Shark Bay – bevezetés

Bő egy hónapja rajtolt el a Haswell, és azzal együtt a szintén új Shark Bay platform. Az Intel legfrissebb rendszerének három fő pillére a már említett Haswellre alapozó negyedik generációs "Core i" processzorcsalád, az LGA1150-es foglalat, valamint a Lynx Point kódnevű, 80-as sorozatú lapkakészletcsalád.

A Haswellről már alaposan beszéltünk korábbi cikkünkben, így aki arra kíváncsi és még nem olvasta az említette anyagot, annak első körben érdemes átrágnia magát a szóban forgó elemzésen.

Az új foglalat [+]

A processzor lapkájába költözött újabb részegységek okán elkerülhetetlen volt a foglalatváltás, így a korábbi LGA1155 búcsúzott, és helyét az LGA1150 (Socket H3) vette át. Az új foglalat első ránézésre kiköpött mása az LGA1155-nek. Ez nem is csoda, hisz az alapvető kialakítás megmaradt, így a processzorok fizikai mérete sem változott, csupán 5 érintkezővel kevesebbet számolhatunk rajtuk.

LGA1150 – LGA1155[+]

Természetesen ezzel bármilyen kompatibilitás kizárt a két tokozás, illetve foglalat között. Az LGA1150 mellé Lynx Point néven új chipkészletcsalád (PCH) is érkezett, így a korábbi nevezéktannak megfelelően Z87, H87, H81, B85, Q87, illetve Q85 modellek érkeztek, melyek közül az otthoni felhasználók körében valószínűleg most is az első 3-4 modell lesz a legnépszerűbb.

[+]

Ahogy a múltban párszor már megjegyeztük, manapság a chipkészletek eléggé limitált fejlesztési potenciállal rendelkeznek, hisz jó néhány funkció beköltözött a processzorba. Ebből fakadóan röviden összefoglalhatóak a 8x család főbb újításai: mostantól mind a 6 darab SATA port képes 6 Gb/s sebességre, illetve az USB 3.0 portok száma négyről hatra nőtt. Ezen felül csak apróbb módosításokat láthatunk, mint például a PCI támogatás teljes száműzését.

[+]

Említésre érdemes, hogy a hivatalosan támogatott memóriák szabványa nem változott, így a Shark Bay is legfeljebb DDR3-1600-as tempóra képes modulokat kezel.

[+]

A fogyasztás, illetve a gyártási költségek szempontjából lényeges, hogy az új PCH-k már 32 nm-es gyártástechnológiával készülnek, ami a korábbi 65 nm-hez képest meglehetősen nagy előrelépés. Véleményünk szerint ennek ismételten csak a mobil szegmensben lehet igazán jelentősége, hisz a PCH-k korábban sem rendelkeztek túl nagy TDP-vel (4-6 watt), így ebből fakadóan az asztali gépeknél nem számíthatunk jelentősebb fogyasztásmérséklődésre.

Az új Z87-es PCH főbb tulajdonságainak ismertetése után most nézzünk meg közelebbről három rá épülő, felsőkategóriás alaplapot!

[+]

ASRock Fatal1ty Z87 Professional

A Fatal1ty nevet még valamikor 2004 végén, azaz immáron 9 éve hozta be az alaplapok világába az azóta sajnos már megszűnt ABIT. A legendás gyártó egyes termékei Johnathan „Fatal1ty” Wendelről kapták nevüket, aki korábban a világ egyik legjobb professzionális fps-játékosa volt. 1-2 kivételtől eltekintve az ABIT ilyen néven fémjelzett alaplapjai a felsőkategóriában landoltak. 2010 decemberében az ASRock úgy döntött, újjáéleszti ezt a márkanevet, melynek első gyermeke a Fatal1ty P67 Professional alaplap lett. A név azóta is jelen van – ezt a közelmúltban megjelent Fatal1ty Z87 Professional alaplap is alátámasztja.

[+]

Kicsomagolás után első körben a tartozékokra vetettünk egy pillantást. A hátlapi takarólemezen, a szokásos paksamétákon, illetve a drivereket és kisebb alkalmazásokat tartalmazó optikai korong mellett még a következőket találtuk: 4 pár SATA kábel, 1 pár molex->SATA tápátalakító, SLI híd, kétportos, USB 3.0-s előlapi keret. Utóbbi a mellékelt lemezre átszerelve akár egy hátsó kártyahelyre is beépíthető.

[+]

Az alaplapot kezünkbe véve továbbra is egy fekete áramkörre épülő, piros részegységekkel tarkított koncepció néz vissza ránk. Utóbbi színt a teljes hosszúságú PCIe slotok mellett csak két DDR3 foglalat, valamint a SATA csatlakozók kapták meg. A processzor tápellátásának hűtéséről egy hőcsővel összekötött, termetes borda gondoskodik, míg az Z87-es PCH-n egy különálló, de szintén nem kicsi fémdarab pihen Fatal1ty logóval díszítve.

[+]

A felső bordát viszonylag egyszerűen, néhány csavar eltávolítása után sikerült leszednünk, ezután jobban szemügyre vehettük az alatta húzódó tápellátást. A rendszer 12 fázissal operál, melyek mindegyike egy Dual-Stack MOSFET-ből és egy tekercsből épül fel. Ezen felül három különböző kondenzátor (DIP solid cap, POSCAP és MLCC) gondoskodik a zajszűrésről, mely a gyártó szerint hatékonyabb működést eredményez. Mindehhez nyolctűs csatlakozón keresztül kell eljuttatni a tápegység felől a 12 voltos feszültséget.

[+]

Különféle PCI aljzatokból összesen hét darabot találunk az alaplapon. A legfelső egy x1-es PCIe, melyet egy x16-os követ, amihez 16 sáv került kivezetésre. Ezeket egy félmagas kártyák fogadására képes mini-PCI Express követi, mely alatt régi PCI fekszik. A sort egy újabb x16-os aljzat folytatja, amihez már legfeljebb csak 8 sáv futhat. A sort egy újabb klasszikus PCI és egy utolsó x16-os PCIe slot zárja, melyek közül az utóbbira már csak 4 sáv maradt. A három teljes hosszúságú PCI Express aljzattal háromkártyás CrossFire vagy SLI rendszer is kiépíthető, mely két kártya esetén x8-x8, míg háromnál x8-x4-x4 kiosztással működhet. A különféle PCI-ok alatt egy kiegészítő molex tápcsatlakozóval indul a sor, ami egy nagyobb étvágyú, többkártyás rendszer esetén jöhet kapóra. Ezt négy tűsor követi: 1 darab soros port, 1 pár USB 3.0, 1 pár USB 2.0.

[+]

Szokás szerint közvetlenül a déli híd mellett helyezkedik el a hat darab natív, 6 Gbps támogatású port, amit további négy, az ASMedia ASM1061 chipje által vezérlet egészít ki. Utóbbiak közül az utolsó aljzat a hátlapi eSATA-val került megosztásra, ergo egy időben csak az egyik használható. Mellettük/alattuk láthatunk még egy power és egy reset gombot, valamint egy POST CODE kijelzőt, amely néhány esetben igen hasznos segítség lehet. Utóbbiak között helyezkedik el a két EEPROM chip, mely az UEFI-ket tartalmazza. Amennyiben az egyik valamelyik okból kapitulálna, akkor a másik ugrik a helyére, így mentve meg a felhasználót a bosszúságoktól. Ezen szekció bal alsó részében még egy PWM-es ventilátorcsatlakozót találtunk.

ASRock Z87 Professional folyt.

[+]

A RAM slotok környékén egy újabb USB 3.0-s tűsoron kívül semmilyen extra nem kapott helyet, pedig az ASUS vagy az MSI egyes alaplapjainál fellelhető mérőpont-szekció jól jöhetett volna a tuningosoknak. Kisebb figyelmesség, hogy az alaplapra két különálló CPU FAN csatlakozó is került, mely a dupla ventilátorral szerelt processzorhűtök esetében lehet hasznos.

[+]

A hátlap egy dedikált PS2-es billentyűzetporttal kezd, ami felett két USB 2.0 található. Ezeket egy CMOS reset gomb követ, amivel a gépház megbontása nélkül hozhatjuk alaphelyzetbe az UEFI-t. A sort DisplayPort és HDMI kettőse folytatja, mellettük egy HDMI bemenet található. Utóbbi egy egyszerű átvezetés a kimenetekhez, azaz rögzíteni nem tudjuk a bejövő adatfolyamot, csak kivezetni a már említett alaplapi DisplayPort vagy HDMI kimenetek valamelyikén található megjelenítőre. Ezeket egy újabb pár USB 2.0 követi, melyek alatt az eSATA kapott helyet.

Az USB-k közül a legfelső egy különleges darab. Ez az úgynevezett „Fatal1ty” USB port, amit kifejezetten vezetékes egerekhez találtak ki. A port mintavételezése 500 Hz-ig állítható, ami részletesebb, kifinomultabb mozdulatokhoz vezethet egy megfelelő egérrel kombinálva, amiből elsősorban a hardcore játékosok profitálhatnak. A sort két Gigabit Ethernet (Intel I217V és I211AT vezérlők), és négy ASMedia-vezérelt USB 3.0 folytatja. A két LAN port úgynevezett Teaming módban is képes üzemelni, melynek során gyakorlatilag eggyé állnak össze, így már 2 Gbps kapcsolati sebesség hozható létre. Legvégül a már megszokott analóg és digitális audio ki- és bemenetek húzódnak, melyeket ezúttal nem egy Realtek chip hajt meg.

[+]

Az alaplapon ugyanis a Creative Sound Core3D vezérlője, egészen pontosan a CA0132 chip kapott helyet, mely mellé fejhallgató-erősítő is került.

ASRock Fatal1ty Z87 Professional UEFI

Az UEFI mutatott néhány újdonságot, melyek közül számunkra a közvetlen internetkapcsolat jelenléte volt a legérdekesebb. Segítségével egy gombnyomásra frissíthetjük az UEFI-t, aminek során megkeresi, majd le is tölti a szükséges fájlt a rendszer. Ezen felül akár hibajelentést is írhatunk, majd elküldhetünk az ASRock ügyfélszolgálatának, amennyiben bármilyen kérdésünk vagy problémánk lenne.

Egy gyors tuningkísérlet keretein belül természetesen most is vetettünk egy pillantást az alaplap túlhatjási képességére, amihez a korábbi tesztünkben már bevetett Intel Core i7-4770K processzort használtuk. A CPU feszültségének és szorzójának emelésével 4700 MHz-ig jutottunk. A stabil működéshez itt pontosan 1,25 voltos CPU magfeszültséget kellett beállítanunk. A rendszer magasabb órajelen és/vagy feszültség mellett már instabillá vált.

ASUS Maximus VI Hero

A Republic of Gamers sorozat új tagja a Hero, amit egy költséghatékony(abb) megoldásnak szán az Asus a családon belül.

[+]

Természetesen a főbb vonásokat próbálták megtartani a tervezés során, így a csomagolás is a már megszokott formát és színvilágot kapta.

[+]

Az Maximus VI Hero dobozában először a legfontosabb, jóformán alapvetőnek nevezhető kiegészítőket pillantottuk meg. Ez a hátlapi kivezetésen kívül három pár SATA kábelt, valamint a Q-Connector kiegészítőket jelenti, melyek mellé még egy SLI hidat is mellékelt a gyártó.

[+]

Az ASUS ROG alaplapoknál már jó ideje a piros-fekete szín hódít, ami most sincs másképp. Már első ránézésre feltűnhet, hogy a Hero letisztult kialakítást kapott. A passzív hűtést nem cifrázta különösebben az ASUS: a Z87-es PCH-n egy viszonylag egyszerű, de tetszetős kialakítású hűtő foglal helyet, míg a tápellátás hűtéséről egy hőcsővel összekötött páros borda gondoskodik.

[+]

Az utóbbi hűtést eltávolítva közelebb férkőzhettünk az egyes komponensekhez. Az Extreme Engine Digi+ III névre elkeresztelt koncepció a NexFET MOSFET, a 10K Black Metallic kondenzátor és az egyenként 60 amperes BlackWing tekercsekből áll össze. Összesen 8 fázist vonultat fel a Hero, ami még egy nagyobb mértékű léghűtéses tuninghoz bőven elég lehet; mindehhez egy 8 tűs csatlakozón keresztül szolgáltathatjuk a szükséges 12 voltos feszültséget. Az előző oldalon látottakhoz hasonlóan ez az alaplap is két négytűs, PWM-es ventilátorcsatlakozót biztosít a processzor aktív hűtéséhez.

[+]

A Maximus VI Hero összesen hat darab PCIe slotot vonultat fel. A két piros színnel jelzett x16-os slot a 3.0-s szabványnak megfelelő, a központi egységben található vezérlő felől kapja a sávokat, így x8-x8 kiosztásban kétkártyás CrossFire vagy SLI kiépítést is összeállíthatunk. A legalsó fekete slot csupán négy sávot képes biztosítani, azokat is csak a 2.0-s szabványnak megfelelően. Az aljzatok alatt az előlapi analóg és digitális hangkivezetések, illetve USB 2.0-s tűsorok húzódnak.

ASUS Maximus VI Hero folyt.

[+]

A PCH mellé négy pár SATA aljzat került ki az alaplap jobb szélére. A legalsó kettőst az ASMedia vezérlője terelgeti, míg a másik hatot a Z87-es PCH. Ezen felül egy PWM-es ventilátorcsatlakozót és egy DirectKey nevű gombot találunk. Utóbbival lényegében az UEFI menübe juthatunk el: amennyiben éppen az operációs rendszerben vagyunk, akkor a rendszer újraindul, míg kikapcsolt állapotban a gép elindul és a menübe navigál.

[+]

A jobb felső fertályon helyezkedik el egy POST CODE kijelző, valamint az integrált a bekapcsológomb és a reset, míg a memOK! gomb a félrekonfigurált memóriabeállítások esetében lehet jó segítség. Ezeken felül még egy PWM-es ventilátorcsatlakozó és egy USB 3.0-s tűsor található ezen a részen.

[+]

A hátlap egy kombó PS2 billentyűzet/egér aljzattal nyit, ami alatt egy pár USB 2.0 helyezkedik el. Utóbbiakat a BIOS Flashback elnevezésű kapcsoló követi, melynek funkciója lehetővé teszi, hogy a gép kikapcsolt állapotában vagy inkompatibilis hardver (CPU, RAM) miatt nem induló alaplap esetén is cserélhető legyen az UEFI. Ehhez továbbra is egy pendrive szükséges. A folyamat abból áll, hogy kikapcsolt állapotban a megfelelő USB aljzatba kell helyezni a fájlt tartalmazó tárolót, majd 3 mp-ig nyomva tartani a szóban forgó gombot, és várni, míg a folyamat elkészül; erről egy LED tájékoztat minket.

Ez rendkívül hasznos lehet, ha a későbbiekben véletlenül egy olyan, régebbi UEFI verzióval szerelt alaplaphoz jutnánk, mely még nem támogatja vadiúj processzorunkat; a megoldással kölcsön CPU vagy további költségek nélkül üzemre tudjuk fogni a masinát. A következő megállóban két USB 2.0 port trónol, melyeket egy HDMI, illetve egy digitális optikai kimenet követ. Tovább haladva 2-2 natív USB 3.0-s portot láthatunk, ahol az utolsó kettő felett található az Intel I217V kontroller által vezérelt gigabites LAN aljzat. A sort megszokott módon a hang (analóg) kivezetései zárják, melyek a Realtek ALC1150 chipje által vezérelt, nyolccsatornás SupremeFX hangkeltő részét képzik.

ASUS Maximus VI Hero UEFI

A gyártó a 80-as szériával karöltve kisebb módosításokat eszközölt az UEFI-ben. Megjelent a My Favorites (kedvencek) lehetősége, módosult a ventilátorvezérlés, megjelent a jegyzetelés lehetősége, valamint a rendszer naplózza és kilépésnél fel is sorolja az elvégzett módosításokat.

A tuningképességet természetesen most is egy gyors próba elé állítottuk. Az i7-4770K processzor feszültségét és szorzóját emelgetve 4600 MHz-ig jutottunk. A stabil működéshez egészen pontosan +0,250 voltot adagoltunk a Haswellnek, amivel már 1,250 voltnál járt a magfeszültség.

MSI Z87 MPOWER MAX

Az MSI tavaly dobta be a köztudatba az MPOWER nevet, melynek első tagja a korábbi Z77-es chipkészlettel társítva egy nagyon jól sikerült, tudásához mérten kedvező árúnak mondható termék lett.

[+]

Ezek után várható volt, hogy a sikerre való tekintettel az MSI továbbviszi a sorozatot, így az előd nyomdokain megszületett a Z87 MPOWER és Z87 MPOWER MAX, melyek közül most az utóbbit mutatjuk be.

[+]

Meglehetősen nagy mennyiségű tartozékot találtunk az alaplap dobozában, melyek a leírás, driver lemez, hátlapi takaró mellett a következő kiegészítőket jelentik: 3 pár SATA kábel, kártyahelyre szerelhető páros USB 3.0 kivezetés, SLI híd, négy V-Check vezeték, M-Connector nevű kiegészítő. Az eSATA (szintén) egy kártyahelyre csavarozható kiegészítővel érhető el, melynek közreműködésével még egy molex csatlakozót is kivezethetünk a gépházból. Az utolsó tartozék egy Wi-Fi modul, amihez két antennát is mellékelt az MSI, de erről kicsit később.

[+]

Az alaplap matt fekete NYÁK-ra épül, és itt-ott sárga színnel tarkított bordákat tartalmaz. A tápellátáson trónoló bordázat tetejét gyakorlatilag teljesen lefedték, ami a levegő áramlásának nem biztos, hogy olyan jót tesz, mint a megjelenésnek. Az alaplap 6 rétegű ("OC PCB") NYÁK-ra épül, mely az MSI állítása szerint a nedvességgel szemben is ellenállóbb.

[+]

A tápellátáson helyet foglaló bordát eltávolítottuk. Erre most is azért volt szükség, hogy vethessünk egy pillantást a processzor feszültségeinek előállításáért felelős komponensekre. A tápellátás immáron a Military Class háziszabvány IV. verziójára épül, mely összesen 20 fázist foglal magában. A korábban már látott, nagyfrekvenciás üzemhez tervezett, ferritmagos "SFC" tekercsek, valamint a nagy vezetőképességű, Hi-C CAP (Highly-Conductive Polymerized Capacitor) tantálkondenzátorok megmaradtak. A legnagyobb és talán legmeglepőbb változás, hogy az évek óta használt DrMOS nevű megoldás elűnt, és helyét egy konzervatívabb, az extrém mértékű terheléseknek valószínűleg jobban ellenálló, de alacsonyabb hatékonyságú megoldás vette át. Folyékony nitrogénes tuningnál kapóra jöhet két 8 tűs tápcsatlakozó, így a gyártó ebből itt duplázott.

[+]

Az MPOWER MAX összesen 4 darab x1-es PCIe slotot vonultat fel, melyekből a két alsót nem használhatjuk egyazon időben. Teljes hosszúságú PCI Express aljzatból erre a modellre is három került fel, amit grafikus kártyáink számától függően x16, x8-x8, vagy x8-x4-x4 sávkiosztásban konfigurálhat a rendszer, mindezt a 3.0-s szabványnak megfelelően. Az egyes slotok között egy mSATA is meghúzódik, melynek adatsávja az ötödik SATA porttal osztozik, így ezt a két portot sem lehet egyszerre használni. Az aljzatok alatt jó néhány különféle kapcsoló húzódik, melyek közül a bal szélső kettő az autómatikus túlhajtásért felelős OC Genie működéséért felel. Mivel az alaplapot tapasztalt és belevaló tuningosoknak szánják, így itt ennek a funkciónak sok értelmét nem látjuk. Az említett gombokat a bekapcsoló- és reset kapcsoló követi, utánuk a BCLK finomhangolására (plusz–mínusz 1 MHz) hivatott gombok sorakoznak. A sort két PWM-es ventilátorcsatlakozó zárja.

MSI Z87 MPOWER MAX folyt.

[+]

A PCH környékén négy pár, legfeljebb SATA 6 Gbps tempóra képes aljzat húzódik, melyek közül az alsó kettőt az ASMedia ASM1061 chipje vezérli. A SATA-k felett a Z87-es PCH két natív USB 3.0-s aljzata került fel a lapra, melyet okosan, a SATA aljzatokhoz hasonlóan 90 fokban kiforgatott a gyártó. Az alsó sarokban található a POST CODE kijelző, mely az esetlegesen előforduló gépindulási problémák gyorsabb beazonosításában segít, valamint sikeres boot után a processzor alaplap által mért hőmérsékletét is monitorozhatjuk segítségével.

Közvetlenül utóbbi alatt helyezkedik el a GO2BIOS gomb, mely a bekapcsolt "MSI Fast Boot" opció esetében lehet hasznos, ugyanis ennek aktiválásakor a gyorsabb boot érdekében billentyűzet még inaktív a gép indulásakor. Ezen a részen húzódik még a BIOS/UEFI chip kiválasztására hivatott kapcsoló, valamint két USB 2.0-s tűsor, melyek közül a jobb oldali, pirossal jelölt (JUSB1) a szabvány 0,5 amperes áramerőssége helyett akár 1,5 ampert is képes leadni, még abban az esetben is, ha a gép felfüggesztett vagy kikapcsolt (S3, S4, S5) állapotban van. Ez a Super-Charger névre keresztelt funkció különböző külső eszközök (pl. mobiltelefon, tablet) töltésénél lehet igencsak hasznos.

[+]

Az Z87 MPOWER MAX is két CPU-ventilátor csatlakoztatására lett felkészítve, melynek egyik tagja közvetlenül a második RAM foglalat felett található. Az alaplap szélén kaptak helyet a V-Check pontok. Ezek hathatós közreműködésével a CPU_SA (System Agent, azaz IMC), CPU_RING (egyéb belső vezérlők feszültsége), CPU_GFX (grafikus mag), CPU_CORE0 (CPU magfeszültség), VCC_DDR (DDR3 feszültség), CPU_VCCIN (bemeneti főfeszültség) értékeit követhetjük nyomon egy vagy akár egyszerre két multiméter segítéségével. Végül az ATX tápcsatalakozó alatt egy újabb USB 3.0-s tűsort láthatunk, mely szintén a Z87-es PCH-val van kapcsolatban.

[+]

A hátlap az MSI szokásához híven egy kombó PS2 billentyűzet/egér aljzattal nyit, ami alatt egy pár USB 2.0 helyezkedik el. Ezt követi egy CMOS reset gomb, majd az opcionálisan beilleszthető Wi-Fi/Bluetooth modul, ami az Intel Centrion Wireless-N 2230 megoldásra épül, és támogatja a Bluetooth v4.0, 802.11 b/g/n, valamint a vezeték nélküli Intel WiDi képátviteli technológiát is. Két-két USB 3.0-s aljzat következik, melyeket immáron egy ASMedia ASM1074 chip vezérel.

A hálózati vezérlő egy rendhagyónak mondható típus, hisz egy Killer E2205 chip van a végére drótozva, mely a hardcore játékosok számára lehet jó hír. A következő állomáson digitális optikai hangkimenet, HDMI, valamint DisplayPort aljzat található. Ezeket egy újabb HDMI kimenet és két USB 3.0 követi, melyek közül utóbbit a Renesas uPD720202 kontrollere kezeli. A sor végén újfent analóg hang ki- és bemeneteket láthatunk, melyekről az ASUS-hoz hasonlóan a Realtek ALC1150 chipje gondoskodik, mellyel akár egy 7.1-es hangfalszettet is meghajthatunk.

MSI Z87 MPOWER MAX UEFI

Az új MPOWER kisebb finomításokat hozott az UEFI területén, ami elsősorban a ventilátorok vezérlésének mikéntjében mutatkozik meg.

A gyors léghűtéses tuningkísérlet az MSI esetében sem maradhatott el, melynek keretein belül 4700 MHz-et értünk el 1,25 voltos feszültség mellett. Az eredményt valószínűleg processzorunk limitálta.

Teszteredmények

Néhány mérés erejéig azt is megnéztük, hogy egymáshoz viszonyítva mit tudnak az alaplapok fogyasztásban, valamint hogyan kezelik a processzort, azaz milyen hatást gyakorolnak azok számítási teljesítményére.

A fogyasztás mérését most is konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel végeztük, és minden esetben a teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk. A méréseket az alaplapok gyári alapbeállításai mellett végeztük.

Fogyasztásban az ASRock érte el a legkedvezőbb értékeket, a második az ASUS lett, míg a legtöbbet az MSI kérte magának.

Az egyes alkalmazások alatt kapott eredményekben most sem láttunk igazán számottevő különbségeket.

Értékelés

Tesztünk végéhez érkezve megpróbáljuk röviden összefoglalni, majd értékelni a látottakat.

[+]

Az ASRock Fatal1ty Z87 Professional alapap egy igen tisztességes felszereltségű modell. Tíz darab SATA port, dupla Ethernet, HDMI bemenet, Creative Sound Blaster integrált hangkeltő. Ezen felül az UEFI is tartalmaz ötletes és hasznos újításokat, ergo az ASRock szerencsére nem állt meg a fejlesztésekkel, ami örömteli hír. Negatívumként talán a 2 PCI slotot tudnánk felhozni, melyek egyike helyett mi inkább egy x1-es PCI Expresst helyeztünk volna az alaplapra. Fatal1ty Z87 Professional ára jelenleg 70 000 forint körül mozog.

[+]

Az ASUS Maximus VI Hero gyakorlatilag egy viszonylag kedvezőbb árú ROG alaplap, mely magában hordozza a sorozat főbb vonásait, illetve tulajdonságait. Szerintünk semmi olyan funkció nem hiányzik róla, amire egy nagyobb mértékű tuningot alkalmazó, komolyabb játékosnak szüksége lehetne, hisz még a kétkártyás CrossFire vagy SLI kiépítésekre is felkészítették. Ahogy említettük, az ASUS bevezetett néhány újítást az UEFI-t is illetően, ami elnyerte a tetszésünket. A Maximus VI Hero aktuális árcímkéje 60 000 forint környékén mozog.

[+]

Az MSI minden hájjal megkent, elsősorban komoly tuningosoknak szánt, Z87 MPOWER MAX alaplapja jóformán hemzseg az extráktól. Húszfázisú tápellátás, tíz darab USB 3.0-s port, mSATA, V-Check mérőpontok, három megjelenítő-kimenet, Killer hálózati vezérlő és Intel Wi-Fi/Bluetooth, ráadásul a mellékelt tartozékok listája is elég nagy. Mindezért cserébe most körülbelül 75 000 forintot kell leszurkolnunk.

A processzorokkal, grafikus kártyákkal, vagy éppen SSD-kkel ellentétben az alaplapok megválasztása egy sokkal szubjektívebb, az adott felhasználó pillanatnyi igényein, illetve jövőbeni céljain alapuló döntés. Meglátásunk szerint a maga műfajában mindhárom alaplap megállja a helyét, így adott esetben bármelyiket tudnánk ajánlani. Az ASRock elsősorban gazdag felszereltségével, az ASUS letisztultságával és kedvezőbb árával, míg az MSI tuningőrülteknek szánt masszív kiépítésével hívta fel magára a figyelmet. A választás további részét a leírtak fényében a vásárlóra bízzuk.

ASRock Fatal1ty Z87 Professional
ASUS Maximus VI Hero
MSI Z87 MPOWER MAX

Oliverda

Az ASUS Maximus VI Hero alaplapot az Asustól kaptuk, az MSI Z87 MPOWER MAX-ot az MSI biztosította, az ASRock Fatal1ty Z87 Professionalt pedig ASRock adta kölcsön.