Új hozzászólás Aktív témák

• #52 mzso veterán dabadab #41

  Új Válasz 2012-10-11 19:33:11 #52

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  mzso

  veterán

  válasz dabadab #41 üzenetére

  A linkelt cuccot nem mertem megnézni félvén, hogy elpusztul az agyam a baromságtól.

  (#23) Neurotoxin
  De csak mert a fantáziád valami magas érték felé vitt.
  Nem olyan egyszerű dolog ez mint ahogy dabadab linkelte. Hiszen beleveszik az emberi szem érzékelését így eleve lehetetlen ideális fehér fény esetén 37%-nál (a wikipedia szerint) nagyobbat elérni. De ha monokróm 555nm-es zöld szín is megfelelel akkor meg lehet közelíteni a 100%-ot.
  Egyébként ezért olyan hatékony a régi nátrium lámpa, mert az a fénye nagy részét egy frekvencia közelében adja le és az egész közel van az 555-höz.

• #59 Lompos48 nagyúr dabadab #41

  Új Válasz 2012-10-11 20:32:45 #59

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Lompos48

  nagyúr

  válasz dabadab #41 üzenetére

  Van itt egy néhány halvány hiba.

  A fehér LEDekben a foszfor szerepe a látható fény kibocsájtása a tulajdonképpeni fénykibocsájtó struktúra sugárzásának hatására. Ez egy nukleáris folyamat, energiaszintek gerjesztésén majd relaxációján alapulnak. Tehát nem egy olyan termikus folyamat, amelyben a foszfor meggyúl és elég.

  A hetvenes évek LEDjei nem voltak alulfeszelve. Azoknak is meg volt adva egy munkapont az adatlapjaikban. Ellenben semmiféle hőelvonás nem volt biztosítva. Egy 0.5x0.5x0.2 mm méretekkel rendelkező struktúra számára a fénykibocsájtáshoz szükséges (mondjuk) 1.7Vx20mA, azaz 34mW disszipált teljesítmény már akkora, hogy egy hermetikusan zárt műanyagtokból ezt csak határon képes átadni a környezetének. Ha pedig a hő nem megy el, akkor csak gyűlik-gyűlik és kinyírja a szerencsétlent.

  A technológia fejlődésével egyéb/újabb intermetallikus kompozit févezetőkkel növelni sikerült a fénykibocsájtási hatásfokot , ami ugyanakkor egyenes arányban növekszik a LED struktúrájának növekedésével is. Egyidejőleg megoldották a hőelvonást is, lásd a felületszerelt LEDek direkt a NYÁK segítségével vagy hűtőbordákkal való hűtését. A hűthetőség engedi meg a diódák nagyobb árammal való vezérlését (meg természetesen a sokkal nagyobb struktúra is) és nem a plusz feszültség alkalmazásával.

  Intermetallikus félvezetők megértéséhez itt egy táblázat, ami típusonként taglalja a kompozíciót.

  

  Az így elért anyagok nem ötvözetek, hanem egy nagyon szigoró rendbe szervezett kristályok, amik ugyan 2, 3, 5, 6 vegyértékű anyagokból tevődnek össze, volumenben úgy viselkednek mint a mezei közismert félvezetők, azaz a 4 vegyértékű germánium vagy szilícium

  Mivel minden LED egy dióda, tehát jelleggörbéje exponenciális bármilyen "túlfeszelés" (ami helytelen, csak nagyobb áramról lehet szó, ami természetesen nagyobb árammal is jár) a gyártó által megadott munkapont fölött egyformán veszélyes minden generáció LEDjeire nézve.

  Elnézést a hosszú fejtegetésért.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák