Néhány hónapon belül kiderül, hogy a VIA Technologies újra jegyzett szereplő lesz-e a PC-kompatibilis (x86-os) mikroprocesszorok piacán, ahol ma a részesedése gyakorlatilag nem kimutatható. A tajvani vállalat processzorfejlesztő üzletága, a Centaur Technology tegnap lerántotta a leplet Isaiah kódnevű architektúrájáról, amelynek a fejlesztését négy évvel ezelőtt, a nulláról indulva kezdték meg. Az Isaiah egy teljesen új design, amely a tervezési elveit tekintve kevésbé hasonlít a VIA korábbi, C sorozatú processzoraira, mint az Intel vagy AMD chipjeire. A CPU főkonsktruktőre, Glenn Henry – most már működő szilíciummal a kezében – úgy számol, hogy az új architektúra teljesítménye, lényegében változatlan fogyasztás mellett, 2-4-szerese az azonos órajelű VIA C7-ének. Ez pedig elég lehet ahhoz, hogy a tajvani vállalat bele tudjon szólni a két nagy versenyébe a hordozható gépek megcélzott szegmensében.
Az Isaiah-nak a VIA eredeti ütemterve szerint már 2006 elején meg kellett volna jelennie. A processzortervezés azonban nemcsak rendkívül költséges, de időigényes munka is, főleg akkor, ha egy teljesen új és igen ambiciózus architektúrát kell megtervezni egy száznál is kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégnél. A Centaur célja egy hatékony, az általános alkalmazásokban jó teljesítményt nyújtó architektúra összerakása volt. „Autós hasonlattal: mi egy megfizethető árú, családi szedánt terveztünk, amely nagyon keveset fogyaszt. A teherautók és a sportkocsik versenyébe nem szólunk bele” – írja Henry.
Soron kívül
A viszonylag szerény célkitűzés mellé azonban sok ambiciózus tervezési koncepciót társítottak. Ilyen az Isaiah egyik legfontosabb újítása – amellyel a VIA processzoraiban még nem találkozhattunk –, a soron kívüli utasítás-végrehajtást támogató szuperskalár, azaz párhuzamos feldolgozásra képes, felépítés. A chip órajelenként hét mikroutasítást tud végrehajtani egy időben. Az architektúra másik fontos újdonsága, hogy támogatja a virtualizációt és az x86-os utasításkészlet 64 bites kiterjesztését.
Glenn Henry az Isaiah-ról (angol nyelvű)
Az Isaiah 64-64 KB méretű, 16 utas csoportasszociatív L1 cache-t kapott, az ugyancsak 16 utas L2 cache méretét pedig 1 MB-ra növelték. (A C7-ben 128 KB-os a másodszintű gyorsítótár.) Fejlett elágazásbecslő és adat-előbehívó logika került bele, a VIA korábbi chipjeiből pedig átemelték a titkosítási algoritmusok (AES, SHA-1, SHA-256) támogatását és a véletlenszám-generátort. A tajvani vállalat chipjei hagyományosan gyengén muzsikáltak a lebegőpontos számításokban. Ezen is próbáltak változtatni a mérnökök: az Isaiah négy lebegőpontos szorzáson és összeadáson tud dolgozni párhuzamosan, és ezeket a műveleteket – a dokumentáció szerint – az x86-os chipek közül a legkisebb késleltetéssel képes végrehajtani.
Az új architektúra fejlett energiatakarékos funkciókat is kapott. Ezek közül újdonságnak számít, hogy a chip flexibilisen képes az órajelet és a tápfeszültséget változtatni a mag hőmérsékletének függvényében. Ha például a mag 20 fokkal hűvösebb a specifikációban megadott maximumnál, automatikusan megnöveli a feszültséget és az órajelet (túlhajtja a processzort). Beállítható továbbá egy olyan küszöbhőmérséklet, amelyet a chip sosem fog átlépni.
Az első Isaiah architektúrára épülő chipek 65 nanométeres gyártástechnológiával készülnek, és még tavasszal megjelennek, az órajelük várhatóan 2 GHz-ig skálázódik. Bár gyorsabb rendszerbuszt is támogatnak, tűkompatibilisek a jelenlegi VIA-processzorokkal, ami a PC-gyártók mérnökeinek dolgát egyszerűsíti.
