- Alsó-középkategóriás, PlayStation 5-be is helyezhető M.2 SSD-t virított a Klevv
- Antec kirakatház Lian Li zöngével és egy csavarral
- Újabb inteles VGA került elő a Biostar hátizsákjából
- Belépőszintű játékos headsetekkel bővült a Corsair kínálata
- Kétféle tájolással munkára fogható, ITX-es ház jött a Sharkoontól
Hirdetés
-
Az Intel a legmodernebb chipgyártó géppel előzheti meg az egész szektort
it Az Intel lett az első cég, amely szolgálatba állította az ASML új High NA EUV litográfiás chipgyártó eszközeit, ezzel minden riválisát megelőzheti.
-
Alsó-középkategóriás, PlayStation 5-be is helyezhető M.2 SSD-t virított a Klevv
ph A háromféle változatban készülő, egyoldalas típus simán megugorja a 6-7 GB/s-os sebességszintet.
-
Elérhető Európában a Samsung Galaxy M15 és M55
ma Megfizethető teljesítmény és sebesség az M-széria mottója, egyelőre a hivatalos magyar kínálatban még nincsenek bent, de közeli országban már listázták és beárazták az egyiket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Fred23
nagyúr
" Az állomás egyébként közel 30 ezer kilométer/óra sebességgel kering"
Gondoltam, hogy nagyon gyors, de hogy ennyire, azt nem.
-
atike
nagyúr
....nem semmi. Durva egy adat. Nem kicsit teljesíti túl a terveket...
Csak le ne essen.
-
nagyúr
Amíg a menetrendszerű pályaemelő-manővereket végrehajtják, addig nem fog. Az ISS keringési magassága. Amikor meredeken emelkedik a vonal, akkor hajtottak végre pályaemelő manővert.
Egyébként az oroszok pár éve azzal rémisztgetnek mindenkit, hogy ha az ISS-t a NASA leselejtezi, akkor az orosz modulokból megépítenek egy új saját űrállomást. Ebben az a szép, hogy van már 16 éves orosz modul, és van olyan, amelyiket csak jövőre indítják. Szóval ha ezt tényleg meg akarják valósítani, az erősen oroszos megoldás lesz. Persze esélyesen megint csak szájtépés van a szövegelés mögött...
Egyébként ahogy most kinéz, 2024-ig biztos, és talán 2028-ig fogja a NASA pénzelni az űrállomást.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
bkercso
nagyúr
Érdekesek a magasságadatok: mitől van az a szőrözés a görbén? Néhány tíz méteres változások napos időskálán... Vagy ez csak a Föld felületi egyenetlensége? Hogyan mérik egyáltalán a magasságot?
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
nagyúr
Fájdalom, de erre a kérdésre tökéletes választ nem tudok adni.
Csak a görbe végén szőrösödik, ahogy a diagram alatt olvasható is, ez lehet a légköri sűrűségváltozás miatt (igen, még 400km magasan is jelen van a Föld légköre, csak hát iszonyú ritka - de ahhoz elég, hogy a pálya ne legyen abszolút stabil, és szépen, lassan fékeződjön az űrjármű). A változás lehet még az űrállomással kapcsolatos mozgás miatt is, például ha bedokkol egy űrhajó, az is minimális pályaváltozást okoz.
Amire viszont én tenném a tétemet, az az, hogy az utóbbi időben esetleg az űrállomás pályájának excentrikussága miatt lett ilyen. Magyarul a pálya nem tökéletesen kör alakú, hanem a pályának van egy alsó pontja (ez a Perigee) és van egy csúcspontja (ez az Apogee). Ez régen is így volt egyébként, itt egy diagram arról, hogy milyen volt az űrállomás első 7 évében a pályamagasság. A zöld vonal az alsó pályapontok magassága, a kék vonal a pályacsúcsok magassága, a piros a számolt középmagasság.
Itt van egyébként egy érdekes kis oldalt, amely megmutatja az ISS jelenlegi helyzetét, és adatait. Ahogy nézem, a magassága változik, tehát egyértelműen nem tökéletes kör alakú a pályája. A magasságot egyébként a tengerszinthez szokták mérni. A magasságot jellemzően radarral ellenőrzik, a USAF űrobjektumokat követő radarrendszerén keresztül.
Őszinte leszek, nem tudom, hogy a Heavens-Above honnan veszi az értékeket, én ezeket a válaszokat tudtam nyújtani a témában.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
bkercso
nagyúr
Köszi a részletes választ!
Légköri sűrűségváltozás: ez csak változó süllyedést indokolna, emelkedést nem
Mozgás az űrállomásban (dokkolás stb.): ez meg nem történik napi szinten, és nem hiszem, hogy több tíz métert lökne az eszközön
Pályaexcentricitás: mivel kb. 1,5 óra egy kör, így a magasságnak napi szinten ki kellene átlagolódnia.A linkelt grafikon egyébként fraktálszerű: van egy több éven keresztül átívelő nagy hupli, azon több hónapos huplik, amiken kisebb huplik/szőrök. Nagyon érdekes!
A tengerszint feletti magasság meghatározása egyébként egy érdekes dolog. Ahogy én tudom, GPS-szel szokták, csak ugye kérdés, mit értünk tengerszint alatt, átlagot vagy lokálisat; pl. a hegyek magukra húzzák a tengert a gravitációjukkal.
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
nagyúr
válasz #71321344 #11 üzenetére
És csak az elmúlt hónapokban jelentkezik?
Mert a vonal csak 2015 novemberében kezd el "szőrösödni", addig meglehetősen sima. Azóta meg mintha egy remegő kezű rajzoló húzná a vonalat, akinek csak a pályaemelő-manőverek vonalánál fogja meg valaki a kezét.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
bkercso
nagyúr
válasz #71321344 #11 üzenetére
Minek a sugárnyomása? Olyan intenzíven kommunikál az állomás a Földdel?
A Nap hatása ugye körönként kiátlagolódik, meg nem is ekkora.Lehet, hogy szennyvízkiengedés miatt? Vagy azt nem engedik ki?
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
bkercso
nagyúr
Köszi.
Én csak a Wiki-t olvastam, ott azt írja, hogy a vízbontásból származó H2-t és a levegőből kivont CO2-t engedik ki. 5-6 fős legénység esetén ez kb. 0,5kg H2 és 0,75kg CO2, ha jól számolok. Össz 1,25kg. Nem reális, hogy 400 tonnát 10m-rel megelemljenek ekkora tömeg kilövellésével.Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
bkercso
nagyúr
Ez jó ötlet. 2012-ig 13 alkalommal került erre sor ([link]), de csak 10 cm-ekkel módosítják a pályát, nem 10 méterekel.
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
félisten
+1, ez elég durva!
"Az állomás egyébként közel 30 ezer kilométer/óra sebességgel kering, egy kört körülbelül másfél óra alatt tesz meg."
"Csak egy dologtól félek. Ha meghalok, az asszony eladja a gépeimet annyiért, amennyit bevallottam neki." KERESEM: Lian Li PC-C50 ......................................................................................................................
-
senior tag
És kb milyen (elméleti) sebességre lenne szüksége egy űrhajónak ahhoz hogy a galaxisunk központjában lévő óriás neutroncsillag körüli pályára álljon ?
1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239
-
bkercso
nagyúr
A második kozmikus sebességre biztosan, hogy eltávolodhasson a Földtől (11,2 km/s, 40300 km/h), aztán pálya kérdése; valamint le kellene fékeznie, mikor odaért, és ez vinné el a legtöbb hajtóanyagot.
Persze sok relevanciája nincs a kérdésnek, mivel több tízezer fényévet kellene utaznia.Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
senior tag
Elméleti kérdés volt !
Ettől eltekintve az általad leírtak nem fedik a valóságot (bár előző hsz-omban elírtam - nem neutroncsillagot akartam írni hanem fekete lyukat)
A galaxisunk közepén lévő szuper fekete lyuk tömege a mi napunk kb 4 millió-szorosa.
Elméletileg , ha a felszíntől 100 km-es távolságra szeretnél pályára állni akkor kb 200.000 km/s sebességre lenne szüksége az űrhajónak.
Elméletileg ![ Szerkesztve ]
1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239
-
bkercso
nagyúr
Eseményhorizontra gondolsz? Mert a felszín az, amire ráállni is lehet, nem csak köré.
Amúgy gondolj bele, hogy egy ekkora tömeghez közel sokkal kisebb a potenciális energiád, mint tőle távol, vagyis mikor megközelíted, felgyorsulsz (a potenciális energiád mozgási energiává alakul; meg persze gravitációs hullámokká). Oké, hogy nagy mozgási energiád van a lyuk körüli pályán, de az első kozmikus sebesség mindig kisebb, mint a második, vagyis nincs annyi mozgási energiád, mint a potenciális energiád a lyuktól távoli állapotban. Vagyis bizony le kell fékezni, ahogyan pl. a Mars körüli pályához is le kell fékezni.
100 km... Szerinted mennyit fluktuálhat egy ilyen kolosszus geometriailag?
Én se tudom.[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
senior tag
Eseményhorizontra gondolsz? Mert a felszín az, amire ráállni is lehet, nem csak köré
Tudom mit jelent a felszín és tudom hogy mit jelent az eseményhorizont Azt írtam hogy a felszíntől 100 km-re ! Ismétlem - mindez csak egy elméleti kérdés volt. A fizikai megvalósíthatósága kb nulla a tudomány jelen állása szerint.100 km... Szerinted mennyit fluktuálhat egy ilyen kolosszus geometriailag?
Én se tudom
Azt én sem tudom .
Viszont a hatalmas tömegvonzás miatt , hatalmas sebességre lenne szüksége az űrhajónak ahhoz hogy pályán maradjon.1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239
-
bkercso
nagyúr
Ja értelek! Igen, a sebessége valóban nagy lenne ott a lyuk körül. (Én valahogy arra gondoltam, hogy innen indulva mekkora sebessére lenne szüksége a Földhöz képest, hogy oda eljusson...)
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
Ha tippelnem kéne, akkor a tippem az lenne, hogy a föld domborzati viszonyai miatti nem tökéletesen gömbszimmetrikus gravitációs erőtér a nagyon rövid időskálán (órán belül) tapasztalható szőrözés oka.
Ennek két lényeges összetevője van, ezek eredője fogja a pálya egyenetlenségét (a magasság szőrözését meghatározni):
-(1) A föld nem tökéletesen gömbszimmetrikus, hanem a sarkok körül belapul, az egyenlítő környékén pedig ugye kiszélesedik.
-(2) Magashegyek
-(3) Feltételezem, hogy az árapály miatti fluktuáció a fenti kettőhöz képest elhanyagolhatóAnnak az oka pedig, hogy az ISS magasságának szőrözése nem 1,5 órás, hanem sokkal hosszabb periódust mutat (a pályamanővereket kiküszöbölve) az pedig az lehet, hogy az ISS nem az egyenlítő fölött kering -ha az egyenlítő fölött keringene, akkor elméletileg* mindig ugyanazon domborzat fölött húzna el, és akkor valóban Kb 1,5 órás lenne a szőrözés periódusa- ezért ugye kétféle periódus van, a föld forgása a saját tengelye körül, illetve az ISS forgása egy másik, a Föld középpontján átmenő tengely körül.
Ezt a videót érdemes ehhez megnézni:
https://www.youtube.com/watch?v=2Rc3rh9o-QEMivel a két mozgás periódusának aránya fogja meghatározni a szőrözésnek a periódusát. A két periódus aránya meg nyilván nem valami szép kis egész számok hányadosa, ezért nagyon hosszú eredő periódust fogsz kapni.
*Az ISS mégha közvetlenül az egyenlítő fölött keringene, még az a pálya sem lenne a domborzat miatt stabil, előbb utóbb (inkább előbb, mint utóbb) a domborzati hatások kitérítenék az ISS-t az egyenlítő fölül.
[ Szerkesztve ]
-
Ettől eltekintve az általad leírtak nem fedik a valóságot
Ha már leoltod a fórumtársat, mert nem pontos amit ír, akkor neked sem árt nem blődségeket írogatni
Ha a tejút lika 4 millió nap tömegének felel meg, akkor a lyuk sugara 12millió km.
https://en.wikipedia.org/wiki/Sagittarius_A*
(elég egyszerűen számolható, higgyük el a Wikipediának)És akkor azt ugye még tudjuk, hogy, ha a kérdéses fekete lyuknak nincs komolyabb perdülete -mert a fekete lyukaknak nem csak tömege, hanem perdülete is tud lenni, tehát foroghatnak-, akkor a lyuk közepétől másfél (18millió Km a lyuk közepétől), tehát az eseményhorizonttól fél sugárnyira (6 millió Km az eseményhorizonttól) van a fekete lyuk körüli körpálya, ahol maga a fény tud körözni. A lyuk gravitációja ezen a (nem stabil) körpályán tartja a megfelelő irányból érkező fotonokat. Mivel anyagi testek nem mozoghatnak a fekete lyukhoz képest gyorsabban mint a fény, ezért az anyagi testek részére stabil pálya csak ezen a másfél sugárnyi térrészen kívül létezhet.
Minden testnek amelyik nem rendelkezik saját meghajtással ha a pályája elmetszi ezt a térrészt (a fekete lyuk közepétől másfél sugárnyi távolságra vagy azon belülre kerül) menthetetlenül be fog zuhanni a lyukba (ha nincs a kérdéses lyuknak komoly perdülete).
Tehát a lényeg az, hogy a Tejút szupermasszív lyukát nemhogy 100Km-re, de még 6millió kilométerre sem érdemes megközelíteni. Meg nyilván jelenleg úgy egyébként sem. A point-of-no-return nem az eseményhorizonton, hanem már annál sokkal kijjebb van.
[ Szerkesztve ]
-
bkercso
nagyúr
az eseményhorizonttól fél sugárnyira (6 millió Km az eseményhorizonttól) van a fekete lyuk körüli körpálya, ahol maga a fény tud körözni.
Ez érdekes nagyon! Vagyis akkor az eseményhorizont és e pálya közti részből ugyan ki tud jutni a fény, de a hullámhossza a távolsággal minden határon tú lecsökken (vagy egy fénysebességű részecske is ki tud jutni, de nem végtelen messzire)?[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
az eseményhorizonttól fél sugárnyira (6 millió Km az eseményhorizonttól) van a fekete lyuk körüli körpálya, ahol maga a fény tud körözni.
Ez érdekes nagyon! Vagyis akkor az eseményhorizont és e pálya közti részből ugyan ki tud jutni a fény, de a hullámhossza a távolsággal minden határon túl lecsökken (vagy egy fénysebességű részecske is ki tud jutni, de nem végtelen messzire)?
Amit írtam korábban és amit írok most az mind nem (jelentős sebességgel) forgó lyukra vonatkozik.
Fénysebességű anyagi részecske nincsen, ezért olyan pálya aminek a fenntartásához fénysebességgel kéne a részecskének száguldania nem opció. Ez a pálya egyébként az eseményhorizonttól fél sugárnyira lenne. Angolul photon sphere a neve, magyarul nem tudom micsoda.
Ugye ha egy gravitáló tömeghez minél közelebbi keringési pályát választasz, annál nagyobb sebességre van a részecskédnek szüksége a pálya fenntartásához. Ez persze független attól, hogy most fekete lyuk vagy csak egy közönséges csillag a központi objektum.Például a Neptunusz átlagos pályasebessége 5,4Km/s, a sokkal közelebb keringő Merkúrnak pedig az átlagos pályasebessége 47Km/s (mivel elliptikusabb a pályája, ezért van amikor ennél gyorsabb, van amikor lassabb a Merkúr). De ugye a keringési sebességet nem tudod minden határon felül növelni, felső határa a fénysebesség, ezért kompakt égitestek körül /fekete lyuk vagy neutroncsillag/ nem lehet akármilyen közel pályára állni...
hullámhossz:
Függetlenül attól, hogy fekete lyukról vagy bármilyen más gravitáló tömegről van szó, ha a fény a gravitáló tömegtől elfele halad, akkor veszít a frekvenciájából (vörös felé tolódik a színkép), ha befelé halad, akkor pedig növekszik a frekvenciája, kékül. Ez a hatás persze csak kompakt égitestek közvetlen közelében számottevő.Ha az eseményhorizonton kívülre, de még a foton-szférán belülre raksz egy nagy sebességű részecskét, akkor az a sebessége nagyságának és annak irányának függvényében el tudhat szökni a fekete lyuktól (tetszőleges távolságra szökni, tehát nem pályára állni, pályára állás az itt lehetetlen). ahhoz, hogy ez sikerüljön, megfelelő sebességgel/haladási iránnyal kell rendelkezzen a részecske. Minél közelebb van az eseményhorizonthoz a részecske, annál gorsabb kell legyen, hogy sikerülhessen a szökés és annál inkább sugárirányú kell legyen a sebessége. az eseményhorizont közvetlen közelében (de még kívül) már szinte fénysebesség kell a szökéshez és pontosan sugárirányú kell legyen a sebesség. Tehát ahogy mész közelebb az eseményhorizonthoz úgy fogynak el a potenciális "menekülési" irányok. Az sem lesz elegendő, hogy "majdnem fénysebességgel" próbál szökni a részecske, még a sebesség irányának is egyre pontosabban kell stimmelnie.
-
bkercso
nagyúr
Fénysebességű anyagi részecske nincsen
Nyilván, ezt én is tudom, de határesetben van.Tehát ahogy mész közelebb az eseményhorizonthoz úgy fogynak el a potenciális "menekülési" irányok.
Ez is vili.Tehát, akkor ezek szerint, ha nm megfelelő irányba próbál valami szökni a fotonszférán belülről, akkor annak szükségszerűen bele kell zuhannia az eseményhorizontba, mikor visszaesik, hiszen különben pályára állna, ha jól értem.
Vagyis másként: nem tudok valamit úgy belehajítani a fotonszférán belülre, hogy az elkerülje az eseményhorizontot?Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
Tehát, akkor ezek szerint, ha nm megfelelő irányba próbál valami szökni a fotonszférán belülről, akkor annak szükségszerűen bele kell zuhannia az eseményhorizontba, mikor visszaesik, hiszen különben pályára állna, ha jól értem.
Vagyis másként: nem tudok valamit úgy belehajítani a fotonszférán belülre, hogy az elkerülje az eseményhorizontot?igen
-
Igen, olvasd el ennek a bevezetőjét:
https://en.wikipedia.org/wiki/Photon_sphere