Benyújtották. Az első verziót (150 forint / gigabájt) annyiban módosították, hogy a lakossági ügyfelek számára 700 forintban állapították meg a korlátot, a vállalkozásoknál pedig 5000 forintos lett az előfizetésenkénti plafon. Havonta. Aki azt gondolja, hogy 700 forint nem a világ vége, az valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy a netadót nem közvetlenül abból fogja mindenki megérezni, hogy a havi számláján a végösszeg ennyivel megemelkedik. Már csak azért sem, mert ezekre az esetekre a kormányzati kommunikációs kommandó példaértékűen lecsap majd, hogy aztán büszkén lobogtathassanak minden ilyen kétes értékű győzelmet a „ne az emberekkel fizettessék meg” szlogent újra az égbe emelve és mantrázva.

Mára már azért a fogyasztók nagy többségének az világossá vált, hogy a kommunikációban krőzusi gazdagságú szolgáltatói és pénzügyi szektorra az utóbbi években kivetett adók minden híresztelés ellenére igenis megjelennek a lakosság terheiben is. És ezt most sem lesz másként, csakhogy félő, hogy itt nem erről a 700 forintról van szó, hanem egy olyan iparág ellehetetlenítéséről, amiben egyébként Magyarország tényleg „jobban teljesít”.

Az átlagember nyilván nem vette észre, hogy az utóbbi években csendben lezajlott körülöttünk egy technológiai forradalom. Szép lassan minden online lett, olyan dolgok kerültek át a netre, amelyekről korábban ezt elképzelni sem tudtuk volna. És ami online van, az adatot is forgalmaz, hol többet, hol kevesebbet, de mivel minden megkezdett gigabájtra és minden előfizetésre vonatkozik az új teher, ezért ez bizony sokkal-sokkal nagyobb mennyiségű pénz, mintha csak abból számolgatnánk, hogy hány lakásban van internet. Mert abból érdemes inkább kiindulni, hogy hány „cucc” van fent a neten. A most zajló, csendes technológiai és kommunikációs forradalomnak ugyanis már a neve is ezt sugallja, egyre többen emlegetik úgy azt az érát, amibe épp csak beléptünk, hogy IoT. Internet of Things. A Dolgok Internete. És ebbe csap bele most két tenyérrel (tenyérrel? szívlapáttal!) az internetadó.

Az persze a családi és a nettel egyébként nem üzletszerűen foglalkozó vállalkozások kasszáját is megterheli, hogy ma már egy okostelefon mellé is a legtöbb tarifacsomagnál jár net. Több-kevesebb adatforgalommal, de jár. Egy céges telefonnál ez sokszor alapvető, hiszen a munkahelyi levelek és kommunikáció fontos eszköze lett. Ahány előfizetés, annyiszor maximum 5000 forint? Jó kérdés, hogy egy SIM egy előfizetésnek minősül-e (tippünk szerint igen). És sok helyen használnak a terepen mozgó, vagy rugalmas munkaidőben dolgozó munkatársak külön netes sticket is, vagy a notebookban, táblagépben külön SIM-et csak a netre, hopsz, itt is csörög majd a kassza. Van olyan előfizetés, ahol a netes SIM nincs külön ügyfélszámon, hanem szolgáltatásként tekintenek rá az operátorok, amit a főkártya mellé osztanak ki. Hogy ez most akkor kétszer 150 forint / GB vagy csak egyszer, azt majd megint lehet sakkozgatni.

De ennél sokkal-sokkal komolyabb terület az, amivel ritkán találkozunk közvetlenül, pedig itt van körülöttünk. Az összes pénztárgép online van. A taxikban és a mozgó árusításnál levő POS terminálok online vannak. Az összes e-útdíj rendszert igénybe vevő tehergépkocsi állandóan fent lóg a neten egy onboard unit és egy SIM használatával. És akárcsak a pénztárgép, ez sem opcionális, hanem kötelező, törvény írja elő. Még a mentőkutyák nyakában is lóg egy nyomkövető, hogy lokalizálni lehessen az állatokat, nem ritkán kamera is van rajtuk, amivel élőben közvetítenek képet a mentési központba. Az pedig nem egy-két kilobájt adat. Havi pár száz forintért akárki tehet a saját autójába GPS-t és mobilnetet használó trackert, van már ilyen megoldás biciklikre, használják mezőgazdasági gépeken éppúgy, mint intelligens mérőórákban, időjárási szenzoroknál, távolról elérhető kameráknál vagy akár védett madarak követésénél. Irgalmatlanul széles spektruma van ma már ezeknek a pici kütyüknek, amelyek értékes adatokat szolgáltatnak, igen, adaforgalmat generálnak és elvileg mostantól ezek után is lesz szíves az üzemeltető (aki ritkán magánszemély) befizetni az adót. Pedig ezekkel senki nem telefonálgat (holott ez volt a netadó egyik remek indoklása), ezek az életünket könnyítik meg. A BKK vajon mennyit fog fizetni havonta? A FUTÁR, ami minden járművön ott van szintén neten kommunikál, szintén SIM kártyát használó fedélzeti egységekkel működik.

Külön ironikus, hogy egészen remek hazai fejlesztések is vannak ezen a területen. Egyikről-másikról írtunk mi is, sok-sok magyar cég dolgozik az IoT világában. Ezeknek a kezdő informatikai vállalkozásoknak inkább támogatásra lenne szükségük, mintsem sarcra. Ugyanakkor viszont az M2M-nél számos szolgáltató már előrerohant, pedig nem is sejtették, hogy lesz internetadó. Azt viszont tudjuk, tudják ők is (mert vannak olyan gazdasági tömörülések, amelyek előre kommunikálnak), hogy az EU-ban 2015. december 15-től elvileg eltörlik a roamingot. Az adatroamingot is. Egy trackerrel felszerelt kamion pedig járja Európa útjait most is, és nyilván nem lehet minden határátlépésnél új SIM-et belerakni. Ezért sok európai szolgáltató már most is roaming SIM-et tesz ezekbe a masinákba, amelyek nem is feltétlen abban az országban honosak, ahol értékesítették őket. Rájuk vajon hogyan vonatkozik a netadó? És hogyan fog vonatkozni majd arra az emberre, aki 2016-ban úgy dönt, hogy vesz egy német SIM-et és itthon használja, mivel nincs már a roamingnak külön költsége?

Minden trend, minden technológiai vívmány, minden irányzat és minden világszintű intézkedés arrafelé mutat és halad, hogy az internet olyan alapvető csatorna és infrastruktúra, aminek jelentősége felbecsülhetetlen. Nem csak gazdasági erőt jelent, hanem utat nyit az oktatáshoz, az információ áramlásához, a munkahelykereséshez, a távolba szakadt rokonok kapcsolattartásához ugyanúgy, mint korábban költséges és bonyolult adatgyűjtések feldolgozásához és automatizálásához. Ezt megadóztatni – pláne adatforgalmi alapon – egyszerűen nem védhető, téves, ellentétes a logikával.

Úgy tűnik azonban, hogy az internet az elmúlt években sokunk életének szerves részévé vált, kinek a hobbija, kinek a munkája, kinek a kapcsolattartás, kinek a tanulás miatt. Ez magyaráz(hat)ja azt is, hogy vasárnap este miért mentek (mentünk) ki az utcára, még ha ez nem is hozott azonnali eredményt. Aki úgy gondolja, hogy az intézkedés ellen békés demonstráció keretein belül szeretne tiltakozni, az kedden (ma) 18 óra tájban ismét megteheti, de már nem csak Budapesten a József nádor téren, hanem az ország nagyobb városaiban is.