Sokan követik el azt a hibát, hogy egy konfiguráció összeállításakor a tápegységgel foglalkoznak a legkevesebbet, egészen rossz esetben részben itt próbálják visszahozni az egy szinttel feljebb tornázott CPU/GPU árát. Ez rögtön a 22-es csapdáját eredményezi, hiszen az erősebb processzor több energiát igényel, melyet csak egy komolyabb táp tud majd biztosítani.

Persze itt mondhatjuk, hogy miért kell annyit foglalkozni ezzel, a többi alkatrész bonyolultságához képest a tápegységben nincs semmi ördöngösség, ami persze az tranzisztorok számát nézve igaz, csak éppen a tápegység az, ami az összes többi alkatrészt ellátja a működéshez szükséges energiával. Ha ez nincs rendben, akkor semmi más sem fog működni, ráadásul a táppal kapcsolatos problémáknak megvan az a rákfenéje, hogy ha nincs komoly gond (például a 12 volt helyett 11 voltot kapunk), akkor nehezen beazonosítható, rendszertelen lefagyások, hibák képében jelentkeznek csak, melyeket nem tudunk az operációs rendszer eszközeivel és a különböző segédprogramokkal lokalizálni.

A lényeg tehát az, hogy a megfelelő tápegység kiválasztását nem szabad elbliccelni, annál is inkább, mert a legtöbb esetben 5-10 vagy még több évre, és ennek megfelelően több jövőbeli frissítési ciklusra vásároljuk meg ezt a komponenst. A legfontosabb, amivel kezdenünk kell, az a méretezés, tehát hogy mekkora teljesítményű, hány wattos tápra van szükségünk. A legtöbb GPU/VGA gyártó ebben például azzal segít, hogy adott grafikus chiphez ajánl egy minimum kapacitást, ami alá nem érdemes menni.

Az ASUS egy egész komoly táblázatot állított össze, melyben különböző GPU és CPU kombinációkhoz találunk minimális ajánlott teljesítményt a Threadrippertől és RTX 4090-től a Core i5-ig és GTX 1650-ig bezárólag, de akár mi magunk is megadhatjuk processzorunk és videokártyánk típusát, illetve hogy tervezünk-e tudningolni, és az ASUS kalkulátora megmondja a szükséges teljesítményt és konkrét tápegységeket is ajánl.

A teljesítmény után jöhet a fizikai formátum – ha otthoni PC-t építünk, akkor ez az esetek túlnyomó részében az ATX lesz. Az ATX szabvány többek között a feszültségeket, a csatlakozók fajtáját, az egyes vezetékek funkcióját is meghatározza – a legújabb, 2022 februárjában kiadott ATX 3.0 tartalmazza például az NVIDIA által kedvelt új, 12VHPWR konnektort is. De a szabvány kitér a méretekre is, mely az ATX tápok esetében 150 mm-es szélességet és 86 mm-es magasságot jelent. A mélység eredetileg 140 mm-ben lett meghatározva, de ez azóta kitolódott, a nagyobb teljesítményű tápok akár 230 mm mélyek is lehetnek – erre a paraméterre a számítógépházzal való kompatibilitás miatt kell odafigyelnünk.

Bizony van olyan konfiguráció, ahol elkelhet mind az 1200 watt (forrás: ASUS) [+]

Mint említettük, az asztali PC-k túlnyomó többsége ATX tápegységet használ, de az igazán kisméretű, Mini-ITX, microATX konfigurációkhoz ez sokszor túl nagy méretű, ezért itt szoktunk találkozni az SFX (Small Form Factor) tápokkal. Ezek csak fizikai méretükben különböznek a standard ATX-ektől, ugyanis hivatalosan 125 x 63,5 x 100 mm-esek. A nagyobb teljesítményt igénylő helyzetekre létezik egy „mélyebb” szabvány is, SFX-L néven, mely 125 x 63,5 x 130 mm-es méretet ír elő. Azt, hogy nekünk melyiket kell választani, minden esetben a számítógépház alapján dönthetjük el. A méretekkel kapcsolatban egyébként részletesebben is írtunk Tudástárunk vonatkozó cikkében.

Ami a további jellemzőket illeti, természetesen nagyon fontos, hogy a tápegység a szükséges áramot „tisztán”, tehát különböző zajok nélkül, stabilan képes legyen biztosítani. Sajnos erről nem nagyon nyilatkoznak a specifikációk, ilyenkor érdemes arra figyelni, hogy neves, ismert cégek, és ne "Cipészné és barátai" termékei közül válogassunk. A minőségi tápegységek ismérve még, hogy sokféle védelemmel óvják saját magukat és az általuk árammal ellátott komponenseket – ezeket a védelmi megoldásokat korábban már bemutattuk, ahogy az energiahatékonyságra utaló 80 Plus tanúsítvány lényegéről is írtunk már, és a kábelezési megoldásokról is volt már szó. Amit megemlítenénk még, az a félpasszív hűtés: az ezt hirdető tápegységekben egy bizonyos terhelési határ alatt leáll a hűtőventilátor, ami segít egy teljesen néma PC megépítésében.

ASUS ROG Loki [+]

Az ASUS tápegységkínálatát megnézve a kisebb gépek tulajdonosainak rögtön ott a ROG Loki széria, mely SFX-L méretű tápegységeket kínál, mégpedig 750, 850, 1000, illetve 1200 wattos teljesítménnyel, tehát a játékokat futtató hardverek képességeit nem fogja korlátozni az elektronok hiánya. Az 1200 wattos modell 80 Plus Titanium, a többi 80 Plus Platinum tanúsítvánnyal rendelkezik, és mindegyik modell megfelel az ATX 3.0 szabvány követelményeinek is, és 10 év garancia van rájuk.

Kábelezésük teljesen moduláris, hűtésük pedig speciális ROG bordázattal, golyóscsapágyas (félpasszív üzemet is kínáló vezérlésű) ventilátorral dolgozik a belső alkatrészek hűvösen tartásán. A zajszint alacsony voltát a független Cybenetics laboratórium is elismerte egy Lambda A+ minősítéssel, mely 20 és 20 dB közötti zajért jár. Természetesen nem lenne ROG a ROG Loki, ha nem kapott volna ARGB világítást, mely a ventilátorra és néhány logóra terjed ki.

ASUS ROG Aura Gold [+]

A „normál” méretű konfigurációban gondolkodó játékosoknak az ATX méretű, ROG Strix Gold Aura szériás tápegységek ajánlhatók – ezt nevezhetjük angolból átvéve „non-nonsense” családnak is, mert itt a látványos extrák helyett az alapvető funkciókra koncentrálnak. Ezek pedig az ATX 3.0 szabvány, a 80 Plus Gold tanúsítvány, a 135 mm-es Axial-tech ventilátorral dolgozó félpasszív hűtés, illetve a 10 év garancia.

Axial-tech ventilátor kisebb középső résszel és a lapátokat összekötő gyűrűvel [+]

A melegedés kordában tartását egyébként azzal is segíti az ASUS itt, hogy a tápegység burkolatát alumíniumból alakította ki, mely hűtőbordaként viselkedik, és javítja a hőátadást például a gépház és a levegő felé is. A kábelezés moduláris, a választható teljesítményszintek pedig 750 wattól 1200 wattig terjednek, tehát a legerősebb HEDT konfigurációhoz is találhatunk köztük megfelelőt. Persze az RGB opció itt sem hiányozhat a repertoárból, ezek a tápegységek a ROG logót világítják ki, természetesen az AURA Sync rendszerrel irányítható módon.

ASUS TUF Gaming Gold [+]

De vannak tápegységek a kedvező árú TUF Gaming termékcsaládban is. Ezek a TUF Gaming Gold sorozat tagjai, és már ebből is kitalálható, hogy 80 Plus Gold szintnek megfelelő hatásfokkal rendelkeznek. A sorozatot 750, 850, 1000 és 1200 wattos tagok alkotják, mindegyik teljesen moduláris kábelezést, a TUF komponensekhez passzoló dizájnt, golyóscsapágyas hűtőventilátort, ATX 3.0 specifikációkat és 10 év garanciát kínál. A TUF „strapabíró” hírnevét erősítendő a tápegység áramköri lapjai speciális bevonatot kapott, ami megakadályozza, hogy a por, nedvesség vagy más szennyeződés rövidzárlatot okozzon.

ASUS Prime Gold [+]

Kedvezőbb árú konfigurációkhoz ajánlható az alapszintű(bb) ASUS Prime Gold széria, mely egy 750 wattos és egy 850 wattos tápegységből áll. Ezek is 80 Plus Gold tanúsítvánnyal és természetesen már ATX 3.0 szabványnak megfelelő specifikációkkal rendelkeznek. Teljesen moduláris kábelezésűek, dizájnjuk pedig a fekete-fehér kontrasztra épül. Az ASUS ezeket a modelleket 8 év garanciával kínálja, és a hosszú élettartamot például golyóscsapágyas ventilátorral támogatják meg.