PC játékra – I.

A számítógépes játék – a tuningolás mellett – a nagyteljesítményű hardverek eladásának egyik húzó tényezője. Az újabb és újabb játékok gyorsabb VGA-t, processzort, több memóriát igényelnek. Egy-egy friss, látványos játéknak van olyan vonzereje, hogy miatta hardverre is pénzt költsenek, csak hogy szépen fusson. Persze a játékos, különösen Magyarországon, nem sok pénzből gazdálkodik, többnyire fiatal, saját keresete sem nagyon van, gyakran kompromisszumokra kényszerül. Talán a legkézenfekvőbb a régi játékoknál maradni, melyekhez nem is kell olyan komoly vas, de ezt nehéz megtartani, amikor a haverok a legújabb, legcsodásabb valamiről beszélgetnek. Lássuk, milyen hardveres lehetőségei vannak azoknak, akik játszani akarnak. Most tekintsünk el az örök „konzol vagy PC” vitától.

A PC-s játékok alapja a látvány, amiért elsősorban a grafikus kártya felel, tehát ennek a kiválasztásával kell indítani a konfiguráció összeállítását. Tesztjeink alapján, legalább középkategóriás videokártya kell a modern játékok 1024x768-as felbontásban való futtatásához. Sajnos ez a kategória még pár hétig nem lesz teljes, ennyit kell várni a Radeon HD 2600-akra. Egyelőre a másik DirectX 10-es opció, a GeForce 8600 sem túl kecsegtető, mert a 8600 GTS drága, és az új DirectX-et kihasználó játék sincs, ráadásul a DX9 még sokáig uralkodó marad. A 8600 GT 35 000 forint körüli árával viszont már érdekesebb, de régebbi ellenfelei, a Radeon X1650 XT és GeForce 7600 GT jóval 30 000 forint alatt járnak. Tesztünkben az X1650 XT legalább annyiszor verte meg a 8600 GT-t, mint ahányszor kikapott tőle, így a Radeont szerencsésebb választásnak tartjuk. Ha nagyon szűk a keret, kompromisszumokkal a GeForce 7300 GT GDDR3 memóriás változata is elég lehet játékhoz, de akkor az újabbaknál már komolyan vissza kell majd venni a grafika minőségén.

A processzorral kapcsolatban nagyon egyszerű helyzetben vagyunk. Egy évvel ezelőtti tesztünkből is látszott, hogy középkategóriás videokártyák alá fölösleges nagy teljesítményű CPU-t venni, mert a játékok nem gyorsulnak tőle, a VGA a szűk keresztmetszet. Ennek fényében egy olcsóbb kétmagos Athlon 64 X2 is elegendő. A minimális megtakarítás miatt már hanyagolnánk az egymagos processzorokat, mert mind több és több játék használja ki a második magot is. Memória szempontjából azt 1 GB szinte már alapkövetelmény játékhoz. Az 512 MB az esetek többségében nagyon sok merevlemezes töltögetést hoz magával, érdemesebb inkább 4–500 forinttal többet fizetni.

A teljesítményt befolyásoló hardverelemek mellett ott sorakoznak a szintén fontos, játékélményt meghatározó perifériák. Ilyen a monitor, amelyen a kép megjelenik, a beviteli eszközök, melyekkel irányítjuk, vagy a hangrendszer. Alsókategóriás TFT-k között szinte mindegy, melyiket választjuk, mert a felhasznált TN+film panelek nagyon hasonló paraméterűek. Játéknál a késleltetési idő a legfontosabb. A mai játékok többsége már támogatja a széles felbontásokat. Az ilyen monitorok nagyobb részt fednek le látómezőnkből, ezért valamivel élvezetesebbek lehetnek, mint 4:3 vagy 5:4 arányú társaik, ráadásul többnyire olcsóbbak is náluk.

A legtöbb játéktípusnál komoly szerepe van az egér precizitásának. Nagyon sok gyakorlott játékost megkérdezve és saját tapasztalatunk alapján arra jutottunk, hogy a normál optikai szenzorok jobbak játékhoz, mint a lézeresek. Az árat szem előtt tartva a billentyűzet minősége nem olyan lényeges szempont, ugyanis egy játékra kifejlesztett – vagy legalábbis játékosnak nevezett – modell gyakran 5–10-szer annyiba kerül, mint a szintén használható átlagos klaviatúra. Ugyanez vonatkozik a hangrendszerre is; ami játéknál célszerű, ha mikrofonos a fejhallgató. Nem az a cél, hogy hifi hangélményben legyen részünk, vagy stúdióminőségű felvételt készítsünk hangunkról, hanem az, hogy halljuk, merről jön az ellenfél, és be tudjunk kiabálni a többieknek, ha már nagyon lőnek.

Van még egy szempont, amit semmilyen számítógép vásárlásánál nem szabad elfelejteni, ez a táp kérdése. Az áramforrás olyan része a konfigurációnak, ami meghibásodása esetén kárt tehet a többi alkatrészben, sőt a felhasználóban is. Felelőtlenségnek tartjuk, ha valaki 100 000 forintos nagyságrendű befektetésnél a tápon próbál spórolni. A megfelelő áramforrás kiválasztásával korábban már részletesen foglalkoztuk. Alap játékos gépünkhöz egy középkategóriás, 350 wattos modell elegendő lesz.

Az alábbi táblázatban egy lehetséges gazdaságos játékos konfigurációt állítottunk össze, mely ajánlás, ám természetesen nem szentírás. Az AMD K8 platformon nem befolyásolja az alaplapi chipkészlet a processzor és a memória teljesítményét, csak az esetleges tuningot. Aki húzni akar, az kisebb CPU-val spórolhat még pár ezrest. Merevlemezből és optikai meghajtóból is lehet mást választani, az valószínűleg nem lesz sokkal jobb vagy rosszabb, de olcsóbb vagy drágább sem. Ugyanez vonatkozik a monitorra is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!