az a fajta, aminek az egyik szára hosszabb mint a másik, nem a nyak mögött kell elvezetni az egyik felét. Ez ugyan szőrszálhasogatásnak tűnhet, viszont mi nagyon nem kedveljük ezt a fajta megoldást, mivel ha rossz irányba mozdítotjuk fejünket, a zsinór gyakran megszorul a nyakunk mögött, és az egyik hallgató kipottyan.

Összegzésül annyit, hogy egy igazán szépen szóló szerkezetet tudhatunk magunkénak, a hozzáadott, jó minőségű fülhallgatóval élvezetes a zenehallgatás. Persze egy ilyen lejátszónál a hanganyag minősége is sokkal fontosabb, mint mondjuk egy CD-nél -- az általános tapasztalatunk az volt, hogy a 128 kbps-on tömörített MP3-ak utazásra kiválóak, sőt, megfelelő minőségű eredeti esetén még a 64 kbps-os WMA is kielégítő választás lehet. Előbbi tömörítés mellett 2-2.5 órányi, utóbbi használata esetén 4-5 órányi hanganyagot cipelhetünk magunkkal. 160 kbps-nél magasabb bitsebességet utcai használatra kicsit pazarlásnak tartunk, az ilyen vagy ennél nagyobb zenéinket érdemes lehet áttömöríteni - persze ez újabb minőségvesztést eredményez.

Megnézzük, feltöltjük

A kezelést nagyon megkönnyíti a kis szerkentyű kijelzője. Igen nagy pontsűrűségű és háttérmegvilágításos, ennek köszönhetően jól olvasható, az apró betűméret ellenére is. Minden fontos információt megkapunk róla, a szám címét (támogatja az ID tageket), beállítástól függően a lejátszott vagy a hátralevő időt, az elem töltöttségét, illetve választhatóan a lejátszott zene hullámformáját vagy a szabad memóriát illetve azt, hogy éppen hol járunk a lejátszott zenében.

Mindent a szemnek (is)...

A kijelző ezen kívül néha apró grafikákkal is megörvendeztet minket - a bekapcsolásnál egy iRiver logót, a kikapcsoláskor a lejátszó rajzát láthatjuk, valamint az USB kapcsolatot is egy kis ábrával mutatja.

Feltöltjük

A hallgatni kívánt zenéket az iRiver saját, iRiver Music Manager nevű programjával tölthetjük fel, illetve ezzel a programmal tudjuk elvégezni a firmware frissítéseket is, valamint a diktafonnal vagy a rádióból felvett zenéket is így menthetjük le gépünkre. Fontos megjegyezni, hogy a lejátszóról MP3-at nem lehet visszatölteni a számítógépre, ezt eleinte a manager program akadályozta, azonban most már a firmware-be is be van építve ez a korlátozás. Minden más fájlt gond nélkül le lehet szedni róla (beleértve a lejátszó által készített felvételeket is, amiket a managerrel kell a lejátszó saját formátumából wav-vá konvertálni a gépre való letöltés során). A lejátszót akár hordozható flash memóriaként is használhatjuk (főleg az 512 megás verziót..).

Az iRiver 2003. júniusában kiadott egy újfajta firmware-t a lejátszóihoz, amit feltöltve a lejátszót hordozható USB tárolóeszközként használhatjuk; ebben az esetben az MP3-akat szabadon másolgathatjuk fel-le, és a Music Managerre csak a felvételeink átkonvertálásához lesz szükségünk. Jelenleg ez a firmware még elég bugosnak tűnik, de ha kiforrja magát, igen kényelmes lesz.

Az új firmware mellett már erre sincs szükség...

Kényelem

A lejátszó menüje igazán kényelmes használatot biztosít, széleskörű beállításokat találunk benne. Ezeket csak felsoroljuk:

• beep volume: a használat során gombnyomáskor csipogjon-e, és ha igen, milyen hangosan (0-4)
• resume: ha bekapcsoljuk, a lejátszást onnan folytatja, ahol a leállítottuk
• fade in: a zene fokozatosan hangosodik fel, nem csak "berobban" az ember fülébe
• language: az ID tag kijelzésekor használt nyelv illetve betűkészlet (magyart is ismeri)
• voice recording mode: a diktafonnal magas, közepes illetve alacsony minőségben rögzíthetünk
• back light: mennyi ideig legyen bekapcsolva a háttérvilágítás (0-tól 30 másodpercig/percig)
• lcd contrast: a kijelző kontrasztja 1-től 40-ig terjedő skálán állítható
• visualisation: hullámforma, szabad memória vagy a lejátszott zene aktuális pozíciójának kijelzése
• tag information: ID tagek kijelzése lejátszáskor
• time: a lejátszó a hátralevő vagy az eltelt időt mutassa az adott trackből
• battery select: tölthető vagy alkáli elemet használunk-e (csak az 1.15-ös firmware felett)
• sleep: a beállított idő letelte után kikapcsol (0-99 percig állítható)
• power off: leállítás után a beállított idő leteltével automatikusan kikapcsol (1-től 60 percig állítható)
• fast skip: gombnyomásra a következő könyvtárba, vagy a 10-ik számra ugrik (oda és vissza is)
• scan speed: a gyorstekerés sebessége (1x, 2x, 4x, 6x)
• scroll speed: a kijelzőn megjelenő információk gördítési sebessége (1x, 2x, 4x, fentről le, balról jobbra)
• sound balance: 40 fokozatú skálán állítható balansz, 0 = csak bal, 20 = center, 40= csak jobb
• AGC control: messzebbről szóló hangforrást lehet jó minőségben rögzíteni, ha be van kapcsolva
• repeat mode: megismétel 1 tracket, egy könyvtár tartalmát vagy az összes zenét
• intro mode: a zenéből az első 10, illetve 1 perc után az első 10 másodpercet játssza le
• shuffle mode: véletlenszerű lejátszás, az ismétléshez hasonló beállítási lehetőségekkel
• user eq: saját hangszínünket állathatjuk be a 0-18db basszus és 0-6db magas skálákkal
• firmware upgrade: ha a lejátszón az UMS 1.0b vagy annál frissebb verziója van, akkor a további firmware frissítéseket is a menüből tehetjük meg - egyszerűen csak át kell másolni a firmware-t a lejátszó gyökérkönyvtárába, majd frissíteni.

FM tuner, összegzés

A beépített FM tunerre és diktafonra is kitérnénk pár gondolat erejéig. A rádió igen jól szól, bár metróban nem lehet használni, ugye. Húsz csatornát tud tárolni, amelyek között könnyen navigálhatunk. A rádióból készített felvételek minősége is kielégítő, bár ezt a funkciót egy kezemen meg tudnánk számolni, hogy egy hónap alatt hányszor használtuk.

A diktafon használható, bár tapasztalataink szerint a nagy alapzajú, nagyobb helységekben (pl. főiskolai előadó..) nem készít túl jó minőségű felvételeket -- legalábbis az utolsó sorból, ahonnan próbáltuk.. 128 mega memóriánál körülbelül 9 órányi szöveg rögzíthető, nyelvtanulásra kiváló.

Összegzés

Egy igen jól megtervezett, átgondoltan megépített, nagyon felhasználóbarát lejátszót ismertünk meg az iRiver lejátszója képében. Mindemellé remek hangminőség, kiváló kijelző és kis méret társul, ami igazi hordozható szerkezetté varázsolja. A memória ugyan nem bővíthető, de a háromféle méret (128, 256 és 512 MB) között mindenki talál neki (és pénztárcájának) megfelelőt. Hátrányként a nehéz - Magyarországon szinte lehetetlen - beszerezhetőséget, illetve az elemtartó ajtó furcsa megoldását, valamint a relatíve magas árat említenénk.

Végszóként tehát annyit: a kis cég igen magasra tette a lécet, ez a bors tényleg erős - néhány nagyobb gyártó szemét igencsak csípheti!

bLaCkDoGoNe