Külsőségek, változások

Nagy meglepetés nem ért minket, amikor varsói utunk során kézbe kaptuk a FujiFilm legújabb üdvöskéinek egyikét, az X100S-t, hiszen a géptest kívülről gyakorlatilag nem változott az „S” utótag nélküli elődhöz képest. Azaz de, azonban ezek a jelek annyira aprók, hogy elsőre, sőt másodikra sem venni észre őket. Kezdjük is talán azzal, ami pár perces használat után leleplezi magát: a fókuszmód kapcsolója – bár ugyanaz és ugyanolyan, mint korábban – végre ésszerűsítették a kiosztását.

A leggyakrabban használt AF-S (azaz egyszeri fókusz) mód immár a kapcsoló útjának végére került. S hogy ez miért is jó? Az X100-nál gyakran kellett amiatt bosszankodnia a fotósnak, hogy vaktában, vagy épp gyorsan nem, csak odafigyelve és finomkodva tudta a csúszókapcsolót a középső állásban megállítani, ha épp manuális élességállítás után ismét az automatikára bízta volna a melót. Most már végre vége ennek a figyelemelterelő szöszmötölésnek – akár egy férfias pattintás után is biztosak lehetünk benne, hogy a megfelelő állásba került a kapcsoló.

X100S és X100

X100S és X100

A másik szembetűnőbb változás a hibrid kereső kapcsolóját érte. A váltókar pecke immár nem egyenesen felfelé áll, hanem kicsit lezserebben, oldalirányba, ami valószínűleg a tartósságának tett jót (bár még nem hallottunk egyetlen letört kapcsolóról sem). A záridőt állító forgókapcsolón valamivel messzebb, elkülönítettebb helyre került az „A(utomata)” állás, mint az a korábbi modellnél volt. A többi, szemmel is látható módosítást a gyártó a készülék hátlapján követte el, itt a „Made in Japan” feliratot helyezték át és pár gomb kiosztása is megváltozott. Ezek közül legjobban a haszontalan „RAW” helyett látott „Q” (avagy Quick Menu) feliratnak örültünk – mostmár az X100S is az X-E1-ből ismert gyorsmenüvel dicsekedhet.

X100S és X100

Inkább a motorháztető alatti változások nevezhetőek radikálisnak, hiszen a mérnökök itt aztán (szinte) mindent lecseréltek újabbra, szebbre, gyorsabbra, jobbra. Repült a jelfeldolgozó egység, a szenzor, de a hibrid kereső elektronikus része sem maradt a régi. Az újdonságok közt tehát szerepel a 16,3 MP-es X-Trans CMOS II szenzor, az EXR Processor II CPU, a 2,35 millió képpontos elektronikus kereső. Maradt viszont az X100 23 milliméteres f/2 fix optikája és a hozzá tartozó ND szűrő. A manuális élességállító gyűrű reakcióján is csavart egyet a Fuji: az újdonság sokkal érzékenyebben reagál a finom, illetve a lendületes tekergetésre.

A FujiFilm saját elmondása szerint kevesebb mint a felére csökkent a bekapcsolást követő kényszerpihenő (2 mp-ről 0,9-re), a sorozatfelvételi sebesség ötről hat képre nőtt másodpercenként, az átmeneti képtároló puffer méretét háromszorosára növelték (10 finom nagyméretű JPEG helyett 31 fér el benne). Majdnem felére csökkent az exponálások közti idő (egyképes módban 0,9 mp-ről 0,5-re), de a legnagyobb pluszt az autofókusz sebességnövekedése jelenti, amit 0,22 másodpercesről 0,07 mp-re csökkentettek. A gombok és kezelőszervek reakcióidejét is lefaragták, sőt exponálás után egyből lejátszhatjuk a képeket, nem kell megvárni, míg a masina kiírja az átmeneti tároló tartalmát a memóriakártyára (saját észrevételeink szerint a kártyakezelés sebessége is sokat javult).

A fentieken túlmenően számos más tényező, funkció és szolgáltatás is tovább lett fejlesztve, illetve újakkal bővült a masina tudása, mint például:

• az érzékenység maximális értéke automata módban most már ISO 6400-ig állítható,
• az Eye-Fi memóriakártyák támogatása,
• az oldalarányok (16:9 és 3:2) bővült az 1:1-gyel,
• a legkisebb tárgytávolság normál AF módban 40-ről 21 centire csökkent,
• a kereső üvegét karcálló bevonattal látták el,
• 14 bites RAW állományokkal dolgozhatunk a korábbi 12 bitesekkel szemben,
• a filmfelvétel 1080p @ 30 (29,97) fps vagy 60 (59,94) fps sebességű lehet a korábbi 720p @ 24 fps helyett, ráadásul az autofókusz működik felvétel közben is,
• új filmszimulációs módok jelentek meg az X-Pro 1 és az X-E 1 gépekből átvéve (Pro Neg Std és Pro Neg Hi),
• nyolcféle művészi szűrő lett bevezetve, mint például a játékkamera vagy a miniatűr.

A FujiFilm X100S kezelhetősége, ergonómiája az egyes gombok kiosztásán és jobb reakcióidején kívül nem változott, igazából sok újdonságot korábbi cikkünkhöz képest nem tudunk bemutatni ezen a téren.

X100S és X100

X100S és X100

Adatlap

FujiFilm X100S
Érzékelő típusa, mérete	X-Trans CMOS II, 23,6 x 15,8 mm (APS-C)
Effektív felbontás	16,3 MP
Optika	Fujinon Aspherical Lens Super EBC (ekv. 35 mm)
Optika kezdő fényereje (W-T)	F2.0
Záridő	1/4000-30 mp (maximum 60 perc bulb módban)
LCD	2,8" TFT LCD 460 000 képpontos felbontással
Belső memória	van, körülbelül 20 MB
Támogatott memóriakártyák	SD, SDHC, SDXC
AF típusa	TTL AF
AF módok	normál, makró
AF élességállítási tartománya	10 cm-től
ISO érzékenységtartomány	200-6400 1/3 FÉ lépésekben, ISO 100, 12 800 és 25 600 kibővített módban elérhető
Fénymérés módja	TTL 256 mezős mérés, többmezős, szpot és átlagolásos
Fehéregyensúly	automatikus, finom, árnyék, fluoreszcens (nappali), fluoreszcens (meleg fehér), fluoreszcens (hideg fehér), izzó, víz alatti, egyedi, színhőfok
Vaku	50 cm - 9 méter (ISO 1600 mellett)
Vakuüzemmódok	vörösszemszűrés kikapcsolva: auto, vaku be, derítő, lassú szinkron; vörösszemszűrés bekapcsolva: automatikus vörösszemszűrés, vörösszemszűrés & vaku be, derítő, vörösszemszűrés & lassú szinkron
Exponálás	állókép, sorozat (6 kép/mp vagy 3 kép/mp), expozíciós képsor, filmszimulációs sorozat, ISO képsor, dinamikatartomány-sorozat, panoráma, mozgókép, önkioldó (2 vagy 10 mp)
Üzemmódok	P, A, S, M
Scene üzemmódok	nincsenek
Felbontás	L : (3:2) 4896x3264 / (16:9) 4896x2760 / (1:1) 3264x3264 M : (3:2) 3456x2304 / (16:9) 3456x1944 / (1:1) 2304x2304 S : (3:2) 2496x1664 / (16:9) 2496x1408 / (1:1) 1664x1664 <Panoráma> 180° függőleges: 9600x2160; vízszintes: 9600x1440 120° függőleges: 6400x2160; vízszintes: 6400x1440
Nyers (RAW) fájl	van, 14-bites RAF
Effektek	filmszimuláció (Provia, Velvia, Astia, Pro Neg. Std., Pro Neg. Hi.), szépia, monokróm (vörös, sárga, zöld szűrővel); képszűrők: high key, low key, soft focus, toy camera, miniature, pop color, dynamic tone, partial color
Videofelvétel	van, MOV (H.264)
Videó minősége	1080p @ 60, 30 fps
Videó maximális hossza	n. a.
Extrák	hibrid kereső
I/O interfész	USB 2.0, HDMI
Áramellátás	NP-95 Li-ion akku (1700 mAh, 6,2 Wh)
Méret	126,5 x 74,4 x 53,9 mm
Tömeg	445 gramm akkuval és memóriakártyával
Fogyasztói ár	359 000 Ft
Garancia	2 év

Menürendszer

A FujiFilm X100S menüje bár hasonlít a korábbi X100-éra, azonban sokat változott tartalmilag és kialakítását illetően is. Látványvilága és felépítése a cserélhető objektíves X-gépekéhez lett igazítva, s a korábbi két fő menüpont helyére immár 5+3 került. Az információk, paraméterek és funkciók új elosztása sokkal könnyebb és gyorsabb eligazodást tesz lehetővé, ráadásul nem kell „perceken” keresztül lapozgatni, mire elérjük a keresett paramétert. Persze a két fő részre való osztás itt is megmaradt, hiszen most is fényképezésre és beállításokra oszlik a rendszer, amit a mérnökök külön színekkel is jelölnek (piros és kék).

Nagyon örültünk annak, hogy a korábbi készülék hátlapján szinte kihasználatlanul tengődő RAW feliratú gombba végre új életet leheltek azzal, hogy a gyorsmenüt rábízták. Csakúgy, mint nagyobb testvéreiben, az X100S-nél is a fontosabb funkciókat tudjuk innen közvetlenül paraméterezni. Ezek közé tartozik az érzékenység, a dinamikatartomány, a fehéregyensúly, a zajszűrés, a képek oldalaránya, a filmszimulációs mód stb. Az adott értékeket el is menthetjük, s később egy tárcsatekeréssel előhívhatjuk.

A váz tetejére helyezett Fn funkciógombra majdnem tetszőleges feladat bízható. Összesen 15 szolgáltatás és funkció közül lehet válogatni, mint például a speciális szűrők, a mélységélesség előnézete, az ISO értéke, az önkioldó, az ND szűrő, az AF mód stb.

Természetesen az X100S-nél is maga a fotós döntheti el, hogy mennyi és milyen jellegű adat kijelzését kéri, így a DISP/BACK nyomógomb használatával többféle összeállítás közül választhatunk. Kívánságra segédrács is helyezhető a kijelzőre, illetve az elektronikus kereső képére. Itt kilences és 24-es rács, illetve HD keret közül választhatunk.

Összességében nagyon meg voltunk elégedve a frissített menürendszerrel, hiszen használata sokkal egyszerűbb és gyorsabb lett. Ha pedig valamiért ki kell lépni a menüből, akkor sem kell bosszankodni: ha újra belépünk, pontosan ott találjuk magunkat, ahol legutóbb tartottunk. A gyorsmenü pedig már nagyon időszerű volt, s így végre valódi funkcióval is bír a régi RAW gomb.

Működés I.

A FujiFilm X100S működése olyan mértékben megváltozott az X100-hoz képest, hogy szó sem lehet „kijelölés-másolás” jellegű beszámolóról. Az azonban továbbra is igaz, amit anno a régi gép működésénél az első bekezdésben leírtunk: „A FujiFilm X100 nem kezdőknek való. Sőt igazából egyedüli gépnek is csak olyanoknak ajánlható, akik tudnak egyetlen gyújtótávolsággal (jelen esetben ekvivalens 35 mm) élni. Mégis, mire jó ez a 35 mm? A kérdést nem könnyű megválaszolni; a cikk írója ugyan szereti a fix gyújtótávolságú optikákat, de egyetlen egy mellett leragadni még nem sikerült, hiába működik nagyszerűen a lábzoom. Általában az utcai fényképezéshez remekül megfelel ez a 35 mm, de például egy szép bár vagy templom belsejét, annak hangulatát is remekül meg lehet örökíteni a nagy fényerőnek és a magas ISO érték melletti alacsony zajnak köszönhetően. Az X100-on hiába is keressük a módválasztó tárcsát, az azon megszokott mosolygó arcocskát vagy egyéb piktogramokat: itt csak a klasszikus „négy nagy” (P, A, S, M) található.” – nyugodtan helyettesítsük az X100 jelölést az X100S-sel. A továbbiakban csak a működésbeli újdonságokra fogunk kitérni.

A kézi élességállításban hatalmasat lépett előre az X100S: egyrészt csiszoltak a fókuszgyűrű reakcióján (sokkal érzékenyebben reagál a finom mozdulatokra és sokkal gyorsabban fókuszál a hirtelen, lendületes forgatásra), másrészt olyan fókusz-segédfunkciókkal látták el a gépet, amelyek hihetetlen módon megkönnyítik a fotós dolgát. Az egyik ilyen segéd a „Csúcskiemelő fókusz”, más néven focus peeking. Működésében gyakorlatilag megegyezik a más gyártóknál alkalmazott módszerrel, vagyis az épp éles képrészleteket jól látható, fehér vonalas élekkel jelzi a masina. Filmünk hozzá:

A másik segédfunkció már sokkal egzotikusabb, ilyet eddig a digitális világban még senki nem vezetett be. A „Digitális osztott kép” kicsit hasonlít a távmérős és a törőékes fókuszmódszerekre, de igazából mégis eltér mindkettőtől. Ha bekapcsoljuk a menüben ezt a fókuszsegédet, akkor a képernyő (vagy az elektronikus kereső) képének közepén megjelenik négy fekete-fehér sáv, melyek – ha a kép életlen – egymáshoz képest eltolt képtartalommal rendelkeznek. Ahogy tekerjük az élességállító gyűrűt, úgy közeledik a sávok képtartalma egymáshoz. Videónk jól szemlélteti a leírtakat:

Hogy az automatikus élességállítás rengeteget fejlődött mind sebességben, mind pontosságban, már a varsói próbán is kiderült, de igazából csak a tesztünk során volt alkalmunk kellő részletességgel kitérni a témára. Készítettünk két videót, melyekben egyrészt a normál tárgytávolsági tartományban, másrészt a makró felvételi módban mutatjuk be a fókuszsebességet (a videót hanggal kell megnézni):

A fókuszmező természetesen áthelyezhető (a kijelző területének kb. 80%-át lefedik a mezők) és igény szerint átméretezhető. Az áthelyezés a multifunkciós vezérlővel (használhatjuk a tárcsát vagy a kurzorokat is), az átméretezés pedig a hüvelykujjnál található billenőkapcsolóval történik.

Működés II.

Az X100-nál kifogásoltuk a töltőt, mert ahhoz, hogy a fényképezőgép akkuját tölteni lehessen, egy külön kis adaptert kellett az akku feneke és a töltő bölcsője közé ékelni, és igazából nem értettük, hogy miért van ilyen balgaságra szükség. Nos, az X100S töltője már „natívan” támogatja a telepet. A gyártó állítása szerint az akku helyét úgy alakították ki az X100S-ben, hogy lehetetlen rosszul behelyezni ide. Nos, nekünk sikerült..

Egyéb észrevételek:

• Az automatikus ISO immár nem csak a menü mélyéből hozható elő, hanem a „sima” ISO értékek beállításánál is elérhető,
• fényképezés után a masina funkciói tetszés szerint használhatók, működtethetőek, nincs leállás, mint az X100-nál,
• az AF gyors (lásd fent) és pontos – azonban még mindig nem tökéletes. Rossz fényviszonyoknál még mindig sokat keresi a rendszer az élességet és nem minden esetben leli meg,
• korábban kifogásoltuk, hogy a gyakran használt paraméterek, funkciók a menü mélyére vannak elrejtve – ez már a múlté, ott a gyorsmenü (Q gomb) és a szabadon kiosztható Fn funkciógomb.

Elsőre talán fölöslegesnek tűnhetnek, de a speciális képi hatásoknak (High Key, Low Key, Soft Focus, Toy Camera, Minature, Pop Color, Dynamic Tone, Partial Color) is van egyfajta varázsa, sőt nem egy esetben sikerült fényképeinket velük úgy feldobni, hogy sokkal szebb, hangulatosabb lett a végeredmény. Ezeket természetesen az egyes filmszimulációs módokkal tovább színesíthetjük.

A hibrid keresőtől már az X100-nál is hasra voltunk esve – nos, ez most az X100S-nél még jobb lett. Nőtt a felbontása az elektronikus részlegnek, aminek a reakcióidején is csiszoltak; ha a hibrid keresőt használjuk (optikaira kivetített információkkal és segédvonalakkal), akkor továbbra is bekapcsolhatjuk a segédvonalakat, melyek a kioldó félig lenyomásakor a valós kompozíciós keret mutatják (a parallaxishiba miatt ez nagy segítség) a valós AF területtel együttesen. A kereső külső üvegfelületeit a FujiFilm X100S esetében védőréteggel is ellátták, így már kevésbé hajlamos az összekarcolódásra.

Az X-E1-hez is hasonlóan gépen belül is elvégezhetjük a RAW hívást: „[…]Nos, ha spóroltunk a hellyel a memóriakártyán, és nem használtuk együtt a két formátumot, akkor sincs baj, hiszen az X-E1 saját nyersfájl-átalakító menüvel rendelkezik. Ezt a szolgáltatást képnézegetés közben aktiválhatjuk kiválasztva az átalakítandó nyers fájlt (odalapozva a kurzorokkal), majd megnyomva a menü gombot. A listából kiválasztható a RAW átalakítás, ami egyből legfelül látható. Itt aztán szinte teljesen kötetlenül alakíthatjuk felvételünket. Többek között mód van a dinamikatartomány, a filmszimuláció, a fehéregyensúly, a szín, az élesség, a tónuskiemelés, az árnyékárnyalat, a színtér vagy a zajcsökkentés személyre szabására. Ha készen vagyunk a beállításokkal, a Q gombot megnyomva láthatjuk előnézeti képét remekművünknek, amit az OK lenyomásával véglegesíthetünk, azaz a masina elmenti a feldolgozott JPEG fájlt.”.

Összességében az volt a benyomásunk az X100S-ről, hogy igazából pont ilyennek kellett volna már anno az X100-nak is lennie. A működési sebesség, a kártyakezelés fantasztikus gyorsasága és a rengeteget javult AF részleg csak jobbá tették azt, amitől már korábban is fátyolos lett a műkedvelő fotós tekintete. De milyen lett az újonc képminősége? Vajon az X-Trans CMOS II jobb, szebb képek készítését teszi lehetővé, mint a régi, hagyományos felépítésű CMOS? Lássuk!

Képminőség

A FujiFilm X100 képminőségével annak idején nagyon meg voltunk elégedve, egyedül az optika rajzolt kissé lágy képet teljesen nyitott rekesszel, makró állásban. Most azonban majdnem teljesen új lett a felállás, hiszen a képalkotó triumvirátus kétharmadát lecserélték az X100S-ben. Teljesen új a szenzor, amelynek nem csak nagyobb a felbontása (12 versus 16 MP), hanem jellege is eltér a hagyományos Bayer színszűrős változattól. Az X-Trans CMOS II ugyanis az X-Pro 1 és az X-E 1 készülékekben használt X-Trans CMOS-hoz hasonlóan nem tartalmaz aluláteresztő szűrőt, így elvileg sokkal élesebb kép jöhet létre. Az újfajta, 6 x 6-os színszűrőnek hála pedig a moirétól sem kell félni – amint azt korábbi tesztjeink már igazolták. Az új jelfeldolgozó processzor is elvileg javít a képminőségen: főleg a zajszint alacsonyan tartásában remekel.

Vizsgálatunk során egyrészt a zajszintre, másrészt az általános képminőségre (képélesség, geometriai torzítások stb.) voltunk kíváncsiak. Ehhez a fényképezőgépen belül kikapcsoltuk a hosszú záridős zajszűrést, valamint a „sima” szűrést is a lehető legalacsonyabb értékre (-2) vettük. Tesztünk során RAW+JPEG Fine módban használtuk a masinát, mivel időközben az Adobe Photoshop CS6 és a Lightroom 4 legfrissebb változataiba beépülő Adobe Camera RAW kiegészítő is natívan kezeli az X-Trans CMOS és az X-Trans CMOS II lapkákról érkező nyers adatfolyamot. Első körben a zajszintet próbáltuk felderíteni, melyhez a fényképezőgépet rekeszprioritásos módban (fixen f/4 értéken használva) stabil háromlábról, időzített kioldással hoztuk működésbe úgy, hogy előtte többszörösen ellenőriztük az élesre állást.

Amint látható, a Fuji X100S is elképesztően alacsony zajszintet produkál. Még a kizárólag JPEG-es használat során választható ISO 12 800 és ISO 25 600-as értékek mellett is bitang jó a képminőség, noha ISO 25 600-on azért már látszik némi részletvesztés. A nyers képekből épített JPEG-ek egyszerűen „hibátlanok”, teljes nyugalommal használható akár a maximális ISO 6400-as érték.

Mivel az optika maradt a régi, a torzítását még egyszer nem mértük meg; a gyors ellenőrzés során ugyanazt az alacsony értéket kaptuk, mint az X100-nál. Sajnos maradt a lágyság is, ami leginkább teljesen nyitott rekesszel és makrós tárgytávok használatával mutatkozik a legszembetűnőbben. Persze, ha pont az a fotós célja, hogy mesebeli, elvarázsolt, álmodozó hatást keltsen fotóival, akkor még külön jól is jöhet az objektív ilyetén jellege. A Fuji színvilágát valószínűleg nem kell külön bemutatnunk: az Olympus mellett ők állítják elő a legjobb JPEG képeket. A RAW fájlok használata gyakorlatilag fölöslegessé válik, mert próbáink során a fényméréssel és a fehéregyensúllyal sem kellett nagyon megküzdenünk. Következzenek képmintáink:

Filmfelvétel és értékelés

A FujiFilm X100 csupán alapvető, mondhatni szerény filmfelvételi tudása nagyjából megmaradt, átöröklődött az X100S-be. A gyártó – úgy tűnik – fittyet hány a kor kívánalmainak; végül is, az X100S egy retró köntösbe bújtatott fényképezőgép. Akinek kamera kell, az vegyen videokamerát, vagy más olyan készüléket, ami videózásra van kihegyezve. Persze akad változás, mivel az X100S immár Full HD-ban (1920x1080) képes akár 60 fps sebességű mozgóképek felvételére. Direkt hagytuk ki az „is” szócskát, mert csak ez az egy felbontás érhető el.

Nincs dedikált felvételindító gomb sem, aki „élő képet” szeretne felvenni, az váltson módot (drive gomb). A kioldó megnyomásával lehet elindítani és leállítani a rögzítést. Felvétel közben semmit sem lehet állítani, sem a rekeszt, sem a záridőt, egyedül a filmszimulációs módokkal dobhatjuk fel némileg videóanyagainkat. A képminőség amúgy jó (30 fps mellett), s hanggal együtt 38,6 Mbps-os az adatfolyam függetlenül attól, hogy 30 vagy 60 fps sebességet választottunk. A 60 képkockás videofelvétel zavaros, moiré-szerű hibák zavarják a képet. Tesztvideó (30 fps, 125 MB), tesztvideó (60 fps, 85 MB).

Értékelés

Gyakorlatilag bemásolhatnánk ide a FujiFilm X100 gépnél leírt értékelésünket, de ezt nem tesszük. Inkább csak a kiegészítést írjuk le, amiben az újdonság eltér a régitől. A FujiFilm X100S az, aminek az X100-nak lennie kellett volna: a zavaró tényezők, hibák többségét kijavította a gyártó, ami leginkább az AF rendszer és a fotómasina reakcióideje kapcsán látványos. A filmes részleg még mindig sivár, de amint már korábban is megírtuk, ez egy ízig-vérig fényképezőgép, esetleg érdemes lett volna teljesen kihagyni a videózás lehetőségét. Aki X100S-t vásárol, nem valószínű, hogy gyakran használja majd e funkciót.

A képminőség az X-Trans CMOS II szenzornak és az elfelejtett aluláteresztő szűrőnek köszönhetően javult (bár az X100 is nagyon bitang volt e téren), de az optika még mindig nagyon lágy rajzú teljesen nyitott rekesz és makró állás mellett. Ennek dacára jár az ajánlott cím a FujiFilm X100S-nek!

Termék megnevezése	FujiFilm X100S
Jellemzés	APS-C szenzorméretű luxuskompakt retró gúnyában – második felvonás.
Pro	+ Igényes, minőségi felépítés, + kimagasló képminőség, + semmi csicsa, semmi sallang, + kiváló minőségű optika, + tökéletes JPEG motor, + analóg használói felület, + retró design, + a beépített hibrid kereső remekül szuperál és üde színfolt, + továbbfejlesztett AF rendszer, + nagyon flott általános működés, + végre van gyorsmenü!
Kontra	- nincsenek extrák, sémák, - egyes kapcsolók, nyomógombok kényelmetlen működése, - erősen korlátozott filmfelvételi tudás, - rövidéletű akku pontatlan töltöttségi visszajelzéssel, - nem nevezhető olcsónak.
Ergonómia
Képminőség
Mozgóképek minősége
Mozgóképfunkciók
Ár/érték
Felépítés, anyaghasználat
Ennyire kellene

FujiFilm X100S fényképezőgép

MLaca

A FujiFilm X100S fényképezőgépet a Fujifilm Magyarország Kft.-től kaptuk tesztelésre.