ReadyBoost elméletben
Hátrányaik mellett a flashalapú USB-s tárolóknak van egy nagy előnyük a klasszikus merevlemezekkel szemben. Véletlenszerű írási és olvasási sebességük sok esetben lekörözi a winchestereket, késleltetési idejük pedig alacsonyabb. Ezeket a tulajdonságokat használja ki a Windows Vista ReadyBoost technológiája, melyet legjobban talán merevlemez-gyorsítótárként lehet felfogni. Az operációs rendszer Superfetch naplójára támaszkodva figyeli, melyek azok az alkalmazások, amiket gyakran használunk, és az ezekhez szükséges állományokat a gyors elérésű flash tárolóra is rámásolja. Az adatok minden esetben teljes mértékben jelen vannak a merevlemezen is, a pendrive-os változat pedig 128 bites AES titkosítást kap. Felmerül a kérdés: mi van a flash tárolók véges írhatóságával? A ReadyBoost elsősorban olvasásra használja a pendrive-ot, nem pedig írásra, így nagyjából 10 évig használható marad ReadyBoosttal is. Még egy hasznos dolgot meg kell említeni. A legtöbb mai notebook beépített kártyaolvasójára is alapozhatunk memóriakártyás ReadyBoostot.
Van két sebességre vonatkozó kritériuma a vistás gyorsítónak. 4 kB-os blokkok véletlenszerű olvasásánál legalább 2,5 MB/s-os, 512 kB-os blokkok véletlenszerű írásánál pedig 1,75 MB/s-os sebességet kell tudnia a pendrive-nak. Ezeket a teszteket az operációs rendszer végrehajtja az USB flash tároló csatlakoztatásakor, és ha elég gyors az eszköz, akkor felajánlja a ReadyBoostot, egyébként nem. Azoknál a táraknál, melyek megbuktak a teszten, ez később is megismételhető. Lehet, hogy a clusterméret módosításával már átugorják a lécet.
Mi is kipróbáltuk versenyzőinket a két sebességtesztben. Ehhez az Everest mérőjét használtuk, melyről azt kell tudni, hogy a két kérdéses esetben meglehetősen ingadozó teljesítményt mér, ezért az átlagos tempó mellett a minimumot is megadtuk.
ReadyBoost olvasási és írási követelménye Everesttel mérve A-Data PD7 és PD15 pendrive-on
Versenyzőink közül az A-Data PD10 és FP1, valamint a Kingston DataTraveler és DataTraveler Reader bukott meg a Vista beépített tesztjén, a többi meghajtónál az operációs rendszer engedélyezte a ReadyBoostot.
Véletlenszerű írásban is az A-Data PD7 remekelt, amelynek sebessége csak néhány pillanatra esett 10 MB/s környékére, egyébként 32 MB/s közelében volt. A többi meghajtó közül csak a Kingston DataTraveler II Plus Migo tudta megközelíteni. Valószínűleg a Vista is valamiféle átlagot számol, mert a Sandra minimumát figyelembe véve az A-Data PD15 sem kapott volna zöld jelzést a ReadyBoostra.
Ugyan csak hajszálnyival, de a ReadyBoost-os olvasásban az A-Data PD7 lecsúszott az első helyről. Márkatársa, a PD14 előzte meg, de több tároló is nagyon közel volt hozzá. Érdekes, hogy elvileg itt is csak az A-Data FP1 maradt a ReadyBoost kritériumai alatt. Valószínűleg a késleltetési időnek vagy egyéb paraméternek is van valami feltétele, ami miatt más pendrive-ok is kiestek.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!