- A Colorful "fagyosan kompakt" alkatrészekkel megy elébe a nyárnak
- A Keychron ismét egy űr betöltését vállalta magára az egerek szegmensében
- Az átlagnál vaskosabb ventilátorok kandikáltak ki a Corsair vitorlája mögül
- Csatába küldte Magyarországon idei csúcs hangprojektoros szettjét a Samsung
- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
Hirdetés
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Frissítve! Samsung Univerzum: Az S23-at is megbabonázta a Galaxy AI
ma Rengeteg Samsung megkapja az AI alapú nyelvi, képi és keresőfunkciókat.
-
A Keychron ismét egy űr betöltését vállalta magára az egerek szegmensében
ph A cég újdonsága azokat célozza, akik egy nagyobb fajta, hüvelykujjtámasszal ellátott, ugyanakkor pehelysúlyú eszközt vásárolnának.
Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
Fájdalom, de erre a kérdésre tökéletes választ nem tudok adni.
Csak a görbe végén szőrösödik, ahogy a diagram alatt olvasható is, ez lehet a légköri sűrűségváltozás miatt (igen, még 400km magasan is jelen van a Föld légköre, csak hát iszonyú ritka - de ahhoz elég, hogy a pálya ne legyen abszolút stabil, és szépen, lassan fékeződjön az űrjármű). A változás lehet még az űrállomással kapcsolatos mozgás miatt is, például ha bedokkol egy űrhajó, az is minimális pályaváltozást okoz.
Amire viszont én tenném a tétemet, az az, hogy az utóbbi időben esetleg az űrállomás pályájának excentrikussága miatt lett ilyen. Magyarul a pálya nem tökéletesen kör alakú, hanem a pályának van egy alsó pontja (ez a Perigee) és van egy csúcspontja (ez az Apogee). Ez régen is így volt egyébként, itt egy diagram arról, hogy milyen volt az űrállomás első 7 évében a pályamagasság. A zöld vonal az alsó pályapontok magassága, a kék vonal a pályacsúcsok magassága, a piros a számolt középmagasság.
Itt van egyébként egy érdekes kis oldalt, amely megmutatja az ISS jelenlegi helyzetét, és adatait. Ahogy nézem, a magassága változik, tehát egyértelműen nem tökéletes kör alakú a pályája. A magasságot egyébként a tengerszinthez szokták mérni. A magasságot jellemzően radarral ellenőrzik, a USAF űrobjektumokat követő radarrendszerén keresztül.
Őszinte leszek, nem tudom, hogy a Heavens-Above honnan veszi az értékeket, én ezeket a válaszokat tudtam nyújtani a témában.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
senior tag
Elméleti kérdés volt !
Ettől eltekintve az általad leírtak nem fedik a valóságot (bár előző hsz-omban elírtam - nem neutroncsillagot akartam írni hanem fekete lyukat)
A galaxisunk közepén lévő szuper fekete lyuk tömege a mi napunk kb 4 millió-szorosa.
Elméletileg , ha a felszíntől 100 km-es távolságra szeretnél pályára állni akkor kb 200.000 km/s sebességre lenne szüksége az űrhajónak.
Elméletileg ![ Szerkesztve ]
1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239
-
senior tag
Eseményhorizontra gondolsz? Mert a felszín az, amire ráállni is lehet, nem csak köré
Tudom mit jelent a felszín és tudom hogy mit jelent az eseményhorizont Azt írtam hogy a felszíntől 100 km-re ! Ismétlem - mindez csak egy elméleti kérdés volt. A fizikai megvalósíthatósága kb nulla a tudomány jelen állása szerint.100 km... Szerinted mennyit fluktuálhat egy ilyen kolosszus geometriailag?
Én se tudom
Azt én sem tudom .
Viszont a hatalmas tömegvonzás miatt , hatalmas sebességre lenne szüksége az űrhajónak ahhoz hogy pályán maradjon.1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239
-
Ha tippelnem kéne, akkor a tippem az lenne, hogy a föld domborzati viszonyai miatti nem tökéletesen gömbszimmetrikus gravitációs erőtér a nagyon rövid időskálán (órán belül) tapasztalható szőrözés oka.
Ennek két lényeges összetevője van, ezek eredője fogja a pálya egyenetlenségét (a magasság szőrözését meghatározni):
-(1) A föld nem tökéletesen gömbszimmetrikus, hanem a sarkok körül belapul, az egyenlítő környékén pedig ugye kiszélesedik.
-(2) Magashegyek
-(3) Feltételezem, hogy az árapály miatti fluktuáció a fenti kettőhöz képest elhanyagolhatóAnnak az oka pedig, hogy az ISS magasságának szőrözése nem 1,5 órás, hanem sokkal hosszabb periódust mutat (a pályamanővereket kiküszöbölve) az pedig az lehet, hogy az ISS nem az egyenlítő fölött kering -ha az egyenlítő fölött keringene, akkor elméletileg* mindig ugyanazon domborzat fölött húzna el, és akkor valóban Kb 1,5 órás lenne a szőrözés periódusa- ezért ugye kétféle periódus van, a föld forgása a saját tengelye körül, illetve az ISS forgása egy másik, a Föld középpontján átmenő tengely körül.
Ezt a videót érdemes ehhez megnézni:
https://www.youtube.com/watch?v=2Rc3rh9o-QEMivel a két mozgás periódusának aránya fogja meghatározni a szőrözésnek a periódusát. A két periódus aránya meg nyilván nem valami szép kis egész számok hányadosa, ezért nagyon hosszú eredő periódust fogsz kapni.
*Az ISS mégha közvetlenül az egyenlítő fölött keringene, még az a pálya sem lenne a domborzat miatt stabil, előbb utóbb (inkább előbb, mint utóbb) a domborzati hatások kitérítenék az ISS-t az egyenlítő fölül.
[ Szerkesztve ]
-
az eseményhorizonttól fél sugárnyira (6 millió Km az eseményhorizonttól) van a fekete lyuk körüli körpálya, ahol maga a fény tud körözni.
Ez érdekes nagyon! Vagyis akkor az eseményhorizont és e pálya közti részből ugyan ki tud jutni a fény, de a hullámhossza a távolsággal minden határon túl lecsökken (vagy egy fénysebességű részecske is ki tud jutni, de nem végtelen messzire)?
Amit írtam korábban és amit írok most az mind nem (jelentős sebességgel) forgó lyukra vonatkozik.
Fénysebességű anyagi részecske nincsen, ezért olyan pálya aminek a fenntartásához fénysebességgel kéne a részecskének száguldania nem opció. Ez a pálya egyébként az eseményhorizonttól fél sugárnyira lenne. Angolul photon sphere a neve, magyarul nem tudom micsoda.
Ugye ha egy gravitáló tömeghez minél közelebbi keringési pályát választasz, annál nagyobb sebességre van a részecskédnek szüksége a pálya fenntartásához. Ez persze független attól, hogy most fekete lyuk vagy csak egy közönséges csillag a központi objektum.Például a Neptunusz átlagos pályasebessége 5,4Km/s, a sokkal közelebb keringő Merkúrnak pedig az átlagos pályasebessége 47Km/s (mivel elliptikusabb a pályája, ezért van amikor ennél gyorsabb, van amikor lassabb a Merkúr). De ugye a keringési sebességet nem tudod minden határon felül növelni, felső határa a fénysebesség, ezért kompakt égitestek körül /fekete lyuk vagy neutroncsillag/ nem lehet akármilyen közel pályára állni...
hullámhossz:
Függetlenül attól, hogy fekete lyukról vagy bármilyen más gravitáló tömegről van szó, ha a fény a gravitáló tömegtől elfele halad, akkor veszít a frekvenciájából (vörös felé tolódik a színkép), ha befelé halad, akkor pedig növekszik a frekvenciája, kékül. Ez a hatás persze csak kompakt égitestek közvetlen közelében számottevő.Ha az eseményhorizonton kívülre, de még a foton-szférán belülre raksz egy nagy sebességű részecskét, akkor az a sebessége nagyságának és annak irányának függvényében el tudhat szökni a fekete lyuktól (tetszőleges távolságra szökni, tehát nem pályára állni, pályára állás az itt lehetetlen). ahhoz, hogy ez sikerüljön, megfelelő sebességgel/haladási iránnyal kell rendelkezzen a részecske. Minél közelebb van az eseményhorizonthoz a részecske, annál gorsabb kell legyen, hogy sikerülhessen a szökés és annál inkább sugárirányú kell legyen a sebessége. az eseményhorizont közvetlen közelében (de még kívül) már szinte fénysebesség kell a szökéshez és pontosan sugárirányú kell legyen a sebesség. Tehát ahogy mész közelebb az eseményhorizonthoz úgy fogynak el a potenciális "menekülési" irányok. Az sem lesz elegendő, hogy "majdnem fénysebességgel" próbál szökni a részecske, még a sebesség irányának is egyre pontosabban kell stimmelnie.
-
Tehát, akkor ezek szerint, ha nm megfelelő irányba próbál valami szökni a fotonszférán belülről, akkor annak szükségszerűen bele kell zuhannia az eseményhorizontba, mikor visszaesik, hiszen különben pályára állna, ha jól értem.
Vagyis másként: nem tudok valamit úgy belehajítani a fotonszférán belülre, hogy az elkerülje az eseményhorizontot?igen
-
Igen, olvasd el ennek a bevezetőjét:
https://en.wikipedia.org/wiki/Photon_sphere
Új hozzászólás Aktív témák
- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Raspberry Pi
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Az átlagnál vaskosabb ventilátorok kandikáltak ki a Corsair vitorlája mögül
- Futás, futópályák
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Kaspersky Antivirus és Internet Security Fórum
- Politika
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- YouTube
- További aktív témák...