Résztvevőink

Összejöttek [+]

Az AGP csatoló közel három éve kezdte meg hattyúdalát, amikor a PCI Express – elsőként az Intel 915/925-ös chipkészletek által támogatva – először feltűnt az asztali számítógépekben. A kifejezetten grafikai felhasználásra szánt átviteli csatornát a mai napig nem sikerült „kiirtani” a számítógépekből, ami igen egyszerű okokra vezethető vissza, nevezetesen a felhasználók egy igen jelentős része továbbra sem hajlandó lecserélni korábbi jól bevált, AGP foglalattal rendelkező rendszerét. Sok gyártó kínál a ma elterjedt processzorfoglalatokkal felszerelt, ugyanakkor még AGP-s videokártyákat, netán DDR memóriákat fogadó alaplapokat. Ha valaki korábban ilyenre építkezett, és meg van elégedve rendszere teljesítményével, vagy csak egy ponton, például a grafikát illetően szeretné azt növelni, mi oka is lenne, hogy az egészet cserélje? Rövid távon semmi, bár hosszabb távon a technológiai és piaci változások rá fogják kényszeríteni.

Az eredetileg PCI Expressre tervezett grafikus vezérlők AGP-s változatai már ma is rendre drágábbak az előbbieknél. Ennek logikus magyarázata a plusz alkatrész, (az NVIDIA-nál HSI, az AMD-nél Rialto) átalakítóchip, illetve az, hogy minél jobban csökken az AGP-s termékek aránya, a gyártók számára annál nagyobb nyűggé válik párhuzamosan kétféle platformra tervezni és gyártani. Az áremeléssel a vásárlókra hárítják a csökkenő darabszám miatt növekvő fajlagos költségeket, nyomást gyakorolnak rájuk, hogy inkább PCI Expressre fejlesszenek, illetve ha ügyesen állítják össze az AGP-s modellpalettát, akkor szép nyereséget érhetnek el azon felhasználóknak köszönhetően, akik akár nagyobb összeget is áldoznak VGA-cserére, de már az egész rendszer fejlesztését nem tudják vagy nem akarják vállalni.

Legutóbbi AGP VGA-tesztünk óta kicsit változott ez a piac is, hiszen eltűnt néhány kártya, és a helyükre beugrott jó pár új. Tekintve, hogy az utóbbi hónapokban számos új, de ami még lényegesebb, komoly érdeklődésnek örvendő játék jelent meg, úgy gondoltuk, hogy ideje lenne ismét összeereszteni ezeket az AGP-s kártyákat, hogy lássuk, vajon mit bírnak. Az AMD oldalán nagy népszerűségnek örvendett az X800 és annak különböző variánsai, illetve az X850 XT is, ezek már két generációval ezelőtti GPU-kra épültek, így nem is csoda, hogy mára teljesen kikoptak az üzletekből. Az X1800-as család megcsonkított változatai közül egyedül az X1600 Prót kaptuk meg AGP-s kiadásban, ám ezt mostanra felváltotta az X1650-es széria, így hát az X1600 Pro is eltűnt a polcokról. Az NVIDIA előző tesztünkben a GeForce 6600 GT-vel, a 7600 GS-sel és a 7800 GS-sel indult harcba, ezek közül a 6600 GT anno az X800-asok ellenében már bizonyított, de mára már kevés lenne a tudása, így nem véletlenül ez is „kihalt”. Béke poraira, az NVIDIA feltámadását nagyban segítette a 6600 GT. A 7600 GS továbbra is kapható, sőt, egészen pofás kis 7600 GT-másolatok is feltűntek egy-két gyártó kínálatában, ami annyit jelent, hogy 7600 GT-ket adnak el 7600 GS márkanéven. Emellett megjelentek a 7600 GT AGP-s változatai is, melyek igazán jó vételnek tűnnek annak tudatában, hogy korábbi tesztjeink szerint egy GeForce 6800 GS/GT/Ultra-verő kártyáról van szó. Végül itt van a 7800 GS, mely egy butított 7800 GT 16 futószalaggal és csökkentett órajelekkel, viszont drága (és mint kiderült, feleslegesen) gyors memóriákkal, 256 bites memóriainterfésszel és bonyolult, ráadásul drága NYÁK-kal. Hosszú időn keresztül a 7800 GS volt a legjobb AGP-s VGA, és ezt a gyártók ki is használták, pofátlanul magas áron, gyakran a 7800 GTX-nél is drágábban adták, holott az a HSI híd annyit azért nem ér... A 7800 GS ára mára jelentősen lecsökkent, de ez inkább annak köszönhető, hogy az üzletek a beragadt készleteken próbálnak túladni. Látni fogjuk, hogy ez egy teljesen érthető lépés, hiszen a 7600 GT megjelenésével a 7800 GS feleslegessé válik.

Mielőtt a teszt szereplőinek konkrét specifikációival foglalkoznánk, essen szó arról, miként kivitelezte az AMD (korábban ATI) és az NVIDIA a PCI Express és AGP csatolók közötti átalakítást. Az NVIDIA jelentkezett elsőként a HSI (High Speed Interconnect) chippel még 2004 végén, az akkor igen népszerű GeForce 6600 GT-t „AGP-sítették”. Az ATI ekkoriban még sehol sem volt a saját megoldásával, amely a következő évben született meg Rialto kódnéven. A két chip nagyon hasonlóan működik, csak a kivitelezésben van különbség; az NVIDIA a GPU-s oldalra szereli a chipet, ennek következtében kénytelen eltolni/elforgatni a GPU-t és néha meghosszabbítani a NYÁK-ot. Az ATI ezzel szemben az „üres” oldalra tette a Rialto chipet, így a GPU-s oldalon nem kellett semmit sem átrendezni.

MSI Radeon X1950 Pro és Sapphire X1650 Pro AGP [+]

Tesztünk főszereplője a Radeon X1950 Pro AGP csatolós változata. Tavaly októberben röppentek fel az első hírek, melyek azt állították, hogy az X1950 Prónak – mely akkoriban még PCI Expressre sem volt kapható – lesz AGP-s változata. Aztán a Sapphire, majd később a HIS és több más gyártó is bejelentkezett saját megoldásával. Végül tesztünkhöz egy MSI-t kaptunk, amely (szokás szerint) a hűtőt kivéve semmiben sem különbözik a többi márkától. Az X1950 Pro AGP-s változata jó eséllyel indul a leggyorsabb kapható AGP-s VGA címéért, hiszen az X1900-ból származtatott architektúrával, 36 pixel shaderrel és a 256 bites memóriabusszal nincs ellenfele. Létezik X1950 XT is AGP-s változatban, de itthon egyelőre nem láttunk sehol. Az RV570-es GPU-ra épülő MSI kártya paramétereiben teljesen megegyezik a PCI Express-es változattal, és a NYÁK is nagy hasonlóságot mutat, de vannak kisebb különbségek, jó néhány alkatrész más helyre került, és a nyák is hosszabb lett, a CrossFire-csatlakozók eltűntek, az ATI Rage Theater chip helye is megszűnt, és kicsit furcsa a PCI Express tápcsatlakozó annak ellenére, hogy egy AGP csatolós kártyáról van szó. Az MSI X1950 Prója az órajelek tekintetében is követi a referenciát, viszont a hűtőrendszer különbözik attól, az MSI megoldása kicsit hasonlít az Arctic Cooling Silencerére, ez azonban a nagynevű hűtőgyártó termékével ellentétben nem hangtalan: üresjáratban még elviselhetően halk a ventilátor, de 3D-ben a terhelés, illetve melegedés hatására nagyon begyorsul.

A Radeon X1650 Pro nem egy slágerkártya, és az X1650 XT megjelenésével a napjai is meg vannak számlálva, de egyrészt X1650 XT-t nem sikerült szereznünk, másrészt sokaknak ez a teljesítmény is elegendő lehet. A kártya AGP-s változata szinte semmiben nem különbözik a PCI Express csatolós verziótól. Az RV535-ös magra épülő kártya a GeForce 7600-osokhoz hasonlóan 12 pixel shaderrel gazdálkodhat, ugyanakkor az AMD (szerintünk oktalanul) a textúrázók és ROP-egységek számát túlságosan lecsökkentette, így teljesítményben ez a kártya a magas órajelek ellenére sem túl biztató. A nyomtatott áramkör felépítése itt is megegyezik a PCIe-s változatéval, leszámítva a szélén található floppy-tápcsatlakozót. A Sapphire kártyája követi a referencia-órajeleket, plusz pont jár az 1,2 ns-os memóriachipekért, viszont nagy mínusz a ventilátor miatt, amely az elődökhöz hasonlóan nagyon hangosan süvít.

Galaxy GeForce 7600 GT és GS AGP [+]

A Galaxy istállójából érkezett hozzánk a GeForce 7600 két verziója is. A Galaxy eleve többféle 7600-as kártyát gyárt, ezek a referenciához képest általában a jóval magasabb órajelekben vagy a különc hűtési megoldásokban különböznek, és szerencsére az áruk sincs elszállva. A GeForce 7600 GS-ről és GT-ről annyit illik tudni, hogy a GeForce 7900-as szériában dolgozó G71-es GPU visszafogott változatára, a G73-ra épülnek, melyben a nagy testvérhez képest kevesebb vertex és pixel számoló található, és persze lecsökkentették a textúrázók és a ROP-egységek számát is. A GS gyárilag 400/400, a GT pedig 560/700 MHz-es órajelekkel rendelkezik, ehhez képest a Galaxy Zalman hűtéssel felszerelt GS-ét DDR3 memóriával szállítja, és 560/700 MHz-es órajeleken járatja (1,4 ns-os chipekkel), ami gyakorlatilag 7600 GT-sebesség. A most tesztelt 7600 GT csak a memória órajelével tűnik ki a sorból, hiszen az NVIDIA ajánlásában szereplő 700 helyett 725 MHz-es (1,2 ns-os). A 7600 GS Zalman hűtéssel teljesen hangtalannak mondható, a 7600 GT viszont lehetne kicsit halkabb is.

EVGA GeForce 7800 GS (AGP) [+]

Végül essen szó a GeForce 7800 GS-ről is, amely eleve AGP-s kártyaként látta meg a napvilágot. Az NVIDIA korán felismerte, hogy az AGP-s tábornak is szüksége van egy G70- (majd G71-) alapú videokártyára, ezért adta ki a 7800 GS-t. Üröm az örömben, hogy a kártyát – bár lassabb, mint a 7800 GTX – eleinte drágábban adta annál. Minek tulajdonítható ez mégis? A 7800 GS 16 futószalagot tartalmaz, szemben a 7800 GT-vel, melyben 20 található. A vertex shaderek száma is eggyel kevesebb. A GPU órajele is alacsonyabb (375 vs. 400 MHz), ellenben a memória órajele magasabb (1200 vs. 1000 MHz). Itt egyszerűen presztízskérdésről van szó, a maga idejében a 7800 GS a leggyorsabb AGP-s kártya volt, így valós értékénél jóval drágábban is el lehetett adni azoknak, akiknek nem volt elég a Radeon X850 XT, amely ráadásul sok esetben még csak lassabb sem volt, sőt (bár nem támogatta a 3.0-s shadereket). Mára viszont változott a helyzet, a 7800 GS többé nem a leggyorsabb AGP-s VGA, olyannyira nem, hogy a specifikációk alapján nagyon úgy tűnik, hogy a 7600 GT verni fogja. Elvégre 16 számoló 375 MHz-en, 8 ROP-pal alacsonyabb pixel fill-rate-et eredényez (3000 Mpixel/s), mint 12 számoló 560 MHz-en, szintén 8 ROP-pal (4480 Mpixel/s), és ugyanez igaz a textúraszámolásra is (6000 vs. 6720 Mtexel/s). Persze a memória-sávszélesség a 7600 GT esetében jóval szűkösebb, de ha egyszer nincs mivel „kitömni” azt a széles utat, akkor felesleges pazarlásról beszélünk a 7800 GS esetében.

Tesztkonfiguráció

A videokártyák alá egy igen olcsó, Intel chipsetes alaplapot tettünk. A processzor esetében egy Core 2 Duo E6700-ra esett a választásunk, hogy elkerüljük a processzorlimitet. Emellé társítottunk 2 GB olcsó memóriát igen hézagos időzítésekkel, valamint a többi szokásos alkatrészt. A Galaxy 7600-asok gyárilag túlpörgetett órajeleit visszavettük a referencia szerinti 7600 GS és GT órajeleire.

Játékok:

• Human Head Studios / 2K Games - Prey
• Bethesda Softworks / 2K Games – The Elder Scrolls: Oblivion
• GSC / THQ - S.T.A.L.K.E.R.: Shadow of Chernobyl
• UBIsoft / UBISoft – Rainbow Six Vegas
• UBIsoft / Amex-Tec - Tom Clancy's Splinter Cell Double Agent
• Relic / THQ - Company of Heroes
• Gas Powered Games / THQ - Supreme Commander
• Electronic Arts / EA Games - Need for Speed Carbon
• Eden Studios / SeVeN M - Test Drive Unlimited
• Naked Sky Entertainment / Valve - Roboblitz

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA kártyák esetében „legjobb minőség”-re, az AMD kártyák esetében pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés végig be volt kapcsolva (az AMD kártyák esetében a szögfüggetlenség is), így később csak az élsimítás mértékét, illetve a játékok képminőségét állítgattuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk. A Prey és S.T.A.L.K.E.R. játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. További játékokban (Oblivion, RSV, SCDA, NFSC, TDU, Roboblitz) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A Company of Heroesban és a Supreme Commanderben a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le.

Szerettük volna még tesztelni a Command & Conquer 3-at is, azonban ez 30 fps-es frame limittel rendelkezik, így végül kihagytuk. Feltűnhet, hogy több játékban igen alacsony felbontást és/vagy részletességet használtunk, erre azért volt szükség, hogy a leggyengébb videokártya is játszható élményt tudjon nyújtani (bár ez nem mindig sikerült).

Tesztek – I.

Első körben az FPS-játékokat vettük elő.

A Prey a maga idősödőnek számító Doom 3 motorjával elég szépen megdolgoztatta a videokártyákat. Csak az X1950 Pro volt képes 1024x768-ban 4x-es élsimítással játszható értéket produkálni, ebben a játékban illik 40–50 fps körül lenni. A gyengébb videokártyákkal élsimítás nélkül meg is van erre minden esélyünk.

Az Obliviont az erdőben teszteltük „High Quality” beállítások mellett, ami felfogható egyfajta legrosszabb esetként is (ezekkel a kártyákkal). Az X1950 Pro itt is fölényesen győzött, és kisebb meglepetésre az X1650 Pro picit gyorsabb volt a 7600 GT-nél. A többi kártyával 19–20 fps környékén még játszható a játék, bár egy kis swappeléssel megtámogatva azonnal meghalunk csata közben (az akadozó játékmenet miatt). Erdőben sajnos lejjebb kell adni az igényekből, medium grafikával már jobb eredményeket kapunk.

A S.T.A.L.K.E.R. most jelent meg, és az előzetes beharangozókkal ellentétben nem annyira gépigényes, mint azt sejteni lehetett. A játékot maximális részletesség mellett, full dynamic lightinggal teszteltük, de csak 1024x768-as felbontásban. Az X1950 Próval növelhetnénk még a felbontást, viszont a többi kártyával már nem ilyen rózsás a helyzet. A 7600 GT és a 7800 GS 35 fps-sel még elmegy, de a részletességet kicsit visszavéve már sokkal jobb a helyzet. A 7600 GS és az X1650 Pro már nem tudott megbirkózni a helyzettel, nagyon le kell butítani a játékot, hogy normális képkocka/másodperc sebességet kapjunk.

A Rainbow Six Vegas eleve nem támogatja az élsimítást, ezért természetesen be sem kapcsoltuk. Az RSV-t HDR-rel medium árnyék és kikapcsolt motion blur mellett teszteltük, ráadásul 800x600-ban, tehát nem éppen a manapság elterjedt monitorok natív felbontásában. A HDR véletlenül maradt bekapcsolva... Az X1950 Pro megbirkózott a feladattal, akár 1024x768-as felbontásban is játszhatunk vele, ellenben a többi kártya 20–30 fps-t teljesített. A 7600 GS és a 7800 GS még játszható volt, de azért nem árt kikapcsolni a HDR-t, úgy biztosan jól fog menni a játék. Az X1650 Próval és a 7600 GS-sel úgy vettük észre, hogy akkor lassul be jelentősen a játék, amikor sok árnyékot kell kirajzolni. A HDR kikapcsolása és az árnyék minőségének további csökkentése talán játszhatóvá teszi a játékot a leggyengébb kártyákon is.

A Splinter Cell Double Agentet kikapcsolt HDR, 16x-os AF, medium árnyék, kitűnő minőségű környezet (environment detail) és bekapcsolt high detail shader mellett teszteltük, szintén 800x600-ban. Az X1950 Pro vette az akadályt, vele 1024x768-ban is 35 fps-t értünk el. A többi kártya nem volt képes áttörni a misztikus 30 fps-es határt, ami szerencsére ebben a játékban még nem a játszhatóság legalja, de azért a biztonság kedvéért érdemes tovább butítani a grafikát...

Tesztek – II.

A Company of Heroesban szinte mindent legjobb minőségre állítottunk a teszteléshez (a physics és a model detail maradt mediumon, illetve középtájon), viszont az 1024x768-as felbontás ismét nem nevezhető túl magasnak. Az X1950 Pro ezúttal is könnyedén ment át a vizsgán. A 7600 GT és a 7800 GS közel azonos sebességet futott, ugyanez igaz a 7600 GS-re és az X1650 Próra, utóbbi kettőnek már nem sikerült elérnie a 30 fps-t sem. Kisebb kompromisszumokkal a CoH az összes kártyán jól játszható, az X1950 Pro esetében akár nagyobb felbontást vagy élsimítást is megengedhetünk magunknak.

A Supreme Commandert medium fidelity beállítás mellett teszteltük 1024x768-as felbontásban a beépített teszttel. Úgy vettük észre, hogy a játék sebessége a processzortól is igen komoly mértékben függ, ugyanis az X1950 Próval high fidelity mellett sem kaptunk sokkal alacsonyabb értéket (28 fps). Ami egyértelműen látszik, az az, hogy a Supreme Commander jobban szereti az NVIDIA kártyákat, vagy legalábbis nem hatja meg a sok pixel shader, hiszen a 7600 GT és a 7800 GS gyorsabb volt az X1950 Prónál. Az a probléma, hogy ennél alacsonyabb felbontást és gyengébb képminőséget nem lehet beállítani.

A Need for Speed Carbont 4x-es élsimítás mellett teszteltük maximális grafikai részletesség, de kikapcsolt motion blur mellett, amit az X1950 Pro ismét csak teljesített, vele szemben a többi kártya már kicsit gyenge volt ehhez a beállításhoz. Az X1650 Pro és a 7600 GT, illetve 7800 GS élsimítás nélkül (esetleg 2x-es AA-val vagy 1280x1024-ben AA nélkül) már elég jól ment. A 7600 GS-en a játszhatósághoz mindenképpen ki kell kapcsolni az élsimítást.

A Test Drive Unlimitedet 1280x1024-ben High Detail mellett teszteltük. Úgy vettük észre, hogy ebben a játékban, ha megvan a 30 fps, akkor az már elegendő a játszhatósághoz. Az X1950 Pro teljesítette a kitűzött célt, és a 7600 GT, illetve 7800 GS sem állt messze ettől. Esetükben inkább medium detailt vagy 1024x768-as felbontást javaslunk. Az X1650 Próval és a 7600 GS-sel 1024x768-ban medium detail mellett már játszhatunk.

Az Unreal 3-as motorra íródott Roboblitzet azért vettük elő, mert a textúragenerálás egy modern módszerét, a procedurális generálást használja. Ilyenkor a textúrák nem sima bitmapekben tárolódnak, hanem a CPU számítja ki őket matematikai képletek alapján, majd ezek betöltődnek a VGA memóriájába, így a játék jóval kevesebb helyet foglal a merevlemezen. A Roboblitz nem támogatja az élsimítást, így maximális részletesség mellett teszteltük. Az X1950 Pro itt is kiemelkedik a tömegből, míg a többiek 20–40 fps között teljesítenek. Az X1650 Pro, 7600 GT és 7800 GS esetében úgy vettük észre, hogy bár a menü lassú, ennek ellenére a játék egész jól játszható. A 7600 GS-sel játszhatatlan volt a játék ezekkel a beállításokkal, így a felbontás vagy a részletesség csökkentése javasolt.

Értékelés

Tesztünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a manapság legkönnyebben hozzáférhető AGP-s videokártyák mire képesek az új generációs játékokban. Sajnos rá kellett döbbennünk, hogy ezek a közép- és alsókategóriás videokártyák (az X1950 Pro kivételével) már csak nagyon komoly kompromisszumok árán képesek elfogadható sebességgel futtatni a legújabb játékokat. Elmondható, hogy az elmúlt fél évben megjelenő játékok túlnőttek ezeken a kártyákon. Sajnos ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a legtöbb játékot úgy írják meg, hogy a csúcskártyán jól fussanak, a középkategóriával viszont már nem foglalkoznak. És akkor még sehol sincs a Crysis, az Unreal Tournament 3, Age of Conan stb., és tesztünkből kihagytuk a Call of Juarezt is...

A Radeon X1950 Pro volt az egyetlen, mellyel az összes játékot problémák nélkül tudtuk futtatni, legalábbis nem kellett túl sok kompromisszumot kötnünk. Ezzel a kártyával a legújabb játékok legalább 1024x768-as felbontásban játszhatóak, de jellemző, hogy „megengedett” a magasabb felbontás és/vagy az élsimítás is. Sajnos az ára jóval magasabb, mint a PCIe-es változatnak, de ha egyszer AGP-ről van szó, akkor jelenleg Magyarországon nincs ennél jobb kártya.

A GeForce 7800 GS ugyanazon az áron kelleti magát, mint az X1950 Pro, viszont jóval lassabb annál, így nem tudjuk ajánlani.

A GeForce 7600 GS alapórajelen (400/400 MHz) nem túl meggyőző, emellé ára sem annyival alacsonyabb a 7600 GT-nél, amennyivel lassabb, ezért ezt a kártyát sem tudjuk ajánlani, hiszen a Radeon X1650 Pro azonos áron gyorsabb. Ha viszont egy olyan kártyáról van szó, mint a Zalman hűtővel szerelt, a 7600 GT órajelein járó Galaxy 7600 GS, akkor egyértelmű, hogy véleményünk megváltozik.

Ha a 7600 GS és a 7600 GT között 3–4000 forint különbség van, akkor a 7600 GT a nyerő választás, alig 20–30%-os felárért jókora teljesítménytöbblet jár.

Összegezve mindent, a Galaxy 7600 GS-e különösen ajánlott hangtalan hűtése és magas órajelei miatt. A Radeon X1950 Pro jelenleg a legjobb elérhető AGP-s VGA Magyarországon, és mivel a 7800 GS-sel azonos áron van (miközben jóval gyorsabb annál), ezért ajánlott. A 7600 GT szintén ajánlott, hiszen adott áron nincs nála jobb jelenleg. Az X1650 Pro és a 7600 GS közül alapórajelen az előbbi a nyerő, viszont a 7600 GS-ek sok esetben nagyon jól túlhajthatóak...

Galaxy GeForce 7600 GS Premium	Radeon X1950 Pro GeForce 7600 GT

fLeSs

A videokártyákat az Expert Computer Kft. jóvoltából tesztelhettük.

További képek, tartozékok

MSI Radeon X1950 Pro AGP

A csomagolás [+]

A doboz tartalma

• MSI ATI Radeon X1950 Pro 256 MB
• felhasználói kézikönyv
• üzembe helyezési útmutató
• MSI programok + driver CD
• Cyberlink StarDVD Family CD
• 2 db DVI átalakító
• PCI Express tápkábel
• RCA/S-Video átalakító
• komponens átalakító
• S-Video kábel

A kártya és a GPU [+]

Sapphire Radeon X1650 Pro AGP

A csomagolás [+]

A doboz tartalma

• Sapphire ATI Radeon X1650 Pro 256 MB
• felhasználói kézikönyv
• driver CD
• Sapphire Select játék CD
• 1 db DVI átalakító
• molex tápkábel-elosztó
• RCA kábel
• komponens kábel
• S-Video/RCA átalakító

A kártya szemből [+]

EVGA GeForce 7800 GS

A csomagolás [+]

A doboz tartalma

• EVGA GeForce 7800 GS 256 MB
• felhasználói kézikönyv
• driver CD
• matricák
• 1 db DVI átalakító
• molex tápkábel-elosztó
• S-Video kábel

A kártya szemből [+]

Galaxy GeForce 7600 GT AGP

A csomagolás [+]

A doboz tartalma

• Galaxy GeForce 7600 GT 256 MB (560/725 MHz)
• gyors üzembehelyezési útmutató
• driver CD
• matrica
• molex tápkábel-elosztó
• S-Video kábel
• komponens-átalakító

A kártya szemből [+]

Galaxy GeForce 7600 GS AGP

A csomagolás [+]

A doboz tartalma

• Galaxy GeForce 7600 GS 256 MB (560/725 MHz)
• gyors üzembehelyezési útmutató
• driver CD
• matrica
• molex tápkábel-elosztó
• S-Video kábel
• komponens-átalakító

A kártya szemből [+]