A legkisebb X2-es

A Core 2 Duo processzorok megjelenésével jelentős változásokon ment keresztül az asztali CPU-k piaca. Ez főként abban érhető tetten, hogy az AMD kénytelen volt radikális, nem egy esetben 50%-os árcsökkentéssel válaszolni a konkurens Intel agresszív árpolitikájára, így ismét beköszöntött egy olyan korszak, amilyen utoljára az Athlon XP-k fénykorában volt jellemző az iparágra: az Intel adta a drágább és valamivel gyorsabb processzorokat, az AMD, a „kis” gyártó pedig az olcsóbb, de lassabb CPU-kat. Mindez azonban nem volt elég az üdvösséghez, ugyanis az Intel a Core 2-es processzorok bejelentése után a sokat szidott Pentium D lapkák árát is komoly mértékben csökkentette, és így a melegedő és órajelükhöz mérten nem túl jól teljesítő processzorok is igen kelendőek lettek. Mindez érzékenyen érintette az Athlon 64 X2-eladásokat, hiszen az Intel kétmagos chipjei immár a kis költségvetésű PC-kben is helyet kaphatnak. Az AMD azonban nem várta tétlenül, hogy a piac legprofitálóbb szegmenséből kimaradjon, ezért hosszas várakozás után végre kiadott egy kisebb X2-est, az Athlon 64 X2 3600+-t, melyet sokan Sempron X2-nek is hívnak. Ma ezt a processzort vizsgáljuk meg közelebbről.

Csomagolás [+]

Az Athlon 64 X2 3600+ már az utoljára bejelentett AM2-es foglalatba illeszkedik, kis kartondobozban áll a boltok polcain. A doboz felnyitása előtt szembeötlik a processzor alacsony fogyasztása, amit a gyártó 65 wattos maximumban határoz meg, vagyis ez egy Energy Efficient modell.

A hűtés [+]

A csomagban, a processzor mellett találunk egy leírásszerűséget, egy matricát és egy CPU-hűtőt, amit gyári processzorhűtőnek szokás nevezni. Ez nagyon hasonlít az egymagos Athlon 64 processzok mellé adotthoz, nincs benne heatpipe és a közepén nincs rézbetét sem, ami egyébként nem is túl meglepő, hiszen egy kis fogyasztású modellről van szó.

Athlon 64 X2 3600+ [+]

Az Athlon 64 X2 3600+ órajele 2000 MHz, ami megegyezik az X2 3800+ és 4000+ órajelével. Az AMD még mindig nem vezette be az kisebb gyártási csíkszélességet, így ez a processzor is 90 nanométeres SOI gyártástechnológiával készül. Az X2 3600+ a hibát tartalmazó X2-es processzoroknak köszönheti megszületését. Miről is van szó? Az AMD (akárcsak a többi chipgyártó) a gyártás során folyamatosan szortírozza a CPU-magokat. Azok a chipek, melyek 1 MB másodszintű gyorsítótárral is jól működnek, megkapják a 4000+ modellszámot. Azok a chipek, amelyekben hibás az L2 cache valamekkora része, de legalább 512 kB még ép, megkapják az 3800+ jelölést. Végül, ha a chipnek ez a része annyira rosszul sikerült, hogy csak 256 kB működik tökéletesen, akkor 3600+ jelölést kapnak. Ez a gyártási szisztéma segít az AMD-nek a selejtarány leszorításában. A gyártástechnológia finomodásával csökken a hibaarány, így végül előfordulhat az is, hogy valójában jól működő CPU-magokat is 3600+-ként gördítenek le a gyártósorról, ha az üzletpolitika úgy kívánja.

Ebből már kitalálható, hogy az Athlon 64 X2 3600+-ban mindössze 2x256 kB L2 cache található, ennek köszönheti a processzor Sempron X2-es gúnynevét is, hiszen az AMD eddig csak a Sempronokat butította le ennyire. Mindez azonban ne zavarjon minket, hiszen a gyorsítótár méretének csökkentése miatt nem biztos, hogy a mindennapi használat során olyan nagyon komoly hátrányt szenvedünk. Az X2 3600+ ezen kívül mindenben megegyezik a „normál” X2-esekkel, azaz az L1 cache mérete nem szenvedett csorbát, ugyanazokat az utasításkészleteket támogatja (3DNow!, 3DNow!+, MMX, SSE, SSE2, SSE3), támogatja a 64 bites kiterjesztést, az NX bitet, a C'n'Q-t és egy 1 GHz-es órajelű HyperTransport interfészen keresztül kapcsolódik a chipsethez. A processzor kis fogyasztását egyrészt a kisebb másodszintű gyorsítótárnak köszönheti, másrészt a gyárilag alacsonyabb feszültségnek (1,20–1,25 V).

Tesztkonfiguráció

Az AM2-es Athlon 64 X2 3600+ ára nagyjából megegyezik a Pentium D 925-éval (kb. 35 000 forint). A Core 2-es CPU-kat nem illik idekeverni, mert egyrészt drágábbak, másrészt teljesítményük egy kicsit más dimenzió, ezért és csak a tisztánlátás végett végül csak a két lassabb modellt szerepeltettük a grafikonokon. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy aki X2 3600+ vásárlására adja a fejét, valószínűleg nem az egyik legdrágább AM2-es lapot fogja betenni alá (Asus M2N32-SLI Deluxe), de mivel nemrégiben megjelent alaplaptesztjeinkből (meg már jóval korábbról is) kiderült, hogy az alaplap egy Athlon 64-es rendszerben a sebességet csak csekély mértékben befolyásolja, ezért végül az összevethetőséget szem előtt tartva az M2N32-SLI Deluxe-szal teszteltük le a legkisebb X2-est is – ahogy a többit is. Azzal is tisztában vagyunk, hogy egy X2 3600+ processzor mellé a legtöbb ember nem DDR2-1000-es Corsair memóriát fog venni, hanem valami olcsóbbat, de ha kicsit is utánanézünk a problémának, akkor szembesülhetünk a ténnyel, miszerint azonos órajelen még jelentős mértékű késleltetésbeli differencia mellett is csak minimális két rendszer sebességbeli különbsége.

Üzembe helyezve alapórajelen, majd 2,8 GHz-en [+]

A processzor üzembe helyezése komplikációktól mentesen zajlott, nem volt szükség BIOS-frissítésre sem. Az F2 steppinges CPU alapjáraton 1,225 és 1,25 V körüli feszültséget kapott, mint látható a CPU-Z képen. A hűtés kérdésével szokásunkhoz híven nem foglalkoztunk túl sokat, a gyári hűtőventilátort használtuk az alapórajeles és a tuningolt tesztekhez is, nem igazán illene egy ilyen processzorhoz egy 12 000 forintos hűtőmonstrum. Az alapjárati 1,25 V helyett 1,35 V-os feszültségen a mi tesztpéldányunk 2800 MHz-en is stabilnak mutatkozott. Az az igazság, hogy ilyen mértékű tuningra nem számítottunk, hiszen sokaknak még a 2600 MHz-et sem éri el saját X2 3600+-uk, így hát szerencsésnek mondhattuk magunkat, legalábbis ebből a szempontból; igazán jól az járt, aki a tesztünket követően megvette a processzort. Próbálkoztunk 1,45 V-os feszültséggel is, ahol 2850 MHz-et sikerült elérnünk, de ehhez a plusz 1%-os órajelemeléshez már 7%-os feszültségemelés kellett, ez pedig nem áll arányban a gyorsulás mértékével. Az 1,35 V-os feszültséggel elégedettek is lehetünk, hiszen a magasabb modellszámozású nem EE X2-esek már alapjáraton is 1,3–1,35 V-ot kapnak, tehát a CPU esetleges károsodásától nem kell félnünk. 2800 MHz-es órajel mellett a memória 350 MHz-en járt (DDR2-700). Nem igazán tudjuk mire vélni, de ezzel az alaplap és processzor párossal ez a Corsair memóriapár aszinkron módban nem volt hajlandó magasabb órajelen elindulni.

Konvertálás-kódolás

A konvertálóprogramokban a legkisebb X2-es az árának megfelelő teljesítményt nyújt, a 3 GHz-es Pentium D CPU-knál kicsit gyorsabb, kivéve a MainConcept MPEG Encodert és a LAME több szálra optimalizált változatát, de utóbbiban a Pentium D-k általánosságban is jobban szerepelnek az X2-eseknél. Látható még, hogy az L2 cache mérete ezekben a programokban nem játszik túl nagy szerepet, hiszen az X2 3600+ hátránya alig pár százalék a 3800+-szal szemben. 2,8 GHz-re tuningolva kis X2-esünk már igen jól szerepel, a 40%-os túlhajtásnak köszönhetően az Athlon 64 X2 5000+ teljesítményét hozza.

Renderelés

3ds max 7-ben ugyanaz játszódik le, ami a konvertálóprogramokban. Az L2 cache mérete a 2 GHz-es Athlon 64 X2 számára nem okoz túl nagy vérveszteséget, így az X2 3600+ teljesítménye pár százalékos különbséggel megfelel az X2 3800+-énak, ez pedig – a Brazil R/S tesztet kivéve – elég a 3 GHz-es Pentium D processzorok elverésére. Brazil R/S-ben az Intel processzorok gyorsabbak, és ez ugyanúgy igaz a NetBurst-alapú Pentium D-kre, mint a Core 2-esekre.

Lightwave alatt némileg feljönnek a Pentium D-k, az X2 3600+ teljesítménye szinte másodpercre megegyezik a 3 GHz-es Pentium D processzorokéval, a különbség elhanyagolható. Érdekes látni, hogy az első tesztben a 2 GHz-es órajelű Athlon 64 X2-es CPU-k mindegyike ugyanolyan eredményt ér el, itt egyértelműen kijön, hogy ebben a tesztben a másodszintű gyorsítótár mérete nem számít semmit.

Maya alatt és a Cinebench benchmarkban megint az X2-es kerekedik felül, a cache megnyirbálása ezekben a tesztekben sem tűnik túl nagy érvágásnak.

Tömörítés, Photoshop és játékok

A tömörítőprogramokban jön ki először a gyorsítótár csökkentésének áldatlan hatása, ez betudható a tömörítőprogramok működési elvének. Ezekben a programokban az X2 3600+ az utolsó, és még 2,8 GHz-re tuningolva is épphogy csak megközelíteni tudja a 2,4 GHz-es, de 512 kB L2 cache-sel rendelkező 4600+-t.

A Photoshop számára sem hiányzik túlságosan az a plusz cache, így a 3600-os processzor az X2 3800+-hoz közeli teljesítménnyel rendelkezik.

Érdekes, de a játékokban nagyobb különbségre számítottunk, mint amit végül kaptunk, a FEAR benchmarkját kivéve az X2 3600+ mindenhol ott lohol az X2 3800+ nyakán. Ez a teljesítmény épp annyi, amennyi kell a Pentium D 830/925/930-as processzorok ellen.

Értékelés

A teszteredmények láttán azt kell, hogy mondjuk, az Athlon 64 X2 3600+ megjelenése nem volt hiábavaló, hiszen a tömörítőprogramokon kívül a 3800+-szal szembeni hátránya alig pár százalékos, miközben az ára jó 20%-kal alacsonyabb. Ha az Intel hasonló áron kapható processzoraihoz hasonlítjuk (Pentium D 925), akkor szintén az a konklúzió, hogy az X2 3600+ jó vétel, hiszen a tesztek nagy hányadában gyorsabb volt annál, miközben fogyasztása alacsonyabb és kevésbé is melegszik. Úgy gondoljuk, hogy az Athlon 64 X2 3600+ egy nagyon attraktív belépő a kétmagosok világába, egy olcsó alaplappal komoly teljesítményt kapunk kézhez. Az Intelnek ebben a szegmensben már csak a Pentium D 805 maradt mint adu ász, ezzel viszont az AMD nem tud szembeszállni, hiszen az X2-esek gyártási költségei magasabbak.

Mindent összevetve, az Athlon 64 X2 3600+ nekünk tetszett. Ha valaki van olyan szerencsés, hogy kifogjon egy hasonlóan jól tuningolható példányt, akkor egy 5000+/E6400 szintű rendszert kap ezért a kevéske pénzért.

Athlon 64 X2 3600+

fLeSs

A tesztben szereplő Athlon 64 X2-es processzort a Planar.hu Kft.-től kaptuk tesztelésre.