Szoftverkörnyezet

A hardver mellett fontos szerepe van a szoftverbázisnak is. Kitűnő rossz példa volt erre az Eee PC-vel közel azonos erősségű Asus R2H UMPC-re telepített Windows XP, mely a kiegészítő alkalmazásokkal együtt rátenyerelt az erőforrások jelentős részére, alig hagyva helyet a felhasználói szoftvereknek. Kíváncsian vártuk, mire lesz képes az Eee PC a rá telepített Debian-alapú Xandros Linux disztribúcióval (később lesz windowsos változat is). Egyrészt fontos a sebesség és teljesítmény, de még fontosabb, hogy egy Windowshoz szokott átlagfelhasználó hogyan boldogul az új operációs rendszerrel.

Az Asus gondoskodott róla, hogy a kezdőknek se legyen idegen a rendszer. A Linux fölé leegyszerűsített grafikus felületet szerkesztettek, amely villámgyorsan, a bekapcsológomb lenyomásától számítva 25 másodpercen belül rendelkezésre áll. A 4 GB-os merevlemezzel ellátott Eee PC-n csupán 1,3 GB tárhelye maradt a felhasználónak, a többit az operációs rendszer és a telepített alkalmazások emésztik fel. A kezelőfelületen hat csoportba osztva megannyi hasznos alkalmazást találtunk, lényegében teljesen fel van készítve a rendszer a mindennapi használatra. Legalul szokásos tálca húzódott, jobb végén kis ikonokkal.

Az első fülön az internettel kapcsolatos eszközöket találunk, webes levelezőket, internetböngészőt, amely egy teljesen hétköznapi Firefox, Messenger és Skype klienst, internetes rádióvevőt, eBook-olvasót, világórát, vezetékes és vezeték nélküli hálózati konfigurációs eszközöket. Van még itt pár ikon, mely valójában csak egy weboldalt nyit meg, mint például a Google Docs vagy a Wikipedia.

Az irodás fül legfontosabb alkalmazása az Open Office, de van mellette PDF-olvasó és e-mail kliens is a Thunderbird személyében. A fájlkezelő, jegyzettömb, (külön almenüben) számológép és képlopó sem hiányzik. Ide, az „Accessories” részlegre rejtették a Pidgin üzenőklienst, amely ICQ-t és más rendszereket is kezel. A Hong Kongból érkezett gépen kínai-angol szótárt is találtunk.

A „Learn” (tanulás) fülön periódusos táblázatot, újabb szótárt, Tux of Math Command játékos matematikai programocskát, egyszerű rajzolóprogramot és webes oktatót kapunk. A „Play” fülre került hét kis játék (Solitaire, Frozen Bubble, Crack Attack, Penguin Racer, Sudoku, Potato Guy, L Tris), médiakezelők, a webkamera vezérlője és a hangfelvevő.

Természetesen a rendszer egyes elemeinek beállításai sorakoznak a „Settings” mappában. Van itt vírusirtó, a hang, kép, touchpad, nyomtató, dátum és idő beállítói, rendszerinformációs és diagnosztikai modul, lemezkezelő, valamint alkalmazástelepítő. A sort a kedvencek listája zárja, melyben alapból csak az Asus honlapja volt, de szabadon szerkeszthető.

Érdekes, hogy az alkalmazások ablakai a Windows XP-ből ismert ezüst formatervet kapták, és a felhasználó állományai is hasonló könyvtárstruktúrába kerülnek, mint a Microsoft operációs rendszereinél.

Egy kis trükkel előhozható a Xandros Linux megszokott K Desktop Environment felülete, amely lényegében teljes linuxos funkcionalitással bír. Mindemellett bejelentették már a gyárilag Windowszal érkező Eee PC-t – a felhasználói kézikönyv is leírja a telepítés mikéntjét – és többféle Linux disztribúciót, sőt Vistát és Mac OS-t is láttunk már a kis masinán.

Kérdés, hogyan lehet további szoftvereket telepíteni az Eee PC-re? Az Asus fokozatosan többféle kiegészítőt kínál majd gépéhez, melyek telepítéskor megjelennek az egyszerű felületen. Emellett a gyakorlottabb Linux-felhasználók manuálisan is telepíthetnek a komolyabb Xandros felületen, de ezek a módosítások nem kerülnek bele az egyszerűbb felületbe. Windows telepítéséhez vagy a DVD-n mellékelt operációs rendszer alapállapotba történő visszahozásához külső, USB-s optikai meghajtóra lesz szükség. Mi is megpróbálkoztunk egy Windows XP-vel, amely komolyabb nehézségek nélkül foglalt helyet az Eee PC-n, a meghajtókat a mellékelt DVD-ről vagy az Asus honlapjáról telepíthettük. A szűz XP nagyjából 35 másodperc alatt indult el rajta. Annak ellenére, hogy a kezdeti BIOS hibája miatt (rövidesen érkezik a javítás) a 900 MHz-es processzor csak 630 MHz-en ment, 512 MB memória és gyors SSD adattár mellett egyáltalán nem tűnt lomhának az XP.

Az Eee PC linuxos szoftverkörnyezetét tulajdonképpen zseniálisan alkotta meg az Asus, a márkanevet adó kissé bugyuta szlogen itt nyer igazán értelmet. Pedig a tajvaniak kis túlzással nem tettek mást, mint fogtak egy jól használható Linux-disztribúciót és felpakoltak rá egy rakás nyílt forráskódú alkalmazást. A tematikus csoportokra építő kezelőfelület az, ami mindezt egy bárki által, minden különösebb számítógépes előképzettség nélkül használható, kerek egésszé fogja össze.

Lesz ugyan windowsos verzió, de megkockáztatom, hogy ez a gép így jó, ahogy van, a gyárilag paraméterezett Linuxszal, hovatovább a Windows telepítésével épp az vész el, ami részben egyedivé teszi ezt a masinát. Ráadásul sokat nem is lehet nyerni a Windows futtatásával, az Eee PC ugyanis a Microsoft operációs rendszerével is jóformán ugyanazokra a feladatokra lesz képes, mint Linux alatt. Kérdéses ezért, hogy az a néhány alkalmazás, amihez mindenképpen Windows szükséges, megéri-e azt a több tízezer forintos plusz kiadást, amit az operációs rendszer licencelése jelent.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!