Aktív témák

• #33145 helkis addikt bim #33143

  2010-06-19 10:53:47 #33145

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  helkis

  addikt

  válasz bim #33143 üzenetére

  igen, mindig egyszerűbb az adott problémára, igényre válaszolgatni, mint az összefüggéseket átadni, mert igazából inkább érzésből, tapasztalatból vizezünk, kivéve pár embert, ezek közül is kiemelkedik egyik fórumtársunk, aki már jó-néhányszor leírta hogy miként is van ez, ha olvasunk egy kis fizikát mellé, összeollóztam tőle gyorsan pár alapgondolatot:

  ---------------------------
  H2O alapok by FSB1000:

  A dolgok nem változnak.
  Még mindig legalább 2 féle képpen lehet vízhütést építeni.
  - a legjobb cuccokat megkeresve és a dizájnra hajtva
  - reszelgetve, tervezgetve

  A CPU és a VGA hőt termel, ha vizzel, ha léggel hütőm, ugyanannyi hőt termelnek és azt el kell szállítani a CPU/GPU felületéről valahogy a gépházon kivülre. Mennyi hőt? Q-t.
  Q = Qcpu + Qvga, ennyi termelődik és kb. ennyit is kell a radinak a környezetbe leadnia.
  Van egy jó Quadom, amit 1,4 volton hajtok szét, és képletből meg grafikonból tudom, hogy kb. 130W-ot eszik.
  A VGA-am még újjabb, hogy a game menjen 1920x1080-ban akadásmentesen full izével akkor is, ha már unom.
  10%-val feljebb nyomom az órajelet meg a feszkót igy megeszik 250W-ot.
  Q= 130 + 250 = 380W --> És akkor most mekkora radi kell?
  Lapozom a katalógusokat meg webboltokat, de sehol sem írják hogy a radi hány wattos.
  No nem baj... tapasztalatból, meg a néhány gyártói diagramból azért lehet tudni hogy egy átlagos tripla 400W-ot le tud adni.
  Akkor már happy is lehetek, mert megveszem a blokkokat egy közepes szivattyút és kész is a cucc. Vagy mégsem?

  Közepes vastagságú és lamellázatú PC hűtésre tervezett radikra nagyjából ez jellemző, ha hűtőfolyadék kevesebb mint 10°C-vel melegebb a körny. hőmérsékletnél:
  - 3x12 Tripla radi 200-400w
  - 2x12 Dupla radi 150-250w
  - 1x12 Simpla radi 100-200w

  Régi elméletem, hogy a radiátor állítja be a víz hőmérsékletét (környezethez képest), a blokkok meg a hűtendő alkatrész hőmérsékletét. (a hűtővizhez képest)
  A szivattyú biztosítja, hogy egységnyi idő alatt elegendő térfogatú (tömegű) hütőfolyadék áramoljon keresztül minden alkatrészen.
  Ezt szokták térfogatáramnak nevezni. De már megint jönnek a bajok, mert a szivattyúra csak a max térfogatáramot adják meg. (persze léteznek gyártói diagrammok is)
  Nade térjünk vissza a "400W"-os tripla radihoz, mert ez csak akkor tud leadni 400W-ot, ha a hütőfolyadék és a levegő hőmérséklete között kb 10°C van és elegendő levegőt fuvatunk át rajta. Mondjuk 2-3 db 12cm-s átlagventivel.
  Ha a környezet (szoba) hőmérséklete 25°C, akkor a vizünk máris 35°C és sivítanak a ventik.
  Ha halkabb hütést akarunk ugyanezzel a radival, a vizhőfok könnyen 40°C főlé szökik.
  Úgy tünik a radik hőleadó képessége sokkal jobban függ a rajtuk áthajtott légmennyiségtől, mint a bennük áthaladó folyadék térfogatáramától.

  Az ésszerűségbe tartozik az, hogy felesleges 5 triplát venni, mert úgysem tudjuk a vizet a körny. hőmérsklet alá vinni, elég azt pár fokkal megközelíteni, ehhez elég 2-3 szorosan túlméretezni a radi oldalt. A radiátorok ellenállása általában kisebb, mint a blokkoké, de ha többet sorba kötünk, akkor már lényegesen csökkenthetik a térfogatáromot, ezzel a blokkok hőátadó képességét is csökkentve.
  Igy amit nyerünk radi oldalon, el is veszíthetjük a blokkoknál.

  Miért is van ez?
  Mert a folyadék/fém felületen sokkal több hő adódik át mint a fém/gáz(levegő) felületen.
  Ha kb százszoros a különbség, akkor amig 4l vizet nyomunk át a radin, addig 400l levegőt kéne átpréselni a lemmellái között.
  Kisebb légszállításnál csökken a hőleadó képesség, a hütőfolyadék térfogatáramának csökkenésekor (kevesebb víz megy át rajta) alig változik a helyzet, mivel úgy sem tudunk a ennek megfelelő légmennyiséget kivül átmozgatni.
  Ebből arra lehet következtetni hogy a hűtőfolyadék hőmérsékletét (egy adott hőmennyiség szállítása esetén) leginkább a radiátor mérete és a rajta áthaladó légtérfogat határozza meg.
  Tuningos user mit csinál? Vesz 2 triplát vagy ha nem érdekli a zaj max fordulaton járatja a ventiket. Végre van hűvős víz!!!!

  De ez a hűvös relatív... mert egyrészt nem lehet alacsonyabb a környezetnél (hacsaknem aktív hűtéssel) és minnél közelebb jutunk a környezeti hőmérséklethez, annál nehezebb újabb fokokat vagy tized fokokat nyerni.
  Tuningos user boldog, ha 3 órás LOAD-nál 25 fokos szobában a víz 30 fokos.
  Sac/kb ehhez 2 tripla kéne, a 35 fokos vizhez meg 1 tripla, ha a kezdeti példa szerint CPU + VGA 380W-ot termel.
  Ja...szerintem hihető hogy a Corsair H50 elviszi 65 fokon a tuningos I7-et, mert az a kis radi kb 120-150W-ot ad le, miközben a víz 45 fok..... (szoba 25°C)
  De hova lesz a maradék 20 fok? Megeszi a Cpu_blokk?
  Miért 50 fokos a széttunigolt proci prime alatt, ha csak 30 fokos a víz, és vajon feljebb megy, ha VGA-ra ráküldünk egy furmarkot?
  Az a 20fok a blokk és CPU/GPU hőátadásánál veszik el.
  Ez a blokkok keresztje, vagy delta T-je.
  Ez a deltaT sok mindentől függ, de elsősorban a blokk hőátadó képeségétől, amibe most lazán értsük bele a csatlakozó felületek tulajdonságait (méret, pasztázás, ferde felrakás, stb)
  A blokk hőátadő képessége tervezéskor és gyártáskor eldől, viszont erős függést mutat a benne átáramló víz mennyiségétől azaz a térfogatáramtól.
  A legújabb blokkok között alig van különbség, még a sokat szidott TT kigyós blokk is csak 10-20%-val marad el a legjobbaktól. (CPU maghőfokban ez lehet 6-8 fok is). A Tody féle CPU blokkok meg az élbolyban lehetnének, ha nem csak a Kárpát medencébe termelne..

  Szóval van hűvös víz tripla radival, olyan radival amit PC hűtésre fejlesztettek, azaz a méretéhez képest könnyen lehet rajta levegőt átnyomni.
  Tessék megnézni egy gépkocsi fütés radit.... nem az a baj, hogy ronda (nem mind), hanem hogy sürű(bb) a lamellázata mint a PC-s cuccé.
  Mivel és milyen zajjal fogunk a 400W-nak, avagy a benne áthaladó víznek megfelelő légmennyiséget átnyomni rajta?
  Persze a gpk radik sem gyengék, mert nagy a méretük.
  Egy sürű lamellás gpk fűtés radi, kb megfelel egy jobb dupla PC radinak, a nagy motorhütésre használt radik meg sok triplának, na de egy autóban, vagy ZIL-ben egy hatalmas venti hatalmas zajjal nyomja át a levgőt.
  Ezek a cuccok inkább passzív üzemmódféleségben mennek jól PCn, és arról már szó se essék, hogy ellenálásuk mennyire nem tervezhető. (=> nem tudjuk mekkora)
  Tuningos vizes userek végigjárják az utat... de a legtöbbjuk rájön, hogy mind dizájn, mind ár tekintetében a végső elszámolásnál az "olcsó" PC radi nyer. (vagy ami hozzá hasonló)
  Radi kilőve, van 2 dupla, vagy 1 tripla vagy egyéb kombináció, amit a pénztárca elbír, és hüvős vizet csinál(nak) akár terhelésnél, akár netezésnél....

  Ügy tűnik minden OK, mert tuningos usernek nincs más dolga, mint több és még több vizet átpréselni a jól megválasztott szép blokkjain.
  De sajnos nem..... 2 dolog miatt, egyrészt a térfogatárammal nem arányosan növekszik a hőátadóképesség, másrészt a PC-be szerelhető szivattyúk véges teljesítőképességűek.
  A blokkok és radiátorok és a csövek is ellenállást képeznek a szivattyú munkavégzésével szemben. Minnél szűkebb (és geometriailag kiokosított) egy keresztmetszet, annál nehezebb rajta átpréselni adott térfogatú vizet egységnyi idő alatt.
  Erős túlzással az a jó szivattyú amelyik halk, de nagy ellenállást leküzdve is nagy térfogatáramot biztosít.
  A szivattyúnak fontos paramétere az emelőmagasság, ez tulajdonképpen szabadkifolyású cső esetén azt jelentené, hogy ilyen magasra képes emelni a vizet.
  De a blokkok és csövek, és radik ezzel szemben fejtik ki a hatásukat. Ellenállások összegződik egy soros körben. A szivattyú munkadiagramjáról olvasható le, hogy X summa ellenállás esetén még mennyi vizet képes szállítani.
  A max. szállítási kapacitás meg arra az esetre vonatkozik, ha 0 ellenállású rendszerben kéne a vizet keringetnie....
  Átlagos PC vízhűtésben talán 30-60% a tényleges szállítási kapacitás. Ez a természetes.
  Ezekből megint arra következtet a tuningos user, hogy olyan blokkot kell vegyen, amely jó hőátadó képességű, de egyben kis ellenállású is. Nézegeti a teszteket.....
  A második szempont a gyengébb, mert vehet jó "erős" szivattyút, feltéve ha nincs pénz korlátja.
  Ha nincs sok blokk a rendszerben nem fog a térfogatáram a kritius szint alá csökkenni.
  Kb. 150-400l/h közé érdemes belőni a térfogatáramot a ma (2008) kapható blokkokkal. Radinak majdnem mindegy, alatta kezdenek leromlani a blokkok képességei, felette meg nem nagyon változnak csak a szivattyú kínlódik, vagy akár behabosodik a rosszul légtelenített víz.
  Marad a csövek kérdése. A cső is ellenállást képez a szivattyúval szemben, ezért legyen minnél rövidebb és minnél nagyobb átmérőjű, de....
  Megint egy tapasztalati intervallum 2-3m hossznyi csőre: belső átmérő 6mm és alatta már összemérhető az ellánállása egy „hűdejó” blokkal, 12mm felett meg hiába "tágítjuk" a legszűkebb keresztmetszet úgy is a CPU blokk lesz, inkább csődizájnba érdemes invesztálni. Ha a HF csatinak 9-10mm a belső átmérője, akkor a csőnek sem kell sokkal többnek lennie. Inkább ne törjön a fala....
  6mm csővel is lehet kis hűtést jól csinálni, 4mm-vel már nem annyira, de még műxik, 12-14mm meg feleslegesnek tűnik, főleg ha bilincsezni kell.

  Mi történik a CPU-val, ha VGA-ra furmarkot küldünk (higgyük azt nincs ++ CPU terhelés)? És a VGA van előbb a körben.
  Megemelkedik a maghő.... de nem azért, mert a VGA közvetlenül "felmelegíti" a vizet, hiszen a ki/bemenő csonkjain alig van hőmérséklet különbség - köszönhetően a víz csodálatos tulajdonságának a rendkívül magas fajhőnek - hanem azért, mert a radinak mostmár nem csak Qcpu, hanem Qcpu+Qgpu hőmennyiséget kell a levegővel cserélnie.
  Ha az áthaladó levegő mennyisége változatlan a radin, akkor a + terhelés miatt megnövekszik a vízhőfok, és közel ennyivel fog feljebb menni a vétlen CPU maghőfoka is.
  Tulajdonképpen mégis felmelegítette a vizet a VGA, de a radi volt a felelős ezért.
  És miközben a VGA 20-30°C-vel megugrott a CPU csak 2-4 fokkal.
  Ha szenzoros vezérlésű légszállításunk lenne, akkor bizonyos határok között változó hőleadás mellett is állandó vízhőfok lenne és az előző példában a CPU hőfoka gyak. változatlan maradna.

  Összefoglalva:
  - A hűtővíz hőmérséklete az egész rendszerben azonosnak tekinthető (van hőlépcső, de elhanyagolható)
  - Radi állítja be a vizhőfokot
  - Légszállítás befolyásolja a radi hőleadő képességét
  - Blokk állítja be a hőleadó alkatrész üzemi hőmérsékletét.
  - Blokk + Radi + cső adja a rendszer ellenállását
  - Szivattyú biztosítja a térfogatáramot a rendszer ellenállásával szemben.
  - Térfogatáram befolyásolja a blokkok hőleadó képességét.
  És minden mindennel összefügg.
  Nem lehet pontosan tervezni PC vízhűtést, mert a legtöbb alkatrész tulajdonságát a gyártó nem közli részletesen.
  Az egyedi PC hűtések tapasztalat és szájhagyomány alapján épülnek. Szinte mind erősen túlméretezett.
  Átlag felhasználás esetén nem sok értelme van a vízhűtésnek, mert léghűtésre tervezték a PC-k 99%-át. CPU/VGA előbb elavul, minthogy élettartama végére érne. (minek túlhűteni?)
  Átlag felhasználás esetén léghűtés is lehet halk, legfeljebb magasabb hőmérsékleti jellemzőkkel.
  Persze ezeket lehet vitatni... vagy nem, de mégis van a vízhűtésnek egy fillingje, amit kár lenne kihagyni.
  ------------------------------------

  elsőre ennyi, aki talál még hozzávalót dobja be, linkelje stb..

  "Egyedi vagy és megismételhetetlen! Csakúgy, mint bárki más!!!'" - 3Dmarkillers - hwbot.org

Aktív témák