Fény az alagút végén: Light Peak
Az Intel a 2009-es őszi Intel Developer Forumon mutatta be a Thunderbolt kezdeti változatát, a Light Peak kódnéven futó fejlesztést. A kétirányú adatátvitelhez optikai szálakat használó megoldás 10 Gbps átviteli sebességet kínált, ami pontosan kétszerese volt annak, amire a hagyományos, rézalapú átvitelre alapozó USB 3.0-s port képes.
Az Intel Light Peak
A Light Peak előnye az USB 3.0-val szemben viszont nem csak a gyorsasága volt (amit a későbbi fejlesztésekkel az Intel 100 Gbps-ig akartak kitolni), hanem az is, hogy párhuzamosan több protokollt tudott kezelni, azaz egyetlen interfészre több különféle eszköz csatlakoztatható. Erről a képességéről a 2009-es IDF látogatói meggyőződhettek, hiszen egyetlen optikai kábelen videofolyam mellett hálózati forgalmat és háttértárolók adatfolyamát továbbították egyszerre párhuzamosan.
A Thunderbolt születése
A nagy ígéretek ellenére a Light Peak a rákövetkező évben sem igazán kezdett terjedni, sőt, csak az ezt követő évben, tehát 2011-ben kapott a fejlesztés végleges elnevezést, és ekkor vált a szabvány elérhetővé kereskedelmi forgalomban megvásárolható termékek számára. Ez lett a Thunderbolt, aminek fejlesztésében az Apple is rész vett, mely cég tulajdonképpen ma is az egyik legnagyobb támogatója a kezdeményezésnek. A név mellett viszont a koncepció is megváltozott: a fényalapú átvitel helyett a Thunderboltnál a hagyományos rézalapú átvitel valósult meg, megtartva az optikai opciót későbbre.
A Thunderbolt végeredményben egy olyan soros átvitelre képes interfész lett, ami a x4 PCI Express-t és a DisplayPortot kombinálja (multiplex), támogatja a Daisy Chain lánctopológiát legfeljebb hat eszközig, illetve igény szerint képes az eszközöket elektromos energiával ellátni (legfeljebb 10 wattig) a hozzá kapcsolódó eszközöket, hasonlóan az USB-hez.
Ezek után nem meglepő, hogy a Thunderbolt csatlakozója megegyezik a Mini DisplayPorttal, noha jóval többre képes szimpla képátvitelnél, hiszen a PCI Express implementálása gyakorlatilag rendkívül sokrétű felhasználást tesz lehetővé – kezdve a külső dedikált VGA-któl egészen a komolyabb külső tárolóeszközökig.
A Thunderbolt tündöklése és bukdácsolása
A Thunderbolt körüli első nehézségek ott kezdődtek, hogy az optikai megoldás, bár egyszerűnek tűnik, használata jelentős többletköltséget jelentett volna az eszközgyártók számára. Éppen ezért az OEM-ek nyomására lett végül az első implementáció rézalapú, amiért cserébe a felhasználható kábelhossz is nagyságrendekkel kisebb, 3-6 méter az eredetileg optikán prognosztizált 100 méter helyett. Másrészt az is a "Light Peak" ellen szólt, hogy a távoli tápellátás sem volt megvalósítható optikai szálon keresztül. Noha a rézalapú átvitel ez utóbbi gondot megoldotta és ezen a téren is lenyomta az USB 3.0-t, lényegében mégis kevesebbet tudott, mint például a FireWire vagy a Power Over Ethernet.
Sajnos az optikai megoldás időszakos száműzése és a sávszélesség időközben 20 Gbps-re emelése sem oldotta meg a financiális problémákat. Maga az interfész és a vezérlő beépítése még most is rendkívül drága ahhoz képest, mint amit az Intel első körben ígért, másrészt pedig a Thunderbolt kábelért is horribilis összeget kérnek (ennek oka, hogy a kábel végében is 6-6 darab chip van, ami megdrágítja a gyártást). Amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy a Thunderbolt interfésszel kompatibilis eszközök is rendkívül sokba kerülnek az USB-hez mérten.
A bonyolult Thunderbolt kábel (kép forrása: iFixit.com)
A Thunderbolt bukdácsolásának oka azonban ennél mélyebben gyökerezik: a kompatibilitásban. Bár az USB és a Thunderbolt sok szempontból nem tekinthetők ellenfélnek, előbbi viszont évek óta létező és kedvelt szabvány, amire építeni kifejezetten olcsó a Thunderbolthoz képest. Ráadásul megvan az az előnye, hogy az újabb változatok a korábbi eszközökkel is teljes mértékben kompatibilisek maradtak. Ehhez képest a Thunderboltnak teljesen újként kellett volna megvetnie a lábát, ami akár még sikerülhetett is volna, de ehhez nagyobb támogatottságra és alacsonyabb árakra lett volna szükség.
A Thunderbolt jövője
Az interfésszel kapcsolatos jövő egyelőre homályos, noha kétségkívül folytatódnak a fejlesztések és az Intel az optikai megoldáson dolgozik most már. Egyelőre ezzel kapcsolatosan felesleges találgatásokba bocsátkozni, hiszen az ígéretek alapján már ezzel is késésben vannak.
