Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • satz18

    őstag

    válasz Fiery #6 üzenetére

    Az egyrészt drágább, másrészt aktív hűtés is kell neki.

    Asus G513QY, Samsung A52s 5G

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Fiery #6 üzenetére

    Ahhoz, hogy abból tabletplatform legyen felére kell csökkenteni az alaplap méretét, és a fogyasztást. Belerakhatják egy tabletbe, de egy ventilátor kell bele, vagy kettő, ha hangot sem akarnak, illetve az alaplap elveszi a helyet az akkumulátortól. Ehhez társul még a magasabb terhelés melletti fogyasztás.
    Volt passzív hűtéses demó az IDF-en, de terhelés mellett már nem lehetett megfogni a tabletet. Ezzel nyilván komfortproblémák vannak.

    (#8) satz18: Nem muszáj az aktív hűtés. A throttling megoldja a gondot, hiszen eléri a 100°C-ot a proci és leszabályoz. Csak ez fáj a kéznek, főleg vékony tabletnél.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Fiery #10 üzenetére

    Inkább 12-nél nagyobb talbeteknél van értelme, mert akkor lesz az akkumulátor számára annyi hely, hogy az elfogadható üzemidőt adjon.
    A gyártók komfortmérései szerint 8 colhoz 4 watt TDP mehet, 10 colhoz 6-8 watt, 12 colhoz 10-12 watt. De ajánlott ezt inkább 6 watton tartani, mert az a baj, hogy a tablet vékony marad, és a passzív hűtés miatt egy efölötti fogyasztással dolgozó proci gyorsan eléri a 100°C-ot és nem lesz komfortos a termékkel a munka, mert a borítást 50-60°C-ra is felmelegíti.
    A Broadwellnek sem lesz kisebb alaplapja, mint a Haswell ULT-nek, és a TDP fogyasztása sem csökken 10 watt alá. Jó dolog a 14 nm, csak már nem működik a dennard scaling. Tehát attól, hogy 22 nm-ről 14 nm-re léptél semmivel sem lesz kisebb a lapka fogyasztása. A csökkentést bele kell tervezni a dizájnba.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Fiery #13 üzenetére

    Persze, hogy nem. Miért állna be abba a táborba, hogy a dennard scalingnak vége. Nekik fent kell tartani, hogy megéri milliárdokat gyártástechnológiába ölni, még akkor is, ha ennek önmagában nincs előnye már. Ezek iparáig vélemények. De az Intel eleve teljesen más utat jár, mint a többi cég. Hisznek abban, hogy az IGP-t ki tudják váltani kis IA magokkal, amik széles vektormotorral dolgoznak. Ezt más nem követi, mert nagy hátránnyal jár, ha az ISA-ba nincs beletervezve a sokezer szál kezelése. Amíg az Intel minden maghoz fél mega cache-t pakol, addig a többiek összesen raknak ennyit az IGP-kbe. Szóval kell a hely, mert az Intel ugyanazt a teljesítményt 3-4x annyi tranyóból hozza majd ki, legalábbis, ha maradnak a MIC koncepciónál.

    (#15) Fiery: A tokozás mérete nem egyenlő az alaplapmérettel.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Fiery #17 üzenetére

    Ez nem a HSA-ról szól. Az csak egy virtuális ISA arra vonatkozóan, hogy a cégek driverei ne saját virtuális ISA-t használjanak, hanem egységeset, így alacsonyabb szinten lesz egy közös pont a hardverek között. Ennek a dark siliconhoz és a dennard scaling végéhez nincs köze.
    A dennard scaling problémája a fizika törvényeiben leledzik. Lemehetsz 10-20 nm alá is, de annyira kevés elektronmennyiségről van szó, hogy azokat nem lehet statisztikailag nagy tömegként kezelni. Egyszerűen azért, mert erre már nem a fizika, hanem a kvantummechanika törvényei vonatkoznak. Tehát viheted 5 nm-ig is a gyártástechnológiát, de kb. ugyanannyi elektronra van szükséges egy tranzisztor bekapcsolásához, mint 20 nm-es osztályon.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Fiery #17 üzenetére

    Még annyi, hogy az Intelnek nyilván lesz haszna a kisebb csíkszélből. Ha a MIC-et gondolják jövőképnek, akkor ott nem csak processzorokat kell beépíteni a rendszerbe, hanem 1024-2048-4096 bites gyűrűs buszra fűzött gyorsítótárazást. Ez zabálja a tranzisztorokat. Eközben másnak erre nem lesz szüksége, mert azt, amit az Intel erőből old meg, azt beletervezik az úgynevezett parallel ISA-ba. Egy x86-tal nem fogsz egy magon ~1000 szálat futtatni, mert nem készítették fel erre az ISA-t 40 éve.
    Tényleg nem viccből röhög az iparág a MIC/Larrabee-n. Meg most már azok is, akik elmondták, hogy ez nem fog működni. John Gustafson, Andrew Richards, Michael Abrash ... ők mind dolgoztak rajta, és az iparág legnagyobb nevei. Andrew konkrétan leírta egyszer a gondokat, amit az Intel leszedetett a BSN-ről.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Új hozzászólás Aktív témák