Bár szakmai berkekben évek óta hangoztatják, hogy a számítógép belső komponenseinek elhelyezkedését, méretét, bizonyos tekintetben az alkatrészek elektromos paramétereit (táplálás), illetve a házak tulajdonságait meghatározó ATX szabvány megérett a cserére, eddig senki nem tudott egy minden piaci szereplő számára elfogadható rendszerrel előállni. A több mint tízéves múltra visszatekintő ATX leváltására tett kísérlet az Intel részéről minden jel szerint kudarcba fulladt: a BTX forma-szabvány legnagyobb hibájának azt tartják, hogy semmilyen szinten nem kompatibilis elődjével. Az AMD most megkísérli azt, ami riválisának nem sikerült: a második számú processzorgyártónál bejelentették, hogy saját fejlesztésű szabványon dolgoznak, melyet – alighanem mivel a CTX rövidítést már lefoglalta egy szép emlékű kijelzőgyártó – DTX-nek hívnak majd. Az ATX-et ettől persze még nem kell temetni, a DTX ugyanis egyelőre alapvetően csak a kisebb méretű (Small Form Factor) PC-k egyre népesebb táborában hivatott sikereket elérni.

Egy lehetséges DTX-megoldás
Forrás: DailyTech

Az AMD nyílt ipari szabványként képzeli el a DTX-et, így az alaplapgyártók és a rendszerépítők keze az elképzelések szerint nem lenne úgy megkötve, mint a kőbe vésett specifikációkkal rendelkező ATX/BTX esetében. A szabvány jelenlegi tervezete olyannyira kötetlen, hogy a méreteken és a rögzítőpontok elhelyezésén kívül gyakorlatilag semmit nem ír elő az alaplapgyártók számára: a rögzítőfuratok pozíciója és az egész felfogatási rendszer úgy lett kialakítva, hogy a DTX-es alaplapok beszerelhetőek legyenek egy ATX vagy microATX házba, a csökkentett méretek révén pedig lehetővé válik a gyártási költségek lefaragása.

A fejlesztő tervei szerint a DTX-es rendszerek, alaplapok két főbb méretszabványhoz tartoznak majd: az ATX-hez hasonlóan lesznek DTX és mini-DTX méretű alkatrészek, számítógépek. Az AMD szerint az új szabványnak köszönhetően olcsóbbá válhat az alaplapok gyártása, hiszen míg egy standard méretű, többrétegű NYÁK-lapból általában két ATX-méretű alaplapot lehet csak kivágni, ugyanebből négy DTX lap és hat mini-DTX áramköri kártya készülhet. Egy DTX-es alaplap egyébiránt 200 x 244 milliméteres, egy mini-DTX-es lap 200 x 170 milliméteres méretű lehet.

Négy az egyben: olcsóbb lehet a gyártás
Forrás: DailyTech

A méretcsökkentés valamennyi hátránnyal is jár majd, elsősorban mivel az alaplapokra így kevesebb elektronikai komponens és bővítősín építhető. A DTX-es rendszerek így maximum két bővítőkártyát fogadhatnának – ezek típusa azonban nincs meghatározva, a gyártók szabadon dönthetnek, milyen bővítősínekkel látják el az alaplapjaikat. A processzor tápáramkörének is kevesebb hely jut, így az AMD-nél a teljesítményfelvétel-hődisszipációs mutatók alapján határozták meg, hogy a DTX-es rendszerek milyen CPU-kat fogadhatnának: egy DTX szabványú számítógép processzorának TDP-je maximum 65 W lehetne, míg ugyanez egy mini-DTX-es PC esetében maximum 35 W. Bár az AMD processzortípusoktól független szabványnak tekinti a DTX-et, ez esetben alapvető félreértésekre adhat okot, hogy a két rivális CPU-gyártó másként határozza meg a TDP fogalmát.

A DTX szabványt lapértesülések szerint még ebben a negyedévben véglegesítené az AMD, az új rendszernek megfelelő számítógépek, komponensek csak ezután tűnhetnek fel a gyártók kínálatában.