Összevetés

A fekete vizsgálata (Asus / Samsung) [+]

A továbbiakban félretettük a kalibrátort, és a szemünkre hagyatkozva teszteltük a monitorokat. Az eredményeket érdemes összevetni egy S-PVA paneles monitorral. Először a feketét vizsgáltuk. Nem tettünk mást, mint hogy a kijelzőt sötétben (ahogy a filmeket is szokás nézni) egy teljesen fekete háttér megjelenítése közben lefényképeztük. A kalibrálás során bemért fekete értéke itt mérvadó szokott lenni, de ez a szám nem képes kifejezni a panel egyenletességét, ezért van szükség a fényképre. Mindkét tesztelt típus igen gyengén szerepelt volt ebből a szempontból, a bevilágítás szabad szemmel is jól látható volt. Az MK241H-n felülről és alulról is beszűrődött a fény, míg a Samsungon inkább alulról világosodott a panel.

A homogenitás vizsgálata (Asus / Samsung) [+]

Ezek után a panelek homogenitását vizsgáltuk. Ehhez egy rendkívül egyszerű módszert választottunk, a kijelzőn megjelenítettünk egy egyszínű képet (eredetileg barna), majd azt vizsgáltuk, hogy a fejünk mozgatásával hogyan változik a megjelenített szín. Ideális esetben, ha pontosan középről nézünk egy képernyőt, akkor a szélek felé haladva sem tapasztalunk színváltozást. A képet pontosan középre állított fényképezőgéppel készítettük. Egyik monitor sem volt túl szép látvány. Alulról felfelé sötétedtek, ami éppen megfelel a "fekete vizsgánál" látottaknak.

Fényerő eltérések a kijelző egyes pontjain

A „barnatesztben” látott eredmények után bemértük a fényerőt (fehéren) a panel kilenc különböző pontján. A monitortesztekben a minimális, maximális stb. fényerő mértékét mindig a képernyő közepén szoktuk meghatározni (tehát a mérés során oda tesszük a kalibrátort), viszont az egyre növekvő paneleken néha már szabad szemmel is jelentős eltéréseket lehet felfedezni a kijelző egymástól távol lévő pontjai között (azaz kissé foltosak). Az eddigiekből kiindulva nem lepett meg minket egyik monitor szereplése sem, ebben a tesztben is elvéreztek. Az Asuson 11%-os, a Samsungon 13%-os volt a legnagyobb eltérés, az átlag pedig 6, illetve 5% körüli volt. A Samsungon, bár nagyobb volt a maximális eltérés (a bal alsó sarok), az átlag mégis jobb volt, jól látszik, hogy a kijelző alsó harmada volt problémás ebből a szempontból (míg az Asus esetében a jobb oldal is).

Betekintési szögek (Asus / Samsung) [+]

Ezek után a betekintési szögeket ellenőriztük. Tudni kell, hogy az egyes paneltípusok (TN, MVA/PVA, IPS) ebből a szempontból eltérő jellemzőkkel bírnak a gyártástechnológiából kifolyólag. A leghátrányosabb helyzetben a TN+film panel van, mely vízszintesen és függőlegesen sem rendelkezik baráti értékekkel, ez főleg akkor érhető tetten, amikor a monitort szemből nézve már a panel szélén sem olyan a szín, mint középen, és ez a széles kijelzőkön fokozottan tapasztalható. A két tesztelt típus ebből a szempontból ugyanúgy viselkedett, felülről és oldalról csökkent a kontraszt, míg alulról szemlélve szinte invertálódott a megjelenített kép, ez az összes TN+film paneles monitorra igaz. Önmagában ez nem is nagy probléma, mert végeredményben ritkán nézzük a monitort alulról, ezért ilyen nagy kijelzők esetében inkább a barnateszt végeredményére kell odafigyelni.

Hogy az utánhúzást képekkel is illusztráljuk, a PixPerAn nevezetű programot vetettük be, melyet már egy ideje a szokásostól eltérő módon használunk. Korábbi tesztjeinkben egy szemre kiválasztott utánhúzás-képkockát készítettünk, és így hasonlítottuk össze a monitorokat. A módszer jól működött egészen addig, amíg az egyes kijelzőknek elég hosszú volt a válaszideje, vagyis volt utánhúzása. Viszont ez a módszer 2–8 ms-os monitorok összehasonlítására már korlátozottan alkalmas, hiszen ezeket a szem gyakorlatilag ugyanolyannak látja. Ezért úgy döntöttünk, hogy a korábbi helyett egy új módszert alkalmazunk: a PixPerAn jobbról balra száguldozó kisautóját felvettük kamerával (másodpercenként 15 képkocka), majd a felvételből kiválogattuk a legjobb (legkisebb utánhúzású) és a legrosszabb (legnagyobb utánhúzású) képkockákat. Ezzel, ha nem is precíz, de mindenképpen összemérhető módon ábrázolható az egyes monitorok utánhúzása, hiszen ha a kamerával mindig ugyanolyan beállítással vesszük fel a kiskocsit, akkor a felvételek összehasonlíthatóvá válnak. Lássuk a gyakorlatot! A bal oldalon látható a legjobb eset, a jobb oldalon pedig a legrosszabb.

Asus MK241H (Trace Free bekapcsolva)

Samsung 2943HM

Ha szabad szemmel nem is látható különbség, ebben a tesztben kiderült, hogy az Asusnak rövidebb a válaszideje. Szerencsére a Samsung sem volt vészes (sőt, valójában semmilyen eltérést nem tapasztaltunk), tehát ennek megfelelően érdemes súlyozni ezt az értékelésnél.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!