- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- DirectX 11-es tempót kínál az új Arc meghajtó
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- SSD kibeszélő
- Szűkös készlettel indít az iPad Pro OLED?
- Milyen egeret válasszak?
- ASUS ROG Ally
- Vezeték nélküli fejhallgatók
- Exkluzív funkcióval tenné vonzóbbá az ARM-os PC-ket a Microsoft
- Azonnali informatikai kérdések órája
Hirdetés
-
27 hüvelykes, játékra szánt kijelzővel újít az MSI
ph A cég MI-vel kacérkodó megoldásának képfrissítési frekvenciáját 250 Hz-ig srófolhatjuk fel.
-
Kulisszák mögötti videón a hamarosan megjelenő Stellar Blade
gp A kizárólag PlayStation 5-re szánt akciójáték alig két nap múlva debütál.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
Nem csak a diódán, hanem az ic sem tudja 0-ra húzni, ott is van egy tranyó, aminek a szaturációs feszültsége hozzáadódik a dióda nyitófeszültségéhez.
Ha ennél a kapcsolásnál akarsz maradni, akkor vagy feteket kell rakni a 138 kimeneteire, akkor közel 0 lesz a fesz, a dióda után 0.7, az már jó lesz LOW-nak. A diódát is cserélheted schottkyra vagy germániumra, ha még lehet kapni ilyet, ezeknek kisebb a nyitófeszültsége. Vagy az arduino input pinje elé teszel jelformáló kapcsolást, ami az 1.4-ből közel 0-át csinál. Ez lehet alkalmas ic, vagy két tranyós-zéneres áramkör.
De azt is lehet, hogy nem ezzel a módszerrel olvasod le a gombokat, hanem pl. shiftregiszterrel, és akkor nem kell dióda, csak felhúzó ellenállások és gombok testre, az garantáltan 0 lesz megnyomva.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
#2418
gyapo11
őstag
SHERIFF001
#2417
gyapo11
őstag
válasz
SHERIFF001
#2417
üzenetére
Az eletromágnes elég egyszerű dolog, sok menet nagy áram nagy erő. Az ujjlenyomatolvasóról semmit nem tudok, arduinoból meg a pro mini-nano-uno vonal biztosan megfelel.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
Alu
senior tag
Sziasztok!
8x8x8 -as LED kocka építésébe vágnám a fejszémet, de előtte lenne pár dolog, amiben szeretnék biztosra menni és ehhez szeretném a segítségeteket kérni:
Az oszlopok meghajtásához 74HC595 ic -re gondoltam, összesen 8db -ra, a soroké pedig szintén 8db 2n3904 NPN tranzisztor lenne. Viszont nem tudom, elég áramerőssége van kimenetenként az ic -nek, hogy meg tudjon hajtani egy egész oszlopot(8 LED, 1 LED 24mA)? Ha jól tévedek egy oszlopon a 8 LED párhuzamosan van bekötve és ilyenkor összeadódik az a 24mA, azaz 192mA áramot venne fel egy oszlop.?
Egy Arduino Uno vezérelné az ic -ket és a tranzisztorokat.
Valahogy így nézne ki összerakvaElőre is köszönöm a segítséget!
λŁƯ™
-
zka67
őstag
-
zka67
őstag
Szia, hogy ne szívasd magad, szerintem először próbáld ki egy soros átalakítóval és egy terminál programmal, hogy hogyan is működik. Ha kell esetleg egy jó terminál program, én írtam egyet, mindenkinek ajánlom. Innen tudjátok letölteni, a programcsomag többi részét legfeljebb nem használjátok. 8051-es sorozatú mikrokontrollerekhez Pascal és Assembler IDE, beépített szimulátorral, azaz az áramkör megépítése nélkül ki tudjátok próbálni azt, mindenféle perifériákkal.
(#2491) Flashback: A WS8212 adatlapján megtalálod a választ 4. és az 5. oldalon. Egyszerűbb, ha megnézed, mint hogy én kezdem el itt magyarázni.
-
Tankblock
aktív tag
válasz
Flashback
#2483
üzenetére
Hello
A limitet a RAM mennyisége fogja meghatározni.
1 LED RGB vezérléséhez 3 v 4 byte memória kell és van összesen 2k az UNO ban.
A megtáplálását semmiképpen se az arduinón keresztül tedd meg, mert nem fog menni.1 W2812b LED 3 * 20mA = 60mA számolhatsz, szóval 100 LED nél már 6A lesz a maximális áramfelvétel.
Release the Beast....
-
tibi-d
tag
válasz
soldi3r
#2529
üzenetére
Szervusz!
A digitális technikában 4 féle logikai rendszer létezik. Van pozitív tápfeszültségű, és negatív tápfeszültségű. Mindegyikben létezik pozitív, és negatív logika. Az, hogy pozitív, vagy negatív a logika az dönti el, hogy az aktív állapot (1) milyen feszültségi potenciálon valósul meg. Pl. ha a tápfesz 0V-(+5V) akkor pozitív tápfeszültségű a rendszer, és ha a (+5V) jelenti a logikai 1-et, akkor beszélünk pozitív logikáról. Ha a (0V) akkor negatív logikáról. Hogy a helyzet ne legyen ennyire egyszerű, van még a nyugalmi áram fogalma, ami még jobban összezavarja a dolgokat. Ez annyit jelent, hogy nyugalmi helyzetben, amikor a logikai állapot "0"-a, akkor folyik-e áram, vagy sem. De szokták ezt úgy is értelmezni, hogy ha a rendszerben minden hibátlan, akkor folyik a nyugalmi áram, és ha bármi hiba, vagy esemény következik be, akkor szakad meg az áramkör és vált logikai állapotot. Ekkor beszélünk nyugalmi helyzetben zárt, vagy nyitott áramkörről. A fenti dolgokat a tervezés fázisában kell figyelembe venni, az események kiértékelése, feldolgozása során. Volt "szerencsém" negatív tápfeszültségű rendszerben negatív logikával, nyugvóáramú rendszerben működő berendezést üzemeltetni évtizedeken keresztül. Mondanom se kell, hogy a nagy "Szovjetunió" terméke volt. Egyébként előszeretettel szokták keverni ezeket a logikákat egy berendezésen belül is, bár ez nem szép, és szerencsés az üzemeltetőre nézve. Ha a berendezés egy"fekete doboz", akkor teljesen mindegy mi van benne.[ Szerkesztve ]
-
bacus
őstag
Persze nem irta milyen led szalag, de feltételezem, hogy nem az egyedileg (v. Hármasával) cimezhető darab, és akkor a led szalagokon rajta van a korlátozó ellenállás. X cm-ként vágható, toldható. Pont azért ott, mert azok az egységek párhuzamosak. Fix feszültség kell neki. Ezt meg lehet szaggatni, a fényerö szabályzók mind pwm elven mennek. Gondolom ezt szeretné, csak arduinoval.
Amire figyelni kell, hogy 17m nél nem lehet egy oldalról betáplálni, mert a teljes áram átmegy az első pár cm-en. Ezt nem biztos, hogy kibirja a vékony vezetőcsik hosszú távon.
[ Szerkesztve ]
Kössünk egyezséget, megegyezős egyezséget... https://www.paypal.me/engiman/30
-
#2572
DrojDtroll
addikt
DrojDtroll
addikt
Nagyobb áramfelvételű dc motorokat ezzel tudnám-e vezérni?
-
fmx
tag
üdv!
Fater mesélt erről az Arduinos dologról.Utánna néztem és elég szimpatikusnak tűnik,fater PCL programozástól kezdve a CNC programozásig úszik a témában és volt nekem egy ötletem(áramkör rajzoló autómata masina régi DVD,floppy-ból kiszedett motorokkal) és akkor említette az Arduinót.Ahogy látom a programozása C-ben történik,a C-t én elég sokáig tanultam szóval otthon vagyok benne.Eljutottunk most odáig,hogy megvesszük az első Arduinot.A kérdésem az lenne,hogy melyiket vegyük?Mivel jó belevágni a szakmába? Én ezt néztem ki de mások ajánlatára is kíváncsi vagyok.Köszönöm előre,szépnapot![ Szerkesztve ]
-
#2686
zka67
őstag
TESCO-Zsömle
#2685
zka67
őstag
válasz
TESCO-Zsömle
#2685
üzenetére
Szia, nem feltétlenül kell hozzá arduino, de azzal is meg lehet oldani.
Én így csináltam meg a távirányítós hangerő- és hangszínszabályzómat.
Egyedül a balance maradt le róla, de a D/A konverter loudness kimenetét át lehet kötni egy digitális kimenetre, és a felszabadul D/A kimenet pedig mehet a balance bemenetre, ha valakinek nagyon hiányzik.
Az áramkör lényege az LM1036 és a TLC7226-os IC-k. A többi részét pedig bármilyen mikrokontrollerrel meg lehet csinálni.
-
#2688
gyapo11
őstag
TESCO-Zsömle
#2687
gyapo11
őstag
válasz
TESCO-Zsömle
#2687
üzenetére
Szerintem szét kell választani a projectet egységekre, és elkezdeni fölépíteni.
Pl. TSOP a távirányításhoz, próbáltam, működik.
Érintőt szerintem külső áramkörökkel a legkönnyebb, ha jól emlékszem
cmos ic-ből láttam rajzot, két oszcillátor, az egyikbe kapcsolódik az
érintőfelület, elhúzza a frekit, ebből kell csinálni jelet. Vagy két
felület, és az ujj vezetőképessége nyit mondjuk egy tranyót, ami a
felhúzó ellenállást testre húz. Ez már mehet is az arduinoba.
Ledsor sem bonyolult, csak ha sok a led, akkor meg kell gondolni, hogy
minden ledre jut-e arduino kimenet. Ha nem, akkor valami multiplexelés
kell, vagy shiftregiszter.
Ezekből már megy a vezérlés, a hangerő, hangszín és ki-bemenetek nem
tudom mivel lesznek, azokhoz kell illeszteni a jeleket.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#2704
üzenetére
Egyben nem rémlik ilyen megoldás...
Melyik Arduino-d van és kínai vagy eredeti? Az eredeti Uno (MC33269) és Mega2560 (NCP1117) LDO-ja papíron absolute max rating 20V, a Nano (UA78M05) pedig 35V, tehát rákötheted az autó hálózatára. A kínai Uno/Mega/Due mind olyan gagyi (AMS)1117-es LDO-t kapnak ami még a bő 12V-tól is néha elfüstöl, az autóban órák/napok kérdése csak a döglés - gyakorlati tapasztalat. A Due eredeti és kínai másolata egy és ugyanaz (a legtöbb, ellenőrizni nem árt azért) és egy LM2734 DC-DC step-down van rajta ami 20V-ig küldhető terhelhető...
Ha olyan kínai Arduino-d van amit nem köthetsz direktben a 14V-ra, akkor pl: [link]
PWM csatornából mennyire lenne szükséged? A Due-nak pl alapból is 12 csatornája van címkézve, de alternatív lábakon még további 4-5 csatorna elérhető. Ilyen shield persze nem lesz hozzá, lehet kénytelen leszel forrasztgatni kicsit - prototípus nyák, FET, ellenállások, tranzisztor...
Milyen LED-eket szeretnél meghajtani? Natúr LED, vagy kész szalag/modul amiben van áramkorlátozó ellenállás is? Utóbbi lehet problémás, mert ha nagyon ki van centizve az árama akkor 12V-on lehet jó, de a 14V már megölheti... Ha bízol az áramkorlátjában akkor egyszerűbb megoldással is rá lehet adni a tápot (esetleg még plusszban sorbakötni adott méretezésű ellenállást):
Ha biztosra akarsz menni, akkor áramkorlátozós PWM meghajtás:
Az utóbbinál az R2 méretezését majd matekozni kell, hogy jól legyen beállítva a maximális áram, itt írják le az elméletét... Ez a kör nem engedi megfutni az áramfelvételét és PWM-el kapcsolgatható is (a szürke rész egyébként el is hagyható, akkor csak fixen áramkorlátoz vezérlés nélkül)...
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz
fpeter84
#2705
üzenetére
Még egy se, csak most szeretnék belevágni az egész műfajba. Maplin-ben láttam először egy Uno személyében, gondolom ott nem gagyit árulnak.
Szóval van benne buck converter a tápnak, de a be- és kimenetre gondolom ne küldjek 12 voltot... Igen, készre szerelt áram korlátolt rgb led szalagokat szeretnék működtetni, színenként külön csatorna ha jól sejtem, szóval jól jönne úgy kb 30 csatorna, hogy könnyű dolgom legyen megtanulni a C++-t... -
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#2708
üzenetére
Hát a 30 csatorna már igen magas elvárás - ugyan a dsPIC családban látok olyat amiben van ennyi, de 144p TQFP tokozásban - nem lehetetlen beforrasztani jobb minőségű gyártatott nyákra kézzel, de lehet nem ezzel kellene kezdened
Akkor ha még semmit nem szereztél be, lehet érdemes más vonalon elindulni mint a rengeteg PWM csatornás forrás: keress rá hogy WS2812 led strip - ezek egyedileg pixelenként címezhető láncot alkotnak és cirka bármivel meg lehet hajtani - max a címzési sebességben számíthat hogy Nano/Uno vagy valami izmosabb procit választasz... Létezik belőle 5 és 12V verzió is - de az utóbbi nem tudom elviseli e a 14-et - lehet szerencsésebb az 5V-ost választani és egy jó hatásfokú kapcsüzemű tápról adni neki ezt.
Más hasonló vezérlőcsippes RGB láncok is léteznek, keresgélj kicsit ebben a témakörben hogy milyen alternatívák léteznek még...
@tvamos:
Nyilván a legprofibb megoldáshoz kell keresni egy PWM vezérelhető áramgenerátor cél-IC-t
szerk: egyébként én bátran ajánlom a filléres kínai arduino változatokat mert eddig csalódnom egyben sem kellett, max vannak apró módosításokból származó korlátaik (esetleg előnyeik is) amivel jó tisztában lenni. Az alap Due-k eddigi tapasztalataim alapján 100% azonos klónok, és azért nem teljesen mindegy hogy 50$ az eredeti, vagy 12$ free shipping az Aliexpress-ről
[ Szerkesztve ]
-
fpeter84
senior tag
A digit potis ötlet több sebből vérzik: egyrészt minek külső DC-DC konverter, ha a PWM-el akkor már saját DC-DC konvertert is lehet csinálni? Ennek mondjuk azért nincsen értelme, mert csak a feszültség szabályzása még nem elég a LED áramkorlátozásához, az áramot is mérni kell (sönt, műverősítő, stb), akkor meg ott az a sokkal egyszerűbb kapcsolás amit linkeltem, ami maga áramkorlátoz.
A másik probléma viszont közvetlenül technikai jellegű: a legtöbb digit potméter A-B-Wiper lábaira nem szabad nagyobb feszt kötni, mint a digit oldal tápfesze. Azért vannak kivételek, kerestem már ilyesmit és volt olyan ami függetlenül felmehet 20-30V-ig, viszont az valami házilag kezelhetetlen tokozásban létezett csak, talán QFN vagy BGA...
PWM vs. PWM: azért ne keverjük, mert itt többféle megoldás is felmerült... Egyrészt a LED fényerejét lehet úgy szabályozni, hogy ráadod a max áramot és ki/bekapcsolgatod nagyon gyorsan - amikor a kitöltési tényezővel játszol, attól lesz PWM. Viszont a kapcsüzemű tápok nem a fogyasztót (jelen esetben a LED) kapcsolgatják ki be a PWM-el, hanem az induktivitás/kondi páros segítségével indukálnak kisebb/nagyobb feszültséget mint a betáp
Autós integrálás, CAN busz: ugyan léteznek shield-ek pl MCP2515-el vagy SJA1000-el, de minek ilyen kívülről illesztett problémás dologgal szórakozni, ha ott van a Due-ben akár 2 CAN csatorna is? Tökéletesen működő lib-ek vannak hozzá, pont most dolgozok egy NMEA2000 (hajós) hálózatra csatlakozáson, és könnyedén át tudom verni az ilyen bemenettel rendelkező navi/kijelző egységet, el tudom vele hitetni hogy én vagyok a mélységmérő, motorvezérlő, stb... Autóban még nem próbálkoztam vele - az A6 C5-ösöm alapjában véve még nem CAN-lelkű, de bizonyos komfort cuccok már CAN buszon ülnek úgyhogy gondoltam rá hogy nézelődök majd kicsit ott is...
Sok PWM csatorna kérdése: ugyan mint említettem, a PIC-nek vannak olyan típusai amiben akár 30 PWM csatorna is akad, de ezekkel a típusokkal szerintem nem fogsz kész fejlesztőpanelt találni mint az Arduino-k, hanem saját nyákot kellene hozzá tervezni, ami nem kezdő projektnek való mert csalódás és kedv-vesztés lesz csak belőle. Viszont "hálózatba" is lehet fűzni 2-3 Arduino-t soros/SPI/I2C/tetszőleges buszrendszeren keresztül - nyilván ehhez saját protokollt kell álmodni, de szerintem ez a legegyszerűbb megoldás...
Szerintem vegyél valamilyen Arduino-t, egy breadboard-ot, egy kisebb LED sort, pár FET-et és egyéb alkatrészt és kezdj el ismerkedni ezzel a világgal először asztalon, és akkor még sok igény/ötlet merülhet fel benned. Aztán ha megy, akkor lehet vagy saját shield-et tervezni és gyártani/gyártatni, vagy prototípus nyákon összedrótozni az egészet... Kínából olcsóbb, EU-n belülről picit drágább de még mindig megfizethető, itthoni boltokból elég drága minden, de kétségtelenül ez a leggyorsabb beszerzési forrás... Szerintem tudunk segíteni összevadászni egy induló szettet, ha tudod hogy honnan vennéd...
-
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#2730
üzenetére
A csomagból a könyv nekem nem érne egy fillért sem - szerintem minden ilyen anyag elérhető online is. A többi dolog jópofa, de az Uno erősen alap cucc - pl egyik nagy fogyatékossága hogy csak 1 sorosportja van, ami egyben a programozó portja is, valamint a flash/RAM se sok, könnyű olyan lib-eket találni, amelyek kilógnak az erőforrásaiból. Természetesen van amire ez is elég, csak a 28e-et picit soknak érzem érte
A Mega2560-nak 4 sorosportja van amiből csak 1 osztozik a programozó funkcióval, az Atmega32U4-et használó Leonardo és Pro Micro-nak ugyan csak 1 sorosa van, viszont a programozó felület az USB-n megy így ez szabadon marad. Ráadásul az utóbbit könnyebb egy breadboard-ba belebökni és körbeépíteni...
Jól látom, hogy UK-ba rendelnéd? Ez helyben van, és a szett árából 13 darabot házhoz visz belőle Neked a postás
Eredeti vs kínai: egyrészt bizonyos típusok a tápjukban különböznek, másrészt van olyan aminél az eredetin egy USB-s atmel adja az USB>soros programozó illesztést, a kínaiakon meg általában a CH340g chip, de az utóbbi szerintem igen keveseknek okoz gondot. Pár egzotikus projektben ugyan láttam olyat pl hogy az eredeti UNO-n a segédcsippnek lecserélték a firmware-jét és befogták USB host/device célra, pl billentyűzet, egér, stb, de ez tényleg perverz megoldás, hiszen ott van a fenti 32U4 ami önmaga USB-s típus. Mostanra már az Androidos IDE is támogatja a CH340g-t, úgyhogy már tényleg nem tudom hol nem elég ez is. De a 32U4-en a natív USB miatt biztosan nem lehet probléma. Mellesleg a kínai többnyire nem "hamisítvány" mivel OpenSource - max akkor lehet hamisítványnak nevezni, ha minden felirat rajta azt állítja hogy eredeti Made in Italy...
Breadboard, LCD kijelző, minden van EU-n belülről is ha nem akarsz várogatni a még olcsóbb kínaira - érdemes az ebay.co.uk-on nézelődni (EU only szűréssel) valamint az eu.banggood.com -on is nagy a választék az Arduino SCM rovatban.
Ha egyesével címezhető RGB LED sort veszel (WS2801 gyors de drágább, WS2812 lassabban címezhető de olcsóbb) akkor nem is nagyon kell más hozzá mint az alap Arduino deszka - max azért érdemes breadboard-ot is beszerezni meg még ezt azt hogy legyenek gombjaid is a vezérléséhez, ne csak a soros konzolon utasíthasd. Illetve ha hosszabb a LED sor akár ajánlott egy tápegység beszerzése is, mert az USB-ből kinyerhető áram erősen limitált... Ez lehet akár egy normális mobiltöltő is - ehhez is lehet kapni pl Micro USB csatlakozó kivezetést, de lehet egy mezei 5.5/2.1-es hengeres végű csati is ha éppen ilyened akad otthon 5V-os.
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#2734
üzenetére
A szépséghibája az Uno-nak hogy ez az egyetlen sorosportja, és ezt használja a bootloader programfeltöltője is
(TXD)PD1
(RXD)PD0Amikor az IDE a segédcsipp TX lábán ad a proci bootloadere felé az RX lábára, akkor a külső passzív módon adó forrás - mint pl egy GPS vevő ami másodpercenként küldi magától az NMEA 0183 mondatokat - bezavarhat a programozásba, amikor pedig a proci bootloadere a TX lábán válaszolgat a segédcsipp RX-e felé, akkor azt meg fogja kapni a külső eszköz is, és bezavarhat annak a viselkedésébe. Ezt elkerülendő célszerű a külső eszközt minimum kikapcsolni, de esetleg le is húzni a vezetékeit. Macera, soros célra jobb egy olyan kontrollert használni aminek vagy több portja van (Mega2560), vagy natív USB-n megy a programozás (32U4 család) vagy mindkettő egyszerre (Due)...
Ha címezhető LEDsort használsz, akkor nincsen szükséged semmi kapcsoló áramkörre. Egyszerűen rácsatlakozol a buszrendszerére - a gyorsabb WS2801 ha jól láttam akkor SPI felületen, a lassabb WS2812 pedig tetszőleges szoftverből kapcsolgatott IO lábra megy, tehát egyik sem üti a sorosportot. Viszont több összekapcsolásánál, vagy ha pl mobilról elérhetőre szeretnéd megcsinálni - kékfog, wifi, stb ezekre is vannak pár dolláros kínai megoldások - akkor már szükség lehet arra is...
Többek között pl itt is jól látszik az Uno lábkiosztása: [link]
Az 1 vezetékes LEDsornak csak egy tetszőleges digit kimenet kell. A 2 vezetékes gyorsabb az SPI-re megy, ami az SCK/MOSI/MISO, de ebből csak 2-t használ, az órajelet meg az adat kimenetet, olvasni nem lehet őt sem[ Szerkesztve ]
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#2754
üzenetére
Szerintem ne relékben gondolkodj, nettó önszivatás - lassú, zizeghet (prell), csattog, fogyaszt, drága - félvezetőkkel sokkal egyszerűbb megoldani, de tényleg!
Kimenet: a fogyasztó pozitívja fixen a tápon (biztosíték persze kell valahová), a MOSFET pedig földre húzza és ezzel kapcsolja be
Ha egyéb félvezetős áramkört akarnál bekapcsolni arra nem feltétlenül használható, mert ha valami egyéb bekötésén keresztül kezd földelni az minimum parajelenséget okozhat, de akár tönkre is mehet. De LED/izzó/relé/motor stb stb ilyesmik kapcsolására ideális mert minimális a szivárgó áram, alig melegszik...
Digit és analóg bemenet: a kulcsszó a feszosztó! 2 ellenállás az egész, itt van egy kalkulátor hozzá... Ha autóról, vagy valami más külső jelforrásról van szó akkor ajánlott még 2 schottky-t is betervezni - ezek megeszik a túlfeszt, tüskéket...
Izolált digit bemenethez pedig opto:
A felhúzó ellenállás az arduinok bizonyos lábain el is hagyhatóak, mert van bekapcsolható belső felhúzó rajta...
[ Szerkesztve ]
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#2758
üzenetére
A relét se ingyen adják, sőt!
Egyébként első nekifutásra ezeket találtam: [link], [link] - kínából nyilván olcsóbb, csak arra többet is kell várni
Nincsen egy elektronikai alkatrészbolt a közeledben? Úgyis kellhet még sokminden - ellenállások, kondik, ilyesmik - nem tudom mit kapsz a starter készletben...
Egyébként digitális bemenetnek az opto-s leválasztás a legegyszerűbb... [link] - ehhez már csak egy soros ellenállás kell a bemenő oldalra - kb 0.68-1K 12-14V mellett
szerk: az még lemaradt hogy kimenet esetén a reléből csak a legkisebbeket tudná meghajtani közvetlenül a uC lába, de oda is kell 1 schottky mert a tekercs hajlamos nagyfesz tüskéket generálni ami kiütheti az egész procit. Átlagos autós relét már nem is tudna behúzni, ahhoz mindenképpen kell az előzőekben linkelt N-MOSFET vagy tranzisztoros (a FET jobb, kevesebb a szivárgó áram, nagyobb a terhelhetősége, kevésbé melegszik) kapcsolás + schottky a relével párhuzamosan. Ilyen paneleket egyébként lehet kompletten is venni 1-2-4-8 relével - ezeken elvileg rajta van minden [link]
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz
fpeter84
#2759
üzenetére
Ahhoz, hogy megértsem a lehúzó ellenállás létjogosultságát, ahhoz ismernem kéne a digitális áramkörök lelki világát? Hiába kutakodok a neten, még nem leltem kielégítő válaszra, hogy tényleg megértsem. A működése se nagyon érthető, hogy lehúzza a földre, mert az "közelebb" van, meg hasonló magyarázatok. Meg a high/low inverz mibenléte...
Ugyanez a feszültségosztónál: miért kell tovább vinni a földre a második ellenállással az áramot? Ahelyett, hogy csak az első ellenállásom volna meg utána az alacsonyabb feszültségű áramkör, amibe be akarok csatlakozni.
Vagyis a leágazást nem értem a földre, ahelyett, hogy egyetlen ellenállással menne tovább elágazás nélkül.Meg a projektekben sem értem, hogy miért kell a mindenféle speciális ellenállás és kapcsoló után lehúzó ellenállás ahelyett, hogy közvetlen az analóg bemenetre kötnénk az 5V-ot? Tehát 5V -> kapcsoló/szenzor -> bemenet. Ez így miért nem jó? Vagy ha az 5V-ot ha közvetlen rádugom a bemenetre? Mi azzal a baj? Azt hinném mér rajta egy 5V-ot az ADC, aztán mindenki örül.
Köszönöm!
[ Szerkesztve ]
-
tvamos
nagyúr
válasz
Teasüti
#2762
üzenetére
Ahhoz, hogy megértsem a lehúzó ellenállás létjogosultságát, ahhoz ismernem kéne a digitális áramkörök lelki világát?
A Kirchhoff-törvényeket kéne először!Tehát 5V -> kapcsoló/szenzor -> bemenet. Ez így miért nem jó? Vagy ha az 5V-ot ha közvetlen rádugom a bemenetre? Mi azzal a baj? Azt hinném mér rajta egy 5V-ot az ADC, aztán mindenki örül.
Ne hallgass senkire! Próbáld ki, és meglátod.[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#2762
üzenetére
Fel/lehúzó ellenállás: anélkül "lebeg" a láb amikor a kapcsoló nyitva van - nem garantálható hogy tényleg 0 vagy 1 lesz rajta, viszont egy pár K ellenállással biztosra lehet menni. Az ATMEGA328P doksijából ki kellene túrni hogy minden lába tudja e, de elvileg van olyanja hogy szoftverből bekapcsolható internal pull-up, tehát az adott láb biztosan logikai 1-re kerül, a kapcsolóval meg földre lehet húzni - így elkerülhető a plussz alkatrész. (kivéve a prell/bounce jelenség, de ez még ráér)
Feszosztó: a feszosztó az 2 ellenállás, 1-el csak áramot tudsz korlátozni, de az adott kötési mód a bejövő feszültséget is arányosan letöri. Most csak hasraütésből - ki kéne ezt is túrni a manual-ból - de úgy 2-3V-tól már biztosan logikai 1-nek tekinti olvasáskor a digit láb állapotát. Tehát ha mondjuk az autóból érkező 12-14V-os jelet szeretnéd detektálni, akkor R1=100K, R2=33-47K, akkor a lábra érkező jel biztonságosan mindig a 3-5V-os tartományba fog esni...
Közvetlenül egybként akkor sem illik összekötni 2 áramkört, ha egymástól független tápról mennek. Pl ha 2 arduino beszélget egymással sorosporton vagy akárhogy máshogy, akkor illik a lábak közé berakni egy-egy soros 1-10K ellenállást, különben ha egyik oldalt kikapcsolod, akkor a digit lábon keresztül próbálhat egy kis áramot szipkázni magának a másiktól. Elég bolondbiztosra tervezték ezeket a kontrollereket, leginkább csak jelentős túlfesszel lehet kárt okozni bennük, de ez nem boldogít ha a tiéd éppen mégis megsérül...
"Ilyenből szokott sokat tanulni az ember"
Na ja, amikor véletlenül követed el a hibát, és már napok óta szívsz vele hogy miért nem azt csinálja amit vársz tőle...
-
bacus
őstag
válasz
Teasüti
#2762
üzenetére
pedig ez sem bonyolultabb mint a tasker
, az időjárás taskod évek óta használom.A lényeg, egy digit bemenet ne tudjon lebegni, ezért vagy le kell kötni a földre, vagy fel 5V-ra. Így, ha máshonnan nincs semmi jel, akkor is van határozott bemenete. Ne feledd, itt nem jó a nem értelmezett tartományba engedni egy bemenetet.
Nézzünk egy lehúzó ellenállásos példát. Adott egy bemenet, amire egy gombbal kapcsolsz 5V-t.
Amikor lenyomod a gombot, a bemenet határozottan 5V lesz, hiszen a gomb egy rövid zár. De mi van, ha nem nyomod a gombot? Akkor "lóg" a levegőbe, és ki van téve sok mindennek (csernobiltól barátnő hisztije), és hol 1V lesz rajta, hol 4V, hol 0V. Olyan ez mint egy nem inicializált változó, aminek nem adsz értéket, lekérdezed, számolsz vele és nem várt viselkedést kapsz. Itt jön képbe a lehúzó ellenállás, egyszerűen a bemenetet lekötjük a földre. Azért kell az ellenállás, hiszen a gomb lenyomásával nem szeretnénk a tápot rövidre zárni. Ezen az ellenálláson gomb lenyomása alatt áram folyik, Ohm bácsi akinek azért elég széles körben ismert a törvénye meg is határozta az összefüggést, ami alapján számolható.
A gomb felengedett állapotában az ellenálláson nem folyik áram (amíg bemenetnek van deklarálva a láb, meg amíg belül van még a füst az ic-ben, mert ha már kiszabadult onnan, akkor ez nem feltétlen igaz)Egy szó mint száz, az ellenállás meghatározásához figyelembe kell venni, hogy mennyi áramot akarunk átfolyatni az ellenálláson, ezt bírnia kell a tápnak, a kapcsolónak, a vezetéknek, és persze az ellenállásnak is. Nem érdemes sem túl kicsire méretezni, sem túl nagyra. Ha nincs kedved számolni, akkor 5V nál használj 10KOhmost.
Azt, hogy mikor le, mikor felhúzó ellenállást kell alkalmazni, az függ, hogy mi legyen pl az alapértelmezett bemenet. Ha gomb nyomáskor 0V-t akarok, akkor felhúzó kell, alapértelmezett 1 lesz, mikor nem nyomod a gombot. Vannak alkatrészek, pl egy 3 lábú hőmérő ic, aminél megmondja a gyártó, hogy a digit lábat fel kell húzni 5V-ra, hogy működjön..
Az analóg bemenethez nem feltétlen kell le v. felhúzó ellenállás, ez függ attól amit rákötsz. Ott nincs nem értelmezett szint, de ott sem jó, ha nincs jel !
A feszültség osztóhoz minimum elő kell venni egy 8. osztályos fizika könyvet és átlapozni soros, párhuzamos, vegyes kapcsolás, eredő ellenállás. Röviden: Adott egy egyszerű soros áramkör, amire feszültséget kapcsolva, az áram megindul, átfolyik mindkét ellenálláson. Megint csak Ohm bácsi tv szerint számolható, hogy adott ellenálláson mekkora feszültségek lesznek, de a sorba kapcsolt ellenállásokon eső feszültségeket összeadva megkapod a rá kapcsolt feszültséget, mondhatjuk fordítva is, hogy a rá kapcsolt feszültség megoszlik az ellenállásokon.
Miért kell két ellenállás? Az egyszerűbb válasz, hogy nem kell minden esetben. Az áramkörödnek (annak a résznek amit így bekötsz) is lesz egy ellenállása, ha ezt ismered, akkor a másik ellenállást ehhez méretezve is lehet feszültséget osztani. Példa, az áramköröd (fekete doboz, nem tudjuk mi az) 10KOhm ellenállású, 6V-t szeretnél rákapcsolni a 9V-os elemről. 5KOhmot sorba kötsz, feszültség megoszlik, áram folyik, happység van, a 9V táp 15KOhmot kap, le tudja adni az áramot elég tartósan, nem melegszik, stb.Általában azonban nem így van ! Egyrészt nem tudod az ellenállást, másrészt pl egy arduino bemenete nem úgy működik mint egy rezisztiv rész, pl egy analóg bemenetre akarsz adni 2-3V-t (ezt akarod tudni, hogy mekkora, de nem akarod, hogy ott áram folyjon). A csak sorba kötsz egy ellenállást, akkor oda igen nagy ellenállást kell sorba köss, és ráadásnak maga a bemeneti fesz sem lesz stabil, stb.
A párhuzamos kapcsolásnál, ha a két ellenállás nem egy nagyságrendbe esik, akkor bár a feszültség esés ugyanakkora a nagyobbik ellenálláson nagyságrenddel kisebb áram folyik, ami azt jelenti, hogy ez többé kevésbé elhanyagolható. (100x aránynál ugye 1% lesz). Nos ebből kifolyólag a méretezésnél nem foglalkozol vele, tisztán rezisztiv alkatrészekkel méretezed a feszültség osztót, majd a bemenetre kötöd az így osztott feszültséget, ami azonnal beleszól mindenbe, de jó méretezésnél csak 1% eltérés lesz...Kössünk egyezséget, megegyezős egyezséget... https://www.paypal.me/engiman/30
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Gergosz2
#2764
üzenetére
Fpeter84:
Olvastam a lebegésről, ez ugyanaz a jelenség, mikor a PWM kimenetre mérnek rá multival terhelés nélkül és mindig közel 5V-ot kapnak eredményül?
Feszosztó: az áramkör egésze nem egy [második ellenállásnak] felel meg az első után? Tehát ugyanaz az áram megy arra, mint ami a leágazás felé a tényleges második ellenálláson, vagy ez bullshit? Bár nem, mert csomóponti törvény... Szóval gondolom ti ránézésre tudjátok szimulálni fejben mi történik az áramkörben?Illetve analóg bemenetnél a map(x, 12, 0, 5, 0) elektronikai megfelelőjére volna szükség.
Tvamos:
A Kirchoff törvények lényege megvan, meg elvileg a potenciálkülönbségből eredő áramlási irányok is érthető, csak azután ránézek egy kapcsolási rajzra és wtf...[ Szerkesztve ]
-
zka67
őstag
válasz
Teasüti
#2770
üzenetére
Szia, azt hiszem a lényeget nem mondták el, és ezért nem érted a dolgot.
A manapság gyártott procikban MOS tranzisztorokat használnak. Ezek "térvezérlésű" tranzisztorok, azaz nem árammal, hanem feszültséggel vezérlik őket. A bemenetük a GATE, ami rendesen el van szigetelve a tranzisztor többi részétől, azaz kapacitást képez. Ez a kapacitás képes töltéseket összeszedni a "levegőből" is, ha nincs semmi a GATE-re kötve, és ha megfelelő mennyiség összegyűlt, akkor kinyithat a tranyó. Csak úgy, a "semmitől". Ezért kell valamelyik potenciálra kötni a "lógó" bemeneteket egy nagyobb értékű ellenállással. Azért használnak nagyobb értékűt, hogy ha aktiválod a bemeneteket, ne zabálja feleslegesen a tápot. Használhatnál pl. 100 ohmos ellenállásokat is, de több tíz bemenet esetén ha kiszámolod, akár amperes nagyságrend is lehetne a feleslegesen elfolyó áram. Túl nagy értéket (>1Mohm) sem szoktak használni, mert ha hosszabb vezeték megy a lábra, akkor az képes annyi töltést összeszedni, hogy még az ellenálláson keresztül is kinyit a tranyó. Ahogy valaki írta is, a 10kohm-os ellenállás tökéletes választás otthoni használatra, kísérletezésre.
Üdv.
Zoli -
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#2769
üzenetére
Azthiszem zka67 foglalta össze legjobban a lebegő bemeneti láb problémáját: a lényeg hogy mindig határozott potenciálra kell húzni a digit bemenetet, különben érhetnek meglepetések és rejtélyes hibákkal fogsz küzdeni...
A feszosztóra is nehéz lenne az Ohm törvénynél, és az itt lévő rajznál és kalkulátornál egyszerűbb magyarázatot adni.
Próbáltam kitúrni a doksijából hogy mi a minimum feszültség az 1 jelszinthez illetve a maximum a 0-hoz, de sugárban hányok ezektől az ömlesztett doksiktól amiket összetákoltak az Atmelnél - a PIC-ek doksijai nagyságrendekkel rendezettebbek és átláthatóbbak
Mindenesetre 5V tápfesz esetén saccra 3V felett már biztosan 1, 1V alatt már biztosan 0 a digit beolvasás értéke... Szóval a feszosztót úgy kell méretezni, hogy az autó 12-14V-ja (és még biztonsági ráhagyás) 3-5V nagyságrendűre csökkenjen vissza - erre írtam a 100K / 33-47K párosokat példának. Áramot is lehetne számolgatni, doksiból turkálni, de ökölszabálynak szerintem jó az hogy 10-100K nagyságrenden maradva jól fog működni... Ennél aprólékosabban akkor érdemes vele foglalkozni, ha pl gombelemről kellene évekig elműködnie a kapcsolásnak
-
gyapo11
őstag
válasz
fpeter84
#2777
üzenetére
Mivel a kérdésben a feszosztó egy analóg input bemenetre megy, a lebegésnek itt nincs értelme. 0-5 V között lebeghet. Vagyis nem az a baj, hogy lebeg, hanem az, hogy ha nincs ellenállás a föld felé, akkor 5 V fölé mehet a bemeneten a feszültség.
Mielőtt valaki élesben próbálgatná érdemes bevetni valamelyik áramkör szimulátort, olcsóbban megmutatja a dolgokat.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
-
#2849
fpeter84
senior tag
krisztianAMG
#2847
fpeter84
senior tag
válasz
krisztianAMG
#2847
üzenetére
Szabályozható áramkorlátos mért táp kellene, vagy elég ha egy fix soros ellenállással van a LED árama korlátozva?
Ha elég az utóbbi, akkor itt az INA219 (ugyanez eu raktárból [link]) amivel pont 0-26V közötti feszt lehet mérni akár plussz akár minusz - akkütöltés és terhelés figyelésére is jó pl - a rajta lévő 0.1R sönttel 3.2A a méréshatára szűk 1mA felbontással, de ha lecseréled pl 1R-re akkor 0.32A méréshatár mellett már kevesebb mint 0.1mA felbontással. Van hozzá kész arduino library is, de a linux kernel is támogatja, van hozzá kernel modul akár openwrt-hez, de raspberry-vel is használható stb stb...
-
#2850
krisztianAMG
senior tag
fpeter84
#2849
krisztianAMG
senior tag
válasz
fpeter84
#2849
üzenetére
Ez tökéletes!
Egyelőre megteszi az ellenállás is áramkorlátnak.
A feszültséget pedig valami PWM-es motor driverrel lenne a legegyszerűbb szabályozni?Ha már rákérdeztél, egy szabályozható áramkorlátos tápot hogyan lehetne megvalósítani? Jó lenne már egy normál labortápot is összerakni.
-
#2858
gyapo11
őstag
krisztianAMG
#2847
gyapo11
őstag
válasz
krisztianAMG
#2847
üzenetére
Folyamatos feszültséget pwm kimeneten lehet generálni (persze szűrni kell), ezt kell áttranszponálni 0-5 V-ról 0-tetszőlegesre. Műveleti erősítő, a pozitív bemenetre az arduino, a negatívra a kimenetről ellenállásokkal leosztott feszültség. Ilyenkor a max kimenő áramot a műveleti erősítő szabja meg, ha az egy 20 W-os ic, akkor 20 V-on 1 A-t tud.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
#2859
gyapo11
őstag
krisztianAMG
#2850
gyapo11
őstag
válasz
krisztianAMG
#2850
üzenetére
szabályozható áramkorlátos tápot hogyan lehetne megvalósítani?
Ezt is műveleti erősítővel. A terhelés és a föld közé teszel egy ellenállást, ezen át fog folyni az áram, és esik rajta az áramnak megfelelő feszültség. Ez megy a műveleti erősítő pozitív bementére, a kívánt maximális áramnak megfelelő feszültség meg a negatív bemenetére. Ha az áram átlépi a beállított értéket, akkor a pozitív bemeneten magasabb lesz a feszültség, és a műveleti erősítő kimenete pozitív irányba mozdul, ezzel a jellel kell szabályozni a táp kimenő áramát. Kell a műveleti erősítőre negatív visszacsatolás is, hogy ne legyen túl durva a szabályzás.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
#2861
krisztianAMG
senior tag
tvamos
#2857
krisztianAMG
senior tag
tvamos: Köszi, jól néz ki!
gyapo11: Neked is köszönöm, ez is jó ötlet.
Azt még el tudná valaki nagyjából magyarázni, hogy hogyan lehet feszültséget szabályozni PWM jellel? Akár a linkelt LED drivernél? Az áramnál értem, hogy hogyan jön ki az effektív érték a zárt és a nyílt állapotok átlagából, de a feszültségnél ugyan ez már nem áll össze a fejemben.
-
#2862
gyapo11
őstag
krisztianAMG
#2861
gyapo11
őstag
válasz
krisztianAMG
#2861
üzenetére
A pwm kimenetre teszel egy r-c szűrőt, és lesz egy feszültséged. Ezt egy erősítőbe kötöd, ami valahányszoros feszültségerősítéssel és valamekkora maximális árammal terhelhető.
Vagy egy olyan tápegységbe, aminek a kimenő feszültségét egy potméter állítja be, ami egy állítható feszültséget küld az ic-be. Ehelyett a potméter helyett küldi a pwm a beállító feszültséget.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
#2863
krisztianAMG
senior tag
gyapo11
#2862
krisztianAMG
senior tag
válasz
gyapo11
#2862
üzenetére
Ezen látsz valami kivetnivalót? Ha nem, akkor ezt rendelem meg első körben.
Ha jól értem, akkor 12 és 24V közti táp kell neki, amit egyben az áramkör táplálásáért is felelős, és ezt a feszt szabályozza a kimeneten. Tehát a bemenet nem lehet alacsonyabb 12V-nál, de a kimenetet 0V-ig is le tudja szabályozni?
-
#2865
gyapo11
őstag
krisztianAMG
#2863
gyapo11
őstag
válasz
krisztianAMG
#2863
üzenetére
Nem tudok erről a modulról semmit, úgyhogy fogalmam sincs, hogy lehet-e vezérelni feszültséggel.
Inkább a feladat felől kellene megközelíteni, és hátha nem túl nehéz tervezni olyan megoldást, ami megfelel az elvárásoknak és lehet vezérelni pwm kimenettel.
Programozható tápot írtál 100 mA kimenettel, ezt egy emitterkövető npn tranyó is tudja.
Az elv ilyen:
Az r1-c1 szűri a pwm jelet, az r4 és az r3+r6+ic osztja le a kimenő feszt. Az alsó ic az áramkorlát, az I bemenetére kell a kívánt áramnak megfelelő feszültség. Ahogy ezt túllépi, az ic2 kimenetén addig emelkedik a feszültség, amíg az ic1 negatív bemenete annyira emelkedik, hogy ezzel a megfelelő mértékig csökken a kimenő feszültség, és ezzel a kívánt mértékig csökken az áram.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
Gergosz2
veterán
válasz
gyapo11
#2868
üzenetére
<avr/sleep.h>-nak érdemes utána olvasni, ott benne van minden. És igen tényleg elérhető elég kis fogyasztás, de érdemes ezt elolvasnod: [link].
Én személy szerint nem mentem el végletekig, az interfaceket lőttem le a timereket meg a ADC-t. Ez már levitte az áramfelvételt 30uA környékére ami 3,3V-on már elég kellemes volt. Én ezt egy Atmega168-cal csináltam.
Maga a az altatást végző függvény ez:
void sleepNow()
{
byte adcsra = ADCSRA;
delay(100);
//Mirf.powerDown();
ADCSRA = 0; //ADC kikapcsolása
set_sleep_mode(SLEEP_MODE_PWR_DOWN);
sleep_enable();
attachInterrupt(0, wakeup_nrfl, LOW);
sleep_mode();
sleep_disable();
ADCSRA = adcsra;
detachInterrupt(0);
}Ezt loopban rögtöm meghívom. A lényeg az, hogyha jön egy megszakítás, a program rögtön a sleep_disable(); parancsot hajtja végre, szóval ha elaltatod, akkor onnan folytatja. Azért is kell rögtön kikapcsolni, meg a megszakítást is addig kivenni. Utána megy tovább a loop-ban, amit még oda beraksz azt megcsinálja. Utána meg megint elalszik.
[ Szerkesztve ]
Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito
-
Teasüti
nagyúr
válasz
fpeter84
#2864
üzenetére
5V pin-en van a ledsor, természetesen. Szóval 0,5A max. Az tetszik. A ledek elméletileg 480 mA-nél többet nem vesznek fel, de amúgy lecsavart fényerővel használom - különben kiégeti a szemem -, így elvileg nem kéne gondot okoznia. Úgy tudom az áramfelvétel arányos a (programozott) fényerővel.
Nem tudom miért szemetelt korábban, de holnap veszek egy 9V-os elemet az Uno-hoz. Azóta a monitorban csak nagyon ritkán fordul elő hiba, viszont a programfeltöltés gyakran hibával leáll, de második nekifutásra mindig jó. -
fpeter84
senior tag
válasz
Teasüti
#2874
üzenetére
Az elhasznált töltések mennyisége valóban arányos, de a LED-ek az áramkorlátozásuknak megfelelő maximális áramot veszik fel impulzusokban! Tehát maximálisan a végsőkig feszítik az USB portból nyerhető, illetve a polyfuse által átereszthető áramot - a polyfuse mondjuk nem olyan nagyon gyors és precíz, tehát egy villanásnyi 0.51A nem fogja azonnal megszakítani, de ha kitartóan bombázod ezzel a határértékhez közel, akkor idővel elmelegedhet a belseje és szaggathat picit.
A 9V elem kevés lesz, hamar leszívja a LEDsor. Bármilyen 9-15V DC táp jó lesz hozzá, a legtöbb routerhez is ilyeneket osztogatnak de sok más műszaki cikk alól is ki lehet ilyesmit termelni, vagy boltban venni... Ha van egy asztali PC ATX tápod akkor abból is ki lehet nyerni a jól terhelhető 5/12V-ot...
-
Teasüti
nagyúr
válasz
fpeter84
#2875
üzenetére
Ohh erre nem is gondoltam, hogy PWM esetén áramból is a maximumot veszi fel. Akkor kár is fényerővel kalkulálnom, 60mA-rel kell méreteznem ledenként.
Adafruit Neopixel oldala szerint lehet számolni az átlaggal is, ha jól értelmeztem. :S
Már úton van egy 15A-es buck konverter, de az majd a járművön fog kelleni.Veszek szerintem egy usb breakboard-ot, vagy mit, aztán addig usb töltőről fog üzemelni. :-)
-
Janos250
őstag
válasz
kmisi99
#2952
üzenetére
" Bridge miért lenne jó?"
Ha elegendő az Arduino jele, akkor nem kell, de ha nagyobb áramú jel kell, akkor megoldás lehet. Próbáld ki, hogy elég-e a Te motorodhoz a jel!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
zka67
őstag
válasz
Teasüti
#2972
üzenetére
Szia, sebességben ég és föld a 32 és a 8 bites proci. A Cortex-M procik 1 órajel alatt elvégeznek egy 32 bites szorzást, az osztáshoz viszont 2-12 órajel szükséges (ha a bemenő adatok megengedik, akkor előbb megszakítja a végrehajtást, ha az eredmény független a fennmaradó nulla bitektől). A Cortex-M4-es procikban már van beépített lebegőpontos egység is, ami ugyan így 1 órajel alatt elvégez egy szorzást, de az osztáshoz itt is több órajelre van szükség.
5V-os 32 bites proci nem létezik, hiszen minél nagyobb órajelről járnak, annál kisebb feszültségről kénytelenek működni, hogy ne termeljenek sok hőt. Viszont az NXP és az STM procik legtöbb lába 5V toleráns, így nyugodtan használhatod őket level hifter nélkül bármilyen perifériához. Egy 1117/3.3V-os stab ic kell az 5V-ról a 3.3V előállítására.
Én épp most csinálok egy C64 emulátort egy STM32F407VET6 procival, amiről egy rövid videót is megnézhettek.
A prociban van egy nagyon jó DMA, ezzel mint láthatjátok, simán lehet videójelet is csinálni. A proci csinál mindent, és egy PAL encoder IC van még az áramkörben a tápegységen kívül.
ekkold