Megjelenés

A notebookok világában a vékonyság egy olyan tulajdonság, amivel a gyártók szeretnek elmenni a végletekig. Tény és való, hogy az átlagfelhasználók számára kiválóan prezentálható, általában rácsodálkoznak a legújabb modellekre, melyek alig vastagabbak a képes újságoknál. Mai tesztalanyunk, a Lenovo Yoga 3 Pro esetében mi is eléggé meresztettük a szemünket, amikor megláttuk élőben a legvastagabb pontján is mindössze 12,8 milliméteres gépházát, ami mellett a 17 milliméteres MacBook Air már-már otrombának hat. Nem semmi a 13,3 hüvelykes laptop súlya sem, a normális, nem fogyókúrás, 44 wattórás akkumulátorral mindössze 1,197 (még véletlenül sem 1,2!) kilogrammot nyom.

Ráadásul nem is egy szimpla notebookról van szó, hanem kettő az egyben masináról, ami tabletté hajtogatható. Ezt a trükköt az első Lenovo Yoga három éve mutatta be teljesen, 360 fokban körbeforgatható zsanérjával, ám mára több konkurense elleste tőle, így hát frissíteni kellett. A harmadik generációs Yoga nagyon különleges és látványos, óraszíjra emlékeztető zsanért kapott. Ez talán a klasszikus vonalak kedvelőinek – mint például jelen cikk írójának – nem jön be annyira, de kétségkívül látványos, csinosabb a korábbinál, ráadásul funkcionális.

A készülék a korábbi Yogákhoz hasonlóan a notebook és tablet végállapot között további két pózba hajtogatható, amit a kijelző és billentyűzet funkcióban követ. Hogy közelebb vonjuk magunkhoz az érintőképernyőt, hátrafordíthatjuk a billentyűzetet; ilyenkor a billentyűzet és a csuklótámasz az asztal (vagy éppen ölünk) felé fordul, a gombok deaktiválódnak. Környezetükben olyan gumis bevonat található, ami nem csak tapintásra kellemes, hanem stabilan, csúszás és karcolódás nélkül megtartja a gépet. Elsősorban filmnézés közben jöhet jól a sátor mód, amikor a Yoga egy sátrat formálva első éleire áll.

Kezelőszerveit és csatlakozóit a többféle használati pozícióhoz igazították, így aztán a bekapcsológomb nem kerülhetett máshová, mint az egyik oldalára. Mellé tették a hangerőszabályzót és a képernyő automatikus forgatását kikapcsoló gombot is, illetve kapunk még egy visszaállítót, amit a Lenovo archiváló és rendszervisszaállító alkalmazását hívja elő. Mind a négy gomb egymás mellett van, ezért mindig jó irányba fogunk nyúlni, ha keressük valamelyiket. Remélhetőleg össze sem tévesztjük majd őket, ugyanis a sor elején lévő hangerőszabályzó és a sor végén lévő (vagy fordítva, nézőpont kérdése) bekapcsolót kicsit kiemelték a másik kettő, ritkábban használatoshoz képest.

Vékonysága ellenére kifejezetten jó a Yoga 3 Pro csatlakozókínálata. Mindkét oldalán van egy-egy USB 3.0 kapu, a jobb oldalival kikapcsolt notebook esetében is lehet tölteni, mondjuk telefont. Balra van még egy USB-re emlékeztető csatlakozó, kis kiugrással a sarkán. Ez alapvetően a töltő aljzata, de USB 2.0 kapuként is működik, a kiemelésére pedig azért van szükség, nehogy véletlenül egy normális USB kapuba dugjuk a töltőt. Annyira vékony a gépház, hogy egy vaskosabb pendrive-ot bedugva, a külső adattárra támaszkodva elemelkedik az asztaltól. Az USB-ken felül micro HDMI-t és kártyaolvasót (jobbra), illetve kombinált hang ki- és bemenetet kapunk (balra). Ethernet csatlakozó nincs, a Wi-Fi ac-s, a hangszórónyílásokat pedig a fenéklemezre tették, ami notebook módban nem, de filmes sátor állásban nagyon jó hely.

Teljesítmény, kijelző

Nem csak külsejében, beltartalmában is érdekes a Lenovo Yoga 3 Pro. Szíve az a Core M processzor, amelyet nemrég mutattunk be alaposan, és 4,5 wattos fogyasztás mellett egészen komoly teljesítményt kínál. Mellé 4 vagy 8 GB memóriát forrasztanak a parányi alaplapra, a háttértár természetesen M.2 foglalatos SSD (256  vagy 512 GB-os kapacitással), optikai meghajtót legfeljebb USB-re köthetünk.

A Wi-Fi ac-s, mellette Bluetooth adapter van, 3G vagy LTE modem beépítési lehetőségéről nem tudunk. Az akkumulátor 44 wattórás, az előző Yoga 2 Próban még 54 wattórás volt. Erre a csökkentésre a vékonyság miatt volt szükség, hiszen az akku így is a notebook jelentős részét tölti ki, az alaplap, RAM, SSD és Wi-Fi illetve Bluetooth a felső sávba szorult.

A Core M processzor teljesítményét alábbi írásunkban részletesen kielemeztük. A Yoga 3 Próban használt Core M-5Y70 különlegessége, hogy alacsony 1,1 GHz-es alapórajele mellé elég magas, 2,6 GHz-es maximális, Turbo Boost órajel társul. Ennek előnyeit viszont csak nagyon rövid távon tudja kihasználni. Így aztán löketszerű, rövid terheléseknél (képszerkesztés, egyszerűbb programkód fordítása, kisebb fájltömörítési feladat és hasonlók) hozza egy Haswell-alapú Core i5 tudásszintjét, ha viszont hosszabb ideig kell dolgoznia (például egy videórenderelésén), akkor inkább egy alacsony fogyasztású, 1,5-2,0 GHz-es Core i3 tudására lehet számítani, az IGP-t is terhelve, például játék közben, még alacsonyabb órajelre lehet számítani.

A felhasználói élményt nagyban javítja a gyors SSD és a fürge memória alrendszer, így hétköznapi használat mellett egyáltalán nem éreztük lomhának, erőtlennek a notebookot. Játékra viszont kevés lesz, csak a Sims 4, FIFA 2014, Counter-Strike: GO, DOTA 2 és League of Legends jellegű játékok futnak el rajta akadásmentesen, alacsony felbontással és grafikai beállításokkal. Persze, a statisztikák szerint a játékosok többsége pont ezekkel a címekkel tölti az idejét.

A 13,3 hüvelykes kijelzőpanelt a Samsung szállítja, felbontása brutális, 3200x1800 pixel, ami 276 ppi pixelsűrűséget jelent. Természetesen érintésérzékeny, felületét Gorilla Glass védi. Sajnos a költségek (és részben az energia) spórolása érdekében PenTile rendszerű a képernyő, ami enyhén töredezett éleket eredményezhet, de a komoly pixelsűrűség mellett ez kevéssé zavaró. Legfeljebb akkor tűnhet fel, ha egy IGZO panel mellett alaposan szemügyre vesszük. A színvisszaadás egészen jónak bizonyult, maximálisan 312 cd/m²-es fényerőt mértünk a kontrasztarány pedig 500:1 közelébe jött ki, ami notebook viszonylatban kifejezetten jó. A betekintési szögekre nem lehet panasza, a Gorilla Glass miatt fokozottan fényes felületet viszont szokni kell, és nem árt törölgetni róla a ronda ujjlenyomatokat.

Minőség, ergonómia

Látszatra és kézbe fogva is nagyon igényes, minőségi notebook benyomását kelti a Lenovo Yoga 3 Pro. Bár világosszürke fedele és fenéklemeze nem fémből készült (műanyag), kellemes tapintásúak, nem horpadnak túlzottan. Érdekes a billentyűzet körüli, gumis anyag is, amit vélhetőleg azért választottak, mert bizonyos állásba erre a felületre támaszkodik a notebook. Egyetlen komoly kifogásolnivalót találtunk, mégpedig a különleges zsanér viselkedésében. Mozgása kellően stabil, viszont a kijelzőpanel túl nagy holtjátékkal lebeg rajta, ahogyan ez az alábbi videón is látszik.

Egyelőre még a billentyűzet a notebookok elsődleges beviteli eszköze. Ezen a téren a Yoga 3 Pro elég nehéz feladat elé van állítva, hiszen nagyon vékony a gépháza. Így aztán a gombok kifejezetten rövid, alig pár milliméteres úton járnak. Szerencsére a talapzatuk eléggé stabil, érdemes megfigyelni a korábbi, belsőt mutató képet, hogy a klaviatúra közepén is van egy támasztópont. Természetesen háttérvilágításosak a gombsorok, igaz annak csak egy fokozata van.

Elég szerencsétlen billentyűzetkiosztást alkalmaztak, melynek alapvető forrása, hogy az elődökkel ellentétben most elhagyták a funkcióbillentyűk sorát. Tény és való, hogy ezeket a gombokat a mai átlagfelhasználók már egyre kevesebbet használnak, és igény szerint Fn váltóval előhívhatóak. De az egész sor likvidálása gombhiányt okozott az extra funkciók terén. A magyar elrendezés nullája például az Enter jobb oldalra került, a Backspace sarki helyét pedig a Delete vette át. Annak ellenére, hogy a notebook mindkét oldalán néhány centiméteres üres tér tátong a billentyűzet mellett, a magyar ékezetesek Enter melletti két oszlopát kissé összenyomták. A gépelési komforton ez minimálisan ront csak, de annál rondább. A teljes méretű kurzormozgatókért és dedikált PageUp, Page Downért jár a piros pont, de minden nagyképűség nélkül mondjuk, hogy még mi is tudnánk használhatóbb billentyűzetkiosztást tervezni.

Mivel eléggé alulra tolták a billentyűzetet, nem fért alá túl nagy touchpad. Gombjait a mai divat szerint (...) az érintőfelületbe integrálták, az egész input eszköz kifejezetten kellemes benyomást keltett. Felülete számunkra éppen jó, szerencsére az aktuális ThinkPadekkel ellentétben csak az alsó perem és nem az egész felület nyomható le. Nyilvánvaló, hogy a tapipad kezeli a Windows 8.1 gesztusait, és kifejezetten jól teszi ezt, görgetésnél, lapozásnál sok hasznát vettük.

Bár alulra néznek, kifejezetten jól szóltak a Yoga 3 Pro hangszórói. Felállítva, sátor pózban hangzásban felveszi a versenyt a komolyabb multimédiás notebookokkal is, a hangszín is rendben volt, csak egy picike doboz hatást éreztünk. A vékony házban talán ez a záloga a szerény, de azért jelen lévő basszusoknak. Örömteli, hogy erre a részletre már odafigyeltek a Lenovónál.

Hűtés, üzemidő

A Core M processzor legnagyobb erénye a különösen alacsony fogyasztása. Az Intel a 4,5 wattos TDP fogyasztási osztályba sorolja, és büszkén hirdeti, hogy akár ventilátor nélküli hűtéssel is beépíthető a tabletekbe, kisebb notebookokba. Ennek ellenére a Lenovo tett egy kis ventilátort a Yoga 3 Próba, aminek hangja alapjáraton szinte nem is hallható. Így aztán nem volt zavaró, hogy egyszerű feladatok végzése közben, sőt gyakran nyugalmi állapotban is elindult. A levegőt a zsanért tövében szívja be és ott is fújja ki.

A hűtőventilátor (balra) alíg nagyobb egy tízforintosnál

Nyugalmi állapotban, 24 °C-os környezetben 25-33 °C közötti hőmérsékletet mértünk a laptop billentyűzetén és környékén. A legmagasabb értékeket a klaviatúra fölött kaptuk, ott ahol a hardver rejtőzik, de a felhasználó ritkán tapogatja a számítógépet. A fenéklemezen ekkor 26-31 °C-ot kaptunk, tehát a maximális hőmérséklet alacsonyabb volt, mint felül, ez elég ritka. Nyugalmi állapotban a Core M 5Y70 órajelét 800 MHz-re, üzemi feszültségét 0,662 Voltra vette vissza.

Teljesen leterhelve a CPU részleget órajele 2,6 GHz-re feszültsége pedig valamivel 1,1 volt fölé emelkedett. Kisvártatva viszont az órajel leesett 1,3-1,6 GHz közé, a feszültség pedig a 0,763-0,869 Voltos tartományban mozgott. Eközben a hűtés hangja megközelítette a 20 dB-t, ami csak nagyon csendes környezetben hallható. Az elkövetkező harminc percben viszont már az órajel, a feszültség és a hűtés hangja sem változott, a CPU-nál notebookos viszonylatban kifejezetten alacsony, 65 °C-os maximális hőmérsékletet mértünk. A gépház maximuma felül 40 °C volt, a billentyűzet jobb oldala fölött mértük, a gombok nem melegedtek 30 °C fölé, ami dicséretes. Az alul kapott 37 °C-os maximum is elfogadható érték.

Az alacsony fogyasztású processzor miatt kifejezetten jó akkuidőre számítottunk a Yoga 3 Pro esetében még úgy is, hogy az előd 54 wattóras akkumulátorát 44 wattórásra cserélték. Minimális terhelésen, alacsonyra vett monitor fényerővel és kikapcsolt Wi-Fi-vel több mint 13,5 órás üzemidőt értünk el, amiből mindössze 3,2 wattos fogyasztás jön ki a teljes notebookra. Ennyire alacsony értéket a Haswell érában nem láttunk, legfeljebb a Bay Trail architektúrás Atomok tudnak ilyet, lényegesen alacsonyabb teljesítménnyel és jellemzően kisebb kijelzővel.

Nagyfelbontású videót lejátszva közel nyolc órára volt elég az akkumulátor, tehát a fogyasztás 5,7 wattra jött ki, ami szintén komoly fegyvertény, nagyon alacsony érték. Teljes terhelésen majdnem három órát bírt a Yoga 3 Pro, tehát 15,2 wattot igényelt, ami teljesítményét figyelembe véve szintén nagyon szép érték. Az akku teljes feltöltéséhez kevesebb mint két és fél órára volt szükség, a 70%-os szintet másfél óra alatt érte el.

Értékelés

A Lenovo nagyon komoly készüléket tett le az asztalra a Yoga 3 Próval. Ilyen vékony masinát a konkurencia klasszikus notebookban sem nagyon tudott még csinálni, nem hogy kifordítható zsanéros, kettő az egyben megoldásként. A 12,8 mm vastag és 1,197 (semmiképp sem 1,2) kilogrammos masina ráadásul nem lett annyira félelmetesen rugalmas és törékeny. Kifejezetten igényes, magas minőségű eszköz benyomását kelti még annak ellenére is, hogy fedele és alja műanyagból, nem pedig fémből készült. Egyetlen gyenge pontja az egyedi zsanér kissé lötyögős mivolta.

Szerintünk a Core M nyújtotta teljesítmény is rendben van. Sok elemző kevesellte az új processzor teljesítményét, kifogásolták, hogy visszavesz az órajeléből, de szerintünk a 4,5 wattos fogyasztásához képest kifejezetten erőteljes. Napi használat közben egyáltalán nem éreztük lomhának, úgy pörgött a Yoga 3 Pro, mintha egy Core i5 lenne a bendőjében, csak éppen kevésbé melegedett és tovább bírta akkumulátorral.

Meg voltunk elégedve a brutális felbontású kijelzővel is, bár őszintén szólva nem sok szükségét érezzük a Windows 8.1 mellett. Kifejezetten kellemesen szóltak a Yoga 3 Pro hangszórói, beviteli eszközei kapcsán a billentyűzet hiányzó funkciógombos sora, és az emiatt kialakult, szerencsétlen gombkiosztás miatt beírunk egy kövér fekete pontot, de ezen felül mindent rendben találtunk, a nyomáskomfort a gép vékonyságát figyelembe véve elfogadható, a touchpad jó.

Egy dologgal viszont komoly baja lesz a legtöbb felhasználónak. A Lenovo Yoga 3 Pro a Core M-5Y70 processzorral 8 GB memóriával, 256 GB-os SSD-vel, Windows 8.1-gyel és három év garanciával négyszázezer forintba kerül, az 512 GB-os SSD-s változat pedig 460 000 forintot kóstál, ami irgalmatlanul sok pénz. Ettől eltekintve a Yoga 3 Pro nagyon tetszett, felülmúlása komoly kihívás lesz a konkurenseknek, talán még az Apple-nek is.

Lenovo Yoga 3 Pro notebook

rudi

A Lenovo Yoga 3 Pro notebookot az Lenovo hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre,