Tápok világa
Több szempontból is érdekes világ a tápoké. Mivel az egérhez, billentyűzethez vagy házhoz hasonlóan ez a komponens sem ad hozzá a konfiguráció számítási teljesítményéhez, sokan úgy gondolják, hogy érdemes spórolni rajta, elég a legolcsóbb darab. Pedig a táp az, amely ellátja árammal a méregdrága alaplapokat, processzorokat, grafikus kártyákat és a fontos adatainkat tartalmazó winchestereket. Elég lehet egy pillanatnyi megingás, egy hálózati egyenetlenség ahhoz, hogy drágaságunk füstjelek közepette távozzon a digitális mennyországba.
Hirdetés
Érdemes tehát jó tápot venni, aminek elsődleges ismérve, hogy nem párezer forintba kerül. Persze a ló túloldalára sem célszerű átesni, ahogyan azt sok felhasználó teszi. Profitorientált fogyasztói társadalmunkban bevett szokás a fölöslegesen sok és nagy termék vásárlóra való tukmálása. Konfigurációnkhoz megfelelő táp kiválasztásához érdemes a processzoros és grafikus kártyás tesztjeink fogyasztással kapcsolatos grafikonjait átböngészni. Ki kell emelni, hogy az ott látható számokban már benne van a tápok hatásfokából adódó 15-20%-os különbség is, és az értékek pillanatnyi csúcsot jelentenek. Ha tehát 300 wattos érték szerepel egy konfigurációnál, az azt jelenti, hogy teljes terhelés mellett egy-egy pillanatra akár 255 wattot is fogyaszthat, tehát még egy 400 wattos áramforrás is bőven elég hozzá.
Talán hihetetlen, de a húzott Core 2 Quad és GeForce GTX260 köré épülő rendszer sem eszik 300 wattot
Ez a kijelentés sokak számára meglepő lehet, hiszen 300 watt alatt mértünk egy tuningolt négymagos processzor és GeForce GTX260 vagy Radeon HD4870 köré épülő, tehát csúcskategóriás gépet. Ekkorát lódítanának a tápgyártók, akik szinte már nem is kínálnak 500 watt alatti tápot? A válasz az esetek többségében határozott igen. A fenti géphez csak akkor kell 5-600 wattos modell, ha az nem kerül többe 10 000 forintnál. Persze az olcsó, de emellett nagyteljesítményűnek hirdetett tápoktól jobb óvakodni.
Akkor mégis milyet érdemes venni? Elsősorban jó minőségűt, amire az esetek többségében a gyártóból lehet következtetni. Itt ismét a tápos piac egy érdekességéhez érkeztünk, nevezetesen ahhoz a tényhez, hogy gyakran a dobozon szereplő címke nem azonos a gyártóval, ugyanis a belsőt egy OEM/ODM partner szállítja. Nem gyárt tápot például a Corsair, az OCZ, az Asus, a Zalman, de még a Cooler Master és a Chieftec sem! Azonban mindannyian neves gyártóktól vásárolnak, ezért termékeikben bízni lehet. A valódi gyártók is jelen vannak a piacon jó minőségű termékeikkel, például az Enermax, a Seasonic vagy az FSP.
OCZ tápegység FSP belsővel
Vásárlás esetén tehát először is fel kell mérni, hogy nagyjából mennyit fogyaszt a gépünk – ebben segítségünkre lesznek a processzoros és grafikus kártyás tesztek. Ezután érdemes átfáradni a tápos tesztekhez, és ott utánaolvasni, hogy melyik „gyártó” melyik modellje(i) mögött milyen valódi gyártó rejtőzik.
Aki nem akar ennyit utánajárni, annak azt tudjuk javasolni, hogy kétmagos processzorral és legfeljebb felső középkategóriás (értsd Radeon HD3800 vagy GeForce 8800/9800GT-ig) videokártyával szerelt gépéhez vegyen legfeljebb 400 wattos, jó minőségű Chieftec vagy FSP tápot durván 10 000 forintig. Ha fontos a hang is, akkor a Corsair VX450 vagy a Zalman ZM360B jöhet számításba 15 000 Ft környékén, extrém esetben az FSP Zen 400 wattos modellje kétszeres áron. Moduláris kábelezésű termékek közül a kisebb Enermax Liberty sorozat és az új Cooler Master SilentPro széria tagjai ígéretesek 20 000 Ft környékén. Az extrém tuningosok vásárlás előtt alaposan tájékozódjanak fórumunkon, mert nem minden erősnek tűnő és drága táp felel meg az elvárásoknak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
