Az elmúlt napokban nagy port kavart az EVGA fórumán feltűnt bejegyzés, amelyen belül egy vásárló felhívta rá a figyelmet, hogy a frissen beszerzett GeForce GTX 680 Classified kártyáiról hiányzik a termék legnagyobb előnyének számító EVbot interfész. Utóbbi lényegben a tuningot tenné könnyebbé egy külön beszerezhető műszerrel, amely a feszültségértékek, és az órajel menet közbeni pontos módosítására ad lehetőséget. Az EVGA reagált az incidensre és elmondta, hogy az új verziójú Classified VGA-król hiányzik ez a port, vagyis a termék elvesztette azt az értékét, amiért jelentősen többet kell érte fizetni a kasszánál. Gyakorlatilag ugyanez történt az MSI GeForce GTX 680 Lightning kártyával, mely inkább szoftveres oldalról közelítette meg a komolyabb tuningot. A vállalat azonban az AfterBurner 2.2.3-as verzióján már módosított is, ami abban nyilvánul meg, hogy a beállított feszültség az operációs rendszer indításakor mindig alapértelmezett értékre ugrik vissza. Ezenkívül a későbbi Lightning kártyák egy új BIOS beállítással lesznek szállítva, vagyis a GPU-nak adott feszültség nem lehet nagyobb 1,175 V-nál. A hírek szerint a nagyobb értéket szoftveresen be lehet ugyan állítani, de a kártya akkor sem fog a maximálisan megengedett feszültségnél többet adni a GPU-nak. Ugyanez vonatkozik az EVGA-ra is, és gyakorlatilag a többi gyártópartnerre.
Az NVIDIA válaszolt a felmerült kérdésekre, és Bryan Del Rizzo a Bright Side Of News nevű oldalnak elmondta, hogy a beállítható feszültségérték maximalizálásával a termékek működését szeretnék védeni, mivel nem szeretnének csalódott felhasználókat látni, akiknél esetleg két éven belül elromlik az új kártya GPU-ja, csak azért, mert túl magas feszültséget állítottak be. A gyártók alapvetően két opció közül választhatnak. Ha betartják az NVIDIA új szabályait, akkor minden eddigi támogatást megkapnak, vagyis gyakorlatilag nem változik semmi. Ha olyan termékkel állnak elő, amelyen továbbra is komoly mértékben állítható a GPU-nak adható feszültség, akkor az NVIDIA megszünteti a gyártó felé a garanciát és az új BIOS-ok formájában történő terméktámogatást. Utóbbi nyilván senkinek sem lehet alternatíva, hiszen ez esetben gyakorlatilag a garanciába visszaküldött kártyákat le kell nyelniük veszteségként, mivel az NVIDIA nem foglalkozik a feltételezhetően tuning miatt elhullott GPU-k cseréjével.
Volt port, nincs port.
A fentebb említett változásoknak tehát alapvetően az NVIDIA szigorítása az oka, ugyanakkor távolról sem hibáztatható a cég, mivel ne feledjük, hogy a tuningból fakadó meghibásodásra elméletileg nincs garancia, de nagyon nehéz bizonyítani, hogy az adott termék ennek következtében hullott el. Vagyis aki tuningol, az az egyértelmű bizonyíthatóság hiánya miatt jó eséllyel élhet a garanciális jogokkal. Ez kifejezetten kedvezőtlen az olyan termékeknél, mint az EVGA GeForce GTX 680 Classified és az MSI GeForce GTX 680 Lightning, ugyanis nyilván senki előtt sem titok, hogy a benne rejlő tuningpotenciál miatt veszik őket. Emiatt annak is nagyobb az esélye, hogy idő előtt tönkremennek, és nem bizonyítható, hogy a megengedettnél nagyobb beállított feszültség tette tönkre a terméket, vagyis a garanciát a gyártóknak le kell nyelniük. Ezt az NVIDIA mostantól nem akarja megtenni, ami az üzleti szempontok szerint maximálisan érthető.
Fontos megjegyezni, hogy a tuning lehetőség alapvetően nem tűnik el. Ez senkinek sem a célja, hiszen a vállalatok pontosan tudják, hogy ennek mekkora marketingértéke van, de valamilyen módon muszáj kontrollálni az extrém mértékű túlhajtást. Az átlagos igényekkel rendelkező, tuningolni vágyó felhasználó az NVIDIA szigorításából lényegében semmit sem fog érezni, továbbra is lehet játszani az órajelekkel, és bizonyos határok között a feszültséggel is. Természetesen az extrém tuninggal foglalkozó közösséget sem fogja majd ez a változás meghatni. Ahogy korábban, úgy most is feltalálják majd magukat a versenyzők, így újra virágkorát élheti majd a grafitozás, illetve a nyomtatott áramköri lappal való machinálás, ám az otthoni extrémebb tuningnak gyakorlatilag vége, ez ugyanis olyan módosításokat igényel majd a jövőben, amelyekkel a felhasználó látható változásokat okoz a méregdrága terméken, így biztosan elbukja a garanciát is. Néhányan persze még így is bevállalhatják ezt, de ez már az NVIDIA-t nem fogja érdekelni, hiszen a nem rendeltetésszerűen használt, elromlott terméket nem kell cserélniük.
Érdemes megjegyezni, hogy efféle megoldással az AMD is machinál, bár kétségtelen, hogy más szempontok szerint teszik ezt. A piacon kapható Radeonok nagy többsége PowerTune technológiát használ, aminek specifikációját a cég nem adja ki, így a termék még azelőtt furcsán fog viselkedni egy harmadik féltől származó tuningszoftveren való túlhajtástól, mielőtt maga a hardver elérné a határokat. Ez nem feltétlenül az instabil működésben nyilvánul meg, hanem bizonyos funkciók rossz működésében, illetve esetenként képremegésben. Ezzel az AMD-nek az a célja, hogy a felhasználót a Catalyst vezérlőpultban található Overdrive modulra kényszerítse, ami nem engedi meg a feszültség módosítását, és az órajeleket is csak egy bizonyos határig lehet emelni.
Nyilván a felhasználó oldaláról nézve mindkét cég megoldása a komolyabb tuning ellen dolgozik, a különbség csupán annyi, hogy ezt másképp érik el.
