A G.Skill RipjawsX

Már több mint egy év is eltelt azóta, hogy a Prohardver olvasói memóriateszttel találkozhattak az oldalon. Ezen eltelt időszakban jó néhány különféle új asztali processzor és chipkészlet került bevezetésre, bár a hivatalosan támogatott maximális memória-órajel továbbra is csak 1333 MHz maradt. Ez alól az első kivételek az AMD-től érkezőben lévő, hivatalosan DDR3-1866 támogatással rendelkező Lynx (Llano) és Scorpius (Bulldozer) platformok lesznek, de mivel ezek a cikk készítésének időpontjában még nem elérhetőek, ezért nem is sorolhatóak ide.

[+]

Mostani tesztünk főszereplője egy 2133 MHz órajelű, 4 gigabájtos G.Skill kit, mely, ahogy a fenti képről is látható, két darab 2 gigabájtos modulból tevődik össze, azaz dual-channel. Ez a kapacitás ma még elégséges lehet a legtöbb átlag felhasználó számára, de egy 64 bites Windows 7, és néhány nagyobb étvágyú alkalmazás segítségével már ezt is gyorsan meg lehet tölteni, bár ez így talán már nem tartozik az átlagfelhasználás körébe.

G.Skill RipjawsX [+]

Most kanyarodjunk vissza tesztalanyunkhoz, mely a RipjawsX családból származik. Talán a G.Skill tervezői is ismerik Ben 10 című animációs (rajz)filmsorozatot, melynek egyik szereplőjét hívják Ripjaw-nak, de az is lehet, hogy pusztán véletlen az elnevezés, mindenesetre nyilván a hűtés kialakítása játszhatott főszerepet a névadásnál. A borda alumíniumból van, melyet egy öntapadós hővezető csík rögzít a chipekhez. Egy modulon 16 darab DRAM chip található, melyből kiszámolható, hogy egy chip kapacitása 1 gigabit (=128 megabájt).

[+]

Kíváncsiak voltunk, hogy mégis melyik nagy gyártó chipjei lapulnak a bordázat alatt, de annak eltávolítása után sem lettünk sokkal okosabbak, mivel egy kódsoron kívül semmilyen más felirat nem található rajtuk. Valószínűsíthetősen valamilyen Hynix vagy Powerchip által gyártott lapkák kaphattak helyet a modulokon kissé álcázott formában.

A hűtésre ragasztott matrica alapján a 2133 MHz-es effektív órajel mellé 9-11-9-28-as késleltetések párosulnak, melyek eléréséhez 1,6 voltos feszültség szükséges. Ezen túlmenően a kit XMP támogatással is rendelkezik, azaz az ezt támogatni képes alaplapoknál elég csak engedélyezni az opicót, és a BIOS minden szükséges paramétert beállít a felhasználó helyett. A gyártó ajánlása szerint ezt a kitet elsősorban Intel P67 és Z68 chipkészletes alaplapokhoz, azaz az LGA1155-ös platformhoz ajánlja, melyekről egy kompatibilitási listát is közzétett a weblapján. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy kizárólag LGA1155-ös rendszerben működik ez a memória.

Próbáljuk ki!

Az LGA1155-ös platform mellett AM3-ban is kipróbáltuk a modulokat. Az LGA1155 hivatalosan már csak a JEDEC szabvány szerinti 1,5 voltos feszültségű modulokat támogatja, de gyakorlatban ezzel elmehetünk akár egészen 1,7 voltig is. Arra viszont mindenképpen ügyelnünk kell, hogy a VCCIO (VTT) feszültség és a moduloknak beállított feszültség között ne legyen nagyobb eltérés 0,5 voltnál. Mivel a VCCIO feszültség 1,2 volt fölé hosszabb távon való emelése nem javasolt, így ebből is következik a maximális 1,7 voltos DDR feszültség. AMD esetében az eltérő tápellátás miatt ilyen szempontból nincs ok az aggodalomra, azaz nyugodtan mehetünk akár 1,7 fölé is, persze csak ha van értelme, illetve ha az adott modulon található chipek még bírják.

Tesztkonfiguráció [+]

Az AIDA64 adatlapja az F3-17000CL9D-4GBXL-ről [+]

Ahogy már feljebb említésre került, mind a Sandy Bridge alapú Core i7, mind pedig a Phenom II hivatalosan maximum a DDR3-1333-at támogatja, azaz egy e feletti beállítás gyakorlatilag már tuningnak számít. Az AMD esetében a 200 MHz-es referencia órajel emelése nélkül még van lehetőség a modulok 1600 MHz-en való meghajtására is. Az Intelnél a BCLK piszkálása nélkül akár 2133 MHz-ig is elmehetünk, mivel a processzor tartalmazza az ezen órajelekhez szükséges szorzókat. Az Intel rendszer esetében csak be kell kapcsolnunk az XMP beállítást a BIOS-ban, mely a modulok SPD chipjében található adatok alapján beállítja az azokhoz tartozó maximum értékeket.

LGA1155: 1333/CL9 - 1600/CL6 - 1866/CL7 - 1866/CL8 - 2133/CL9

AM3: 1333/CL9 - 1600/CL6 - 1600/CL7 - 1600/CL8 - 1900/CL9

Némi állítgatás után a fenti Prime stabil eredményeket sikerült elérnünk. Az Intel esetében 2133 MHz-nél már nem volt elég a gyárilag előírt 1,6 volt, így 1,67-re kellett feltornáznunk a DDR feszültséget a teljes stabilitáshoz. AMD-nél már 1600/CL6-nál szükséges volt ez a kisebb emelés. Érdekes volt, hogy 1,7 volt környékén, illetve a felett nem hogy nem segített a feszültség további emelése, hanem inkább rontott a helyzeten, azaz csak instabilabb lett tőle a rendszer. Azt most sem árt szem előtt tartani, hogy a memóriák túlhajtásánál nagyon sok múlik az alaplapon és az adott BIOS-verzión. Könnyen elképzelhető, hogy a 2133 MHz-hez szükséges plusz feszültségre sem lett volna szükség egy másik alaplapban vagy esetleg még frissebb BIOS verzióval, bár az MSI alaplapjához is az elérhető legfrissebbet tettük fel.

Összegzés

Egy gyors pillantást vetettünk a különböző beállítások esetleges hatásaira. Ehhez a WinRAR tömörítőjét és az F1 2010 elnevezésű játékot vettük elő. Az előbivel a processzortesztekben bevett módon teszteltünk, a játékban pedig most is a benchmark részt használtuk.

A WinRAR egészen 1866 MHz/CL8-ig szépen skálázódott az i7-2600K mellett, de felette már semmilyen mérhető hatása nem volt a gyorsabb memóriának.

Az F1 2010 nagyon furcsán viselkedett. Többszöri mérés után is ugyanezeket az eredményeket kaptuk, azaz a minimum FPS minden esetben alacsonyabb volt, mint DDR3-1333 esetében. Egyébiránt az i3-2100-zal egy korábbanalaposabban megvizsgáltuk már a DDR3-1333 és DDR3-1866 közötti különbséget.

AMD esetében a DDR3-1600/CL6 bizonyult a legjobb választásnak a tömörítős tesztben.

F1 2010 alatt itt is furcsa képet kaptunk. A minimum FPS csökkent, az átlag viszont növekedett.

Összegzés

DDR3-1333 MHz-et támogató platformokhoz nem biztos, hogy megéri ilyen magas órajelű kitet vásárolni, hacsak nem célirányosan valamilyen komolyabb tuningba szeretnénk vágni a fejszénket. Véleményünk szerint még hosszabb távra gondolkozva is elég lehet egy DDR3-1866-os kit, ha esetleg ehhez olcsóbban hozzá tudunk jutni. Persze aki hosszabb távra gondolkozik, annak nem csak az órajelre, hanem a kapacitásra is gondolnia kell. Konkrétan nem árt számításba venni egy 2 x 4 gigabájtos kit vásárlását sem, amiből egy 1866 MHz-es verziót a memóriaárak hónapok óta tartó mélyrepülése okán már akár 25 000 forint körül megkaphatunk. A magasabb órajelű memóriák igazi létjogosultsága a komolyabb, processzorba integrált GPU-k eljövetelével fog elérkezni, mivel a nagyobb számítási teljesítményű grafikus processzorok sávszélesség-étvágya meglehetősen magas.

Összességében a nálunk járt G.Skill RipjawsX kit a P67-es alaplapban hozta a gyártó által állított 2133 MHz-es órajelet, még ha egy kicsit több feszültség is kellett neki mindehhez. A hűtés is jól működött, mivel terhelés mellett sem melegedett fel túlságosan a borda. Az élettartam-garanciás G.Skill RipjawsX F3-17000CL9D-4GBXL típusjelzésű csomagjához jelenleg 15 000 forint környékén juthatunk hozzá.

G.Skill RipjawsX F3-17000CL9D-4GBXL

Oliverda

A G.Skill RipjawsX F3-17000CL9D-4GBXL memóriát a G.Skill bocsátotta rendelkezésünkre, a tesztben használt Intel Core i7-2600 K processzor Gianni bazárjából származik.