- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Hobby elektronika
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Vezetékes FEJhallgatók
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Az Apple megszerezné a klubvilágbajnokság közvetítési jogait
- Bambu Lab X1/X1C, P1P-P1S és A1 mini tulajok
Hirdetés
-
Megbírságolták a Razert a Zephyr maszkok miatt
ph A cég elég olcsón megússza az ügyfelei félrevezetését, de az üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok hatóságai nem siklottak el az ügy felett.
-
Free Play Days 2024 - 18. hét: Headbangers: Rythm Royale
gp Extraként a Star Wars Jedi: Survort is kipróbálhatjuk 5 óra erejéig.
-
Mindent megtudtunk az új Nokia 3210-ről
ma Részletes képek, specifikációk és euróban megadott ár is van a legendás modell újraélesztett verziójához.
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
Akkor be kell tenni egy emitter követő tranzisztort, az bétával szorozza az osztóról érkező áramot. Tehát egy 500 bétával rendelkező tranzisztor bázisát a két ellenállás közös pontjára, az emitterét az arduino bemenetére (ide esetleg még egy szivárgó áram elleni 1 MΩ-ot is), a kollektorát meg 5 V-ra. Az osztási arány ugyanannyi, de az ellenállások értékét meg kell szorozni bétával, vagyis 500-zal, akkor a fölső ellenállás 500 kΩ, az alsó meg 165 kΩ. Nem tudom mennyi az arduino bemenő ellenállása, esetleg azt is bele kell számolni.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
gyapo11
őstag
válasz Nyirike #12529 üzenetére
Persze, R1 és R2 az osztó.
A tranzisztor miatt lehetnek sokkal kisebbek az ellenállások pl. 100 és 33 Ω, és mégis bétáadnyi árammal terhel be a mérendő körbe. A kis impedanciának nagy előnye, hogy a zavarokra sokkal érzéketlenebb.[ Szerkesztve ]
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
gyapo11
őstag
Azt nem tudok, de elég egyszerű. Van egy feszültség, amit le akarunk követni minél kisebb terheléssel. A tranyó bázisa rajta van a mérendő ponton, az emittere meg ~0.7 V-tal lejjebb követi. Az emittert már lehet terhelni. Mi történik ekkor? Az emitter felé elindul a terhelő áram, de ezt nem a bázison keresztül kapja a mérendő pontról, hanem a kollektorból a tápról. A bázison csak emitter áram/béta áram folyik.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
nagyúr
válasz gyapo11 #12538 üzenetére
Én igazából ott vagyok leragadva, hogy a tranzisztor árammal vezérelt, és áramerősítést végez, tehát miért jelenik meg az emitteren ugyanaz a feszültség - 0.7V?Mire ezt leírtam, rájöttem, hogy a bázis-emitter ez esetben diódaként viselkedik. Viszont a 90Ohm elég bázisvédő ellenállásnak? Nem hiányzik onnan egy nagyobb értékű ellenállás? Vagy az emitteren a feszültségosztó úgyis korlátozza az áramot? Ha az osztó korlátozza a bázisáramot, nem ugyanannyi áram "folyik el" a mért körből?[ Szerkesztve ]
-
gyapo11
őstag
Ha az emitteren kicsi ellenállás van, ami már meghaladná a tranyó kollektor-emitter áram képességét, akkor persze tönkremenne, tehát erre figyelni kell. A bázis oldalon lehetnek tized Ω-ok is. Miért? Mert a bázis nem vesz föl több áramot, mint az emitteráram bétáadnyi része.
Van egy szabályozó tényező, az hogy az emitter mozogni tud feszültségben le-föl és a bázis-emitter feszültség igyekszik 0.7 V-on maradni.
A bázisba a tized Ω nagyon sok áramot be tudna tolni ha pl. hirtelen ugrik ott a feszültség fölfelé, de ahogy nő az áram, a kollektor-emitter vonalon több áram kezd folyni, ettől az emitter emelkedni kezd (követi a bázist), és a bázis-emitter feszültség tartja a 0.7 V-ot, mert az emitter emelkedésével a tranzisztor nyitni kezd. Ha csökken a feszültség a bázison, akkor meg a B-E feszültség 0.7 V alá megy, a tranzisztor nyitni kezd, a kollektor-emitter áram csökken, ettől az emitter lefelé indul, a B-E feszültség nő és 0.7-nél beáll a követett állapot. Tehát az emitter mindig szigorúan követi a bázis mozgását.Ha az osztó korlátozza a bázisáramot, nem ugyanannyi áram "folyik el" a mért körből?
Az osztón átfolyik a bázisáram is meg a kollektor-emitter áram is. De a bázisáram az bétáadnyi, több százas bétánál a kollektor-emitter áram több század része, és nem az osztó korlátozza, hanem a föntebb leírt folyamat, a B-E feszültség 0.7 V-on tartása.
Ha pl. változatlan bázis feszültségnél ráteszel egy négyszögjelet az emitterre, és méred a bázisáramot szkóppal, akkor ugrálni fog le-föl.
Kb. hasonló elven működik a földelt bázisú kapcsolás, amikor a bázis földre van kötve és az emitterre adjuk a jelet, ami erősítve jelenik meg a kollektoron.[ Szerkesztve ]
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
gyapo11
őstag
válasz Janos250 #12545 üzenetére
Már megérte, hogy itt vagyok.
Aryes: szívesen, én analóggal kezdtem, AC125 germánium tranzisztor, zéner, kondi, relé, exponáló óra az Ezermesterből, de sajnos nem működött, viszont nem adtam föl.
És javaslom a feszültségben gondolkodást. Először én is áramban akartam látni az áramkörök működését, de úgy nehezebb. A feszültség lent meg fönt sokkal közelebb van a digitális áramkörökhöz is.
[ Szerkesztve ]
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
Sanki
addikt
Sziasztok.
1-2 dolgot bevásároltam én is ali-n februárban, mert kedvet kaptam 1-2 apróság elkészítéséhez, szóval lassan csatlakozok a csapathoz.
Első "projektem" egy parkolássegítő lenne a garázsba, találtam pár kész projektet (1, 2, 3), ezekből szeretnék valamit összerakni.
Eddig a főbb dolgok megvannak (kínai arduino nano (atmega328p nano v3), led szalag WS2812B (1 méter 30 ledest vettem, ami 9 Watt/méter), illetve ultrahangos érzékelő).Jelenleg csak USB-ről tudok áramot adni a lapnak, az adatlap szerint a pin-ek max 40mA-t képesek leadni, ez - ha jók a számításaim - akkor a fenti ledből max 6 db-hoz elég (~0,06mA / led).
A kérdésem az lenne, hogy az megoldható, hogy a programba 6 led-et hivatkozok be, de az egész 1 méter szalagot rákötöm a panelre? (Teszteléshez, ameddig nem szerzek külön 5V-os tápot), egyelőre még nem döntöttem hány ledet akarok működtetni, de olyan 15-20 körül max.
A kódokat még tanulmányozom, mert 1-2 dolog nem érthető, de igyekszem. -
Janos250
őstag
A pin terhelése nem függ attól, hogy hány ledet hajtasz meg. A ledek száma csak a tápvezetéken beadott táp igényt változtatja. A táp vezetéken, ha kevesebb áramot adsz, gyengébben világít, de egy érték alá nem lehet menni,mert akkor nem működik.
(Ha még nem lenne világos: a led szalagnak van 3 vezetéke:
föld
jel
5V
A föld és az 5V közé kell erős táp)[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Sanki
addikt
Ja ez nem is lesz wifin meg semmi, az teljesen más.
1 méterre állítottam be jelenleg, illetve majd magasságba a rendszámtáblára fogom irányítani.
Tápot meg 1 régi telefon töltőről kapja majd, ha leparkoltam akkor 20 sec után lekapcsol a ledszalag, illetve egy kapcsolós hosszabbítóra lesz kötve, hogy felesleges ne kapjon áramot. -
nagyúr
Jól hangzik. Ha én csinálnám, én megpróbálnám elemes/akkus táplálásra tervezni, pl egy attiny85-tel (mostanában ez a kedvencem, pedig rém elavult már ) feszültség konverter és egyéb árampazarló perifériák nélkül. Kérdés, hogy a ledszalagnak mekkora az a minimum tápfeszültség, aminél még működőképes.
-
KFORboy
senior tag
Nem akarok semmi komolyat.
Egy nagyjábóli 3 óra leszámlálását.
A projekt a következő (lábakat most csak számozom, nem konkrétan valamelyik atmega lábkiosztás szerint van és ilyen félparasztbúl és kódnyelven írom );
Áram alá kerül az eszköz:
PIN 1 Analogread, ha magasabb mint x Volt akkor megáll a program vagy kikapcsol/újraindul, stb... [Ezt a továbbiakban csak Vcheck -nek írom]
if PIN 1 Vchechk oké 3 óra számláló indul és PIN 2 HIGH
else PIN 2 LOW program megáll vagy kikapcsol/újraindul, stb...If PIN 3 HIGH újraindul a program
3 óra számláló elérte a 3 órát, PIN 4 HIGH Vcheck
if Vcheck oké elindul egy 10 perces számláló
else program megáll vagy kikapcsol/újraindul, stb...if PIN 3 HIGH újraindul a program
10 perces számláló elérte a 10 percet akkor PIN 2 LOW, delay 400 PIN 3 LOW
nincs LOOP
Várja a PIN 3 HIGH-ot hogy újraindulhasson vagy teljes áramtalanítás és újra áram/üzem alá helyezve kezdődik elölről a móka.Így nemtom... mennyire vagyok gázos vagy érthető
[ Szerkesztve ]
Cartman: -Tyű || Butters: - Dupla TYŰ !
-
KFORboy
senior tag
Igen... meg nem :"D
PIN 1 az amolyan Feedback. (tudom, Arduinok többnyire 5-5.5 V maxra specifikáltak, tehát ide majd egy feszültség elosztóval jön le, mert az eszköz üzemi fesz 7.2-8.4V amúgy, illetve az arduino maga, kap egy 7805-öt )
Mindvégig védi az eszközt a túlfesztől, csak akkor adja rá PIN 2 (FET kapcsolás) -t ha oké, és így is marad ha oké.
PIN 3 egy reset gomb
PIN 4 aktivál egy ágat amivel a kimenő feszültséget lejjebb dobja/állítja a tápvonalon ami megy az eszközbe, ezáltal a készülék alacsony töltöttséget érzékelve automatán leáll kb fél perc alatt... de kap rá 10 percet.
Ezután PIN 2 mint főkapcsoló LOW, teljesen áramtalanítja az eszköz, kis delay,
(hogy ne buggoljon össze, mert ha PIN 4 LOW de PIN 2 mint főkapcsoló nem zárult akkor 8.4 megy be a készülékbe, az meg visszakapcsolhat, ez meg ezek után nem biztonságos leállást eredményezhet.)PIN 4 LOW (gondolván, arra, hogy PIN 3 reset gombbal újra lesz indítva, akkor ne buggoljon be, hogy alacsony töltöttséggel induljon, a Vchech meg még engedné is, mert az arra figyel, hogy PIN 1 egyenlő vagy kisebb mint x Volt)
[ Szerkesztve ]
Cartman: -Tyű || Butters: - Dupla TYŰ !
-
tonermagus
aktív tag
Érkeztem még egy fantasztikus kérdéssel
Jelenlegi projektemben dobnom kell a jól bevált, és régóta használt WS2812B-t.
Pofonegyszerű volt a bekötése/használata, de a megszakításkezelés botrányos. Iszonyat nagy erőforrás kell neki. Így váltottam 12V-os 5050 chipsetes RGB LED-szalagra.A vezérlés megírásával talán nem lesz gond. A bekötésével már annál inkább. Találtam a neten egy képet hogyan is akarnám bekötni:
(Talán annyi különbséggel, hogy én közvetlenül +12V tápról hajtanám nem Ardu VIN-ről)
Mivel elektronikában (IS) hülye vagyok segítsetek már légyszi. Én naív azt hittem rákötöm az Ardu 3 lábát direktben a R-G-B portokra a szalagon, de gondolom ez nem jó ötlet, nem véletlenül van ott az a 3 mosfet a rajzon Ezek mi célt szolgálnak?
2*10 db LED-et (17 cm szalag) akarok meghajtani, ennek gondolom szinte semmi az áramfelvétele, talán még 1A sincs/kimenet, azt meg az arduino elbírja, vagy nem? Kell ez a mosfet? (tegyük hozzá nem tudom mire való, csak azt hogy nyűg, mert a két szalaghoz 6db-ot kell vennem és forrasszgatnom + helyigényes)
Milyen típusút vegyek? Van egy helyi bolt ahol árulnak ilyet, de ha nem kapok infót és odamegyek tuti keresztkérdéseket fognak feltenni...
+ egy extra kérdés: a szalagon nincs GND... Jól gondolom hogy az R-G-B szálak mind egytől egyig GND-ként funkcionálnak? Vagy hogy van ez?[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz tonermagus #12831 üzenetére
Csak egy kérdés, mielőtt a többire válaszolnék: ugye nem egyenként szeretnéd majd a LEDek színét programozni?
A fet-ek a szintillesztés miatt kellenek, mivel ha az 5V-os mikrokontroller kimeneteire közvetlenül rákötöd a 12V-ot, a kontroller halk sikoltás és némi füst kíséretében kileheli a lelkét. Ugyanez a helyzet, ha 40mA-nél több áramot szeretnél elnyeletni az egyes kimenetekkel.
A 2*10db LED az valójában 2*10*3db, azaz 60db LED, mondjuk legyen 20mA/LEDdel számolva átlag 1,2A áram, az jócskán túllépi a 3x40mA korlátot (meg a 80mA/kontroller limitet is).[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz tonermagus #12835 üzenetére
"a LED szalag R-G-B lábai azok GND vagy +12V-ként értelmezhetőek?"
Az attól függ, hogy a LED szalagod közös anódos, vagy közös katódos. Közös anódnál (szerintem a tiéd is ilyen) a szalagon "+ R G B" jelölések vannak, ez esetben a + a +12V, a többi lábat GND-re kötve világít. Ez esetben12V-ot és400mA-t kellene egy kimenetnek elviselnie. (illetve hülyeséget írtam, nem tudom mennyi V-ot, mert a LEDeken és a szalagon lévő áramkorlátozó ellenálláson esik a nagy része, a kimenetre nem jutna 5V sem, így ez nem jelentene problémát, csak a nagy áram miatt sülne meg)"elkövethetem-e az a merényletet, hogy egy MOSFET középső lábára midkét LED szalag egy színét ráköthetem?"
Ha mindkét szalag egyforma színű lesz, akkor minden további nélkül.[ Szerkesztve ]
-
gyapo11
őstag
válasz tonermagus #12835 üzenetére
A rajzodon én látok GND-t, feketével csatlakozik a próbapanelhez. A szürke meg a +12 V. Tehát amikor a fet zár, akkor a ledeken át folyik az áram.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
Dißnäëß
veterán
Sziasztok !
Ügyeskedek a Leonardo klónommal.
Van egy 8 relés board-om, kaptam. Megtaláltam neten, ő az: [link]
A kérdés, hogy illik egyszerre mind a 8 relét "HIGH" állapotba húzni az Arduino-ról ? A relé board a tápját (GND, VCC) vagy az Arduino-ról veszi, ekkor gondolom, limitált az áramfelvétel némileg (vagy nem kell törődni vele?), én most azért külön tápról tápoltam a relé sort és az Arduino csak a jeleket adta a 8 "IN" tüskének. Vagyis 1 vezérlőjelet osztottam szét mind a 8 relének, kattognak egyszerre, csodás élmény.
Szóval bírná magáról az Arduino-ról is a tápolást mind a 8, egyszerre kattogva ? (Ugye ekkor terheli meg behúzásnál a tápot a legjobban, ha mind egyszerre kattan).
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Janos46
tag
Ha megnézed a https://arduinoplus.ru/arduino-elektronnie-chasi/ oldalon az általa készített áramköri tábla rajzát, akkor ott a DS3231-nek a VCC-je a NANO-nak a VIN-jével van összekötve piros jelöléssel. Ezt akkor mire véljem? Elrajzolta?
Artillery, lelkes újonc vagyok, tanulni akarok!
-
Dißnäëß
veterán
válasz Janos250 #12868 üzenetére
Kimerítô. Úgy érzem, van mit tanulnom, .. ahh.. van bent csomó szabim..
6db különálló eszközt szeretnék monitorozni, mindegyikben 1 mikrokontroller és a mérési adatokat szeretném logolni velük, vagy helyben (Micro SD), vagy egy Pi-re beküldve. Lesz vele meló.
Olyan modult ismertek, ami kicsit powerline-os módon 230V kábelre a jelet rátéve kommunikál egy másikkal ? Nem kell nagy sebesség. Akkor ugyanazon a kismegszakító utáni áramkörön lévô eszközöket tudnám egy központival ugyanígy monitorozni, wifi használat nélkül.
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Janos250
őstag
Egy kérdés a gyakorlottabbakhoz:
Ti a táp ügyben a hülye user elleni védelmet hogyan oldjátok meg?
Egy panelomon ilyen DC/DC konverter van.
Hiába tudom, hogy a bemenet max 26 V lehet, véletlenül 48V-os tápot dugtam rá. Természetesen tönkrement, de nem úgy, hogy akkor nem ad ki semmit, hanem továbbadta a 48V-ot, és tarolt mindent
Milyen biztonsági elemet célszerű berakni? 5W-os, 3.6 V-os zenerre gondoltam, meg biztosítékra, meg talán a bemenetre diódára.
Vagy tud valaki ilyesmi méretű, áramú panelt, ami magasabb voltot is bir? Az LM2596HV chippel működők 50 V-ig működnek, de azok meg elég nagy fizikai méretű panelok, és alacsonyabb frekin dolgoznak.
Tud valaki jó megoldást?Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Aki ért az ilyen modulokhoz! A LM2596HV chippel működők azonkívül, hogy nagyobbak, alacsonyabb frekin működnek. Mi az előnye, hátránya pl. ennek, az 500 kHz-en működőnek az előbbivel szemben azon kívül, hogy ez jóval kisebb, mégis nagyobb az árama. Viszont nincs se bemeneti polaritás, se kimeneti rövidzár elleni védelme, az LM2596HV modulokkal szemben.
Még egy dolog: nem nagyon bízok azokban, amiken potival kell beállítani a feszültséget. Eléggé időtállók azok?[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
PHM
addikt
válasz Janos250 #13016 üzenetére
A szupresszort a DC-DC konverter elé gondoltam.
A kisfeszültségű rész védelme már komolyabb probléma.
Sem a szupresszor, sem a zener nem tökéletes oda.
+ vedd figyelembe, hogy a soros olvadóbizti rontja a tápfesz. stabilitását.
(A kisfeszültségű zenerek karakterisztikája nem elég meredek.)
Ha fontos a védelem, én valami tirisztoros áramkörben gondolkodnék.
Láttam ilyet valamelyik régebbi Rádiótecnikában.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
válasz Janos250 #13017 üzenetére
Én ilyen, potisat használok, pl. az autóban is ilyen van pár éve, teszi a dolgát. De van belőle fix, mini modul is : előre belőtt feszültséggel. Amúgy a potit nem osztónak használja, tehát a potit cserélheted fix ellenállásra is. Csináltam már ilyet.
A frekvencia nem tudom, mennyire lényeges. A kimenet stabilitását nem az adja.
A kimeneti rövidzárra passz, kész áramkörben nem tudom, mennyire kellene - ha megpusztul valami az eszközben, nem a tápodért fogsz sírni A bemenet polaritásvédelme, és túlfeszvédelme fontosabb.Mutogatni való hater díszpinty
-
Dißnäëß
veterán
válasz Janos250 #13035 üzenetére
18650 mennyire elterjedt ? Ezt csak azért kérdezem, mert tennék ki eszközt anyám kertjében a fára, egy kisméretű szolár töltővel, madáretetőnek álcázva
Fotós múltam miatt eddig AA Eneloop-on agyaltam, de most nézem ezt a 18650-et, olvasok egy cikket, van itt mindenféle-fajta. Mi ezekben a pláne, a feszültségük, a kapacitásuk, a merülés alatti feszültségesés, vagy egyéb trükk ? (És a protected modelleket ajánlja a cikk, gondolom jobb, ha én is annál maradok, ha már feltétlen e mellett döntök.. de 3-4 AA sem gond).
Arra van infótok, hogy érdemes-e Li-Ion vagy Li-Po-t NiMh helyett ? Annyit tudni vélek ezekről, hogy NiMh karbantartás igényesebb, full töltés után illik lemeríteni, vagy minimum közelébe vinni és onnan újratölteni, míg a két lítiumos fajta elmegy "bufferként" is, azaz a töltésszint "tetején" merítgetni és rátöltögetni is lehet, áramleadó képessége kisebb (de itt nem számít), és gondozásmentesebb.
Jó lenne tudnom, mivel tudnék egy Pi + Arduino hat kombót megtápolni, hogy napközben szolárról menve, a gyengébb órákban és este akkuról életben maradjon a motyó. Mármint a "mivel"-t így fajtára, típusra értem, hogy Ti mivel dolgoznátok.
Havonta 1x látnám és a 7/24 működés elvárt.
Szerk.: ja igen, NiMh nulla fok körül megáll. Egy hegyi éjjeli automata fotózáskor volt alkalmam megtapasztalni, tökre elfeledkezve erről...
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
gyapo11
őstag
válasz Dißnäëß #13037 üzenetére
18650 LiIon 4.2 V-tól hamar leesik 3.7 környékére, ezt kis eséssel tartja sokáig, a végén zuhanni kezd és 2.5 V alá nem szabad engedni. Nagyon hosszú távon is kicsi az önkisülése, nálam kikapcsolt elemlámpában van már 2 éves és még nem merült le, pedig a lámpa kikapcsolva is eszik pár μA-t. A védelem nélküli cellák 10-20 A-t tudnak tartósan 5-15 mΩ belső ellenállással. Hideget nem bírja, csökken a kapacitása és a terhelhetősége is. LiPo kb. hasonló, csak könnyebb, baromi nagy áramokat tud 60-100 C, 3 sorba kötött 2 Ah-ás tenyérnyi már elindítja az autót, rövidzárra robban és kigyullad, bár azt a LiIon se szereti.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
Janos250
őstag
válasz gyapo11 #13040 üzenetére
Azért a nagyobb áramokra inkább a LiFePo (lítium, vas, foszfor) akkuk a jobbak, bár ezeknek kisebb a kapacitásuk, és a feszültségük is valamivel kisebb. Régebben itt valaki ajánlotta ezeket a kisebb feszültségük miatt 3.3 V-os lapok meghajtására konverter nélkül, de már nem emlékszem, ki.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
atesss
addikt
Az egyszerűbb PIR modulokon (pl. HC-SR501 [link] ) a műanyag burkolat pontosan mit csinál ?
Van esélye ezt valami kisebbre cserélni ?
Valami olyan megoldáson gondolkodom, ami kilátna egy mondjuk 10mm-nél nem nagyobb lyukon (amiből lehetőleg nem is lóg ki).
Egy csúszdán (zárt cső) való ember-lecsúszás érzékelésén gondolkodtam vele.
Illetve léteznek olcsóbb radaros mozgásérzékelők is, de nem tudom azok gyakorlatban hogyan működnek, erre jó vagy jobb lehet-e.
Infrasorompós megoldás annó nem jött be a célra (túl nagy volt a távolság).
Pedig nem is reflexiós volt, hanem egyik oldalon sima 5mm led tokos infraled, másik oldalon ugyanilyen tokos fototranzisztor (egy DIY összeforrasztós áramkör, de cserélgettem is utána alkatrészeket teljesítménynövelési célból, hiába)[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz atesss #13053 üzenetére
A lézerdióda ... ne legyen veszélyes a szemre (plusz gyerekek is vannak). Illetve ha komolyabban látszik, az sem szerencsés.
Kizártnak tartom, hogy a lézerfénybe csúszás közben bele tudjon nézni bárki elég ideig ahhoz, hogy veszélyes legyen, főleg, ha süllyesztve van és csak egy bizonyos szögből látszik, de még ekkor is lejjebb lehet venni a teljesítményét. De az infra valóban jobb, mert nem látszik, nem vonja magára a figyelmet.
A nagyító lencse is lehetne, bár az azért már átmérőben nagyobb.
Lehet bármekkora, ha egy 10mm lyukon kívül helyezed el, pont elég fényt fog a lyukon átküldeni.
Ennyiben lenne jobb egy még erősebb infraled. Aminek nem a sugárzási szöge nagyon kicsi, hanem a teljesítménye nagyobb
Hidd el, hogy egy mezei infra diódával, ami a távirányítókban is van, 20mA árammal 10m-re adatot is tudok sugározni megbízhatóan. A fókuszt pedig ne úgy képzeld el, mint a lézer pointer tűhegyes vetítési képét, nem kell azzal olyan pontosan célozni, kb 5°-ban nyílik a sugár. [kép]
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Igaz, nem csak a port maximális árama korlátozhat. Esetünkben az elem típusa is erős limit volt (CR2032), mivel az nem tud 10+ mA-eket leadni. A lencse is dobhat természetesen a hatótávon, de az erős nyalábolás kézi távkapcsolónál nem annyira szerencsés. Szóval a tapasztalat az volt, hogy 2032-es elemes táplálásnál, pár mA-es IR-ledáram mellett a hatótáv max. 2...3m volt viszonylag széles sugárzási szögű leddel, és ebben a formában semmilyen visszaverődést nem érzékelt a TSOP vevő már 50 centiről sem, csak közvetlen rálátással működött. Ugyanezt a ledet tranzisztorral, az előbbihez képest legalább 10x-es csúcsárammal (> 50 mA) hajtva már a szoba összes pontjáról vette a TSOP, visszaverődve is.
Vivőfrekvencia: a TSOP-adatlapokon van erre vonatkozó görbe, ami a relatív érzékenységet mutatja a frekvenciaeltérés függvényében. Például a vivő névleges frekvenciájától ±30%-kal eltérve az érzékenység az eredeti érték < 20%-ára csökken. Vagyis marad valamennyi áthallás más vivőkre, de mondjuk a statikus fény abszolút nem zavarja a vevőt. -
And
veterán
válasz atesss #13061 üzenetére
Esetedben a TSOP IR-remote vevő sorozat nem igazán nyerő, mivel az nem egy szimpla fotodióda, és sok szempontból kötött jelformát igényel. Létezik amúgy kifejezetten proximity IR-detektor is a Vishay kínálatában, TSSP-típusjelzéssel, például: TSSP77P38, ez a TSOP-sorozattól annyiban tér el, hogy az IR-adó oldaláról nem a szokásos remote-protokollok szerinti adattal kell etetni, hanem szimpla vivőfrekvenciás impulzussorozattal, és a detektor válasza egy, a vett jelszinttől (ergo távolságtól) függő diszkrét impulzus lesz. Legjobb lenne, ha az IR-ledet is tartalmazná a tok, de sajnos az nincs benne.
"Ebben a kísérletedben az adó led pontosan mi volt, és milyen adatlap szerinti sugárzási szöggel ?"
Konkrét típusra nem emlékszem, csak arra, hogy a Lomex-ből származó többféle példánnyal is próbáltam (víztiszta illetve szürke tokossal), és eléggé átlagos nyílásszöggel rendelkeztek, ami az ilyen diódáknál szokásos 30..40° volt, a hatótávolságuk nem szórt túlságosan adott áramú meghajtással. Az egyik típus talán a kékes színű tokba szerelt CQY37-es volt, az elég jellegzetes kivitelű és 24° nyílású. -
Tankblock
aktív tag
válasz Janos250 #13092 üzenetére
CAN onnan jutott eszembe hogy a ESP32 is van, meg STM is. Ezek meg bőven elérhető ár értékben vannak. Egy transciever meg nem a világ összes pénze, autó iparban bőven vannak 10+ éves kocsik CAN busszal, szóval annyira nem lehet rossz (Szakmai ártalom) Ahogy nézetem a FRAME eket kezelik az SDK-k, szóval az adat tartalommal kellene nekem bűvészkedni, de azt bármely protokollnál is nekem kellene....
Ennek az iránynak a fix 12V körbe a lakásba lenne a hátránya. Viszont építhetnék Power bankot ami áramkimaradás esetén is működő képessé teszi és csak véges ponton kellene megtáplálni, cserébe kisebb a 2.4Ghz forgalom....
még gondolkozom rajta.... A központi Relés rendszer is tetszik, mert egyszerű mint a faék...
Release the Beast....
-
Dißnäëß
veterán
Sziasztok, van vagy 30 Numitron IV-9-es csövem (aki nem ismerné: klasszik 7 szegmenses kijelző + tizedesvessző mint nyolcadik, ha lehet annak nevezni).
Kellhet nekem két ilyen csőhöz (egy eszközbe téve) valamiféle driver IC, vagy elég Arduino-ról közvetlen hajtani ? (Igaz, akkor sok portot elfogyaszt, konkrétan 16-ot + az áramfelvétel kérdése, bár 20mA-re van írva gyárilag, egyébként csökkenteném, halványan szeretem a fényüket, finoman).
[link][ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
-
Dißnäëß
veterán
Az ohm törvény mindig egy adott eszközön mérhető feszültség és a rajta átfolyó áram között létesít kapcsolatot. Ha az ellenálláson 20mA áram hatására 1,85V-nak kell megjelenni (ennyit akarjuk, h ejtsen a feszen), úgy az ellenállás értéke: 1850mV/20mA=91 ohm.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
PHM
addikt
Az adatlapon meg van adva, hogy 3,15 V-on 20 mA fog az izzószálon folyni.
Mivel az izzószál hidegellenállása jóval kisebb az üzeminél,
így itt annak az üzemi feszültségével számolt a kolléga, szvsz helyesen.
A bekapcsolás pillanatában több áram fog folyni a körben, azt szinte csak
a 100 ohmos ellenállás fogja korlátozni.
Ahogy felmelegszik az izzószál, (pár-pár 10 ms) beáll a kb 20 mA-es áram.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
Drótszamár
őstag
Help!
Terepen lévő napelemes műszerhez keresnék hardveres watchdog áramkört. A szoftveres nem 100%, néha lefagy így is, és szopás a helyszínen újraindítani. (I2C szenzor szívat szerintem ilyenkor, de ez csak tipp).
Találtam egy ilyet: TPL5110
Az elektronikához nem nagyon értek. Jól gondolom, hogy ez nem fog menni a napelemes boarddal. Tehát ha töltené a napelem az akkut, akkor ezen nem fog visszafelé áram folyni az akkuba?
Vennem kell külső lipo charger modult, hogy még a watchdog modul "előtt" legyen a töltés?Egy ilyet vettem nemrég: dual watchdog timer , de 3,5mA a fogysztása. Az 10x annyi mint az alvó board, uh ez nem jó nekem
( 2b || !2b ) az itt a kérdés...
-
gyapo11
őstag
válasz Drótszamár #13155 üzenetére
CD4098 dual monostabil multivibrátor? Cmos, kis áram, csak utána kell nézni hogy újraindítható-e vagy resetre mit csinál, nem reseteli-e az arduinot.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
Drótszamár
őstag
A board-on van reset gomb, az az arduino reset lábára van bekötve, és az szokott működni.
Nem is nagyon értem, hogy a szoftveres WD miért hasal el. Az máshogy resetel? Beragadnak regiszterek?A fenti TPL5110 50ms-ra megszakítja az áramot, szerintem az garantáltan mindent resetel.
( 2b || !2b ) az itt a kérdés...
-
Janos250
őstag
válasz csongi #13179 üzenetére
Ha szelep, akkor azt kell jól átgondolni, hogy vészüzemben (áramszünet) mit csináljon, nyitva, vagy zárva legyen. Ezért kell jól meggondolni a feladat függvényében, hogy hova legyen alapból nyitott, és hova alapból zárt szelep.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
csongi
veterán
válasz Janos250 #13181 üzenetére
Áramszünet esetén mindegy, hogy a szelep milyen helyzetben lesz.
Visszatérő áram esetén default helyzetbe kellene kerülnie.
24V DC kb 1Amper lesz a szelep terhelése. Ezt egy egyszerű relével sztem megoldom.
De holnap felteszem ide, a pontos elképzelés részleteit.
A web lap valahol valamilyen szerveren csak fut, gondolom? -
Janos250
őstag
válasz csongi #13182 üzenetére
A szerver maga a mikrokontroller, amibe beírod a WEB lap forráskódját, és ha pl. mobiltelefonon lekérdezed, akkor elküldi a telefonra, és a visszajövő választ értelmezi. Mindez neten.
Akkor olyan relé kell, aminek a meghajtó árama annyira kicsi, hogy a mikrokontroller meghajtja, mert ha nem, akkor oda is kell egy tranzisztor.
Ezért használok FET-et reléként, mert azt símán meghajtja, nem kell egyéb alkatrész, nincs benne mozgó, beégő csatlakozó, és többnyire még olcsóbb is, mint a relé.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
And
veterán
válasz atesss #13191 üzenetére
"Arra jutottam, hogy ha pozitív logikát akarok (akkor legyen logikai 1-es a GPIO, amikor meg van világítva a fototranzisztor), akkor ehhez az ellenállásnak kellene lennie a GND oldalon.
Jól gondolom?"
Jól gondolod.
"Az ellenállás mekkora legyen ?"
Erre első körben nem hinném, hogy konkrét értéket lehetne írni. Ismert ugyan a fototranzisztor kimeneti karakterisztikája (kollektoráram az optikai teljesítménysűrűség függvényében), de tudni kellene még pár adatot:
- nyugalmi állapothoz (kijelző inaktív) tartozó kollektoráram,
- aktív szegmenshez tartozó kollektoráram, illetve az előző értékhez mért különbsége,
- RasPi GP input küszöbfeszültsége.
Az érték függ a kiépítéstől is, például mekkora környezeti fény jut vissza a detektorra. Úgyhogy valószínűleg csak teszteléssel mehetsz biztosra az adott határokon - pl. a maximális kollektoráram 50 mA lehet - belül. Ha a két megvilágítási állapothoz tartozó áramok különbsége túl kicsi, az input hiszterézise meg viszonylag nagy, akkor előfordulhat, hogy macerás vagy lehetetlen a megfelelő ellenállásértéket belőni. Mod.: vagy egy plusz komparátorral kell kiegészíteni a fokozatot.[ Szerkesztve ]
-
atesss
addikt
Mekkora ellenállással próbálkozzak első körben ?
Dugdosós próbapanellel csinálnám szerintem még ezt a tesztelést.
Pl. bedugok pl. egy 50k-st, megmérem a megvilágított és a nem-megvilágított áramokat, meg mondjuk a kimeneti feszültséget is mindkét esetben.
Ha a megvilágított áram 5mA fölött van, akkor még mehetek feljebb egy lépcsővel, és berakok egy fele akkora ellenállást ?
"Az érték függ a kiépítéstől is, például mekkora környezeti fény jut vissza a detektorra."
Szerintem környezeti fény nem fog túl sok, mivel egy kis falapba tervezem befúrni a fototranzisztorokat. És az egész falapot felcsavaroznám a figyelendő eszköz elé, szorosan rá (és a kijelző csak kb. 1-2mm-el van mélyebben mint a külső háza).
Viszont a közeli szegmensekből visszajuthat fény. A szomszédosból nem, vagy legalábbis hibás működést nem okozna szerintem. Úgy tervezem megcsinálni mind a detektorok elhelyezését, mind a SW-es érték-méréseket, hogy ez ne befolyásoljon.
Amikor nincs hiba, akkor minden kijelző szegmensein egy "körbefutó" jelzés van. Egyszerre egy szegmens világít, és egy "ciklus" alatt körbemegy mindegyik szegmensen, mindegyiket felvillantja (bár ez elég gyors, kb. olyan 1-1,5 sec).
Amikor hiba van, akkor viszont fixen világítanak a szegmensek, az "Err ..." feliratot kiadva.
Gyakorlatilag azt érzékelném, hogy mikor világít egyszerre két szegmens (pl. az "E" betű alsó és felső vízszintes szára, azaz szabványos kiosztással számolva az A és a D szegmens). Ezen felül meg még mondjuk biztonságnak bejöhet egy harmadik detektor, a második r betű egyik szegmensére.
Viszont az eszembe jutott, hogy ha multiplexelve vannak a kijelzők, akkor esetleg az okozhat problémát ebben a logikában -
And
veterán
válasz atesss #13193 üzenetére
"Pl. bedugok pl. egy 50k-st, megmérem a megvilágított és a nem-megvilágított áramokat, meg mondjuk a kimeneti feszültséget is mindkét esetben."
Az elv oké (már amennyire egy ilyen projekt oké lehet ), de én kisebb ellenállással kezdeném, vagy egy relatív kis (legyen 1k) ellenállás + néhányszor 10k-s helipot soros kapcsolásával, mert 50k esetén a legnagyobb kialakuló kollektoráram sem lehet nagyobb 66 μA-nél, azaz a nagyobb áramú munkapontokat eleve kizárod. Jó esetben nem sokszor tíz mA lesz a kialakuló áram, de ezt kellene csak korlátozni.
"Viszont az eszembe jutott, hogy ha multiplexelve vannak a kijelzők, akkor esetleg az okozhat problémát ebben a logikában "
Az időmultiplexelés okozta villogás frekvenciája általában 100 Hz nagyságrendű, vagyis akár egy szimpla integráló taggal eltüntethető, minimális plusz reakcióidő növekedés árán. Akár úgy is, hogy a kiszámított ellenállással párhuzamosan kapcsolsz egy - az ellenállás értékéhez igazított - elektrolit kondenzátort, hogy megfelelő időállandót adjon, például tizedmásodperces nagyságrendben. -
atesss
addikt
Ja igen, a poti jobb ötlet, ja.
Csak helipotim szerintem nincsen. De végülis gondolom sima trimmerrel is jó, ha óvatosan tekergetem.
MOD:
Illetve egy-egy sima trimmer akár még bent maradhat a végleges kapcsolásban is, és akkor minden szegmensre külön-külön is beállítható lehet a leginkább megfelelő feszültségosztás/kollektoráram.
Mondjuk 2x3 detektorra ez már 6 trimmer. A nyákon tulajdonképp elférne. Árban meg nemtom, kb. 100-200Ft egy darab trimmer (azaz 600-1200Ft összesen, ami az egész projekthez képest nem jelentős tétel) ?A multiplexelés hatását még nem tudom, csak egy sejtés. De akkor majd szkóppal kimérem. Na most jól fog jönni, hogy egy 4-csatornásam van, egyszerre tudom majd nézni mindhárom fototranzisztor feszültség-idő függvényét.
"... az ellenállás értékéhez igazított - elektrolit kondenzátort"
Ezt pontosan milyen képlettel számoljam ki ?De persze először a "futó" kijelző szegmenseinek váltása közti idő kellene, ezt szerintem első körben telefonnal kamerázva fogom mérni (képkockánként kiléptetve), ha ez a 25/30fps-hez nem túl gyors (többet nem tud sajnos a telefonom).
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- ASZTALI GÉP / ALKATRÉSZ beárazás
- Lightyear - befektetési app
- Asztalos klub
- Kerékpárosok, bringások ide!
- World of Tanks - MMO
- Politika
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- További aktív témák...
- Panasonic Lumix DC-G9 (V-Log L kiegészítéssel, 4 akkuval)
- Commlite CM-EF-NEX Auto-Focus Adapter (Canon EF - Sony E)
- Üzletből, garanciával, legújabb Asus Vivobook 17" i7-1355U 10 mag 5GHz/16RAM/1TBSSD/17,3"FULLHD
- Üzletből, garanciával DeLL XPS 15 9500 i7-10750H 32GBRAM 1TBSSD/GTX1650Ti 15,6"4KTOUCH
- i5 12400f 3070 gamer pc
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen