Nikon D4, a profi

Külvilág, ergonómia

A Nikon D3 és a D700 anno tudásra nagyon hasonló masinák voltak. Még az AF-rendszer és a szenzor is ugyanaz volt a két gépben, bár a D3 valamivel alacsonyabb zajszintet produkált, mint olcsóbb testvére. A japán gyártó idei felhozatalánál azonban már élesebb a különbség: míg a D800 a maga 36 MP-es érzékelőjével korunk legnagyobb felbontású 35 mm-es fényképezője, addig a D4 a 16 MP-lel csupán apró frissítésnek tekinthető az elődmodellhez képest – legalábbis, ami a pixeleket illeti. A vállalat mérnökei (vagy marketingesei) ezúttal jobban odafigyeltek arra, hogy a két készülék kellően differenciálódjon egymástól. Bár ebben a két újdonságban is azonos AF-rendszer található, a körítés már jobban eltér. Kicsit jobban belegondolva, a Nikon rejtett hátsó szándéka az lehetett, hogy a tehetősebbek mindkét gépet megvásárolják, mivel ezek optimálisan kiegészítik egymást.

Míg a Nikon a D800-zal a nagy felbontást, a rendezett körülmények közti fotózást (például stúdiómunka), a valamivel lassabb működéssel is beérő feladatok kiszolgálását célozza meg, addig a D4-gyel gyakorlatilag minden egyéb fotós (és videós) feladat elvégezhető. Alacsonyabb felbontása révén jobban tűri a magasabb érzékenységi értékeket, gyorsabban képes elmenteni a fényképeket (pl. sorozatfelvételnél ez létfontosságú tényező), és az általános működése is gyorsabb, mint a D800-é. De ne rohanjunk ennyire előre, egyelőre nézzük végig, melyek a Nikon D4 külső jellegzetességei.

Formavilága követi a kistestvérét, azaz ugyanolyan puklis, magasra húzott „vállú” gép lett belőle is. Az ívek kerekebbek, lágyabbak, mint azt a D3/D3s készülékeknél láthattuk. Hogy kinek melyik tetszik jobban, az egyéni megítélés kérdése, ezzel a szubjektív tényezővel nem foglalkozunk. Terjedelemre a D4 körülbelül akkora, mint a D3; markolata mély és az ujjbegyeknek külön mélyedés teszi biztosabbá a fogást. Már a D800-on is látható volt, hogy a kioldó részlegét átformálták, annak dőlésszögét az elődmodellekéhez képest megváltoztatták. A mutatóujj pozíciója így kényelmesebb, természetesebben fekszik a kioldógombra.

Érdekes, hogy a mérnökök az elülső két funkciógombnál maradtak a régi dizájn mellett, nem hozták át a D800-nál látott, egymáshoz közelebb helyezett, s nagyobb felületű nyomógombokat, amelyek működtetése jóval kényelmesebb és természetesebb. A fotózásimód-választó tárcsa sem követi a D800 jóval kézreállóbb kialakítását. A tárcsa maradt a D3 érából megszokott változat annyi különbséggel, hogy egyes állásait immár érezhető kattanások határolják el egymástól. Hogy még egy kis plusz kavarodás is legyen a használatban, a multifunkciós szigetre más funkciók lettek elhelyezve, mint a D800-nál, ugyanis a D4-nél a vakumódok, a képsor (bracket) és a fénymérés módja található (D800: fehéregyensúly, ISO, képminőség és képsor, ráadásul másik gombra helyezve), tehát, aki mindkét gépet birtokolja majd, odafigyeléssel kell matatnia a kezelőfelületeken.

A fókuszmód kapcsolója a D7000 óta más: a hagyományos háromállású helyébe egy kétállású jött, amelynek nyomógombja is van (ezzel lehet AF állásban az AF módok alváltozatai közt váltani). Szerintünk ennek kényelmesebb a használata, mint a réginek.

A Nikon D4 hátoldalán az összes fontosabb kezelőszerv követi a D800-nál látott kiosztást. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kijelző mellett balra és a bal felső sarokban ugyanazok a funkciók találhatóak. Más a helyzet a kijelzőtől „keletre”, itt már a váz méretéből adódóan is színesebb, lakottabb lett a felület. A fő négyirányú nyomógomb mellett két apró joystick is látható, melyeket szinte szabadon programozhatunk, így a munkánkhoz legjobban passzoló kiosztással dolgozhatunk. A két memóriakártya foglalatát fedő ajtó most nem a váz oldaláról, hanem a hátlapról nyílik. A tesztgépen ez a csapóajtó kissé mocorgós volt, a váz megmarkolásakor apró elmozdulásokat lehetett érezni, ami eleinte zavaró volt.

Aminek nagyon örültünk, hogy a felső kijelző világításának bekapcsolásakor a gombok is felragyogtak a sötétben. Erre a szolgáltatásra már az Olympus E-620 óta vártunk, s azon elmélkedtünk, hogy vajon miért nem alkalmazza senki más ezt a nagyszerű ötletet? (Sőt, tudomásunk szerint az Olympus is csak ennél az egy dSLR-nél vetette be.) Igazából kötelezővé tennénk az összes fényképezőgépnél az alsó középkategóriától fölfelé. Az apró, kisteljesítményű LED-ek nem fogyasztanak annyit, hogy az akku élettartama lehessen a gyártók kifogása az implementáció ellen.

A csatlakozók zöme a váz bal oldalára lett elhelyezve. Itt található a GPS/WLAN, az USB, a mikrofon, a fejhallgató, az Ethernet és a HDMI aljzata. Külön dicséretet érdemel a gyártó a gumifedelek kialakítása miatt. Végre nem egy vagy két hatalmas, egybefüggő, ormótlan és kezelhetetlen gumifedél fedi le a felületet. A vakuszinkron és a vezetékes távkioldó csatlakozásai továbbra is az előlapon találhatóak (szintén külön-külön dugó alatt).

A Nikon – természetesen – a D4 optikai keresőjét sem hagyta beépített árnyékoló nélkül. Ha hosszú expozíciós időket használunk, érdemes használni ezt a két fémlapból álló reteszt, így elkerülhetjük, hogy hátulról beszűrődő fényszennyezés jusson el a szenzorhoz.

A géptest alján csupán a gumiborítás és a fém állványmenet található. A nagy akkumulátort a váz oldalába kell betolni.

Felülnézetben balról jobbra haladva a következő látkép fogad: a már említett multifunkciós egység (vakumód, képsor, fénymérés, valamint fotózási módok), a vakusaru, a pentaprizma házának oldalában a dioptriaállítás tárcsája, a módválasztó, az expozíció-korrekció, a kioldó, a filmfelvételt indító gomb és a főkapcsoló a kioldó körül.

Röviden összegezve a D4 külsőre nem változott meg olyan radikálisan a D3/D3s-hez képest, mint a D800 a D700-hoz mérve. Azonban érthetetlen, hogy a D800-nál alkalmazott kényelmi funkciókat miért nem vették át a D4 tervezése során? Miért nincs egymáshoz közelebb a két elülső funkciógomb? Miért nem növelték meg ezek méretét? Miért nincs USB 3.0 csatlakozó a D4-en (persze van Ethernet, ennek ellenére sokan örülnének a SuperSpeed USB-nek), miért nem lett a multifunkciós egység (fotózási módok) kialakítása is a D800-éval azonos? Végül álljon még itt két fénykép, melyeken a D4 a régebbi és kisebb D700-zal pózol:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • Nikon

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés