- Két Zen 5-ös dizájnjának mintáit is szállítja már az AMD
- A Colorful "fagyosan kompakt" alkatrészekkel megy elébe a nyárnak
- A Keychron ismét egy űr betöltését vállalta magára az egerek szegmensében
- Az átlagnál vaskosabb ventilátorok kandikáltak ki a Corsair vitorlája mögül
- Csatába küldte Magyarországon idei csúcs hangprojektoros szettjét a Samsung
Hirdetés
-
Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Az üzleti chatbot lehet az új fejőstehén
it Üzleti chatbotot indított az Anthropic, azt reméli, hogy sok pénz folyik majd be a cégektől.
-
A Keychron ismét egy űr betöltését vállalta magára az egerek szegmensében
ph A cég újdonsága azokat célozza, akik egy nagyobb fajta, hüvelykujjtámasszal ellátott, ugyanakkor pehelysúlyú eszközt vásárolnának.
Új hozzászólás Aktív témák
-
thyeby
őstag
válasz stgellert #16801 üzenetére
No, ebben viszont van egy jó trükk lehetőség:
Ha a henger nem sikerült tizedpontsan párhuzamosra a betoló asztallal, akkor áttolod az anyagot, aztán megfordítva ismét átengeded- elállítás nékül(!) -, úgy a szélek már tizedpontosak lesznek. Középen elvileg már csak elhanyagolható ív marad, ami nehezen mérhető.Több fa van, mint asztalos!
-
L.Szilárd
csendes tag
válasz thyeby #16794 üzenetére
Üdv, Tibi!
Nekem az asztalhossz itt nem lényeg mert a leghosszabb anyag amit rá fogok tenni max. 60 cm. Továbbá valójában nem egyengetésre kell, inkább mondanám marásnak. Kis lécek végét kell elvékonyítani 1/2 mm max. 2 cm hosszban.
Egyengetésre van gyalum, arra ott van a Felder 500-as gyalu 2,5 m-es asztallal. Csak úgy gondoltam ha találnék valami kis egyengetőt, akkor nem forgatnám a 4,5 kw motort, mikor egy kis gép valószínűleg max. 1 kw-os. Marógépem is van, még mielőtt azt ajánlaná valaki, de azzal is az a gond, hogy 4 kw-os motorja van. Kézi felső maróm nincs, mert az ilyen munkákat megoldom, a nagy gépen, gyors tengellyel.
Helyszíni munkám nincs, nem is nagyon vállalok mivel nem igazán vagyok arra felszerelkezve.
Ezek tudatában várom a további ötleteket, tanácsokat.Köszönettel, Szilárd!
Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P
-
stgellert
aktív tag
-
Fermoy
csendes tag
válasz thyeby #16788 üzenetére
Köszönöm az ajánlatot! Nem lenne vele gond, de a Metaboról nem igazán olvastam jó véleményeket itt a fórumon és ahogy kivettem a szavaidból neked sem az egyik kedvenced. Esetleg valamennyit dolgoztál azért vele, megbízható pontos gép? Nézegetni szoktam külföldi lapokat is és pl. Franciaországban 450euroért lehet kapni ilyen gépet újonnan - nem tudom itthon miért adják a vélhető értékénél sokkal drágábban.
-
thyeby
őstag
válasz Fermoy #16808 üzenetére
Megmondom őszintén, még ki se próbáltam. Csak tartalék gépnek vettem, és sosem volt rá szükség. Azért mertem megvenni (mert akkor már átkeresztelkedett a szívem csücskében az a márka), mert az egyik fórumlakó kolléga, takee27 ilyet használ évek óta, és nem panaszkodott rá. Kikérdezheted, mi a tapasztalata vele, ha gondolod, megadom a telefonszámát - ha megtalálom még. Szóval szerintem megbízható és precíz, de nem tapasztalatból mondom ezt, hanem csak a kolléga szavainak hiszek.
Jómagam ennek a kombinált testvérét használom, az egy három fázisú 310-es egyengető vastagoló berendezés. Egyengetni nem igazán jó vele, de a vastagolásban megbízható, precíz, és szép gyalulási képet ad. Tizedpontosan tudok vele gyalulni. Árához mérten bánom, hogy nem inkább egy ugyanekkora Felder gépre ruháztam be.Ez a 330-as néhány dologban ígéretesebb, mint a 310-es, nevezetesen:
- mint a neve is mutatja, 330mm széles kés van benne, ami kategóriájában a legszélesebb
- kicsi helyigényű
- pontosan állítható
- rögzíthető a beállított vastagság
- és ami nekem leginkább tetszik rajta, az az, hogy alapban 4mm vékonyra képes elgyalulni a fát. Én rengeteg 8mm-es anyagot használok, és a 310-es alapban csak 10mm-ig tudja elforgácsolni a fát.
- jól siklik a fa a tárgyasztalán, és jó nagyra kinyitható is ez a tárgyasztalAmik ellene szólnak:
- az, hogy matebó
- nem aszinkron motor hajtja, hanem szénkefés
- macerásabb a késcsere benne, elég nehezen hozzáférhető
- drága egy késpár bele - úgy 18 ezer körül kóstált két éve, hogy most mennyi, fogalmam sincs, és amiben bizonytalan vagyok: lehet, hogy egyszer használható kés dukál bele, aminek van két éle ugyan, de utána kérdéses az élezhetősége
- a behúzóhenger nem körmös, hanem gumi - ez ugye nyomot hagy a fán, ha megszorul az anyag. Az utolsó fogásvételkor segíteni kell hát kézzel, hogy el ne akadjon, mert utána már méretvesztéssel forgácsolható csak le ominózus "dekoráció".Ha Franciaországból tudsz hozatni ilyen gépet ugyanennyiért újat, akkor mindenképpen azt érdemesebb megvenni, hiszen te használod első perctől, és nincs zsákban macska.
És igen, sajnos a matabó marketingje kicsit magas lovon ül. Nem rossz gépek azok a francia árakhoz - és főleg a francia bérekhez mérve. A magyar zsebnek azonban ez egy vagyon, és még felár is van a jelek szerint rajta. Ár/érték arányban én a tiroliakat tartom legjobbnak.
Az a baj, hogy a szervize csak parasztvakítás nálunk a metebónak is, a makitának is, meg a dewaltnak is. Amíg meg nem vetted valamelyik darabjukat, addig kapsz mesés ígéreteket, de ha elromlik, akkor már csak a szervizköltség lesz mesés, és jó valószínűséggel igen hosszadalmas is.
A makitához ugye amíg ideér Japánból egy nem gyakori hibájú alkatrész, addig jó sokszor beesteledik. És ha ideért, akkor irdatlan magas lesz az ára. A DeWaltnak már nincs is magyarországi eloszóközpontja, vagy két éve kiköltözött Szlovákiába. És ez sem lesz olcsó muri. A matibónak van Pesten egy képviselete, de nálam akkor sötétült el ez a fényes márkanév, amikor a féléves, félmilliós gépemen már több, mint két hónapja kotlottak, és ennyi időre leálltam kényszerűségből a termeléssel. Épp az ilyesféle bosszúságnak akartam elébemenni azzal, hogy vettem egy tartalék gyalut. Épp ez a matabó volt használtan, én pedig megvettem egy asztalos fiútól, aki átállt bútorlapra, így ezt már nem használta. Azóta szerencsére nem romlott el a másik gép - de amilyen figyelmes hozzám Murphi, lehet, hogy ha valaki megveszi tőlem a 330-ast, tüstént beszarik a 310-es majd.Kipróbáltam én néhány ilyen öntvény monstrumot is, de azoknak számomra a gyalulási képe sem jó, ráadásul pontatlanok, és semennyire nem mobilisak. De legalább jó nehezek, és nem kell félni, hogy éjszaka ellopják.
Több fa van, mint asztalos!
-
stgellert
aktív tag
picit hosszú leszek, vagy nem
szóval a síkságot ún. síküveggel tudom ellenõrizni, ami valóban és optikailag sík. egyszerûen megállapítható amúgy,objektívre való szûrõt is szokás igy ellenõrizni, szembõl nézel rá, aztán hegyesszögbe forgatod. ha hullámos, észre fogod venni
amiért ez a követelmény felmerült bennem (de már máshogy fogom megoldani):
egy 40x40cmes film méretû fényképezõgépet építek magamnak.
ezek a fényképezõgépek úgy mûködnek, hogy egy mattitott, homokfuvott üvegen - mattüveg - állitja be az ember a fókuszt, élességet. ezek után leveszi ezt a mattüveget és a helyére egy filmet tartó kazettát rak.
namármost ha a film helyzete, felfekvése nem ugyanaz mint a mattüvegé volt, akkor ugye hiába állitottál élességet.
na ez a magyarázata az agyalásomnak.[ Szerkesztve ]
-
mdk01
addikt
válasz stgellert #16797 üzenetére
Belehet rakni sokmindent de vannak határok. 3-4mm alatt nem igazán lehet vele csiszolni, bár ez a csiszoló méretének és típusának kérdése. A rövid alkatrészeket sem szereti, mert felkaphatja a két henger között majd beszorul és tönkreteheti a gépet.
Szóval lehetséges és vannak trükkök amiket belehet vetni, de egyeztess előtte telefonon a céggel ahol csináltatni akarod hogy mit vállalnak be. -
Soká
senior tag
válasz stgellert #16810 üzenetére
Ahhoz, hogy egy 40×40-es felületet pontosan síkba hozz, ahhoz értelemszerűen kell egy legalább ekkora (persze nagyobb) sík felületednek lennie. Hogy ez miből van, az pénztárca függő.
Lehet egy öntvényasztal, mint például egy ilyen tusírlap, amit egyébként is mindenkinek szívesen ajánlok, mert kisebb munkáknál nagyon jól jön egy stabil sík felület, csiszoláshoz, összeállításhoz, stb. A másik lehetőség egy megfelelő gránitlap, ami valóban sík, nem csak annak mondják. Aztán az olcsóbb megoldások, amiknek az alapja egy ellenőrzés: egy vastag konyhai munkalap, egy síküveg, egy 5-6mm feletti "kazánlemez", stb.
Ha egy megfelelő alapra felragasztasz egy csiszolópapírt, akkor finom mozdulatokkal múködik a síkra csiszolás, de vigyázni kell arra, hogy milyen erővel, hogyan nyomod a munkadarabot, mert az élek, sarkok könnyen felkaphatnak. Ennek elkerülésére van egy egyszerú trükk.
A másik lehetőség, hogy erre az alapra felépítesz egy olyan sínrendszert, amin a felsőmarót tudod ide oda tologatni és azzal végigmarni a felületet, ahogyan egy fémipari maróval csinálnád.Amit én nem értek, hogy ez a sík falap és a film hogyan "kapcsolódik" egymáshoz? Ha nem érzékenyített üveglapról van szó, akkor a film hogyan feszül ki, mitől lesz sík? A fa számomra inkább csak a doboz jelleget adja, ha 0,1mm-es pontosság kell, akkor oda valami fám betét kívánkozna.
Mondtam már, hogy volt szerencsém támaszkodni Munkácsy Mihály hasonló fényképezőgépeinek egyikén?
-
stgellert
aktív tag
A sík lap lett volna a viszonyítási pontja a mattüveg, ill kazetta felfekvő felületének, na erről mondtam le és inkább négy csavarfej lesz a viszonyítási pont, így nem kavar be a fa egyenetlensége.
A kazettán belül egy ún. nyomólap van, az tartja filmet, vagy üveglemezt emulzióval vagy netán a fotópapírt
(természetesen bonyolultabb, mint írom, ha elkészültem, teszek fel fotókat meg magyarázatot, de őszinte leszek, borzasztó prototípus tákolmányra kell készülni lelkileg). -
Soká
senior tag
válasz stgellert #16814 üzenetére
Közben gondolkodtam és arra jutottam, hogy 40×40-es méretben akármennyire vagy ügyes és pontos, nincs olyan stabil fa, ami ne tudna menet közben (főleg páratartalom-változásra) 0,5-1mm-t mozogni. tehát ami ma jó holnap már nem az.
Érdemes alaposan tanulmányozni, hogy ezeket a régi fagépeket milyen fákból és főleg milyen metszetű anyagból készítették, mert nyilván ezzel a két tényezővel tudod a faanyag mozgását minimalizálni. Meg nyilván az összeépítés mikéntjével, gondolok a táblásításra, vagy keretszerkezetű összeállításra."borzasztó prototípus tákolmányra kell készülni lelkileg"
Kísérletezned kell a konstrukcióval? Én azt gondolnám naiv módon, hogy ki lehet találni (le lehet másolni) a szerkezetet, utána pedig pontos munkával "csak" készre megcsinálni.
Ez kimondottan az a mérettartomány, meg tárgytípus, amit élvezettel csinálnék én is, ha lenne hozzá időm, meg szükséges műszaki ismeretemItt az ominózus fényképezőgép, meg a fotótörténet tanárom.
-
stgellert
aktív tag
Ha budapesti vagy, szívesen mutatok élőben ilyen gépeket, megnézheted:-) A kísérletezés oka: hordozhatót akarok (vagyis max. 10 kg-ost. )
A régiek általában műtermi használatra szánták ezeket. A súlyuk is ennek felelt meg, átlag 30 kg. :-) Ami "cipelhető" az a 18x24cm-es képméret volt. ÉS az angol típusú gépek:
[ez egy modern cucc, mondjuk azt, ehhez hasonlót építek, csak az alkatrészek 99%a fa nálam, mert nem túl merev a képen a gép, illetve, kis méretű objektívekhez méretezték, nem akkorára, mint az a réz ágyúcső a nagyobbacska gépem elején)]Nagyon köszönöm a képet! (szégyellem magam, de nem ismerem fel a tanárod - mintha a Schwanner Endre lenne fiatalon, de nem biztos..., nem írnád meg legalább magánban a nevét?)
[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz stgellert #16816 üzenetére
Aha, tehát hordozható... (nekem egy 13×18 is megtenné...)
Végül is nem titok az illető gyűjtő neve, hiszen ki voltak állítva a gyűjteménye érdekesebb gépei.
Hogy ne legyen annyira OFF, van ott sok favázas gép. -
ferkoboy
aktív tag
Sziasztok!
Üveg tolóajtós vitrint milyen sínnel érdemes szerelni? Tudnátok valamit ajánlani?
Az üvegezendő felület kb. 108 cm (széles) x 143 cm (magas) lenne. 2 "ajtóval" képzelném el a leválasztást. Egyik kb. 55x143 cm elől és egy ugyanekkora tolóajtó mögötte.
A méreténél fogva 4mm vagy 5mm vastag üvegre gondolnék. Feltételezem nem a legszerencsésebb dolog lenne egy sima keményfába mart núttal oldani meg a sínt alul ill. felül.
Esetleg fa keretbe tenni az üveget, s ahhoz egy görgős-sínes megoldás? (Jobban mutatna teli üveggel...)Köszönöm előre is segítségeteket!
Üdv: Ferkó
Tudd ki vagy, hová tartasz, s ne feledd honnan jöttél!
-
thyeby
őstag
válasz ferkoboy #16818 üzenetére
"Esetleg fa keretbe tenni az üveget, s ahhoz egy görgős-sínes megoldás? (Jobban mutatna teli üveggel...)"
Szerintem a fa keret se csúnya, de ha kedvesebb a szívednek a teliüveg, akkor arra ragaszd fel a sínt. Esetleg kifúratod az üveget, és úgy szereled a sínre - de ekkor látszanak a csavarok. Ekkora ajtókat be szoktak mattítani, hogy ne látszódjon rajta a fogdosás.
"Feltételezem nem a legszerencsésebb dolog lenne egy sima keményfába mart núttal oldani meg a sínt alul ill. felül."
Alul nyugodtan teheted keményfa sínbe, felül viszont szerencsésebb egy függeszkedő görgőre applikálni az üveget a könnyű futás érdekében.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz zonusz #16749 üzenetére
No, most fotókkal ugyan nem fogok illusztrálni, de szólok néhány szót a maróasztal építéséről - később majd folytatom, és konzultálunk, ha kérdés vetődik fel benned.
Legelsőként talán járjuk körbe, hogy mikor szerencsés asztalba épített maróval marni, és mikor nem.
Jómagam azért használok asztalt, mert sok apró és vékony fát kell lekerekítenem. Ebből sejlik is, hogy amikor pici darabot akarunk marni, akkor azt meg tudjuk oldani úgy, hogy nem a dögnehéz gépet mozgatjuk a kicsi fán - amit ugye nem is látnánk a géptől, és a stabil befogatása is kihívást jelentene. Hogy mennyire kicsit? A Festo dominóit is le tudom így marni, akár 4cm hosszú, cca 2cm széles és pl 6mm vastag kis kockákat teljesen biztonságosan - amikor alkalmas hulladékból rögtönzöm, akkor pl egyenként.Melléfog ezzel az elképzeléssel azonban az, aki úgy gondolja, hogy prímán fog tudni marni majd hosszú deszkákat így. Miért? Mert:
- Szakmai kihívás annyira egyenes hosszú élek kialakítása, amit maróasztalon korrektül lehet marni. Nyilván egy ablak gyártásakor a tűrés enged annyi pontatlanságot, ami itt felmerülhet, azonban egy szép lekerekítés mondjuk egy méter hosszon sokkal könnyebb és szebb lesz egykezes marógépet tolva inkább a deszkán.
- Amikor az anyagnak nagyobb a súlya, mint a gépnek, akkor szintén nincs értelme asztalba épített kézi marógéppel operálni.
- Mivel ez az asztal rendre kicsi a hosszú anyagokhoz, libikókázni fog tolás közben szegény alapanyag. Készíthetünk ugyan türelmes munkával korrekt asztalhosszabbítást, de arról tudni érdemes, hogy profi feladat jó síkot, jó egyenest produkálni.Arról nem szólok, hogy milyen legyen a marógép, mert az már bizonyára adott.
Most nézzük, milyen elvárásaink lehetnek egy ilyen home made alkotástól. Szerencsés lenne ugye, ha:
- Könnyű lenne a gépet kivenni, betenni.
- Könnyű lenne marófejet cserélni az asztal alatt.
- Kiérne minden maró az asztal síkjából a szükséges mértékig.
- Könnyű lenne a pontos pozícionálás.
- könnyű lenne a gép ki és bekapcsolása, a fordulatszám beállítása az asztal alatt.
- Lehessen gyorsan, stabilan és pontosan stellert (vezetővonalzót) rögzíteni a maráshoz.A jó maráshoz alapvető feltételek:
- Az asztal sík legyen.
- Az idők során se vetemedjen.
- Sok munkát bírjon ki, ne kopjon el hamar.
- A gép tökéletesen merőlegesen álljon az asztal síkjára.Arról nem szólok, hogy milyen szerencsés lenne, ha dönthetnénk a marótengelyt, mert gyakorlatilag szinte kivitelezhetetlen - pontosabban szólva ahhoz már igen komoly tervezési és precíz kivitelezési feladatokkal kellene szembesülnünk. Inkább azt jegyzem meg, hogy a lehetséges döntési irány, ami a marás szempontjából szerencsés irány, ott fog nehézséget okozni, hogy a megvezetés is "dől" a géppel együtt, ami tarthatatlan. Jó macerás kiküszöbölni.
A gép felfogatása legyen stabil. Nagyon fontos ez, mert a gép nagy fordulaton fog menni, és az így fellépő rezonancia akár a géptalp repedéséhez is vezethet. Ahány gép, annyiféle felfogatási módszer lehetséges. Általában megoldás lehet, ha a géptalpról a kopásálló betétet leszereljük, és az ennek tartására hivatott csavarokkal rögzítjük a gépet. Sok gép esetében azonban ezek a csavarok aprók, kicsi keresztmetszetűek ahhoz, hogy a rázkódó gép súlyát garantáltan tűrjék. Ilyen esetekben körmöket érdemes inkább építeni a felfogatáshoz.
Most járjuk körbe a nyílást, amin által kibújik az asztal alól a marókés.
- Szerencsés, ha nincs sok rés a kés és az asztal között, mert:
- a nagy rés nehezíti a felvezetést
- kicsi darabok marásánál balesetveszélyt jelenthet
- bekavarhat az esetleges elszívásunkba.
- Legyen elég vastag ahhoz, hogy stabil legyen, de elég vékony ahhoz, hogy kiérjen a marókés belőle a lehetséges leghosszabb tartományban.
- Jó, ha vannak cserélhető betétkarikák a kés köré. Ez nem elengedhetetlen feltétel, csak akkor, ha extrém eltérések vannak a használandó kések átmérőjét illetően. Ha egy 6mm széles egyenes kést is fogunk majd használni, és egy 45mm-es fílungmaró kést is, akkor ugye akkora rés tátong a kicsi késsel maráskor, ami nem hogy nem szerencsés, hanem egyenesen tarthatatlan.A következőkben végig fogunk menni a fent elég hosszan felsoroltak megvalósításán, de ezt egy másik alkalommal.
Több fa van, mint asztalos!
-
zonusz
tag
-
L.Szilárd
csendes tag
válasz thyeby #16805 üzenetére
Üdv, Tibi!
A lécek méretei változók de a legáltalánosabb méret, 2 x 3 x 4,5/9,5/19/27/38 cm-es léc. Aminek a végét egy lapon és egy élen max. 2 cm mélyen max. 2 mm leszedve kell legyártani. A mennyiség változó, 50 db-tól 4-500 db is lehet megrendeléstől függően. Vagy ehhez hasonló méretű lécek egyik lapját szögbe gyalulni.
Ez az alap amire fixen kell, ezen kívül egyéb egyedi léc forma kialakítására is szükség lehet.
Viszont számomra fontos tényező, hogy nem nekem kelljen egy esetleg kézi géphez egyedi asztalt, vagy egyéb állványt készíteni. Mivel arra nem nagyon van időm a megrendelések miatt, így olyan gépre van szükségem amit kézhezvétel után minimális idő ráfordítással azonnal munkába állíthatok.
Ezért gondolkodok egy kis "asztali" egyengetőben, amin van vezető vonalzó, amire csak egy ütközőt kell szerelnem, és az etető asztalt megfelelő fogásmélységbe állítani.Azt hiszem röviden ennyi. Remélem érthető amit írtam.
Üdv, Szilárd!
Csak faipari témában tudok segíteni. Sorry! :-) Nem vagyok programozó. Inkább majd én kérek SOS-t számítógépes ügyekben. :-P
-
stgellert
aktív tag
Elégedetten körfűrészelek, celluxszozok:-)
Ami gondom van: beállítja az ember a stellert (englisül fence), utánna marha nehéz 0,2-0,3 mm-t állítani attól a pozíciótól. Mondjuk ezt én megoldom saját hatáskörben, de kiváncsi lennék, más mit tesz...
[ha nagyon sok felesleges pénzed van:-)] -
thyeby
őstag
válasz L.Szilárd #16824 üzenetére
Így már jobban értem, mi is a hasfájásod.
Nos, amikor a megrendeléstől nem látok ki, és fontos gyorsítani, könnyíteni a tempón, akkor áldozatot hozhatok rendre, hiszen érezhetően vissza fogja termelni a meruházás az árát. Jelen esetben én ezt venném meg. Ugyan nincs tapasztalatom vele, de azért merem ajánlani, mert Márton111 kolléga ilyet használ, és nem panaszkodott rá. Van ez a matebótól is 260 pénz körül. (Ez most amiatt a brilliáns rádió miatt legalább 50 ezerrel drágább.) Viszont ebbe eldobható kés dukál, és szintén aranyáron mérik, míg a DW kése inkább megfizethető.
Igaz, hogy ezek kombi gyaluk, de talán sok esetben kiválthatják az 500-as Felder-ed nagy teljesítményét akár vastagoláskor is.
Viszont ha biztos, hogy elég az egyengető szimplán, akkor javaslom ezt.
Nem merek a barkács kategóriából ajánlani, mert bár lehet, hogy kielégítően tenné a dolgát, de biztos vagyok benne, hogy egy Felder minőséghez szokott szaki kiszédülne még a gondolatától is, és borítékolható a csalódás. Ettől nem lehet várni se azt a precízitást, pláne nem azt a tartósságot, amit megszoktál, viszont a paraméterei szerint maradéktalanul képes a feladatra. Félek kicsit, hogy ennek a meghajtása hamar tönkremenős, ékszíjas buheravalami.Amit írtál méreteket, ahhoz teljesen elég lenne egy fejtetőre állított kézi gyalu is, csak mert írod, hogy nem akarsz asztalba applikálással bajolni, elvetettem.
Szóval vagy a labda, vagy a baba, a döntés rajtad múlik. Én amondó vagyok, hogy aki pénzt akar keresni a szerszámgépeivel, az vesse el a kompromisszumos megoldásokat.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz stgellert #16826 üzenetére
Igen, ez brilliáns ötleten alaul. A megvalósítása kicsit fapados. Finomításra szorul, de még úgy is hamar kivitelezhető. Úgy beszél nekem ez a kép arról, hogy könnyen el is fog állítódni munka közben, nehéz is lesz pontosan tizedeket állítani, és hamar el is fog kopni. Kicsit jobban átgondolva, jóféle keményfából elkészítve, orsón futós beállítócsavarral már ígéretes és igényes darab lehet.
Több fa van, mint asztalos!
-
Soká
senior tag
válasz stgellert #16825 üzenetére
Én ezeket a pici "tételeket" szemre állítom. Nyilván függ a steller állíthatóságának finomságától de én letámasztok mellette a kezemmel úgy, hogy a körmömnél ütközzön (pontosabban legyen egy szükségesnyi rés), feloldom a stellert, és a körmömhöz illesztem. Ez a "nagyjábolós" megoldás, a másik, hogy vannak különféle fém vonalzóival, amink különböző a vastagságuk. Ezt beteszem a munkadarab és a steller közé, így tolom át újra az anyagot, azzal úgymond "meggyalulva" a munkadarab szélét. Ez a módszer odafigyelést igényel, nehogy a végigtolás után otthagyjam a fémvonalzót és netán a körfűrész últjába keveredjen. De ezt is lehet úgy, hogy a munkadarabot a fémvonalzóval együtt nekitámasztod a stellernek, munkadarabot leszorítod, vonalzó ki, steller hozzátol munkadarabhoz és kész.
-
thyeby
őstag
Igen, ez működik is egy bizonyos tűréshatárig.
Hiába két oldalon rögzíthető a metabo TS250 stellerje, nem sikerült vele tizedpontos vágást beállítanom, pedig nagy türelemmel és akkurátussággal álltam neki a dologhoz.
Amikor elvágtál egy fát, és le kellene még mondjuk két tizedet szelni belőle, akkor körömmel szemre nehéz lesz ennyivel visszább engedni a stellert.
Gondolom ezért agyal stgellert kolléga valami finomállítós megoldáson.
Egyébként ő maga linkelte be nemrég a tizedpontos beállítás nagyszerű méretmásolós trükkjét, csak azzal az a baj, hogy mindig szükség van először egy olyan kész munkadarabra, ami már pontosan méreten áll.Több fa van, mint asztalos!
-
Soká
senior tag
válasz thyeby #16830 üzenetére
"nem sikerült vele tizedpontos vágást beállítanom"
Egyfelől meglep, mert azt hinném, hogy egyedül én szoktam tizedmm-rel "szórakozni", másfelől meg én is azt mondom, hogy tizedmm-ben gondolkodni körfűrésznél az már furcsa, bármennyire jól vág a lap. Tizedmm az néhány húzás csiszolópapírral. Szóval én azért azt mondanám, hogy kb. 2-3tizedmm tűréshatárt érdemes hagyni. Normál esetben.
De nem ez a lényeg. Legyetek egy kicsit kreatívok: ne a steller állíthatóságától kívánjátok meg a tizedmm állítás lehetőségét. Ilyen hangyafasznyi állításhoz a fémvonalzó mellett újságpapírból szoktam annyit összehajtogatni, amennyi éppen szükséges, laponként tudom növelni a méretet, szóval az már századmm kategória
A stellert egyszer kell beállítani, az én tapasztalatom szerint ilyenkor már szinte tökéletesen párhuzamosan a lappal, mert a hátrafelé nyitásból csak pontatlanságok származnak, és ezután nem kell állítgatni, hanem a megfelelő "résnövelő" eszközt megválasztani.A tesco és társaiban időnként kapni olyan fémipari mérőeszközt, amiben különféle vastagságú lemezek vannak 0,02-től 1mm-ig, olcsó és nekünk tökre megfelel rések méretezéséhez.
thyeby,
ugye nem neked van Metabo TS250-es körfűrészed? Az én tapasztalatom az, hogy oldás-szorítás során nem mozdul el a stellere, de hogy ez mennyire párhuzamosan történik a fűrészlappal, az már más kérdés... -
stgellert
aktív tag
hát amiért nekem kellett volna (a hézagmérõ nem rossz ötlet!), egy nútot kellett pontosan középre vágnom egy 5mm-es fába. vêrt izzadtam, mire középre esett...
van nóniuszos késszánom, az tökéletes steller állításhoz csak tényleg ilyen munkafogásokra vagyok kiváncsi[ Szerkesztve ]
-
Márton111
aktív tag
válasz thyeby #16830 üzenetére
Matthias mérőórával megoldott, vonalzó finomállítója (csapozás céljára készítette,ezért kissé keskenyebb instrumentum ,mint egy komplett körfűrész vonalzó.)
[ Szerkesztve ]
-
thyeby
őstag
válasz Márton111 #16835 üzenetére
Igen, ezt ismerem - sokat bámészkodtam már ezt a precíziós kütyüt. Imádom ezt a fiút. (Vajon miként oldotta meg Matthias, hogy ha rámégy az egérrel az első fotóra, akkor oda montírozza a valódi szerkezet helyére a SketchUp modelljét?)
Nagyon sokszor inspirált már engem ez a srác arra, hogy rendkívül pontos munkákat ki lehet hozni fából, és nem szükséges hozzá sokmilliós CNC automata. Legutóbb pl fa vonatsínt készítettem. Összevetettem a végeredményt a fiam készletével, amit századpontos CNC-vel csináltak - és nem fényezni akarom a hírnevemet, de az enyém precízebben illeszkedik, nem kotyog, nem lötyög, nem akadozik el a vonat a toldásoknál, pedig tizedpontosan azokkal a méretekkel dolgoztam, amiket CNC-vel készítettek.
Egyebek mellett ebbe kellett egy nagyon pontos illesztést készítenem, amit nem sikerült a metabo TS250-el, végül a makita LB1200F nagy odafigyeléssel ugyan, de jól megoldotta. Pedig az ember azt gondolná, hogy egy körfűrésszel pontosabban lehet dolgozni, mint a szalagfűrésszel. Gondoltam is magamban, hogy ajvé, monstrumpárti kollégák, ezt csináljátok utánam egy 800-as kiskőrösi szalagfűrésszel.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
"Az én tapasztalatom az, hogy oldás-szorítás során nem mozdul el a stellere, de hogy ez mennyire párhuzamosan történik a fűrészlappal, az már más kérdés..."
Nos, oldás szorításkor oda kell figyelnem, hogy ne menjenek el tizedek. Magam fele kell húzni a rögzítőkart megszorítás közben - az oldáskori elmozdulás engem nem igazán billent ki a nyugalmamból. Javára írom viszont ennek a stellert rögzítő megoldásnak, hogy szép párhuzamosan történik a szorítás. Mielőtt még rögzülne, előtte behozza magát merőlegesbe, és talán csak a legutólsó hangyapucányi mozgásakor az excenternek van esélye kicsit mellébillenni a párhuzamosnak. Ám ezt is kiküszöböli az, amikor magam fele húzva rögzítek.
Ilyen téren nincs is problémám ezzel a géppel. A vonalzó rögzítése kategóriájában talán a legjobb - ez fogott meg benne legelőször. Hanem visszatérve a stgellert bajára, a napokban ugyanezzel szenvedtem. Ha bárhol áll a vonalzó, nem tudtam még türelemmel sem két tizeddel arrébbpöckölni - egyszerűen hamarabb feladtam, mert tudtam, hogy ha oda egyszer leteszem, az már ott marad. De bajoltam vele legalább tíz percig türelmesen, mire feladtam.
És igen, ez a hézagolós eljárás nálam is benne van a repertoárban. Ugyan mikronokkal, meg századokkal nem agyalok - a fánál az szerintem teljesen felesleges, mert ha rálehelsz a tutipontos produkcióra, annyi kevés pára máris többet változtat a méreten. Tudod, mit használok fém vonalzó helyett? Olyan műanyag lapot, amit az indigós számlatömbbe dugunk, hogy ne nyomja át tovább a papírt a toll. Írószer boltban filléres dolog, 0,25 talán a lap vastagsága - értelemszerűen több az vastagabb, és nem kell félnem, hogy elkapja a fémet a vidia.
A pontosságról annyit, hogy szoktam olykor idézni a Putyin kampány szlogenjét, miszerint nem tehetjük magunkévá a világ összes nőjét, nem ihatjuk meg a világ összes vodkáját, de törekedni kell rá. Szeretek elmenni a határokig, aztán kicsit feszegetni azokat - ettől fejlődött a világ mindig is.A TS250 nem az enyém. Az öcsémé. Csak olykor nálam van, mint pl most is. Tekintve, hogy az öcskös műhelye nem fűtött, tavaszig ott áll a munka - tekintve, hogy főállásban alkalmazottként dolgozik a srác.
Ám ha már így szóba jött, eldicsekedek az öcskös asztalával, amire ráapplikálta ezt a monstrumot. Matthias egyik kerekeken gurítható megoldásának továbbgondolt változata.Most gurítható.
Most le van téve.
Ha a hengerre lépsz, felemeled, ha mellé a pedálra, akkor leteszed az asztalt gépestől.
Talán ennyiből látható, mi hogyan működik.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
stgellert
aktív tag
válasz Márton111 #16835 üzenetére
ez nagyon szép! de nem bíznék benne, még fémbõl sem. akkor már inkább az ékes megoldás ha nincs késszánod (matthias is azt használt elõtte, ott a link is!)
ezzel a problémáim: túl sok a mozgó és surlódó alkatrész, ezekbõl a legfontosabb a csúszószán nulla porvédelemmel. -
mohee
csendes tag
El is felejtettem feltenni az asztal szettekről a képeket
-
mohee
csendes tag
[ Szerkesztve ]
-
thyeby
őstag
No, egyre járt az agyunk, úgy látom - ugyanezzel szöszöltem most magam is.
A fiam 4 éves, és ez egy igazi műhely igazi szerszámokkal.A fiókban úgyanúgy rekeszeknek kellett lennie, mint lent az enyémnek, és mindent ugyanoda pakolt, ahol az enyém van. Ja persze, és az asztallapnak ugyanolyan színűnek kellett lenni, mint a műhelyben az enyémnek.
Jól sikerültek a rajzaid.
Írd már le töviről hegyire, miként készítetted el, s milyen festéket használtál, hogy nem futott a szálak közé?
Az a kisvakond nekem különösen tetszik.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Valahogy sikerült kétszer bebénáznom a hsz-t. Bocsi!
Több fa van, mint asztalos!
-
mohee
csendes tag
válasz thyeby #16844 üzenetére
Jimy ajánlotta a Baumaxot.Ott szereztem be ilyen víz alapú zománcot 1,25dl-es kiszerelésekben.
Van 3,75-ös és 1 literes is azt hiszem,de most kezdetnek elég ez is.
Feketét-fehéret-pirosat-sárgát-barnát-kéket-zöldet-szürkét vettem.A köztes színeket pedig kikevertem belőle.
A szürke az rettentő rossz,olyan vizes hogy szinte meg se tapad a fán.Szerintem ki is fogom vágni a kukába
A kék és a barna rettentő sötét,de fehérrel szépen világosíthatóak.
Igazából ki kell tapasztalni és türelmesen kell csinálni...volt amikor elgurult a gyógyszer és inkább kivágtam volna az erélyenA/4 -es és A/3-as lapméretben ráindigóztam,azután pedig jött a pepecselés 1-2-3-as számú ecsetekkel.
Rettentő időigényes volt,a kisvakond autós képe volt a legnehezebb.
Inkább könyebb képeket fogok választani legközelebb.Nagyon jól néz ki a mini szerszámos asztalod,fiad biztos odavan.
Kell az asztalos utánpótlás[ Szerkesztve ]
-