Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • gyapo11

    őstag

    válasz atesss #13195 üzenetére

    "... az ellenállás értékéhez igazított - elektrolit kondenzátort"
    Ezt pontosan milyen képlettel számoljam ki ?

    Az alap képlet a C=Q/U, ahol C a kapacitás, Q a töltés mennyisége és U a feszültség. Q=I*t, vagyis t=C*U/I.
    De egyszerűbb egy áramkör szimulátorba betenni, és pár értékkel megnézni, hogy mekkora lesz a jelen a zaj.
    Pl. 10 μF kondi 1 és 10 kΩ-mal így néz ki:


    1 k-val több mint 1 V a zaj, 10 k-val már csak 100 mV.

    menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

  • Aryes

    nagyúr

    válasz repvez #13211 üzenetére

    Valahol javasolták a Tina nevű szoftvert, ezt még nem próbáltam, de analóg áramköröket lehet vele tesztelni.

    Igazából nem értem, hogy mit szeretnél/mitől tartasz. Amikor egy szenzort postaköltséggel együtt megveszel mondjuk az Aliról 2$-ért, nincs miről beszélni.
    Balesetek előfordulnak, én is sütöttem már meg alkatrészeket, mert elnéztem a lábkiosztását, de ez ellen pont nem véd semmilyen emulátor: ehhez odafigyelés és gyakorlat kell. Át kell olvasni az adatlapokat figyelmesen, megépített és tesztelt kapcsolásokat keresni a neten (ebből rengeteget fogsz találni fotóval, példakóddal), és ha valami nem világos, kérdezz! Elég sok tapasztalt hobbista gyűlt össze ebben a topikban ahhoz, hogy egy általad használni kívánt alkatrésszel kapcsolatban akadjon valaki, akinek van gyakorlati tapasztalata, esetleg tud jobbat javasolni helyette.

    Kérdezted, hogy "hogy érdemes elkezdeni az arduinoba való programozás dolgokat meg a fejlesztést?"
    Először is ne céltalanul kísérletezz, döntsd el, hogy mit szeretnél építeni. Pro micro-ból nagyon jó dolgokat lehet csinálni, mert számítógépre kötve tud USB HID eszközöket emulálni (egér, billentyűzet, joystick/gamepad, midi vezérlő). Keress már megvalósított projekteket, onnan megtudod milyen alkatrészekre lehet szükséged, rendeld meg és játssz vele, tapasztald ki, hogy mik a határai, mi másra lehet még használni. Nálam általában egyik projekt szüli a másikat, mert menet közben eszembe jut, hogy ezt a cuccot másra is lehet használni. Aztán van egy csomó alkatrészem, amit csak úgy rendeltem, hogy valamire csak jó lesz. :U Van pl egy robot porszívóm, csak minden alkatrész külön dobozban van, össze kéne végre rakni. alt="" title=""

    Nézd meg ezt a két pdf-et, hátha segít, ötletet kapsz belőle:
    [link]
    [link]

    [ Szerkesztve ]

  • gyapo11

    őstag

    válasz gyapo11 #13213 üzenetére

    Még egy kiegészítés az emulációhoz, más elektronikai emulátoroknál láttam, hogy néha iszonyatosan belassul, mert rengeteget kell számolnia. Tehát van egy áramkör, elindítod, szaladnak a másodpercek realtime. Van egy másik áramkör, elindítod, és másodpercenként mondjuk 1 ms-ot halad. Egyrészt nagyon sokat kell várni, hogy meglásd hogy pl. 1 percnél mi lesz, másrészt az időzítések is problémásak lehetnek mivel 1000-szer lassabban telik az idő, harmadrészt bonyolultabb áramkörnél a használhatatlanságot is elérheti a lassulás.
    A valódi hw elemek viszont pontosan tudják a fizikát (nekünk sajnos meg kell tanulni), és mindig minden realtime történik bármilyen bonyolult áramkörben is.

    menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

  • repvez

    addikt

    válasz gyapo11 #13216 üzenetére

    Nos igen , de semmilyen programozói előélettel elég nehéz bármit is csinálni ha egyáltalán nem tudod, hogy mit és hogyan is kellene csinálni. sőt még azt sem, hogy egy áramkörbe milyen egyéb dolgok kellenek .
    gépszerelő vagyok, így az elektronika az kimaradt .

  • repvez

    addikt

    válasz Janos250 #13233 üzenetére

    csak ezt néztem egyelőre ahogy láttam ezt használták a legtöbb helyen, de még nem néztem jobban utána milyen alternatívája lenne ami tudná a többi gps jelet is fogni.

    Amúgy nem úgy értem ,hogy nem akarok, csak nehéz úgy megfogalmazni a dolgokat ha semmilyen elektronikai és programozási hátterem nincs és a legtöbb embernek meg akinek van az olyan dolgok már természetesek ami nekem nem , hogy nem is értik , hogy mit nem lehet érteni bizonyos dolgokon.
    Ahogy gyapo11 is írta, nehéz olyan fejjel gondolkodni annak akinek már van rutinja valamiben .
    én gépész fejjel saját szavaimmal nagyon is meg tudom , fogalmazni hogy mit várok el a dolgoktól és fizikálisan mit kell csinálni hozzá, de se elektronikusan se softveres téren nem tudom, hogy ezekhez mi szükséges.
    Nekem az se egyértelmű, hogy mikor ,miért kell plusz ellenállás vagy egyéb dolog az áramkörbe a modul és a arduiono közé. ezért lenne jó a virtuális segítség, hogy ott jön valami hibajelzés, hogy valami nem stimmel, míg élőbe ha összekötöm rosszul akkor csak az derül ki ,hogy nem működik, de azt nem fogom tudni, hogy miért nem.

  • repvez

    addikt

    válasz Aryes #13235 üzenetére

    utána néztem mi ez a hatás, de pont az ellentétije vagyok, én tisztába vagyok vele, hogy nem értek hozzá és nem próbálok meg mást meggyőzni, hogy én jobban tudom.

    A gépészetben meg pont ez a jó, hogy ha nem is tudod, hogy mi hova való vagy mire való, attól még ki tudod találni ,hogy melyik hova passzol akár egy kirakó.

    De az elektronikában meg ahogy mondják, hogy az áram alatt lévő vezeték ugyan úgy néz ki mint amelyik nincs, csak más a fogása.

    Ha meg tervezel valamit, ott meg vannak a fizikai mértetek amit látsz, hogy ha valami nem fér oda vagy megakad benne.az elektronikában meg építés közben nem derül ki ha valami nem oda való,mert a vezetéket bárhova kötheted és ki is maradhat , nem derül ki a hiba mig be nem kapcsolod.

  • Aryes

    nagyúr

    válasz Imy #13307 üzenetére

    Nem. :N
    Ezt írtad:
    "A weller páka 20 fokon ~22 ohm, és 350 fokon ~50 ohm."
    ...
    " a forrasztópáka ellenállását mérném"

    Ha külön van rajta PTC, akkor a módszer minden további nélkül működhet, de vedd figyelembe, hogy ha az ellenállásosztó másik tagjának túl kicsi értéket választasz, nagy áram fog keresztülfolyni a PTC-n, amitől melegedni fog. Bár ez 350 fokon nem tudom mekkora hibát okozhat.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Imy #13307 üzenetére

    Ok, akkor csak viccből kérdeztem, hogy pontosan / fizikailag milyen ellenállást is tervezel mérni. A többit aryes kolléga leírta. Amúgy az a belső PTC csak azért van a pákán, hogy te az ellenállását méricskéld, vagy a páka kiegészítő áramköre is használja valamire? Mert nyilván csak az első esetben tudod közvetve hőmérésre használni.

    [ Szerkesztve ]

  • Dißnäëß

    veterán

    Kedves Urak !

    Egy DFRobot Beetle-t kellene megtápolnom (ez egy picike Leonardo), ami egyetlen darab 230V/5A relét húz be és tart meg (normally open) + 1-2 kis LED. Ennyi.

    Mennyi lehet ennek a max áramfelvétele szerintetek ? Nagyságrendileg, .. (majd ráhagyok még egy picit).

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • JozsBiker

    aktív tag

    Sziasztok !

    A sok esőt látva kedvet kaptam az esővíz gyűjtésének :-).
    Ehhez kellene egy megbízható víz érzékelő, amivel azt tudnám érzékelni, hogy egy esővíz csatorna alján van-e víz, vagy nincs. Tudnátok ilyet javasolni ? Olyan lenne jó, amivel kapcsolatban már van pozitív tapasztalat. Köszi.
    ( Természetesen Arduino -val építeném meg az áramkört. :-)

    [ Szerkesztve ]

  • JozsBiker

    aktív tag

    Köszönöm mindenkinek az ötleteket !
    Valóban az az egyik gond, hogy nem "labor körülmények" között működne a cucc, az esővíz hoz magával mindenféle dolgot. Az 5-10 mm érzékelése úszós megoldással azt hiszem eleve precíz eszközöket igényel, viszont előfordulhat akár 10 cm -es, gyorsan áramló koszos víz is.
    Arra is gondoltam, hogy egy nagyobb üreget kellene kialakítani amiben már lenne hely rendes úszós megoldásnak is, de a csatorna alatt sajnos beton van amit nehezen tudnék kivájni.
    Vagy esetleg egy ilyen eszközzel, az érzékelő végeit precízen beállítva a megfelelő magasságba ? :

    Átgondolom az ötleteket, túlságosan nem szeretném a topic határait feszegetni, megírom ha jutottam valamire.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz atesss #13432 üzenetére

    "2,2kOhm-os ellenálláson keresztül húzzák földre a pineket, amikor átkapcsolom a kapcsolót/lenyomom a gombot."
    A bemenettel soros ellenállás nem igazán kell, de ha maga a port nincs elhúzva a Vcc felé, az nem oké. Lehet 10kΩ is a felhúzó, az csak annyit eredményez, hogy aktív (alacsony) inputnál, megnyomott gombnál a rajta átfolyó áram nagyobb lesz. Nagyimpedanciás inputot amúgy sem szokás szabadon hagyni: extrém alacsonyra tervezett nyugalmi áram (pl. telepes táplálásnál) helyett megnövekedett nyugalmi áramfelvétel, határozatlan szint az eredménye.
    16 portos MCP-verzió: MCP23017 (I2C) vagy MCP23S17 (SPI).

  • atesss

    addikt

    válasz gyapo11 #13462 üzenetére

    2db egy-áramkörös záró mikrokapcsoló van, ilyesmi: [link] (Hiába nézne ki elsőre két-áramkörösnek a 4 lába miatt, nem az.)
    Illetve van még 4db DIP-kapcsoló, ilyesmi: [link]
    Utóbbinál is lehet pergés tulajdonképpen, szóval azt is meg kellene oldani akkor már.
    És ráadásul már elég kevés helyem is van a nyáknak azon a területén, szóval helytakarékosnak is kellene lennie (pl. 1-2 raszteres alkatrészekből).

    MOD:
    aryes
    Hát igen, a SW-es megoldás jobban tetszene.
    Bár most ugyan nem számítana, de - kvázi tanulási célból is - olyan megoldást szeretnék ami azért kicsit elegánsabb.
    Szóval sleep-et nem szívesen raknék be, mert amúgy indokolatlanul lassítja a program működését, sőt fixen egy időre megakasztja.
    Ami az ötletem lett helyette:
    Lehetne az Interruptot ugyan letiltani ilyenkor, de helyette a MAIN ciklusban "órával" mérni, hogy mikor telt el már több mint 80ms. És ha ez eltelt, csak akkor indulna el a tényleges interrupt-handler függvény. A függvény végén pedig újra engedélyezni az Interruptot, globálisan.

    [ Szerkesztve ]

  • gyapo11

    őstag

    válasz Aryes #13464 üzenetére

    Sokszor jó a sw megoldás, az én teszt óraprogramomat is egy sima kontaktussal vezéreltem, 50 ms körüli időt vártam, és tévesztés nélkül működött jól. De koszosabb vagy oxidos, szulfidos stb. érintkezőkkel, lassúbb nyomással, remegő kézzel adódhatnak problémák, vagy már olyan hosszúra kell nyújtani a várakozást, ami gondot okoz. Az én tesztem mikrokapcsolóval az volt, hogy a legrövidebb pöccintés is 50 ms körüli időre zárta az áramkört. Ez nyilván kapcsolótól és kéztől függ. De így 150 ms-on belül simán be tudok vinni két pöccintést, viszont ha 100 ms-ot vár a program, akkor már nem. Hw megoldással pedig bármennyit, ott az emberi képesség a határ. Pl. zongora billentyűket 4 ujjal simán lehet gyorsabban nyomogatni. 4 billentyűt egymás után. De akár egy db mikrokapcsoló is képes gyorsabb működésre, ha nem ember nyomogatja, hanem szalagon haladó dobozok vagy ilyesmi.

    menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

  • repvez

    addikt

    válasz gyapo11 #13474 üzenetére

    ilyesmire gondoltam, de nem találtam sehol ekkora méretben vagy aminél már alapbol be lenne épitve arduino kompatibilis servoelektronika a vezérlésre.

    DE a legjobb valami olyan lenne ami csak a keresztmetszet szűkítésével operál és nem zavarja meg az áramlást a csőben mint egy keresztbe tett lap.

  • atesss

    addikt

    válasz repvez #13475 üzenetére

    "DE a legjobb valami olyan lenne ami csak a keresztmetszet szűkítésével operál és nem zavarja meg az áramlást a csőben mint egy keresztbe tett lap."
    Ez nem is rossz ötlet.
    Ha tényleg elég rugalmas és tartós a csöved, akkor esetleg lehetne olyat csinálni, hogy egy szalagot/kötelet meghúzva, "összehúzod" a csövet. Nyilván ez csak egy bizonyos határig működik (csőtől függő, de szerintem a min. olyan 1/4 átmérő lehetne, még valami spécin rugalmas csővel is).
    Tehát egy motor tengelye egy szalagot húz meg/enged el (ami mondjuk egy kis orsóra/rúdra fel van tekerve). Amikor meghúzza, akkor ezzel összehúzza a csövet. Amikor meg elengedi, akkor a cső a saját rugalmassága segítségével nyomja magát vissza eredeti állapotába.
    Persze még külön kiépített, megfelelő végállások is kellenének, hogy biztosan ne húzza túl a csövet.
    Elvileg a motor-fordulatok száma az orsó kerületével szorozva megadja az áramlási cső kerületének csökkenését. De a gyakorlatban itt is ki kellene a léghozamot úgy mérni, mint ahogy az előzőre is írtam.

    [ Szerkesztve ]

  • gyapo11

    őstag

    válasz atesss #13479 üzenetére

    Akkor már jobb a vezérlés helyett szabályozni, betenni egy légmennyiség mérőt, és addig nyitni-zárni a szelepet, amíg a kívánt mennyiségű áramlás be nem áll.

    menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

  • Dißnäëß

    veterán

    Sziasztok !

    Tudom, hogy alapvetően komponens szórástól függ, mennyire pontos, de: használtatok már Arduino féle állatot feszültség és áram mérésre (akár logolás, akár kijelzés, akár csak védelemként) valamilyen elektronikai eszközben ?

    Lenne egy második kérdésem is: mennyi RFI/EMI-t okoz egy Arduino egy "muszály csendesnek lenni" környezetben ? Gondolom, töredékét még egy Pi-nek is, de kb. számottevő, vagy nem kell foglalkozni vele, annyira szinte semmi ? Most csak úgy árnyékolatlanul ott van egy sarokban a sasszi aljára csavarozva négy műanyag távtartóval. (És egyelőre jó így). Ja, wifi és bluetooth mentes eszközről kérdezem ezt. (Leonardo). :R

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • FeniX-

    aktív tag

    Sziasztok, egy kis segítségre lenne szükségem. Egy viszonylag egyszerű áramkört akarnék összeállítani, de nem áll össze a kép, vagy nem értek valamit.
    Egy arduinoval szeretnék irányítani egy 12v-os ventillátort, tranzisztor segítségével.

    Az arduinot egy 4b-os cerkaelem csomag hajtaná meg, a ventit pedig egy 8db-os cerkaelem-pakk. (tehát, 2 külön, független áramforrás)

    Ha simán az arduino bármelyik PWM lábára programozok egy pár századmásodperces delayt és "kapcsolgatást", majd azt a tranzisztor bázisára kötöm, a 12v-os ventit pedig a saját áramforrásán keresztül a tranzisztor kollektorához, akkor ezzel nagyjából fel is vázoltam az egész kapcsolást.

    Mégsem működik a cucc.. :)

    közös test kéne nekik?
    (elvileg a tranzisztornak működnie kéne, 'ctbc 639 NPN', ha jól néztem)

  • Aryes

    nagyúr

    válasz FeniX- #13493 üzenetére

    Szia! A tranzisztor emitterét mindenképp össze kell kötni az arduino gnd-jével, különben nem jön létre az áramkör.
    A ventilátort pwm-mel szeretnéd szabályozni? Először próbáld ki 100% kitöltéssel, és onnan csökkentsd a kitöltést, ne 0-ról felfelé, mert 30-40%-ig valószínűleg meg sem fog mozdulni.

  • FeniX-

    aktív tag

    válasz FeniX- #13506 üzenetére

    Bár, most gyorsan összedobtam egy teszt áramkört, és azt látom, hogy ingadozik a kapott érték a mérésnél... így nem jó.

    Szerk.: ha beteszek a pin 5v bekapcsolása és az analogRead közé egy 600ms-es delay-t, akkor viszont jó. :)
    Akkor maradok ennél a megoldásnál.

    [ Szerkesztve ]

  • Aryes

    nagyúr

    válasz FeniX- #13507 üzenetére

    Jobban teszed, ha a pin-t inkább sink módban használod, vagyis a szenzort a +5V és a pin közé kötöd, mert a pin úgy nagyobb áramot tud elviselni (az uno source-ként asszem 28mA, sink-ként 40mA), de az egésznek csak akkor van értelme, ha akkumulátoros üzemben használod, akkor lehet némi energiát spórolni így, külső táp mellett nem sok haszna van.

  • tonermagus

    aktív tag

    válasz Janos250 #13572 üzenetére

    Janos250: Sajnos mind a két koordinációra pontosan kell hogy beessen :(

    Tankblock: Nem tudom miről beszélsz, azt se tudom ki- vagy mi az a Nordic, STM32-ről már ne is beszéljünk :D Jó, ki tudnám googlizni :D És pont ezt szeretem ebben a "hobbiban" (mert nekem ez csak az) hogy én csak hobbi "programozó" vagyok, sokszor az alapokkal sem vagyok tisztában, az elektronikával is csak fél éve ismerkedem de mégis mindent megvalósítottam eddig, még ha nem is elegáns módon :D Fél éve még azt se tudtam mi az az áramerősség, mi az a Serial port, azt meg pláne hogy lehet oda adatot kiíratni/beolvasni :D

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz Aryes #13580 üzenetére


    Az ott balra egy piros LED gyűrűvel ellátott pushbutton. A készülék főkapcsolója a fenekén van. Táp bedug, főkapcsoló bekapcsolásra még a kütyü nagy trafója nem indul, egy külön nyáktrafó viszont áram alá kerül, ami fesszabályzott egyenirányítással ad stabil 5V-ot egy Leonardo-nak. Az meg fade-elgeti a LED-et félhalványan ki-be szép lassan. Amint a gombot megnyomom egyszer, ugyanúgy, mint bármilyen gyári eszköz, indul a mandula. Az Arduino egy 5A/250VAC relével zárja a nagy trafó primer körét, éled az összes szekunder (fűtések + anódfeszek) és indul az erősítő. (A relé tekercs áramfelvétele pont az Arduino limitjén belül van). LED gyűrű meg folyamatosan világítóra vált. Amint megint megnyomom a gombot, relé elenged (normally open), a nagy trafó primer köre megszakad és a készülék nagyja kikapcsol, LED megint fade-elget. Kb ennyi egyelőre. Implementáltam még a kódba a fade mellé a debounce-ot is az example-ök közül, ami a nyomógomb zajt semlegesíti, tehát még véletlen sem, illetve akarva sem tudom megcsinálni azt, hogy egymásután többször gyorsan megnyomva a gombot a relé elkezd mint az állat ki-be kapcsolni. Ez küzdős volt, a fade loop-al jól összehozni, de valahogy kiokoskodtam és tökéletes most.

    Van egy másik Arduino-m, egy Raspberry Pi Meet Aurdino-m (ami szintillesztésre is kiváló Pi és Arduino feszek között), de ezt magában, Pi nélkül fogom szerintem a következő projektbe betenni és jópár dolgot figyeltetni vele az erősítő működésében. (Az nagy erősítő lesz, nem fejhallgató erősítő, mint ez).

    Ha meg elég merész lennék, a wifis ESP32-t befognám és írnék hozzá egy appot, de bilibe lóg a kezem, azt majd később :D

    [ Szerkesztve ]

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • M@nH.

    aktív tag

    Sziasztok.
    Nem régóta foglalkozom arduinoval, de nagyon tetszik. Sok minden alap kapcsolást/programot kipróbáltam már és most az első tényleges projekt is alakulóban van. A lényege, hogy 2 fogyasztásmérő s0 pulzusait számlálja a program, ami azt jelenti hogy 2000 impulzus számlálása után, hozzá ad 1-et a kW számláló értékéhez, majd nullázza az impulzus számlálót. Így számolva külön a 2 fogyasztásmérőn lévő fogyasztást. A két értéket majd egy weblapon akarom megjeleníteni. Viszont az első probléma ami eszembe jutott, hogy ha áramszünet van akkor a változók nullázódnak. (tudom lehetne szünetmentes is, de most erre a problémára a megoldás nagyon érdekel)
    Szóval a kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetne eltárolni úgy a két számláló értékét, hogy ha visszajön az áram, akkor az utolsó állapottól folytassa a számlálást?
    Elsőre egy SD kártyára gondoltam, hogy kW-onként frissíti egy txt file tartalmát, majd áramszünet után ugyanabból a fileból olvasná be a változók értékét, így folytatva a számlálást.
    Ez így megvalósítható? Vagy van egyszerűbb módja is ennek?

  • Janos250

    őstag

    válasz M@nH. #13652 üzenetére

    "Pl. egy szövegdobozba bevitt értéket gombnyomásra beíratok?"
    ESP8266, és ESP32 esetén WiFin természetesen, elég egyszerű, ezeket szoktuk használni. Lehetőleg EEPROM-ot használj, mert ahogy elnézem, rengetegszer kell újraírni. A flash , SD kártya nagyon sok újraírást kibír, de ennyit azért nem, kivétel, ha nem mindig ugyanarra a helyre írod, vagy csak mondjuk N-ik impulzus érkezésekor írsz, de akkor
    áramszünet esetén elveszhet max. N impulzus számlálása.

    Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

  • daninet

    veterán

    válasz tibi-d #13683 üzenetére

    Köszönöm mindenkinek a válaszokat, ebből már megoldom :R

    Még egy kérdés, bár ez nem programozás:

    Használ valaki arduino-t hosszabb távon? Például én most egyet kapunyitás csengőnek készítek, és mondjuk csak áramszünetnél lesz kikapcsolva, de egy jó 10 év munkának néz elébe. Van hosszú távú tapasztalata ezekkel a kontrollerekkel valakinek?

    [ Szerkesztve ]

    Miért vegyem meg, ha 3x annyiért, 3x annyi idő alatt megépíthetem? ´¯`·.¸¸.·´¯`·.¸><(((º>

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz daninet #13687 üzenetére

    Nemrég lettem kész egy picivel, erősítőbe standby gomb on/off implementáció, zajszűréssel (Examples -> Debounce) együtt, mivel az nyomógomb. (Görgess lentebb, megtalálod a nagy üdvrivalgásomat). :D Eddig jó, sokat megy.

    Cimbi geotermikus, napenergiás és mindenféle vegyes modern rendszert vezérel Pi-kkel meg egy raklap Arduino-val egy hotelnek és a teljes "rancsnak" (minden melléképület, uszoda, stb). Hőmérséklet, pára, mindenféle figyelések, szivattyúk, stb. komplett a teljes hóbelevanc vezérlése. Hibátlanok, betonstabil évek óta az egész. Fontos a jó táp, áramfelvételekre ügyelni, ha relék is vannak, + környezeti jellemzőkre, ha nem csak házon belül lesz 21 fokon, azért ezek alapjáraton nem durván Szibériába szánt kütyük. Ilyen alap dolgokat betartva teljesen megbízhatóak, elmondása szerint. Ahol kell, olyan dobozba tette őket, medence közelben, párás helyen, ilyesmiknél, de ez a már említett alapdolgok tartozéka, szóval ha gyári speckókon belül maradsz (bőven belül), elvileg hibátlan.

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • Sziasztok,

    Remélem jó helyre írok... Álltalában tudok annyit az előttem álló feladatról, hogy legalább azt tudjam mit nem tudok, vagyis tudjam mire kell keresnem mondjuk Google-ban. Most ez nincs így. Úgy hogy ha nem nagy baj, akkor lehet ez most picit hosszabb lesz.
    Probléma amit meg szeretnék oldani:
    Az otthoni "rendes", x86-os gépemhez (cuccok) csatlakoztatva vannak állandó jelleggel USB-s eszközök. (USB Floppy és USB IDE)
    Ezeket szeretném ki/be kapcsolhatóvá tenni menet közben. Annyira kidebuggoltam, hogy nekem az már elég lenne, ha valahogyan GOMBNYOMÁSRA "el tudnám játszani" a lehúzás/bedugás folyamatát. Tehát -gondolom - kell valami pcb, amin van eszközönként 2 USB (BE meg KI), középen valami IC (itt jöttök Ti a képpbe ;) ) és 2 láb a gombnak ami küldi a jelet. (IC felprogramozva, hogy rendesn játssza el a lehúzást, előbb az adat majd csak később a fesz)
    Mire van szükségem? Mire keressek? Hogyan álljak egyáltalán neki?
    Gondolom valami Arduino származékkal is meg lehet, csak azt kicsit overkill-nek érzem erre a feladatra. De ha azt mondjátok van valami "Zero" modul, minimál pénzért, akkor az lesz.

    PART2: Mi van, ha gombnyomásra szeretném megszakítani/zárni egy 3.5 HDD áramellátását? (Ez már csak a gratis) :DDD (ennek talán a logikája nem annyira összetett mint az előbb, viszont nagyobb áramok is vannak gondolom, más lehet az eszköz igény)

    Bármi segítséget, előre köszi!

    "A félelem az elme gyilkosa."

  • gyapo11

    őstag

    válasz tonermagus #13727 üzenetére

    Relét már kapcsolgattam arduinoval, az is elektromágnes.
    Combosabbat még nem, alapelv az indukciós feszültséglökés kezelése. Amikor megszűnik az áram, tehát kikapcsoláskor, akkor a tekercsre kapcsolódó ellenállás közel végtelen, aminek következtében a leomló mégneses tér generál egy viszonylag magas feszültségcsúcsot, ami szereti a félvezetőket tönkretenni. Ezt egy fordított polaritású gyors diódával rövidre kell zárni. A kapcsolóelem bármi lehet, ami a tekercs állandó áramát bírja, tranyó, fet, tirisztor, triak. A tirisztort is ki lehet kapcsolni egyenáramnál is, sok vakuban használták ezt a módszert a villantás befejezéséhez. De relé is jó, ott védő dióda sem kell.
    Az 5 V, 7.2 V kérdésre, meg kell mérni az áramot. A kisebb feszültségnél nem az áram a kérdés, hanem az erő, a kisebb áram miatt kisebb lesz az emelő erő, ha elég akkor OK. 7.2 V-on meg nyilván jobban fog melegedni, ha nem melegszik túl, akkor OK.

    menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

  • gyapo11

    őstag

    válasz sMogyi86 #13729 üzenetére

    Meg kell nézni a cmos analóg kapcsolókat, régen hangfrekvenciára láttam használni, ki tudja milyenek vannak azóta. Csak tippelem az usb 2.0-t, hogy esetleg jó lehet. Az usb 3.0-nál olyan nagy a freki, hogy a fet mindenféle kapacitása szerintem megöli a jelet. De még reed csövekkel is a geometriát és árnyékolást megfelelőre kialakítani, nem tudom. Esetleg megnézheted a testre húzást, az is lebénítja az adatforgalmat, esetleg elég valami CS, vagy reset, vagy hasonló vezérlő eret olyan állapotban fixálni, ami lehetetlenné teszi az adatforgalmat. Ha nem az adat megállítása a cél, akkor valami érintésvédelem, arra viszont nagy légréssel kellene megszakítani a vezetékeket, ott megint a geometria beszól, induktivitások, kapacitások.
    A belső sata port tápvezetékét is meg lehet szakítani akár cmos fettel is. Bírnia kell az üzemi áramot, ami 1 A alatt van egy wincsinél, és elég kicsinek kell lenni vezető állapotban az ellenállásának, hogy ne essen rajta sok feszültség. Ha logikailag leválasztottad a wincsit, akkor meg lehet szakítani a tápját.
    Az arduino programot megírni, ami egy fetet kapcsolgat nagyon egyszerű, sokkal könnyebb, mint az usb adatvezetékeivel babrálni úgy, hogy még üzemképes is maradjon, erre gondoltam.

    menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

  • Aryes

    nagyúr

    válasz EvilNside #13748 üzenetére

    Ez így ebben a formában több okból is elvetélt ötlet. Egyrészt a 3V gombelem szerintem nem képes akkora áramerősséget leadni, hogy a wifit táplálni tudja az adás idejére, még ha megtámogatod is vmi nagyobb pufferkondival. Másrészt a vezeték nélküli hőmérők (te vezetékest írtál, nem tudom elírás volt-e) fordítva működnek, deep sleep-ben vannak, időnként felébrednek, elküldik a jelet, aztán visszaalszanak, nem várnak vezérlő jelet. Nekem legalábbis ami volt, 2 fajta is, az így működött. A kültéri egység az adó, a beltéri a vevő.
    A li akkus táplálás nem lehetetlen, hasonló projektet csinált az egyik kolléga, egy 18650 cellával több hónapot elmuzsikált egy esp8266+hőmérő modul. De az nem gombelem. Esetleg 3db AAA ceruzaelemmel tudnám elképzelni a legkisebb méretben.
    Ha pedig ragaszkodsz a külső triggereléshez, nem írtad ugyan, hogy mekkora távolságot kellene áthidalni, de én vmi analóg jeladót tudnék elképzelni, a vevő oldalon egy nagy nyereségű antennával+rezgőkörrel, esetleg vmi minimális erősítő fokozattal, hiszen egy digitális bemenetre kell jelet küldeni az ébresztéshez, ami uA nagyságrendű jelet igényel. Esetleg ha néhányszor 10m a távolság, lehetne egy tsop IR receiver a vevő és egy tetszőleges tv távirányító az adó.

    [ Szerkesztve ]

  • weiss

    addikt

    Valami low power kapucsengő a triggernek? Esetleg ez vagy ilyesmi vevőnek. 1 uA áramot ír, ami azért elég jó.

    [ Szerkesztve ]

    I did nothing, the pavement was his enemy!

  • tonermagus

    aktív tag

    Sziasztok!

    Elkészült a projektem, szeretném szépen összeállítani és bedobozolni.
    Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:

    1. Ha teljesen zártra bedobozolok egy Step-Down-t, egy GPS vevőt és egy Arduinot akkor be tud-e melegedni? Kell-e rá szellőző nyílás/lyuk?

    2. Ilyen step-downokat használnátok-e? Szeretném ha megbízható alkatrészekből állna össze az eszköz. 7-8V-ot szeretnék vele 5V-ra illeszteni. Fontos lenne a hosszútávú megbízható használat.

    3. Az egyszerűség kedvéért a Step-down-ból érkező 5V-al hajtanám meg az Arduino-t, majd az arduino egyik 5V-járól (esetleg 3,3-ról) hajtanám meg a GPS modult (Neo m8n). Ez okozhat gondot hosszútávon? Elvileg a GPS modul áramfelvétele elhanyagolható, az ardunak bírnia kellene.

    + egy extra kérdés ESP32-vel: nagyon tetszik maga az eszköz, és az is hogy sokkal gyorsabb, kisebb, és olcsóbb is mint egy Arduino :D NeoGPS library-t használok, és ott ugye figyelmeztetnek rá, hogy csak egy megadott helyen szabad egyéb programkódokat beilleszteni hogy ne vesszen el GPS adat. Itt számíthat az, hogy milyen gyors az eszköz? Előjöhet itt az ESP32 gyorsasága előnyként? Teszem azt mondjuk több sort, több erőforrást igénylő számítást írhatnék ide GPS adatvesztésig mint Arduino esetében? Igazából nem vágom hogy mennyi kód számít soknak egy vezérlőnek... Ha pl. ebbe a ciklusba beteszek 20-30 if függvényt (tudom hogy nem elegáns) akkor az lassíthatja-e érdemlegesen a program futását, vagy ez annyira pici, hogy meg sem kottyan neki? :D

    Illetve írtátok, hogy az ESP két szálon is tud működni. Meg lehetne azt oldani, hogy a GPS-el kapcsolatos számítások futnak az egyik szálon, minden más pedig a másikon? Vagy ez nem ilyen egyszerű? :D

  • tonermagus

    aktív tag

    Sziasztok!

    Arduino Mega 2560 Pro Embed és GPS modul tápellátásával kapcsolatban vagyok problémában...

    A bemeneti feszültség két érték lehet, attól függően hogy mibe építik be: ~6,2V vagy ~7,4V. Létezik olyan megoldás, amivel minden felsorolt feszültségről működik?

    A 7,4 V esetén tiszta sor, mert egy sima DC-DC step down (lm2596) simán leviszi 5V-ra.
    A 6,2 V esetén már problémásabb. Mega VIN portja (AMS1117) csak 6,5-nál kezd el működni ha jól értelmezem a leírását:



    De még ha használhatnám is kérdés hogy a GPS modul-t (Neo M8n) elbírja-e ami az áram erősséget illeti, mert ha jól tudom az Ardu egy lábon max. 40mA-t tud leadni, a modul pedig nagyon a határán van. A sima Step Down modulok pedig teljesen kilőve,mert a leírásuk alapján 7V alatt nem nyitnak...

    Mi lehet a megoldás?

  • Aryes

    nagyúr

    válasz tonermagus #13782 üzenetére

    Az AVR-ek 5V alatt is tudnak megbízhatóan üzemelni, én legalábbis próbáltam már 2db AA elemről UNO-t hajtani, ami azt jelenti, hogy 3(!)V-ról is elment. :K
    A mega boardot nem próbáltam, de ha nem kapja meg az onboard regulator a 6,5V-ot, és nem a uC emiatt 5V helyett csak 4,7V-ot kap, szinte biztos, hogy nem fog problémát okozni, pláne, ha 3,3V-os perifériákkal kell kommunikálnia, ami alapból szintillesztést igényel. Ki kell próbálni.
    Amúgy a 7,4V és a 6,2V hogy jött ki neked? :F
    A 7,4V az ha jól sejtem egy 2S li-ion cella névleges feszültsége, de az szinte sosem annyi, mert 8,4V - 6V közt változik, töltöttségtől függően.
    A másik mi lenne?

    De még ha használhatnám is kérdés hogy a GPS modul-t (Neo M8n) elbírja-e ami az áram erősséget illeti, mert ha jól tudom az Ardu egy lábon max. 40mA-t tud leadni, a modul pedig nagyon a határán van.

    Ezt úgy, ahogy van, nem értem... A mega board egyik I/O lábáról akarod tápfeszültséggel ellátni? :F

    [ Szerkesztve ]

  • gazso75

    aktív tag

    válasz weiss #13755 üzenetére

    Anyám vett valami 8000Ft-ért egy csengőt, aminek a külső egységét áthozta, hogy tegyek bele elemet. Szétkaptam, és nincs benne elem, a gomb nyomására generál "valami" annyi áramot, hogy kiadja a jelet a csengőnek. Lehet csak nekem új ez, de tetszett.
    Gondoltam ezt ócóbban is meg lehetne csinálni.

  • weiss

    addikt

    válasz gazso75 #13793 üzenetére

    A vevő rész attól még eszi az áramot, és ha jól értettem neked az kellene, hogy keveset fogyasszon.

    I did nothing, the pavement was his enemy!

  • Aryes

    nagyúr

    válasz gazso75 #13793 üzenetére

    És mi az, ami generálja az áramot? Mágnes? Piezo? Mekkora úton mozog a gomb? Erőt kell kifejteni? Még sosem láttam ilyet, csak hallottam, hogy létezik. :)

  • Janos250

    őstag

    válasz evilskati #13814 üzenetére

    Jó, persze.
    PWM-et szinte minden kontroller hardverből tud. ESP32-n van "led PWM" és "motor PWM" több hardver csatornával, és van kényelemre 8 db. független hardver RMT csatorna. Ez utóbbiban egy 32 bites szám egyik felében megadod, hogy hány ciklusig legyen alacsony, a másik felében,
    hogy hány ciklusig legyen magas.

    Gyakorlati különbség nemigen van a különböző lapok között, az árán kívül.

    Igen, a WEB lapon vezérlés kényelmes, és egyszerű.

    Kell még egy FET, mert egy ventilátornak nagyobb áram kell, mint amit egy mikrokontroller lead.

    [ Szerkesztve ]

    Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

  • gyapo11

    őstag

    válasz tonermagus #13828 üzenetére

    Nem volt még a kezemben se mega se mini pro embed, de ha két 5 V-os pinje van, akkor én rámérnék ellenállásmérővel, hogy össze vannak-e kötve. Ha igen, akkor nincs több kérdés, de ha nem, akkor is mi lehet a gond? Két teljesen független 5 V is (ha közös a testpontjuk) ugyanúgy 5 V potenciálon van, bármikor összeköthetők egy vezetékkel és nem fog áram folyni. Azt meg nem hiszem, hogy két külön test lenne a megán a két 5 V bemenethez. De ha igen, akkor nem szabad összekötni a két 5 V-ot.

    menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

  • gyapo11

    őstag

    válasz wocsok17 #13837 üzenetére

    A kevés portra a portbővítés a megoldás, pl. shift regiszterrel vagy i2c-s portbővítővel.
    A reset vagy programrátöltés közbeni kapcsolgatás elkerülésére pedig vagy monostabil multivibrátorral kell késleltetni a relék elérését, tehát pl. a tápfeszültség megjelenése után x másodpercig tiltani a reléket, a lényeg, hogy ezt külső áramkörrel kell csinálni, ne a mikrovezérlő tiltsa saját magát.
    Illetve lehet olyan trükköt alkalmazni, ami egyébként sose fordul elő, pl. egy cd 4040 vagy 4020 számlálóba mondjuk 1024 impulzust küldeni, amikor már elindul a program és minden láb megfelelően be van állítva, és ez a számláló ic engedélyezi a relék elérését a mikrovezérlőnek. Addig dobálhatja a lábait bármilyen szintre, a relék csöndben maradnak.

    menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

  • csongi

    veterán

    Sziasztok!
    Megérkezett az ESP-32.
    Belekezdenék a projektembe. Csak fogalmam sincs hogyan kell.

    A lényeg.
    Van egy board és egy relé. A boarddal mérnék időt, és meghatározott időkönként meghatározott ideig kapcsolnám a relét. Az idő folyamatos lenne, vagyis áramtalanítás után is folytatnia kellene ahol megszakadt.

    Illetve egy ilyen kis lapocska mennyi áramot fogyaszt? És mennyire szereti a rendszeres áramtalanítást? Ha lehet nem hagynám folyamatos áramellátás alatt.
    A ki-be kapcsolás száma rendszertelen és meghatározatlan.

  • gyapo11

    őstag

    válasz csongi #13886 üzenetére

    Nem tudom mennyire ismered az arduino programnyelvét, amit az IDE-be kell bepötyögni. Szólj, ha valamit nem értesz.
    Szóval kell egy időmérés. Erre van a millis() függvény, ez másodpercenként 1000-rel növekszik. Vagyis ha a program indulásakor elteszed az aktuális értékét egy változóba és utána összehasonlítod a millis() aktuális értékével, akkor megkapod, hogy az elejétől mennyi idő telt el. Ez az időmérés alapja, ha 5 perc múlva akarod a relét bekapcsolni, akkor a millisnek 5*60*1000-rel kell nagyobbnak lenni, mint induláskor volt. Ha 50 napnál hosszabb ideig lesz bekapcsolva az arduiono, akkor meg kell oldani a millis() 50 naponkénti nullázódását.

    A relé bekapcsolásához kell egy digitális kimenet, amit outputra kell állítani. Ezután ha high értéket írsz bele, akkor 5 V lesz a kimeneten, ha low értéket akkor meg 0 V. Kell ide egy fet vagy egy ellenállás+npn tranzisztor, hogy a relé ne a processzor kimenetét terhelje.

    Áram nélkül nem fut a program, és az eepromot és flasht kivéve minden adat törlődik. Vagyis használhatsz egy külső táppal ellátott ramot, pl. rtc-t, vagy beírhatod a nem felejtendő adatokat az eepromba vagy a flashbe. Ezeket a következő bekapcsoláskor beolvashatod, és folytatódhat a program ott ahol az áramszünet jött. Az áramszünettel nincs baja, csak előtte mentsd el az adatokat.
    Fogyasztás 10-20 mA lehet kb.

    [ Szerkesztve ]

    menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

  • Aryes

    nagyúr

    válasz csongi #13886 üzenetére

    A lapocska pár 10mA nagyságrendben fogyaszt, illetve attól is függ, hogy éppen használod-e rajta a wifit, esetleg alvó módban van.
    Ahhoz, hogy áramszünet esetén is tudj időt mérni vele, szükséged lesz vagy egy külső RTC modulra, vagy egy táptól független, elemes vagy akkus táplálásra. A legegyszerűbb talán 3db AA vagy AAA tartós elem lenne egy diódán keresztül a táppal közösítve: a dióda megakadályozza a táp irányából az elem felé a visszáramot, évekig is elketyeg róla a cucc, ha nincs túl sok áramszünet.
    Az áramtalanítás szerintem nincs rá hatással, ez csak egy mikrokontroller. Esetleg adatot veszíthetsz, ha használod a beépített flash-t (SPIFFS fájlrendszer), de károsodni szerintem akkor se igen fog.

    u.i.: jó sokáig írtam :DDD

    [ Szerkesztve ]

  • Aryes

    nagyúr

    válasz gyapo11 #13889 üzenetére

    Dehogy, úgy értettem, hogy a 3db ceruzaelem mint backup, évekig is rendelkezésre tud állni. Ahogy írtad, amint megszűnik a táp, a diódán keresztül belépnek az elemek, és számolja tovább az időt, feltéve, hogy egy áramszünet nem tart túl sokáig és nem mindennapos esemény. Ha az elem 10 óra üzemidőt biztosít, akkor az 10 órányi áramszünet. Vagy még jobb, ahogy írtad, elmegy alvó módba, és visszatér, amikor visszajön az áram, a netről frissíti az időt és folytatja a dolgát.

    [ Szerkesztve ]

  • Aryes

    nagyúr

    válasz kesztió #13896 üzenetére

    Szia!
    A 2-es megoldásra biztatnálak, a külön programozó áramkörre.
    Arduino rendszerbe már rég integrálva van az eszköz, az nem fog problémát okozni. Esetleg annyi csavarral, hogy a fejlesztés/module testing idejére használhatsz wemos d1 mini-t/nodemcu-t, hogy ne kelljen folyton átpakolni a lapot a programozóba és vissza.

    Az rx/tx lábakat is fel tudod használni i/o célokra, csak vedd figyelembe, hogy néhány lábnak a bootoláskor megadott jelszint kell, néhány hozzászólással ezelőtt linkeltem leírást. Debugginghoz úgy emlékszem van külön serial tx1 kimenet ami a programozásra használt rx0/tx0-tól független.

    Nem néztem meg a felsorolt perifériákat, de 5V rendszerbe jól lehet illeszteni az esp8266-ot, mivel a kimenetek hivatalosan 5V toleránsak, de fontos, hogy a tápfeszültség ez esetben is 3,3V legyen, mert 3,6V fölött megsül az integrált flash a modulon belül.

  • kesztió

    aktív tag

    válasz kesztió #13896 üzenetére

    Köszi szépen, és is természetesen a 2 felé mozdulnék, de a legfontosabb kérdésre csak nem kaptam választ: elég lesz a meglévő GPIO készlet a következőkhöz: 3 × touch (TTP223), 1 × display (TM1637), 1 × hőmérő (SHT35), 1 × 443MHz remote (SF R433D), 1× speaker.

    Az, hogy néhány lábnak a bootoláskor megfelelő jelszint kell, már gond, mert oda már külön áramkör kell. Hacsak nem azt csinálom, ugye, hogy ezeket a lábakat később csak kimenetként használom, így megcsinálhatom, hogy 0-ra vagy 1-re kötöm egy akkora ellenállással, hogy bootoláskor még 0-nak vagy 1-nek vegye, de a kimenetként működést már ne zavarja.

    A TTL to USB eszköz (amit csak ideiglenesen, csatlakozóról használnék) akkor beéri egy RXD/TXD párral, vagy muszáj egy GPIO-t is feláldozni hozzá?

    Bug és debug fia vagyok én

  • kesztió

    aktív tag

    Naná, hogy van még egy kérdés.
    @aryes kartárs javaslatára lemondok a TTP223 touch modulokról és direkt a D1 mini megfelelő lábait használom, magyarán egy nyomtatott áramköri lapon ki kell alakítanom a touch zónákat, majd azokat egy-egy dróttal össze kell kötnöm a modul illető lábaival.

    Csakhogy az a szaki, akinél NYÁK-okat szoktam készíttetni, nem tud furatot galvanizálni. Arra a rétegre pedig, amelyiken a touch érzékelő rézréteg van, nem tudok forrasztani, mert a legprecízebb cinezéssel sem fog a rézréteg megfelelően rásimulni a plexi előlap hátsó feléhez. A drót vastagságáról nem is beszélve.
    Milyen trükköt javasoltok?

    (Mondjuk, tehetnék 1 banisokat [a román lejnek a fillérje] nyák helyett, és arra forraszthatnék, de egyrészt nem tudom, mennyire fogja a forrasztócin, másrészt tudtommal ez bűncselekmény. :DD )

    [ Szerkesztve ]

    Bug és debug fia vagyok én

Új hozzászólás Aktív témák