VGA-piac

A cikkben közölt árakat nagykereskedelmi partnereink listái alapján képeztük kiskereskedői haszon és 20% áfa hozzászámításával. A bemutatónkban szereplő termékek – többek között – a nagykereskedelmi partnereink weboldalain feltüntetett kiskereskedésekben vásárolhatóak meg.

Mióta beindult a 3D-s, DirectX-es, shaderes világ, a grafikus kártyák piaca a legingoványosabb hardveres terület. Őrületes sebességgel váltják egymást a modellcsaládok, szabványok, DirectX-verziók. A csúcsmodellek pillanatnyilag a PC legtöbbet fogyasztó, legjobban melegedő komponensei, régen lekörözték már a CPU-kat. Rengetegen fordulnak hozzánk kéréssel, hogy állítsunk össze konfigurációkat, tanácsoljunk ilyen-olyan hardverelemet. Bár folyamatosan teszteljük a legújabb grafikus kártyákat minden szinten, és követjük az árak alakulását, gyakori, hogy mi sem tudunk tanácsot adni, vagy az a tanács, hogy várni kell a következő generációra, mert az hű, de jó lesz. Miért van ez így? Elsősorban a pénz miatt. Egy VGA akár 100–150 000 forintba is kerülhet, de még a középkategória ára is 25–50 000 Ft körül mozog. Ezzel szemben jó processzort például már 15–20 000 forintért kapunk, 3 GHz-es vagy négymagos Core 2 is van 70 000 forint alatt. Ahol pénz van, ott ugye nagy a tülekedés a haszonért. Az NVIDIA és – az ATI felvásárlása után – az AMD szinte vérre menő küzdelmet vív a vásárlókért. Teljesítményben folyamatosan egymás fölé, árban egymás alá ígérnek.

Ebben a kiélezett helyzetben is megtörtént az a furcsaság, hogy a legfeljebb 40–45 000 forintos középkategóriás és a 70 000 forinttól kezdődő felsőkategóriás kártyák között óriási űr tátong, annak ellenére, hogy a két végpont teljesítménye között is nagy a különbség. Idén, az év végén rendeződni látszik a helyzet. Igaz, a hírek szerint csak kis darabszámban, de már érkezik a Radeon HD 2900 Pro, mely közel olyan gyors, mint a Radeon HD 2900 XT – csak 15% körüli GPU-órajelbeli lemaradása van a szintén R600-as chipnek –, ára pedig alig magasabb 60 000 forintnál. Azért lesz kérészéletű a kártya, mert helyet kell csinálni a rövidesen érkező HD 2950 Prónak és GT-nek, melyek az új RV670-es GPU-ra épülnek majd. Akárcsak az R600-nak, ennek a grafikus chipnek is 320 stream processzora lesz, de még magasabb órajeleken fog futni. Ha minden a tervek szerint halad, a HD 2950-esek még idén piacra kerülnek.

Az NVIDIA oldalán sincs lazítás. Novemberre várható a 96 stream processzoros 8800 GTS és a 32 stream processzoros 8600 GT/GTS közé beilleszkedő, 64 számolóegységes GeForce 8700 család. Az újdonságok minden bizonnyal lejjebb tolják majd az aktuális kártyák árát. Érdekes, de úgy tűnik, a régi vasak is megtáltosodhatnak, két okból. Az újabb generációs – GeForce 8 és Radeon HD – grafikus kártyák a korábbinál nagyobb mértékben építenek a shaderek számolási teljesítményére, háttérbe szorul a raszterezők és mintavételezők tudása. Lassan, de biztosan a játékok is elindulnak ebbe az irányba, és a legújabbakban már jobban domborít az a GeForce 8600 GT vagy Radeon HD 2600 XT, melyek a korábbi játékokban rendre kikaptak a Radeon X1950 Prótól. A másik gyorsulási tényező – igaz, ez némiképp vonatkozik a régebbi kártyákra is – a Windows Vista grafikus meghajtóinak fejlődése. Amikor először próbáltunk az új operációs rendszeren játszani, gyakran siralmas volt a teljesítmény a régi XP-hez képest. Mára mondhatni teljes mértékben egálban van a kétféle Windows ezen a téren. A Vista még tovább is fejlődhet, hiszen a megújult driverrendszer miatt DirextX 9-ben is 20–30%-os gyorsulást jósoltak az XP-vel szemben.

Érdekesség kedvéért most felsoroljuk az aktuális, játékra is nyugodt szívvel ajánlható grafikus kártyák árát. A középkategória és csúcskategória Windows XP-s teljesítményét is megvizsgáltuk a nyár folyamán. Hosszas tanácskozás után úgy döntöttünk, hogy a Vistát csak a közelgő első Service Pack után vesszük elő.

Ahogy számítottunk rá, a kezdeti magas árak után az NVIDIA a Radeon HD 2600 XT árához igazította a hasonló tudású GeForce 8600 GT-t. A riválisokból rengeteg enyhén túlhúzott modell is kapható, de tapasztalataink szerint az alapváltozatok tuningjával sincs gond. Nehéz eldönteni, hogy melyik a jobb választás, mert a GeForce sokkal jobb élsimítással, a Radeon pedig nagy számolásigényű esetekben jeleskedik, ráadásul audiojelet is rendesen kezelő HDCP-s HDMI kimenete van minden modellnek, így sokkal jobb multimédiás alapnak. A helyzetet tovább bonyolítja a kifutó Radeon X1950 Pro, mely nem tud DirectX 10-et, de élsimítással alaposan helyben hagyja a GeForce 8600 GT-t, legalábbis az aktuális játékok többségében. Ebben a szegmensben talán a novemberben érkező GeForce 8700 lesz igazán jó, bár valószínűleg 50 000 Ft környékén kínálják majd.

A felsőkategóriára többnyire azt lehet mondani, hogy feleslegesen gyors. Az 1280-ra rímelő felbontásokban egy GeForce 8800 GTS 320 MB is játszható sebességet produkál mindenféle látványjavító elemmel. Nyilván idővel kevés lesz már ez a kártya, de ugyanúgy kifogy majd a lendület a kétszer annyiba kerülő, de csak 30%-kal gyorsabb GeForce 8800 Ultrából is. Ezt a szegmenst az AMD bolygatta meg a 320 MB-os 8800 GTS sebességszintjén mozgó, de nála 10 000 forinttal olcsóbb HD 2900 Próval, amit rövidesen követ a lassabb, de olcsóbb HD 2900 GT, melyet talán a középkategória tetejére sorolunk majd. Valószínűleg a Radeon HD 2950 Pro/GT hozza majd lendületbe a csúcskategóriát. Kérdés, hogy az NVIDIA mivel – és mikor – válaszol majd.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!