Hirdetés
- Megújult a Glorious GMMK klaviatúracsaládja, és már van benne analóg modell is
- Végre a Logitech is bemutatott egy analóg klaviatúrát
- A GameMax háza egyedi csavarral lovagolja meg a mai trendeket
- iGPSport iGS800 kerékpáros óra: egyből a csúcsra tör
- Már nincs messze a világ első teljes UCIe IP megoldása
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- OLED TV topic
- Apple notebookok
- Szinte csont nélkül veszi az akadályokat TSMC gyárépítése az USA-ban
- Gaming notebook topik
- Milyen nyomtatót vegyek?
- Végre a Logitech is bemutatott egy analóg klaviatúrát
- Intel találgatós topik
- Vezetékes FEJhallgatók
Hirdetés
-
Végre a Logitech is bemutatott egy analóg klaviatúrát
ph A dolog már eléggé időszerű volt, mindenesetre a három színben készülő, TKL-es megoldás nem dúskál a hobbistáktól ellesett okosságokban.
-
Minden információt felhasználnak rólunk a közösségi cégek
it Az amerikai hatóságok szerint a közösségi média felhasználói nem igazán rendelkeznek irányítással azon adatok fölött, amit az AI-rendszerekkel megetetnek a nagy cégek.
-
Őszi WTCR-es AC bajnokság az Elantra/Cupra duóval okt.3-án rajtol!
lo Az idei őszi Assetto Corsa bajnokságunkban, a jelenkori túrautós bajnokság krémjét, a WTCR-es autókat keltjük életre....
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
tomcsi23
#4204
üzenetére
A gyártó az elérhető ciklusszámot úgyis valamekkora kapacitáscsökkenés mellett érti (pl. az eredeti érték 75%-ára), bár ez az eneloop esetén nem derül ki egyértelműen, vagy csak én nem találtam meg ezt az infót. A teszt szerinti kapac. csökkenést 1000 ciklusra extrapolálva kb. 300 mAh-s degradálódás jön ki, ami még mindig csak 15..17% (attól függően, hogy mit tekintünk névleges értéknek, mivel a teszt a nagy kisütőáram miatt eleve 1800 mAh-s átlagról indult). Valószínűleg a degradálódást leíró görbe sem lineáris, a nagyobb ciklusszámok felé közelítve a romlás üteme is gyorsul, de töltőáramtól függetlenül bekövetkezik, ez ellen nem tudunk védekezni. Azt se felejtsük el, hogy ez egy 'szintetikus' teszt, amelyben egyetlen paraméterre voltak kíváncsiak. Előnye, hogy a töltő- és kisütőáram elég durva értékű (a szokásos gyakorlati felhasználásnál ezek azért nagyobb áramok), hátránya pedig, hogy a gyakorlatban fellépő tényezőket nem tudja szimulálni. Ilyenek az önkisülés, túltöltés, mélykisütés, öregedés, nem állandó államú terhelés, szélsőséges környezeti hőmérséklet, nem ciklikus használat, meg még ki tudja mi. Ha ezen összefüggéseket valaki mind megvizsgálja, és sokdimenziós diagramon ábrázolja, az már érdemes lehet a nagy LSD-Nobelre
. -
And
veterán
De ha volna is, valószínűleg amúgy sem merítene alacsonyabb kapocsfeszültségig, mint ameddig a gép egyáltalán működőképes. Ha azt mondja, hogy az elemnek annyi, akkor sem tudnád tovább kisütni, ha amúgy még jelentős töltés maradt vissza benne. Ez persze főleg a 'kétceruzás' kompaktokra és a rosszabb minőségű (nagyobb belső ellenállású) akkuk párosítására igaz.
#4208: A töltés előtti kisütés sosem árt. Ha a töltőd támogatja, csak akkor hanyagold, ha teljesen biztos vagy benne, hogy a fényképező (vagy akármilyen terhelés) teljesen kisüti az akkukat. Ez általában nem szokott teljesülni, ha nem izzós lámpában használod azokat, a lámpa cserébe még mélykisütésre is nagyon alkalmas, ha bekapcsolva felejted.. -
And
veterán
"Akkor Eneloop-ot ne süssünk ki?"
Töltés előtt lehetőleg minden NiMH-t süssünk ki, ennyi. Ez a 'soha nem volt kisütve' ebben a formában érdekes eset: megvette, de egyszer sem használta, vagy hogy?
Hosszabb időre lehetőleg hűvös helyre tegyük el és ne csontra kisütve. Az a minimum, hogy hosszabb állásidő után indítunk rá egy refresh-programot ha egyszer a töltőnk támogatja.
#4218: "Ha jó helyen veszed, fele annyiba kerül a sima."
Gondolom a helyzet hasonló, mint az olcsóbb töltőknél: veszünk egyet, de az full buta, aztán egy másikat, abban van időzítő, stb. Harmadszorra vagy negyedszerre rájövünk, hogy sok szívástól kíméltük volna meg magunkat, ha elsőre egy normális példányt veszünk. Az első pár vacakra költött összegből ki is jött volna, de akkor sajnáltuk rá azt a "sok" pénzt.. -
And
veterán
"A betük mit jelenthetnek a számok után? 10 -08EF"
(A chipek mintájára lehet például a konkrét gyártó üzem vagy gyártósor, a hónapon belüli sorozat, a műszak, a felhasznált alapanyagok, a minőség-ellenőrzés, vagy hasonló 'gyártási körülmény' kódja. Nem hinném, hogy számunkra túl nagy gyakorlati jelentősége lenne.) -
And
veterán
"Viszont van pár akkum, ami sérült ugyan így a felső részénél, azt érdemesebb akkor úgy bele tenni, hogy ne is érinthesse őket össze?"
Az érzékelők feletti két fémborítás galvanikusan nem csatlakozik sehova. A cellák burkolata pedig maga a negatív pólus, tehát ha annyira sérült is volna a rajtuk lévő szigetelés, hogy a szenzor pántja véletlenül összekötné a két szomszédos akku fémburkolatát, nem történne semmi, mivel a töltőrekeszek negatív ága a töltőn belül amúgy is közösített.
Mod. #4294: "Eddig érthető. Viszont 15 és 25 perc alatt full mind kettő."
Olyankor a cellák feszültsége a kijelzés szerint mekkora szintet ér el?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
BullZeye
#4318
üzenetére
A töltő fogyasztásának szinte teljes egésze a töltő- és kisütőáramok generálására megy el. A többi ehhez képest sallang, a kontroller tápárama legfeljebb néhány milliamper lehet, alacsony órajelnél akár a mA-esnél is kisebb tartományba eshet. A táp maximális terhelhetősége is a legnagyobb lehetséges áramértékkel (4 * 700mA) esik egybe.
Hasonló számítás volt az #1940-es hsz-ben. A tápegység által szolgáltatott feszültség 3V, ezért a négy akkuba táplált DC energia mennyisége 500mA-es töltőáramnál óránként:
E= 3V*2A*1h= 6Wh= 0,006 kWh. A hálózat felé ez a töltő 1-nél kisebb hatásfoka miatt ennél nagyobb. Az IPC kapcsolóüzemű táppal rendelkezik, amelynek a hatásfoka teljes terhelésnél valószínűsíthetően >80%, 2A esetén legyen mondjuk 85%. Így a hálózatból felvett energia óránként 0,006 kWh / 0,85= ~0,007 kWh (0,35 Ft körül).
Friss mérés: az IPC nyugalmi árama 1,3mA. Kisütéskor is ennyit vesz fel, tehát a kisütés valóban úgymond passzív, az áramát - természetesen áramgenerátorral szabályozottan - a cella adja.
#4315: "Azért az sem mindegy, mert a betöltött energiamennyiség, és a kisüthető energiamennyiség hányadosaként jön ki a hatásfok."
Mármint az energetikai, valóban a reciprokból. A töltésekből meg a töltési hatásfok, ami mindig nagyobb, mint az előbbi. De ezeknek ilyen méretekben továbbra sincs túl sok hasznuk az akkuból kisütéskor kivehető tárolt energiamennyiséggel szemben, mert még mindig az az igazán érdekes adat.
Mod. #4321: Nem tudom, ki volt az, aki behozta a köztudatba ezt a (természetesen hibás) "W/h" mennyiséget, de igazán elfelejthetnénk már
. A villamos munkavégzést (energiát) az adott ideig leadott teljesítmény jellemzi, vagyis az idő és a teljesítmény szorzataként kapjuk.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Azért nem árt figyelembe venni néhány apró tényt egy ilyen egyszerű fogyasztásmérő használatakor. Az egyik, hogy nagyon nem szeretik a nemlineáris terheléseket, egy kapcsolóüzemű táp pedig tipikusan olyan. A másik, hogy alacsony teljesítményfelvétel esetén a mérési képesség limitált illetve erősen pontatlan. Semmiképp ne számítsunk ±1W pontosságra /ami ugye nem ekvivalens a felbontóképességgel/ egy olyan házi sacc-műszernél, amely kilowattos fogyasztási tartományokig képes indikálni. Sajnos ennyire alacsony fogyasztásnál a DC-oldali áram /teljesítmény/ mérésével sem vagyunk sokkal előrébb, már ami a valós hálózati energiafogyasztást illeti, mert itt a táp is aktív áramkör, a saját fogyasztása a valódi terheléshez /vagyis a töltőhöz/ mérten jelentős lehet.)
-
And
veterán
Szerinted. Jó esetben ezek a házi fogyasztásmérők 16A áramig (>3600VA @230V) mérnek. Az 1..2 wattos (voltamperes) legnagyobb megengedett hiba a méréshatár 0,03..0,06%-át jelentené, ami bármilyen megfizethető, házi mérésre szánt áram / feszültségmérő műszernek becsületére válna.
A legtisztább, ha megnézed az adatlapját, abból kiderül a mérési hiba, meg a minimálisan mérhető teljesítmény. Már az is valami, ha 4-5W könyékén indikál, az olcsóbb, 2-3e forintos vacakok az alatt ugyanis nem mutatnak semmit. Mindenesetre ezek nem arra valók, hogy a hálózat teljesítőképességéhez viszonyítva lepkefingnyi teljesítményeket mérjenek sebészi pontossággal, de nem is az a céljuk.
Mod. #4328: ok, ±3% a mért értékre, vagy a méréshatárra vonatkoztatva? Ha a maximális hibahatár mondjuk valóban 1W (és ha ez tényleg nem a minimális bizonytalanság, ahogy digit műszereknél általában lenni szokott, pl. ±1 digit), akkor mondjuk 4W-os indikált értéknél melyik az igaz? Vagy 1000W-nál, ahol ±3% 30W-ot jelent, ott is ±1W a maximális hiba? A kettő láthatóan üti egymást, ezért szokás megadni egy határt, amelyik felett a - mért értékre vonatkozó - százalékos eltérés dominál, alatta meg a bizonytalanság, vagyis ± akárhány digit (hiszen pár watt mérésekor a 3% hiba a felbontóképesség /kvantálás/ miatt nem értelmezhető).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Refresh: kisütés utáni töltésnél a kapacitás, ha kész, akkor már csak a bevitt."
Többször kitárgyalt téma, hogy igen, a manual valóban ezt írja, de attól még - szerencsére, mert értelmetlen volna - nem igaz. Refresh végén is az utolsó kisütött kapacitást mutatja, betöltöttet a program során egyáltalán nem indikál. -
And
veterán
Hogy valójában mekkora a töltés előtti lemerítés jelentősége, az két dologtól függ:
1.) mennyi töltést hagy az akkukban a készülék, mikor merült állapotot jelez, és
2.) az adott cellafajta mennyire hajlamos a memóriaeffektusra.
Ha olyan szerencsénk van, hogy a fényképezőnk teljesen kisüti az akkujait, akkor valóban semmi jelentősége, hogy a töltőnk tud-e töltés előtt meríteni, vagy nem. Csakhogy a nem teljes lemerülés éppen a rosszabb minőségű, nem LSD-celláknál gyakoribb, az ilyen cellák gazdái meg első körben nem nagyon figyelnek arra, hogy a töltőjük kisütni is tudjon.
Ha a gépünk egy valag töltést hagy az akkukban, amire rendszeresen rátöltünk, akkor a memóriaeffektus előbb-utóbb jelentőssé válhat, mi meg csodálkozhatunk, hogy az akkuk miért bírják csupán néhány fotó elkészítéséig a strapát (amiben természetesen nem csak a memóriaeffektus lehet a ludas). -
And
veterán
(Remélem ez nem szőrszálhasogatás, de a -dV jelenléte egyáltalán nem törvényszerű: a töltési karakterisztikák - és tapasztalatok - szerint csak nagyobb töltőáramoknál jelentkezik. Pl. 2Ah-s eneloop-ot C/4 árammal töltve egyáltalán nem vehető észre, a feszültséggörbe e helyett egyszerűen ellaposodik (0 dV). De ez mellékszál. Az azért sejthető volt, hogy a refresh-program elméletileg sem lesz végtelen ciklusszámú, de hogy ez ilyen szépen letisztázódott, azért köszönet illeti tomcsi23 kollégát
.) -
And
veterán
"A 2500 mAh-s sanyo-k megérik a felárat a hagyományos 2000 mAh-s eneloop-okkal szemben?"
A felhasználás módjától függ. Ha viszonylag hamar - mondjuk néhány héten belül - amúgy is lemerítenéd az akkukat, akkor a kapacitástöbblet természetesen érvényesülhet. Hogy ez megéri-e a felárat, annak megítélését inkább rád bíznám..
"A kisütés hiánya nagyságrendileg milyen "kapacitáscsökkenést" jelent?"
Megint egy kérdés, amelyre a válasz nem számszerűsíthető. Attól függ, hogy a gép, amelyben az akkukat használod, mennyire képes lemeríteni azokat. Ha teljesen, akkor a töltő kisütési képessége felesleges, csak ez a tapasztalatok szerint nem túl gyakori. Ha meg nem ez a helyzet, úgysem lesz olyan töltőd, amely konkrétan megmondaná, hogy mekkora a cellák kihasználható kapacitása. -
And
veterán
"De csak vannak már tapasztalatok, hogy nagyságrendileg mennyivel bír többet egy kisütött aksi, mint egy nem kisütős töltővel használt?"
Akkor ismét leírom: erre nincs, mert nem is létezhet pontos, általános érvényű válasz. Attól függ. Én sejtem, hogy mire gondolsz, de mint írtam, az eredmény nem számszerűsíthető anélkül, hogy tudnánk, mennyi töltés marad vissza az akkupakkban, mikor a gép szerint lemerül. Ha egyáltalán semmi (azaz 1V/cella körül alakul, mikor a gép automatikusan lekapcsol), akkor a fényképező teljesen kisütötte a cellákat, így nem kell a töltő esetleges kisütési funkcióját igénybe venned, magyarán felesleges kisütésre képes töltőt venned. De ez az eset kompakt - főleg két AA-val működő - fényképezőknél meglehetősen ritka, amúgy is készülékfüggő. Nekem van olyan pici eszközöm (nem fényképező, de nem is izzós zseblámpa), ami bőven 1V alatti cellafeszültségnél is működőképes, másképp fogalmazva a két ceruzaakku enyhe mélykisütésére is képes.
"Az nem érdekel, hogy magára hagyva hogy merül le."
Pedig ez az alacsony önkisülésű akkuk lényege. A visszanyerhető kapacitás erősen függ attól, hogy mennyi ideig pihen a cella a gépben használat előtt. Ha (önkisülési rátától függően) relatív rövid időszakról van szó, a kapacitástöbblet egy az egyben érvényesül, tehát a 2500 mAh-s 25%-kal tovább bírja, mint a 2000-es. Ennyi, eddig semmi varázslat nincs a dologban. A nagyobb kapacitású (XX powered) eneloop önkisülési rátája a normál 2Ah-s típusénak 2..3-szorosa, de még mindig bőven az alacsony önkisülésű kategóriába tartozik. Ezen felül a vele elérhető töltési-kisütési ciklusok száma korlátozottabb ([link]), bár a gyakorlatban, átlagos használat mellett azt úgyis elég sokáig tart meghaladni. -
And
veterán
A maradék kapacitást a feltöltéskor elért feszültség helyett sokkal egyszerűbben meg tudod állapítani: a kisütési folyamat végéig tartó időt kiszorzod a kisütőáram értékével. A discharge vagy a refresh programoknál ezt a töltő is megteszi, csak előbbinél el is felejti rögtön, amint töltésre vált.
#4420: "Nehezen tudom elképzelni, hogy ez minden akkura azonos legyen"
Pedig akkutípustól (kémiától) függően ezek az értékek nagyjából állandóak. Különböző fajtájú cellák kisütési végfeszültsége, amelynél a további kisüthető kapacitás (és ezzel a tárolt energiamennyiség) már nullának tekinthető:
- NiMH és NiCd: 1V (vagy 0,9V, ahogy említették, teljesen mindegy),
- Li-ion és Li-poly : 2,7V,
- zárt ólom (VRLA): 1,6..1,75V (*),
- tölthető alkáli-mangán (RAM): 0,8..0,9V (*),
- Super Z (PowerGenix): 1,1..1,3V (*).
(* kisütőáramtól enyhén függő értékek). -
And
veterán
Továbbra sem értem, miért kellene rövidre zárnunk az akkukat, akár egyetlen másodpercre is. A rövidzárási áramot, amiről írsz, ekkor - elméletben - csak az akku belső ellenállása korlátozza. Ha az mondjuk 40..50 mΩ (ami egy LSD-típusnál életszerű), az akku üresjárási feszültsége pedig 1,2V, akkor a kialakuló rövidzárási áram értéke 24..30 A volna.
1.) Mivel a játék arra megy ki, belső ellenállást nem csak rövidre zárással lehet mérni. Sokkal egyszerűbb és kímélőbb módszer, ha az akkut adott árammal terhelve megmérjük a feszültségesést a nyugalmi (terheletlen) állapothoz képest. Akár egy IPC-vel is lehet kisütéskor ilyet mérni, bár az impulzusüzem miatt a műszer nem biztosan mutat stabil értéket (az enyém elég jól átlagol).
2.) A mérővezetékek és a műszer belső söntellenállása ilyen alacsony nyugalmi feszültségnél meghamisítja a mérést. Az imént mértem meg közvetett módszerrel egy egyszerű (de azért nem teszkó gazdaságos kategóriájú) 3+1/2 digites DMM egyik mérővezetékének ellenállását, és nagyjából 30 mΩ-ra jött ki. A két mérővezeték és a műszer söntje minimum 70 mΩ eredő ellenállást ad, ami kétszer akkora, mint az akku belső ellenállása. Tehát e mérés eredménye nagyon függ a műszertől és a mérővezetékek keresztmetszetétől, míg relatív alacsony áramú terhelésnél ez sokkal kevésbé zavaró, és a cellát is kíméli. -
And
veterán
Túlságosan bőbeszédű ismertetőt nem találni hozzá, csak ezt: [link].
Pozitívumok: cellánkénti kezelés, -dV detektálás, kisütési képesség, autós (szivargyújtós) táp lehetősége, LCD-indikátor (nem numerikus, csak sávos), valamint a töltés végét vagy hibás cellát jelző belső csipogó.
Negatívumok: az egyetlen kezelőszerv rajta a kisütést indító gomb (vajon melyik töltőfészekre vonatkozik, netán az összesre?), fix, és elég nagy értékű töltőáram (500 / 1000mA az AAA / AA-méretekhez). Így csak jó minőségű (LSD) akkukhoz alkalmaznám szívesen, mivel hővédelmet sem említenek. Akkuk nélkül 20€-ba kerül. (Én inkább rádobnék még ezerötöt (posta sincs ingyen, Németo.-on belül is 5€-t említenek), oszt' minimum BC-500-ast vennék, de ez természetesen egyéni vélemény.) -
And
veterán
"Kb 5,5 óra múlva kellett volna végeznie [..]"
Az az 5,5 inkább 6,5..7h lenne (a töltési hatásfok nem 100%-os volta miatt). Nem gyújtotta volna rád a házat, mivel a hővédelem 53 °C körüli cellahőmérsékletnél megfogta volna, leállítva a töltőáramot. Persze abban sok köszönet már nincs, ami a töltési folyamatot illeti, de IPC-1(L) esetén nyugodtan hagyhattad volna. Valamennyi melegedés elfogadható. Ha nem állítja le a töltést, mert nem haladja meg a hőmérséklet a limitet, akkor ne zavarjon, ha meg igen, legközelebb kisebb, 200mA-es töltőáramot válassz (bár azzal körülbelül 18..19h töltési időtartamra számíthatsz). -
And
veterán
A multimétert DC-árammérés állásba kapcsolnod. Mivel az árammérés külön aljzatokon történik, ráadásul az általánosan használt digitális multimétereken méréstartománytól függően két külön mérőhüvely is van árammérésre (3+1/2 digites DMM-nél az egyik a 200 mA-nél kisebb, a másik a legfeljebb 10-20 A-es tartomány mérésére), az egyik mérőzsinórt átdugod ezen aljzatok valamelyikébe, a másik marad a közös (COM) bemeneten. Az árammérő műszer egy rövidzár, tehát a töltőáramot csak úgy tudod kimérni, hogy a műszert sorosan kötöd az akkuval. Hogy az akku melyik pólusán mérsz, milyen bekötéssel, az mindegy, legfeljebb kijelzéskor kapsz egy negatív előjelet az áramérték elé. A mérés gyakorlati megvalósítása kicsit macerás, mivel az akku mérendő pólusát ki kell bújtatni a töltőrekeszből (miközben a másik pólus továbbra is érintkezik a töltővel), és az áramot mérő műszerrel kell zárnod a töltő áramkörét.
-
And
veterán
(Igaz, említhettem volna, bár szinte az összes egyszerű DMM 200 mA-es mérőága egy belső cserélhető - szokás szerint 250mA-es - üvegbiztosítékkal védett, és az áramút nem függ a méréshatártól, csak attól, hogy a mérővezeték melyik aljzatra csatlakozik. Persze ha az kiég, akkor is szívhatunk vele, mivel épp nincs kéznél egy cserebiztosíték, és ugyan a nagyobb méréshatárú - ellenben nem biztosított - aljzat ettől még működőképes marad, egy csomó multiméteren ehhez a bemenethez csak egyetlen (jó nagy) méréshatár tartozik, így alacsony mérendő áramot csak nagyon rossz felbontással lehet mérni, vagy épp sehogy.)
Más: a most hétvégén Csepelen (egyébként évente egyszer) megrendezett amatőr börzére kitelepült iTmedia.sk bolt a 4-es csomag AA- (és ha jól emlékszem az AAA-) méretű eneloop akkukat 2k-ért árulta. El is fogyott a készlet.. -
And
veterán
válasz
attiati
#4481
üzenetére
Az egyetlen pozitívuma a full gagyi kategóriához képest a belső 15 órás időzítő, amely letelte után csepptöltésre vált: [link]. Csak párban tölt AA- vagy AAA-méretű cellákat, fix 230 mA-rel (AAA-t 105 mA-rel). Ilyen árkategóriában azért ne várjunk kisütést, töltésvég-detektálást, cellánkénti kezelést vagy hasonlókat. A töltési idő és a töltőáram szorzatából (vagyis a bevitt töltésmennyiségből) következően a legfeljebb 2,3..2,4 Ah-s példányokat tudja teljesen teletölteni.
-
#4528
And
veterán
jobbacsabba
#4526
And
veterán
válasz
jobbacsabba
#4526
üzenetére
Persze: ez a betöltött kapacitás. Nem mondom, hogy semmi jelentősége, de ebben a formában (nem tudjuk a töltőáramot, amitől erősen függ a bevitt töltésmennyiség) nem sokat lehet megtudni belőle. A valós kapacitást kisütéssel lehet kimérni, annak esetleg van köze a specifikált 2Ah-hoz.
#4527: Nem semmi. Ennél még az egyébként bazidrága Conr@d is szerényebb, a 8-as csomag 6990 Ft-ba kerül. Az E-digital is 7,5k-ért adja.[ Szerkesztve ]
-
#4530
And
veterán
jobbacsabba
#4529
And
veterán
válasz
jobbacsabba
#4529
üzenetére
Igen, a teszt töltéssel kezdődik. Nyomhatsz kisütést is, csak akkor (ha nem figyelsz oda a kisütés végére) az indítási időpont ismeretében vissza kell számolnod, hogy mennyi ideig tartott a kisütés (amit a kisütőárammal felszorozva megkapható a kivett töltés), mielőtt töltésre váltott. Vagy refresh, de az meg több cikluson át tart.
-
And
veterán
válasz
kugyu21
#4563
üzenetére
Szerintem ne próbáld megerőszakolni a töltőt egy Li-ionnal. A magas cellafesz ha tönkre nem is teszi, de nem egészséges, a minimum az, hogy azzal "Full" jelzést kapsz. Kisütni megint csak nem fogod tudni teljesen, mivel a telefon akkujába beépített védelem meggátolja a kb. 2,7V alá merítést.
Kapacitást mérni egyszerűbben is lehet: ellenállással (vagy más, kellő teljesítményű terheléssel) terheled a cellát, amíg el nem éri a kisütési végfeszültséget, és méred az indulástól addig eltelt időt. Az egyedüli hátrány, hogy a terhelőáram ezzel a módszerrel nem lesz teljesen állandó a kisütés folyamán, de azt nagyjából kiátlagolod. -
-
And
veterán
(A lassítás valóban nem szimpatikus, de szerintem volna más megoldás is. Ilyen például a Li-ion, vagy esetleg külalakjában egyedi akkuk alkalmazása, amivel biztosítani lehet az akku minőségét. Tudjuk, vannak lítiumos kompakt gépek is, bár nem annyira gyakoriak. Ebben az esetben a felhasználók persze a drága gyári akkukra panaszkodhatnak, pedig általában van olcsó, minőségben sem gyengébb utángyártott alternatíva. Másik megoldás lehet a belső DC-konverter használata, azzal akár néhány tizedvoltos cellafeszültségig is meríthető lenne az akku, a hatásfok enyhe csökkenése mellett. De ez gépenként akár néhány USD-vel is megnövelné a fényképezők előállítási költségét
.) -
And
veterán
"Ni-MH és Ni-Cd akkuk kapocsfeszültsége 0,8-0,9 V alá esve hirtelen letörést mutat, mert ezen a ponton gyakorlatilag elfogy belőle az energia."
Ez így van, de alapvetően félreértettél. Arra gondoltam, hogy ha egyszer a gyártók nem tudják megoldani, hogy 0,9..1 V cellafeszültségig még mindenképp működjön a gép (merthogy jó néhány esetben ez a helyzet), akkor inkább tegyenek bele egy DC-konvertert. A fényképezők szokásosan minimum két NiMH-cellával mennek, tehát nem kellene magát megerőltetnie egy DC-konverternek sem, 1,8..2 V bemenő körül azért nem olyan szörnyű a hatásfok, mint 1V alatt. A konverter miatt valamelyest romló összhatásfok egyértelmű, erre utaltam én is.
De az nem normális állapot, hogy 1,15 V cellafesznél (konkrét tapasztalat, labortáppal és DMM-mel mérve) bemondja az unalmast egy fényképező. Az oké, hogy a nem jó minőségű és / vagy öregebb cellák belső ellenállása már nem az igazi, de ez a határ nincs rendjén.
Mod. #4591: A "drága" ugye elég relatív, én Canon DSLR-be olcsóbban szerzem be a Li-ion akkut, mintha egy négyes garnitúra Eneloop-ot kellene vennem. A chip-es (természetesen nem a Li-ion védelmét ellátó áramkörre utalva) meg nem tudom mennyire divat, ezzel hány gyártó él? Sony camcordereknél láttam ilyet, digit fényképezőnél nem nagyon (persze nem is láttam sokszáz típust
).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
tomcsi23
#4612
üzenetére
"Azt viszont nem tudom, hogy az ilyen fél-3/4 ciklus hogy befolyásolja az akksi hosszú távú működését."
Hosszú távon valószínűleg kialakulna memóriaeffektus (legyen az akármekkora hatású), de mivel arra pont a teljes töltés-kisütés ciklusok jelentik a gyógyírt, nem fog jelentkezni, ha nem is a fényképezővel, de akármi mással amúgy rendszeresen lemeríti az akkukat.
kugyu21: "És a szórás azért ilyen nagy, mert valamiért
, még véletlenül sem egyformán meríti le őket."
Hát ez azért (azonos kapacitásra töltött és sorosan kötve használt cellákat feltételezve) minimum érdekes jelenség.
"az IPC-vel 100mAh-val sütve még 0.8-1,3 Ah vehető ki belőle (350-el persze kevesebb, tudom)"
Szerintem 250 ill. 350 mA-rel terhelve sem volna jelentősen kisebb a kivehető kapacitás. Az adatlap szerint még 1C értékű kisütőáramhoz is közel 1900mAh kivehető töltésmennyiség tartozik, 1V-os alsó határig. Szóval nálad valószínűleg a fényképező limitértékével van gond, méghozzá elég durva, ha eneloop-okban is ennyi marad benne. -
And
veterán
válasz
#48613632
#4618
üzenetére
Aktuális árfolyamon ~7200 Ft, legyen egy ezres, amennyiért elküldenék (minimum, de inkább a duplája), hát nem sokkal lennénk beljebb. Nálad, UK-ban biztos járható út, de itt nem nagyon éri meg ennyivel 'cigánykodni', esetleges garanciával játszani. Mellesleg: "Postage to: United Kingdom", ahogy az előttem szóló is említette.
"elvileg Németországból küldik"
A linken meg ez van: Item location: United Kingdom.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
#48613632
#4621
üzenetére
"Viszont az ár tartalmazza a postaköltséget"
Ja, a Conrad szállított a helyi viszonteladó cég - hivatalos vagy sem, de az eBay-nickje ugye 'conradelectronicuk' - segítségével ebből a töltőből egy valaggal (nyilván mennyiségi kedvezménnyel, esetleg egyedi megállapodás alapján), át a csatornán, és ott "ingyen" postaköltséggel teríti. Mert ott megéri, kicsit nagyobb piaca van, mint Mo-on lenne. Itt nincs, ez a nagy helyzet. -
And
veterán
"Viszont 1 akku töltése nem akart leállni. Kb. újabb 1 óra múlva amikor már ~3.5 Ah-nál tartott, kihúztam a töltő adapterét majd néhány másodperc múlva visszadugtam. Ekkor egyből kiírta a FULL-t a problémás akkura."
Az a cella már melegedett? Túl forró nem lehetett, hisz a töltőben van hőmérsékletre limit. Úgyhogy inkább hagyni kellett volna. Igen, tovább tartott, mint a többi, de ez egyelőre nem sokat jelent.
Amúgy töltés közben a tápot nem szakítjuk meg, mert ez a halála a -dV vagy zero-slope töltöttségfigyelésnek. Az indításkori "Full" jelzés nagy valószínűséggel felső feszültséglimitre jön elő, ami a még töltés alatt lévő cellánál már adott volt, a befejezettnél pedig nem, mivel annak a töltése már korábban leállt ill. csepptöltésre váltott.
"- Kifogtam egy rossz szériát az új Eneloopból?"
Természetesen nem zárható ki, de ebből a jelenségből rögtön erre következtetni elég meredek. Ha a kisütési teszt során a kapacitása vészesen alacsonynak mutatkozik, akkor esetleg, de ott még nem tartasz. Amúgy a használat során a cellák majd szépen kiegyenlítődnek, ha minden jól megy.
"- Az új Eneloop nem kompatibilis az IPC-1L töltővel?"
Ez nonszensz. Az eneloop-ok bármelyike kapacitásban és kémiában is megfelelő ennek a töltőnek.
"- Hibás a töltőm, de ez a hiba eddig nem jött ki, mert csak az új Eneeloop-al jön ki a hiba?"
Ha ugyanebben a töltőfészekben más cellával is ilyet tapasztalsz, akkor van rá esély. De én ezt is elég valószínűtlennek tartom, mert ha elég régóta használod a töltőt, mert feltűnt volna.
"Kérdés még, hogy mi történt volna, ha hagyom addig menni a töltőt amig magától le nem áll."
Előbb-utóbb mindenképp leáll. Vagy a felső kapacitáslimit, vagy a túlmelegedés miatt.
"Úgy tűnik mintha az IPC-1L töltőm nem lenne képes korrekt módon érzékelni az új Eneloop feszültségletörését"
Tapasztalatom szerint az 500 mA-es töltőáram mellett nem jelentkezik letörés. Én legalábbis egy kanyi millivolt visszahajlást sem tudtam mérni eneloop-okon, de ez a jelenség NiMH-akku és nem túl magas töltőáram esetén nem lehet ritkaság. A 'nulla meredekség' (vagyis a feszültség stabilizálódása meghatározott idő alatt) viszont szépen megfigyelhető volt. Kérdés, hogy az IPC-nél ez hogyan, mekkora időtartam vizsgálatával van megvalósítva. -
#4641
And
veterán
Karcsi1001
#4638
And
veterán
válasz
Karcsi1001
#4638
üzenetére
"Átvált a MODE kijelzője DISCHARGE-ről CHARGE-re (mert ezt láttam kiírva reggel)?"
Igen, amúgy ez teljesen logikus.
"Tegnap feltettem DISCHARGE-re, és ma reggel 2 óra 15 percet mutatott eltelt időnek."
Ha közben Charge-üzemmódban volt, akkor ez azt jelenti, hogy 2h 15m telt el a töltés megkezdése óta. Vagyis az akkuk nem voltak teljesen töltve. Áramértéket és akkukapacitást nem írtál, pedig 100mA-es kisütéssel és (az ehhez tartozó) 200mA-es töltéssel egy teljes kisütés-töltés ciklus időtartama simán lehet 30h feletti időtartamú.
"Végül is mikor van teljesen feltöltve? Honnan fogom tudni?"
Az adott cellafészekhez tartozó "Full" feliratból.
"IPC 1L töltőnél honnan tudom (kezdő vagyok benne), hogy DISCHARGE üzemmódban mikor vált át kisütésről töltésre (majd fenntartó - csepp töltésre)???"
A kijelzőn mindig ott az üzemmód, egyértelműen írva: Discharge, Charge, Full (utóbbi jelenti egyben a csepptöltő üzemmódot).
"Ha VALAKI le tudja írni pontosan hogyan kell csinálni, hálám örökké üldözni fogja!"
Pontosan, de mihez? Szerintem a hozzáadott leírás annyira azért nem rossz, eléggé egyértelmű (talán 1-2 pontatlanság van benne, de az alapok azért rendben vannak). -
#4648
And
veterán
Karcsi1001
#4645
And
veterán
válasz
Karcsi1001
#4645
üzenetére
Elméleted szerint az ilyen leírások csak szakembereknek készülnek, mert csak ők érthetik meg. Pedig ez nem igaz: a használati útmutató azért van, hogy bárki tudja, melyik állapotban mi történik és a négy megjeleníthető értéket (idő, áram, töltésmennyiség, feszültség) épp hogyan kell értelmezni.
Ha nem nyúltál hozzá, akkor a töltőáram a default 200 mA értékű volt, amellyel egy 2000 mAh kapacitású cella töltése 14..15h időtartam alatt fejeződik be (nagyobb kapacitásúé arányosan tovább tart). Ezért érdemes az áramértéket a folyamat elején a manualban írt módon megváltoztatni, növelni. A töltőáram mindig a kisütéskor látott / beállított áramérték kétszerese lesz, tehát ha egy fullra töltött 2 Ah kapacitású cellát teszel be kisütésre, a feltöltésig eltelő teljes időtartam kb. 2000 mAh / 100 mA + 1,4*(2000 mAh / 200 mA) = 34 óra is lehet, ami irdatlan hosszú. Természetesen ha a cella már nincs teljesen töltve, vagy lemerült, akkor hamarabb végez, a kisütési idő el is tűnhet, de a töltés akkor is minimum 14 órás lesz.
#4646: "Mielött kiveszed a kész aksikat, a display gomb segítségével most is további információkat tudhatsz meg az akkumulátorról. Az aktuális kapocsfeszültséget, a beletett töltésmennyiséget, a töltőáramot (ami a csepptöltés) és a csepptöltésben eltelt időt (ami itt most azt is jelenti, hogy mióta van készen)."
Ezt pontosítanám: emlékeim szerint a töltés végeztével (a Full állapot kijelzésének pillanatában) az időmérő nem nullázódik, vagyis Charge és Discharge programok végén látható időtartam nem a csepptöltés idejét jelenti, hanem a teljes töltési időtartamot, beleértve a gyors- és a csepptöltést is. Ha tévednék, valaki majd kijavít. -
#4663
And
veterán
Karcsi1001
#4660
And
veterán
válasz
Karcsi1001
#4660
üzenetére
Beteheted egyszerre az összest. Erről ugyan a manual nem ír, de kikapcsolt állapotban betéve a cellákat és úgy tápfeszültség alá helyezve a töltőt, a beállítások mind a 4 töltőfészek beállításaira egyszerre hatnak (már amíg le nem jár az a 8 mp. türelmi idő). Amúgy bizony külön-külön kell beállítani egymás után mind a négyet: [link].
pitepeti71: a Li-ion és Li-poly akkuk töltése elvileg egyszerűbb, mint a NiMH és NiCd celláké. Előbbieknek határozott töltési végfeszültségük van, így csak erre, és az induló töltőáram limitértékére kell figyelni. Ni-xx töltővel több okból sem lehet Li-iont tölteni. A mobiltelefonok 'töltője' fogalom meg azért csalóka, mert maga a töltő intelligencia szokásosan magában a telefonban (a túláram- és túlfesz-védelem pedig egyenesen a Li-xx akkumulátorban) van. A 'töltő' ilyen esetben csak egy sima kapcsolóüzemű dugasztáp, amely a belső töltőáramkört szolgálja ki. Egyébként lehet kapni külső Li-ion töltőt ilyen dugasztáp formában is, 1 vagy 2 cellához (3,7 ill. 7,4V névleges cellafeszültséghez), azok végén csak egy sima tápcsatlakozó fityeg. -
And
veterán
(Az IPC-1L nyugalmi és kisütés közben mérhető DC-oldali fogyasztása mindössze 1,3mA, azaz 4mW. A hálózatból a kapcsolóüzemű táp okán ennél nyilván sokkal, akár nagyságrendekkel többet vesz fel, de ez még mindig elég jelentéktelen lehet. Pontosan kimérni nem tudom, ez a szokásos fogyasztásmérők számára lehetetlen feladat, de villanyórával sem egyszerűbb.)
-
And
veterán
válasz
elistvan
#4674
üzenetére
"A somogyi oldalán láttam töltőket kisütő funkcióval (de akkor azok se jók az eneloophoz?)"
Ezt most nem értem: miért nem lehetne használni eneloop-okhoz egy kisütésre is alkalmas töltőt? Akkor már inkább az elsőt favorizáld, bár annak az ára már összemérhető a Voltcraft BC-500-as típuséval, ami azért egy kicsit kifinomultabb a belinkelt fajtáknál.
#4675: Ez sem tiszta: "Egyszerre két akkut kell betenni, tehát sorba vannak kapcsolva, így igazad van abban, hogy mindkettő nem tud rendesen feltöltődni"
Miért ne tudna? A soros kezelés messze nem azt jelenti, hogy nem fognak rendesen feltöltődni a cellák!
"de ha normálisan fel van töltve- ez kb azt jelenti, hogy 1,43 - 1,44 V , ill. terhelve is jót mutatnak, csak nem tartják. Pár nap alatt leeresztenek."
A végfeszültséget nem tudhatjuk, sok tényező függvénye, és abszolút nem következik az általad leírtakból, hogy ne tartanák (a töltésmennyiséget) az akkuk, ha egyszer alacsony önkisülésű típusok. A töltés vége után, fenntartó töltés nélkül a kapocsfeszültség pár órán vagy napon belül valóban visszaesik, de ez nem jelent brutális önkisülést. -
And
veterán
válasz
AstraCDX
#4708
üzenetére
Ilyen jellegű hibával nem sokat tudsz kezdeni: a tápfesz megvan, kijelző működik, a kontrolleren kívül meg nem sok minden tud ilyen hibát produkálni, túl sok intelligencia nincs azon kívül a nyákon. Maga a kontroller pedig sajnos ismeretlen, hozzáférhetetlen (nem tokban van, hanem csak egy műgyantával kilöttyintett lapka) és cserélhetetlen. Ha még időben vagy, vidd el garanciális javításra, úgyis cserélni fogják (bár lehet, hogy nem azonnal, én is így jártam). Ha a garancia már lejárt, nem sokat tehetsz, esetleg egyes még használható részegységeit felkínálhatod aprópénzért: tápegység, kijelző, ház, billentyűzet.
Mod: a töltőfészek sarkain mérhető, tápfeszültséghez közeli érték valószínűleg normális, hibátlan példánnyal is ez a helyzet (amúgy nagy forrásimpedancián jelenik meg). Bekapcsoláskor, a táp csatlakoztatásakor az inicializálás jelei (négy különböző számérték, majd teljes kijelző-teszt, amikor minden szegmens aktív) láthatóak a kijelzőn, vagy ez is elmarad?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Volt már szó róla e topikban is, keress rá a "RAM" szóra. Sajnos a hátrányait elfelejtik kiemelni, bár az adatlapról és a görbékből is látszik néhány:
1.) Hiába névleg 1,5V-os, ezt a feszültségszintet nem tartja sokáig. Igazából egy NiMH vagy NiCd akku jelleggörbéje sokkal laposabb, utóbbiak sokkal stabilabb feszültséget adnak.
2.) Nem szereti a nagy (>0.5A) kisütőáramot, a belső ellenállása is jóval nagyobb, mint mondjuk egy LSD NiMH-celláé.
3.) Relatív kevés elérhető töltés-kisütés ciklusszám.
4.) A hagyományos áramgenerátoros Ni-xx akkutöltők nem kompatibilisek vele.
A fentiekből következik, hogy digitális fényképezőkhöz gyakorlatilag haszontalan kategória. Az egyetlen előnye az alacsony önkisülés, pl. extrém alacsony fogyasztású vagy ritkán használt eszközökbe viszont megfelel. A napenergiával való tölthetőség pedig ritka hatásvadász: megfelelő töltőáramkör segítségével bármelyik akku tölthető bármilyen forrásból származó villamos energiával. Ezen felül az ára sem volt olyan hú, de kedvező pár éve, mikor börzén láttam ilyet, a töltőjéről nem is beszélve. -
And
veterán
"Egyébként, nem tudom hogy vagytok vele, de szerintem az új Eneloop 2,5 Ah-s u.az mint a sima 2,5 Ah-s Sanyo."
Erről azért nem lennék meggyőződve. Nyilván nem ugyanaz, de attól még lehet jó, a hagyományos kivitelűek mezőnyéhez képest alacsony belső ellenállású. De minden bizonnyal nem LSD-típus. Korábban többször linkeltem egy tesztet, amelyben a gyors töltés akkukapacitásra gyakorolt hatását vizsgálták 100 teljes ciklussal. Abban ugyan 2700 mAh-s hagyományos Sanyo cella versenyzett az eneloop-pal szemben, de előbbi sem teljesített rosszul. Új korában egyébként egy normális NiMH-tól ez el is várható. Kérdés, hogy a géped mennyi töltést hagyott az akkukban, ill. ha már próbáltad alacsony önkisülésűvel, akkor abban mennyit. Ha mindkét típusban alig maradt, akkor az jó eredmény mind a cellára, mind a fényképezőre nézve. De csak ebben az esetben (és a feltöltéstől számított értelmes időtávon belül) lehet kihasználni a normál akku kapacitástöbbletét. -
And
veterán
válasz
Dluinet
#4756
üzenetére
Hiába szerepel a manualban 6 óra, nem teljesen stimmel, ha egyszer 130mA a töltőárama. Így még a névleges 800mAh töltést sem visszük bele (mivel ahhoz írták a 6 órát). Ugyanígy inkorrekt a #4750-ben linkelt ismertető oldal is: kb. 15 órát ír a 2300mAh-s cellák töltésére, pedig 15h * 130mAh= mindössze 1950 mAh.. A manualban ugyanehhez 18h időtartam tartozik, pedig még az is édeskevés a töltési veszteséget figyelembe véve.
-
And
veterán
válasz
papp_no1
#4806
üzenetére
Először is: akkuval használd, ne elemmel! Abból is érdemesebb valamely alacsony önkisülésű (LSD) típust választani. Leginkább javasolt a Sanyo eneloop, de más is szóba jöhet, pl. Panasonic Infinium, Varta Ready2use, stb. Töltőnek meg lehetőleg valami normális, védelemmel és lekapcsolási automatikával rendelkezőt szerezz be. Az sem hátrány, ha ismeri a kisütés-funkciót.
-
And
veterán
válasz
papp_no1
#4809
üzenetére
Teljesen mindegy, milyen elemmel próbálkozol, ide akkuk kellenek. Az elemek belső ellenállása relatíve magas, a NiMH (különösen az LSD-) típusoké viszont kellően alacsony ahhoz, hogy a fénylépező durva tranziens áramfelvétele mellett se essen a kapocsfeszültségük túlságosan alacsony értékre. A kétcellás fényképezők különösen 'veszélyeztetett' fajták ebből a szempontból. Akku: neten rákeresve rengeteg - akár magyar - webshop árul ilyeneket (addel, extreme digital, conrad, stb.), töltőt szintén, bár az errefelé népszerű Voltcraft-típusokat (BC-500, IPC-1(L) ) itthon kizárólag a Conrad forgalmazza.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A Lidl-ben kapható alacsony önkisülésű Tronic AAA-csomag első kisütési eredménye kicsit furcsa: a négyes pakk két darabjából 640, a harmadikból 550, a negyedikből pedig mindössze 80 (!) mAh volt kisüthető. Gyártási dátuma szintén 2010 / 06. Töltést követően remélhetőleg helyreállnak.
#4853: "valamint csepptöltésre sem állt át (eddig), pedig töltöttnek mutatja az akkukat."
Na ez az, amit egy töltőnek (vagy bármi másnak) sosem szabad elhinni. Olyan nincs, hogy beteszed az akkukat a töltőbe, vagy rájuk mérsz műszerrel, és - névleges feszültséghez közeli értéket mérve - tudod a pontos töltöttségüket. Az ilyen szintű 'töltöttségindikálás' csak mókusvakítás.
.
.
. A villamos munkavégzést (energiát) az adott ideig leadott teljesítmény jellemzi, vagyis az idő és a teljesítmény szorzataként kapjuk.
.)
, még véletlenül sem egyformán meríti le őket."
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Amúgy tök mindegy, hogy erőlteti-e a kisütést, ha egyszer folyamatban lévő töltés közben kirántja a töltőből az akkukat, akkor semmin nem kell csodálkozni.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen