Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Speciali

    tag

    a nemfizetés témához:
    Oyan nekem soha nem volt még, hogy abszolut nem kaptam meg a pénzem. Talán egyszer kétszer volt a 17 év alatt, hogy valami kicsivel kevesebbet fizettek, de örültem, hogy megszabadultam tölük ilyen olcson, meg valamilyen szinten én is hibás voltam.
    Volt egy olyan eset, egy "asztalos kolléga" csináltatott velem butor frontokat, de mivel én beteg lettem, csuszott két honapot az egész, akkor ö azt mondta, ez nem probléma, kell a melo. Adott elöleget ahogy kell, de amikor elvittem a frontokat, akkor nem adott pénzt, aztán csak hitegetett, néhányszor adott valami kis pénzt.
    Ez honapokig, több mint fél evig ment, aztán mondtam neki, hogy tudok olyat tenni,ami neki nem lesz jo. Ez után fizetett csak rövid idön belül. Undorito volt az egész szitu. Amugy elötte sok éven keresztül dolgoztam neki, de ez volt az utolso.
    Amugy azt hiszem, elég jo emberismerö vagyok, és minden kis gyanus dolog feltünik nekem. Talán ezert sem huzott le soha senki. Én soha nem kalkuláltam be semmi ilyesmi veszteséget, engem nem vigasztalt volna, hogy a többi melon megkeresem az árát, mert a többi melon csak azt a pénzt kerestem meg, amiért akkor dolgoztam meg, a másikon meg a másik pénzt.
    És ha valahol nem fizettek, az ott akkor hagyott volna lyukat, amit csak az a pénz tudott betömni.
    Én soha nem tartoztam senkinek, és utáltam, ha nekem tartoztak. Nem normális dolog ez.
    Alkudokkal ugy voltam, hogy max 10 százalékot tudtam engedni. Ha olyan volt a szitu, és vette a lapot az illetö, akkor megkérdeztem töle, hogy melyik árat mondjam, az alkudosat, vagy a korrektet? :)A vége igy is ugyis ugyan annyi lesz, de lehet az alkudos drágább, ha nem alkuszik eleget. :DDD

    Szerencsére nem emlékszem rosszindulatu emberekre, akik eleve ugy álltak volna az egeszhez, hogy a vegen majd megröviditenek.
    Volt egy német ficko a Balatonnál, hogy az utolso ezrest nem akarta kifizetni, és egy marék aprot vágott oda elénk. Mi szépen összeszedtük, megköszöntük, és sietve távoztunk. Amugy a német megrendelökre szivesen emlékszem vissza, mert ezt az egy majmot kivéve igazi uriemberek modjára viselkedtek. Nagyreszt ennek is köszönhetö, hogy az ö országukat választottam.
    Volt egy mami, akinek savállo küszöbsineket vittem. Megegyeztunk az árban, aztán amikor vittem, azt mondta, ez nagyon sok, ennyit mégem tud fizetni. Mondtam neki, de hiszen megegyeztünk. Aztán valahogy csak kisajtoltam belöle a pénzt, de nagyon gusztustalan volt az egesz . Végig nyomta a szöveget, amig ott voltam.
    Aztán pár het mulva összetalálkoztunk az utcán, és volt pofája megkérni valami piszlicsáré dologra. Mondtam neki, nem érek rá. Kérdezte, mikor fogok ráérni? Mondtam , kb 4 év mulva. Szoval van az a vastag bör...
    De ami a pofátlanság teteje, az utcán összeta

Új hozzászólás Aktív témák